Haladás, 1947 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1947-01-30 / 5. szám

HALADÁS AL MEGDICSŐÜLT ÍRÓ ÍRTA: BÓKA LÁSZLÓ A nagyszakállú Ibsen szerint a költő szakadatlan népbíróságot tart önmaga felett. Persze, ő irodalom­kedvelő nép fia volt, szüksége volt erre az állandó önellenőrzésre. A magyar költő csak a távoli jöven­dőké képzelte „eszméi győzedel­m­ét", a magyar költő csak éltető eszmévé finomulva tudta , elkép­zelni a zseni sikerét Mint annyi minden, ez is meg­változott,­ földnek s egyéb javak­nak tga­lságosabb elosztását nyo­mon kéiv£­ítő eszmének s megvaló­sulásnál­ közelebbkerülése. Amit a költő a Horthy-fasizmus alatt ál­modott, az immár kalászba szökken demokráciánk második évében. Aki nem hiszi lapozza fel az egymást sajnos pergőlüzkinit követő belügy­miniszteri­­megnyilatkozások közül azt, melyben az aktuális összeeskü­vés ideológiai alapvetéséről számol be belügyeink őre. Ebben a beszá­molóban olyan jelenségekről esett szó, melyeken méltán örvendhet irodalmunk minden igaz barátja — a Kazinczy-téroperamentumnak akár fel is sz.Vongttal­nak. A „Kive­zető út" című eszmei alapvetésről van szó, melyet Dodó, régi, kipró­bált ellenállótársunk, Szentiványi Domokos alkotott a nem­zet okulá­sára. Olyan öröme ez irodalmunk­nak, hogy nem csodálkoznánk, ha a Nép­zeti Színház igazgatóját kö­vetve, az Operaház daljáték, a Ma­dách Színház világnézeti dráma, a Vígszínház társadalmi színmű, a Művész Színház ..Tíz kies" fasiszta ", a Fővárosi Operett Színház „Bódy mester egy kislánya", a Magyar Sz­ínház „Lajcska", é­s általában minden művészeti intézet fentiekhez csatlakozva táviratilag unszolná darabok alkotására, hasonló jelle­gű és című darabok alkotására, Né­meth Lászlót. Mert ez az a kitűnő szerző, akit elsőnek fogadott kebelébe a Ma­gyar Írók Szövetsége akkor, ami­kor még Hatvany Lajost haza se hívtuk Bisztray Gyula megürült ka­tedrájára, ez az a kitűnő író, aki a középiskolai tanárság alantas apos­toli hivatása mellett elvállalhatta a Magyar Népi Művelődési Intézet ta­nácsadói püspökségét, ő volt egyik feltétele annak, hogy legnagyobb költőnk, Illyés Gyula leereszkedik-e tagul a Forum Clubba. Aki túlzott­nak tartaná mindezt, az megszé­gyenülten veheti eszébe, hogy K­luth­ tervei ma is csak álmok, hogy Ady város és Magyarországa ma is népszerűtlenebb, mint Muhoray népi tánccsoportja, hogy még m­a sem járunk József­­ Attila nyomá­ban, hogy rendezzük végre közös dolgainkat a Duna völgyében, ám egész országunkat behálózó össze­esküvés hajlandó a magyar népet Németh László nyomán mély-, ke­vésbbé mély- és híg-magyarokra ka­tegorizálni. Mert Dodó (de Szent­ivány) a kivezető utat Németh László nyomán keresi. Várjon élt ezen a földön, esen 87 átokverte földön valaha magyar költő, akinek nyomán a politikusok kivezető utat kerestek? Zrínyi nyo­mán piros vér hullt, mely időzített vadkan-agyar vágta sebből perme­tezett. Balassi nyom­át a felcser am­putáló kése és botrány-pereket szi­matoló fiskáriusok jelölték. Csoko­nai nyomába fegyelmi ítéleteken, adósleveleken, kiköh­ögött, véres tüdőcafatokon, talál utat az utókor. Petőfi, kit egy Kossuth is csak po­jácának tartott, futotta be a legna­gyobb magyar költő-karriert, mert neve Széchenyi gróf téb­olyult rém­álmaiban szerepelt és Széchenyi nemcsak Herczeg Ferenc és Németh László drámáiénak volt hőse, ha­nem magyar miniszter volt. Minely­est folytatni. Németh László át­törte azt a falat, ami a költő ál­mát elválasztja a valóságtól: életé­ben érte meg azt a dicsőséget, hogy akadt magyar politikai mozgalom, mely az ő kategóriáiban gondolko­zott. Ha a mozgalom elbukott is, az a mozgalom szégyene és baja. A költő dicsőségét ez nem kisebbíti. S­­l'C­'Mge annál nagyobb mert kétarcú Mert míg a Földalatti Fő­vezérség vele mérte magyarságunk mélységét és híg voltát, demokrá­ciánk ünnepelt írója lett, folyóira­tok ünnepi szerzője. A tanulságot mindebből vonja le Riki maga, Dodó is, színigazgatók is, szerkesztők is. Nem szeretném, ha bárki félre­értene. Németh László nem össz­e­esküvő. Meg vagyok győződve ar­ról, hogy sikerén nem ujjong, ha­nem iszonyodva takarja el szemét. Becsületemmel mernék jótállni azért, hogy Németh László nem ka­pott a Bakách-Bessenyei-féle arany­rudakból, sőt olyan kazettácskája sincs, melyben Napoleon-aranyakat őriz. Tanári fizetése van, gyaláza­tos honoráriumokat kap, pimaszul kiszabott kiszállási és jelenléti díja­kat (s ez u­tóbbiak nem is bizonyos, hogy eljutnak kezéhez). Szegény, sokgyermekes és beteg költő. Ám a dicsőség mégis az övé. Nem véletlenül az övé. Nincs köze ehhez a korrupt ösz­szeesküvéshez, melynek minden hő­séről kiderült, hogy valamit akart: bossrút, elégtételt, állást, nyugdíjat, főleg társadalmi díszt és pénzt, sok pénzt, még a nemzet halálveszélye árán is. Németh László nem csat­lósa sem Horthynak, sem Hitlernek, sem Szálasinak s bizonyosan tudom, hogy dálnoki Veress Lajosról, vagy prófétájáról, Dodóról én többet tu­dok mint ő. Németh László, a meg­dicsőült költő, jóhiszemű, ő jóhiszeműen írta Spenglerről, hogy becsületére válik az, hogy egy­ként áll erősen megvetett lábbal a weimari Németországban és Hitler harmadik birodalmában. Ő jóhisze­műen hirdette azt, hogy a fajel­mélet sületlenség, azzal a korrek­cióval, hogy van azért jó vér, mely­hez Friedrich Wilhelm és Friedrich der Grosse teremtették meg az illő magatartást, ő volt az, aki angyali naivitással legfeljebb egy­­száztagú külvárosi szakszervezeti élére szánta Sztálint s csak azt tartotta benne rokonszenvesnek, ami egy­­szilasbalhási tudós masinásgaz­dára­ emlékeztette róla. Jóhisze­műen, mert tájékozatlanul, de a mindenben jártasság naiv hitével terjesztette a zűrzavart. Halálos biztonsággal, nem a bombavelők,­­ nem a pokolgép-időzítők, hanem az alvajárók biztonságával találta el a percet, mikor kell Gömbösnek hinni, mikor kell a szo­ializmus­t merev dogmáin lazítani, mikor­­ időszerű a szervezett munkásságról , a szervezetlen parasztságra irányí­tani a közvélemény figyelmét.­­ Szekfű Gyulát pontosan akkor diszkreditálta a magyar közvéle­mény előtt, mikor ebben a sokszor­­ súlyosan tévedő, világnézetek har­cában vívódó gondolkodóban a kí­vánatos jövendő felé tárult szív és elmen­ő, a hajdani Kosztolányi-ra­jongó, Kosztolányit is akkor ta­padta meg, mikor már homo aesthe­ticusnak lenni is morál volt, forra­dalmi bátorság. „Mindennek kritikusa­i, csak önmagának és elméleteinek nem, mert azokat mértékül használja» — írta róla Babits Mihály (kit mainap­ság óvatosan szabad csak dicsérni). Babits látta meg Németh László arca megett föltűnni mesterének, Szabó Dezsőnek «savanyú profil­ját]. Amit Babitsnak nem hittünk el, higy­ük végre el Dodónak. Ne Németh Lászlót hibáztassuk, ha­nem azokat, akik az után indultak, aki saját, zavaros önmagát kínálta mértékül. A BUDAPESTI SZOCIÁLDEMOKRATA KONGRESSZUSON írtas Göndör J­erem Magyarországról nap-nap után érkeztett nyugtalanító tűzet titok­zatos összeesküvésekről és töme­ges letartóztatásokról. A legutóbbi jelentések a legnagyobb határozott­sággal állítják, hogy Horthy és ez ő átkos emlékű rémuralma érdeké­ben dolgoztak a letartóztatott ösz­szeesküvők. Ezt maga Ries István igazságügyminiszter is megállapí­totta, aki azt is kijelentette, hogy hamarosan megtartják ez ügyben a bírósági tárgyalásokat és az ítélet sok esetben igen könnyen halálos lehet. Üzenjük Ries István igaz­ságügyminiszternek, hogy akik va­lóban a náci és nyilas rémuralmat oly alaposan előkészítő­­ Horthy­rendszert próbálják feltámasztani és a fehér terror véreskezű fővezé­rét, Horthy Miklóst újból a magyar nép nyakára akarják tültetni, azok nem is érdemelnek mást, mint kötél általi halált. De legalább kö­tél általi halált érdemel maga Horthy Miklós, aki mégis szabad­lábon éldegél a szövetséges hatal­mak által megszállva tartott Né­metországban, vagy tudom is én hol, de egybehangzó híreim szerint teljes gondtalanságban, sőt határo­zott anyagi jólétben. Mi sohasem tudtuk megértettten ; máig sem értjük, hogy Horthy Miklós urat tulajdonképpen miért nem akasztották még fel. De a leg­rejtélyesebb és legm­egmagyarázha­tatlanabb számunkra az a tény, hogy a demokratikus új Magyaror­szág kormánya egyszerűen nem kérte ki Horthy Miklóst a szövet­séges hatalmaktól. Könnyen elkép­zelhető, hogy ha kikérték volna, a szövetséges hatalmak akkor sem adták volna ki Magyarország első­számú sírásóját, vitéz nagybányai Horthy Miklóst. Még ez esetben is kötelessége lett volna a magyar kor­mánynak Horthyt kikérni és ezzel a gesztussal demonstrálni a ma­gyar nép felé azt, hogy ők ezt az öreg nemzetgyilkos hazaárulót hű­ Biztos fellépés FERDA MANYI modell­ben nősnek tartják és minden tőlük tel­hetőt el akarnak követni azért, hogy felelősségre vonják és gaztet­teivel arányban álló büntetéssel sújtsák. De mert ilyen irányban a magyar kormány ev­ia egyetlen lé­pést sem tett, nem lehet túlságosan csodálkozni azon, ha a régi horthysták és a ma már velük teljesen egyk­oron pendülő nyílt és titkos náci­ fasiszták és nyilas go­nosztevők nekibátorodtak és úgy érezték, hogy meg kell kísérelniök Horthy apánknak a kormányzói székbe való visszacsempészését.Hiszen Horthy — még a mai kor­mány szerint is — olyan ártatlan, mint a ma született bárány?... Nem kétséges, hogy Magyarország amúgy is évtizedeken át megfertő­zött levegőjét végkép elm­érgezte az a rejtélyes tény, hogy Horthy ne­bántsvirág, aki külföldön főúri fényben és pompában élhet, a ma­gyar demokráciát gyalázó arcátlan nyilatkozatokat tehet és Mag­aror­szág kormányának még annyi bá­torsága sincs, hogy legalább meg­kísérelje Horthy Miklós kiadatását kérni azzal a logikus és ezerszer in­dokolt színhákkal, hogy bíróság elé állítva számoltassák őt el huszonöt­esztendős országveszejtő bűneiért. A Horthy felé tanúsított érthe­tetlen gyöngeség bátorította fel a 1 IS-1 8-25-5-S-25-fff-M­É­KUK KÖNYVECSKÉVEL KEDVEZMÉNY: SZÍNHÁZBA HANGVERSENYRE KÁVÉHÁZBA ÁRUHÁZBA ÜZLETEKBE FÜRDŐKBE STB. STB KEDVEZMÉNYES UTALVÁNY KÖNYV négyret havonta kftb­a hi Heteti értékre ARA: FORINT SOKSZOROSAN MEGTÉRÜL! KAPHATÓ: TRAFIKOKBAN ÉS AZ ftSSZCS JEGYIRODÁKBAN TERJESZTI: PROPAGANDA JEGY ÉS HIRDETŐIRODA .. .egy film, smclról Cs 2k áhítattal lehet beszélni... Greer Garson Walfer Pidgeon Természetesen: Metró—­Goldwyn—Mm­­er­a m. IGÉNYES HÖLGYEKNEK detyffutr* ! KÖLNIVÍZ EREDETI KOMPOZÍCIÓ 1 JUCHTEN ÉS LEVENDULA Hatokban minden szaküzletben kapható. Magyarországon még mindig sza­badlábon hemzsegő reakciós, náci­nyilas süpredeket arra, hogy össze­esküvést szervezzen a hji".e.urtluin ."eltámasztására Sze. ..nánk hinni, hogy ha valóban ez az aljas és becstelen merénylet történt a etar­tóztatottak részéről a sokat szen­vedett magyar nép ellen, a koalí­ciós kormány teljes erővel sújt le a bűnözőkre és a százharminc be­börtönzött horthysta­ követni fog­ják a még mindig szabadlába lévő"­ százezrek is a rácsok elelé. Viszont a történtek után halasztha­tatlan kötelességévé vált a magyar kormánynak, hogy már csak az atmoszféra megjavítása szempont­jából is haladéktalanul kérjék ki a megszálló csapatoktól Horthy Mik­lós kormányzó urat Ezeket a sorokat elsősorban és mindenekfölött a magyaróra isti szociáldemokrata párthoz int­ézz­ük abból az alkalomból, hogy jan­uár hó végén tartja ez a hozzánk leg­közelebb álló párt Budapesten ren­des évi kongresszusát Az én szá­momra felejthetetlen emléken az évtizedekkel ezelőtt lezajlott ma­gyarországi szociáldemokrata párt­kongresszusok, amelyeknek dal­gói emelvény én nem kisebb férfiak hirdették a legtisztább eszméket, legszentebb ideálokat és az örök igazságokat, mint néhai Garami Ernő és Kunfi Zsigmond. Szerény közlegényként vettem részt a kon­gresszuson és vak bizalommal. "É­retlen hittel, mélységes tisztelettel és igaz bajtársi szeretettel hallgat­tam vezéreim irányt m­­itató sza­vait. Ezekre a régi pártkongresszu­sokra emlékezve, szeretném meg­kérni a január végi szociáldemo­krata kongresszuson résztvevő elv­társakat, hogy a párt régi tradíciói­nak szellemében és az igazi demo­krácia lobogója alatt, megtántoro­dás nélkül menjenek tovább előre a Garami Ernő és Kunfi Zsigmorid elvtársak útján A horth­yzmus, a náci­ fasizmus és a nyilas banditiz­mus minden írmagját irtsák ki, de­ ugyanakkor öleljék szívükre és védjék meg a demokrácia őszinte, igazi hitvallóit. Magam is mélyen érzem annak jelentőségét, hogy a szociáldemo­krata párt nem folytat többé ádáz és céltalan harcot a kominati­sta párttal és velük, valamint a de­mokratikus polgári pártokkal együtt vívja sorsdöntő küzdelmeit az országpusztító náci­ fasizmus le­vitézlett bűnözői ellen. De meg kell mondanunk a régi bajtárs testvéri érzéseivel és őszinteségével, h­ogy mi legalább olyan fontosnak tart­juk a szociáldemokrata párton be­lül való töretlen teljes egységet, mint a két munkáspárt között lévő zavartalan együttm­ödést. Fájda­lom, úgy látjuk, érezzük és úgy halljuk, hogy a szociáldemok­ata párton belül nincs meg az igazi egység, áldatlan testvérharc fog is és érdemes, értékes, régi flvu­rsak egyszerűen nem jutnak szóhoz és hallgatásra vannak kényszerítve, ami nem lehet érdeke­s magyar munkásosztálynak és magának az országnak sem. A szociáldemokrata párt volna hivatott a jelenl­egi h­ely­­zetben irányító erővel és sállal résztvenni a demokratikus új Ma­gyarország felépítésében. Ez a párt százezrek és milliók reménye, sőt mi, külföldre szakadt magyark és szinte pártkülönbség nélkül, ha őszintén a demokrácia oldalán ál­lunk, akkor a magyarországi ,­zo­ciáldemokrata pártot szeretnék minél erősebbnek tudni, szívünkhöz változatlanul közelálló szülot ha­zánkban. A magyarországi szociáldemo­krata párt kongresszusán ezen­ie­ szót kérek. A régi elvtárs és a tör­hetetlen meggyőződésű szociálde­mokrata közkatona kéri a pártot és annak vezetőit és tömegeit, h­ogy teremtsék meg az igazi bajtársi és testvéri egységet, elsősorban magá­ban a szociáldemokrata pártban és a másik munkáspárttal, valam­it a demokrácia őszinte polgári habo­saival szoros fegyve­rbarátsásolban számoljanak le a magyar nép gyű­löletes ősei"en«ég ei­vel, a n*rik, fasiszták, nyilasok orszégpusztító véreskezű tömegg­ilkosával és te­re­mtssék meg az őszn'én t­ rnokra­t"-ti . "sTtb-irl M~fvr›rr%rsT'5r»ot. Már E'H is kanh't›* • Á |P KRISTALY RÁDIÓ W~ZBAN Király­ utca 58/b. fZeneiVart'mával szembeni

Next