Haladás, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1948-03-25 / 13. szám

ÖRÖMMEL ÉS MEGNYUGVÁSSAL FOGADTÁK A KISKERESKEDŐK RÁKOSI MÁTYÁS BESZÉDÉT Rákosi Mátyás a Sportcsarnokban tartott hétfői beszédében megállapí­totta, hogy a demokráciának virágzó kiskereskedelemre van szüksége és hogy a dolgozó kiskereskedőket semmiféle hátrány vagy bántódás nem érheti. Rákosi Mátyásnak ez a beszéde nagy megnyugvást keltett nemcsak a kiskereskedők, hanem a kisiparo­sok és általában a dolgozó kisembe­rek körében. Nem akarunk szerény­telenek lenni és nem vindikáljuk magunknak a kiskereskedők reha­bilitásának érdemét, de nyugodt ön­tudattal megállapíthatjuk, hogy mi voltunk azok, akik a felszabadulás óta a legsúlyosabb félreértések ide­jén is kiállottunk a kiskereskedők és kisiparosok mellé és arra töre­kedtünk, hogy mindenfelé megért­sék, hogy ennek az ország, újjáépí­tése és fejlődése szempontjából oly fontos rétegnek nem szabad felüle­tes vagy dogmatikus általánosítások áldozatává esnie. Biztosak vagyunk benne, hogy Rákosi Mátyás sem most ismerte fel a kiskereskedők szakértelmének és szorgalmának országépítő értékét, hanem régóta értékeli munkájukat. De ahhoz, hogy a közszellem ebben a kérdés­ben egészségessé és reálissá válto­zott, szükség volt arra a küzdelemre is, melyet a Haladás folytatott a , becsületes, a demokráciába szívvel, lélekkel, munkával beleilleszkedni akaró kiskereskedők, a „Rákóczi­út" védelmében. Ahhoz a demokratikus egységhez, mely most bontakozik ki egyre im­pozánsabban, elengedhetetlenül szük­ség van a kiskereskedők és kisipa­rosok fokozottabb részvételére. A magyar demokrácia nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ér­tékes dolgos, becsületes elemeket nélkülözzön az építés munkájában, s reméljük, hogy Rákosi Mátyás be­szédének visszhangja lesz minden oldalon és e rétegért folytatott küz­delmünket párhuzamosan és becsü­letesen tovább folytathatjuk. A kereskedő­ világban a sportcsar­noki gyűlés óta Rákosi Mátyás beszéde a főtéma. Bármelyik üzletbe nyitunk be, a pultokon szétterítve fekszenek a gyűlésről szóló tudósítások s nemcsak a kereskedők egymás közt de a keres­kedők és a vevők is csak a beszédről vitatkoznak, azt részletezik, azt taglal­ják. Megkérdeztünk kiskereskedőket: mi a véleményük a beszédről? Az első üzlet, ahova benyitunk,Ker­tész Imre Pál férfidivatáru kereskedése a Teráz­ körút 12 szám alatt. Ő is ép­pen a beszédet olvassa, bár hangsú­lyozza, hogy ott volt a gyűlésen is. Kér­désünkre a következőket mondja: — Mi kereskedők, sajnos, sohasem vagyunk és voltunk elkényeztetett tár­sadalmi je­llege a dolgozóknak. Ez a második eset, hogy felelős kormány­férfiak végre nyilatkoztak nemcsak a kiskereskedelem mellett, hanem lánd­zsát törtek annak felvirágoztatása ér­dekében." A kiskereskedőtársadalom, melyet hoszabb idő óta izgattak a fe­lelőtlen oldalról fölvetett államosítás probl­émájával, örömmel és megnyug­vással vette tudomásul Rák­osi Mátyás m'niszterel nö K­e'ye­tes és Va­s Zo­lán miniszter szájából hogy a kiskereske­delem álamositásámk gondj'a'.át már eleve elvit't'e a Magyar Kommunista Párt még­­­­45ben. Megnyugtató, hogy az államosítás gondolatát mint halva­született ideát nemcsak, hogy elparen­tálták, hanem azzal is megnyugtattak bennünket kiskereskedőket," hogy a kiskereskedelmet fejleszteni, teneszteni fogják, sőt magasabb nívóra óhajtják emelni. Jól esett hallani azokat az el­ismerő szavakat, amellyel különöskép­pen a fővárosi kiskereskedők tevékeny­­i­­égét magasztalták a szónokló kor­mányférfiak felszabadulás után újjá­építő munkával kapcsolatban. — Mi dolgozó kereskedők szeret­nénk—­ folytatta Kertész Imre —, ha ezen ünnepi megnyilatkozás után jön­nének a gyakorlati rendeletek. Mi, kis­kereskedők a nagytőkének állandó ki­szolgá­latottjai vagyunk és jól érezzük ezt az áruházak és szövetkezetek ver-­ senyénél, mert számunkra az áruház-tulajdonos személyének változtatása még nem enyhíti magának az áruház­nak, a nagy kapitalistának súlyos nyo­mását. A demokrácia korszakában sze­retnénk élvezni az egyenlő teherviselés és adóztatás elvét, mert nem korrekt a verseny akkor, ha a kiskereskedő 9%, a szövetkezet pedig csak 2­0% adót köteles leróni. A fogyasztót mi kis­kereskedők személyes közvetlen össze­köttetés folytán előnyösebben és egyé­ni szükségleteinek ismeretében olcsób­ban tudjuk kielégíteni. Várjuk azonkí­vül az áruelosztás terén is az egyenlő áruju­ttatás é­vének gyakorlását az ille­tékes szervek részéről. Várjuk a kor­mány részéről megígért proprieté com­merciate, az örök üzletbérlet törvényé­nek megvalósítását, mert szeretnénk, ha felelős helyről elhangzott megnyug­tató nyilatkozatokat alantas hivatalos szervek megvalósításukban nem aka­dályoznák. Föösleges hangsúlyoznom, hogy nekünk, mostoha gyermekeknek, a kiskereskedőknek fokozottan jól esik a sajtó megértő, tárgyilagos pártfogása és így nem hallgathatom el, sőt meg­ragadom az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a Handás­nak, amely első perctől kiállt a reggeltől estig dolgozó kiskereskedő mellett és ezt az ismételt állásfoglalását igazolja a tegnapi KISOSZ-gyűlésen elhangzott Rákosi- és Vas-beszéd is. — Ön ott volt a sportcsarnoki nagy­gyűlésen. Milyennek találta a kereske­dők hangulatát a beszéd után? — A kiskereskedők döntő többsége a legnagyobb reménykedés hangján szó­lott a beszédről s mint már hangsú­lyoztam, mindnyájan csak arra várunk, hogy az ott lefektetett elveknek rende­letekben is nyoma legyen. Éppen az üzletben tartózkodott egy magát megnevezni nem akaró környék­beli fűszerkereskedő is, aki külön lel­künkre kötötte, ne felejtsük el megírni, milyen osztatlan örömmel és lelkese­déssel csatlakozik a környék kereske­dőrétege a Rákosi-beszéd mellé. — Örömmel hallottuk — mondotta —, hogy végre minket is dolgo­zóknak ismernek e­l a demokrácia felelős veze­tői. Mert higgye el mindenki, nem kis munka reggeltől estig állni a boltban, s legnagyobb gondjaink közepette is mosolygó arccal udvariasan kiszolgálni a vevőt Mert mióta a demokrácia si­kere lehetővé tette a jelenleg mutat­kozó árubőséget, azóta újra a vevő az úr, s neküink újra verekedni kell­­ifihi­den egyes vevőért. Az pedig, ha mi veszekszünk érte, a legjobb bizonyíték arra, hogy a vevők olcsón, jól és pon­tosan legyenek kiszolgálva. Engedjék meg, hogy itt köszönetünket fejezzük ki a Radikális Párt vezetőinek, akik problémáinkat először vitték a Parla­ment elé. Kornai Zoltán textil- és kötöttáru kiskereskedő, Andrássy-út 40 szám alatt lévő üzletébe megyünk be. Mintha csak ránk várt volna, az ő kezében is a mai újságnak az az oldala, ahol a kérdéses beszéd található. Mikor megmondom, hogy a Haladás munkatársa vagyok, elmosolyodik és így szól: — Ugye a Rákosi-beszédről akar kérdezni? — majd így folytatja: — Ránk kiskereskedőkre mély benyomást tett a beszéd, annak különösen az a ré­sze, amely megcáfolta a suttogó propa­ganda állítását a kereskedelem államo­sításáról, ami bizony eléggé elkedvet­lenített bennünket kiskereskedőket. Rákosi Mátyás nyiatkozata a kiskeres­kedők részére nagy megnyugvást kel­tett s a munkakedv a nyilatkoza­t után minden bizonnyal nagy mértékben fo­kozó­­dni fog. A miniszterelnökhelyettes úr a kiskereskedőkhöz szóló nyilatko­zatát már 1945-ben a felszabadulás után tizenkét nappal a Tattersalban tartott beszédében is kifejtette, már ak­kor mondta, hogy a kis­kereskedő és kisiparos réteg a­ dolgozó társadalom szerves része, s ezeket a rétege­ket a demokrácia minden erejével támogatni fogja. A kiskereskedők is ki akarják venni részüket a munkaver­senyből és örömmel hallották, hogy Komner­ov Pál, a KISOSZ elnöke szá­munkra is meghirdette a munkaver­senyt. Mi kiskereskedők azon leszünk, hogy a munkaversenyben is együtt haladjunk a kétkezi dolgozó munkas­­társainkkal. Mi kiskereskedők örülünk annak, ha dolgozó munkástársainkat minél jobb, szebb és olcsóbb áruval tudjuk kiszolgálni. Örömmel vettük, hogy a kiskereskedők végre egy tábor­ba tömörültek, mert így együttesen tudjuk felvenni a harcot érdekeinkéért. Itt szeretnénk köszönetünket kifejezni a Haladás­nak is, amiért a kiskereske­dők érdekében annyiszor száll síkra. A mi győzelmünk most, egy kicsit a Handás győzelme is. Fadrusz Tibor A­UTÓ SZAKISKOLA H I K A U ti. Teréz-körút 7 Telefon: 224—852.. Műhely — garage. Benzin- és Dieselmotor autófi­ra bemutatás. — Vitékieknek bentlakás. RÉSZLETFIZETÉS Kérjen tájékoztatót. Kerber-autó- és Diesel szakkönyvek utánvéttel is. S­portruházat kirakatait nézze meg, mielőtt Trendhcoat-, Ballon-, átlátszó-, lódenkabátot vesz Bajcsy-Zsilinszky­ út 13. (Andrássy­ út 1.) AAAAAAAAAAAAAAAA A A AAAAAAAA ffffffffff Zsolt Bélárak lapunk főszerkesztő-­­­jének egészségi állapota davosi tartózk 1­kodása alatt örvendetesen javult, úgy­hogy főszerkesztőnk hazatérhetett és­ újra átvehette a Haladás irányítását.­­ A Haladás szerkesztősége szűkkörű , intim vacsorát adott Zso­t Béla tiszte-­e­letére, aki a vacsorán hátáját fejezte­­ az ős betegsége alatt helyettesi­ő szer­kesztő-bizottságnak, mely oly hiányta­lanul és töretlenül őrizte meg a Ha­ladás po­itikai vonalának és szelleml * nívójának folyamat­osságát. De köszö-, nemet mondott — Lukács Gyula szer-­­­kesztővel az élén — az orész szerkesz- , tőségnek is, mely mindvégig azon­­ igyekezett, hogy betöltse azokat a ne-­­­velő, felvilágosító feladatokat, melye-­e­ket Zsolt Béla szabott ki a Haladás­­ munkatársai számára. Itt tudatjuk különben olvasóinkkal, hogy lapun­­k ápri­ls 15-én kezdi meg Zsolt Béla új regényének folytatólagos közlését A regény címe «Nem tör­­tént semmi» és Zsolt Bélához málló • igazságkereső élességgel, önmarcangoló •­­ Őszinteséggel rajzolja meg Budapest 4 • társadalmi keresztmetszetét a fe­sza­ • A­badulás óta eltelt három esztendőben. I • A­­Nem történt semmi» azokról szól, t J akik nem tanú­­ak a történelem ese- J « ményeiből, akik azt hiszik, hogy pon- • f • losan úgy lehet folytatni az életet, « mint azelőtt, hiszen «nem történt sem-T mi». Nemcsak irodalmi esemény tehát 4 a «Nem történt semmin közlése, hanem • társadalmi, politikai esemény is. A * 4 történelem hal­ámverésében élő kis­embernek tisztában kel lennie nem­csak a külső eseményekkel, hanem azok belső erőivel is. Ennek a meg­mutatása pedig az írók feladata, olyan igaz és bátor íróké, mint Zsolt Béla. ••••••••••••••••••••••••••• ! Zs©ít Béla itthon ! Metternich és a bécsi március IRTA: CSÁSZI GÁSPÁR 11 Ezernyolcszáznegyvennyolc nagy drámájában az „intrikus" szerepkörét tölti be Metternich herceg, az osztrák kancellár, ki március 13-án elbukván, utat ad az első felvonások reménytkeltő kifejlődésének. De, intrikusnak, rossz szellem­nek, milyen gigászi méretű, milyen rendkívüli jelensége a világtörténelemnek! Méltó partnere nem csupán, Talley­rand-nak, de magának Napó­leonnak is, kit végül is íróasz­tala mellől győz le. A tizenkilencedik századbeli osztrák gondolat és impérium megteremtője, ki a Ballh­ausplatz palotájából három évtizeden át szinte Európát dirigálta, nem volt osztrák, rajnai német. Fiata­lon, alig néhány évi szolgálat után a század legelején már a monarchiát kép­viselte Napóleon udvarában. Nem lehet mondani, hogy férfiszépség, de kelle­mes, vonzó megjelenés és eleganciája tulajdonképpen a tize­nnyolcadik szá­zadbelinek megtestesítője. Kedvence a népnek és a hosszú sorozatban barát­női közé számítják Napoleon Caroline nevű nővérét, a nápolyi király feleségét s ugyan­akkor Junot tábornok hitvesét is. Nyilván Caroline féltékenysége az oka a nevezetes botránynak, melynek során Junot megtalálván Metternich leveleit, csaknem megöli, mindenesetre alaposan elveri feleségét. A nők barátja azonban követnek is kitűnő. Napoleon terveivel, elgondolá­sával, jelentőségével, a veszedelemmel, mely felőle Európát , elsősorban Auszt­riát fenyegeti, teljese­n tisztában van. Ez a veszedelem hamarosan be is kö­vetkezik. De Ausztria legnagyobb meg­aláztatása után — Napóleon Bécsből diktálja a békét — 1810-ben, nem egé­szen két évtizeddel Marie Antoinette kivégzése után kezdeményezi és létre­hozza Mária Lujza házasságát a fran­ciák császárával. Ezzel kezdődik rövidlejáratú francia­barát politikája, melynek csúcspontja 1912 nyarán Ferenc császár és Napó­leon drezdai találkozója. Pontosan egy év múlva ugyancsak Drezdában nyolc óra hosszat tárgyal Metternich az orosz vereség után új erőt gyűjtő Napóleon­nal s közli vele Ausztria elszakadását. Két év múlva, a bécsi kongresszus táncol és mulat,­ a dirigens azonban Metternich,­­ mielőtt még Waterloonál végleg megverik az Elba szigetéről dia­dalmenetben visszatért világhódítót, Bécsben már aláírják az Európa új rendjéről intézkedő szerződést. Ez az új rend a mozdulatlanság bé­kéjével, tespedésével, konok maradi­ságával, cabinet noir-jával elválasztha­tatlanul össze van forrva Metternich s a Habsburg császári Ausztria nevével. Metterniehé az első szerep, de övé minden keserűség és gyűlölet, amely a Kárpátok északi oldalától a Földközi­tenger déli partjaiig terjedő osztrák birodalomban abból fakadt, hogy a szabadság nemzeti fejlődés, önállóság vágya ezer különböző ok miatt be nem teljesedhetett. Mint a párizsi februári forradalom­nak a „reform!" — úgy vált a bécsi márciusinak mindent kifejező jelszavá­val: „Perent Metternich!". A kancellár bukása szinte minden vágyát kielégí­tette a „jámbor bécsi népnek", mely e napokban éppen nem mutatkozott jám­bornak. Pesten emberáldozat nélkül diadalmaskodott március tizenötödike; Bécs márciusi napját, tizenharmadikát embervér pecsételte meg. Még néhány nappal előbb császári manifesztum figyelmeztette a bécsieket arra, hogy ami Párisban történt, az Franciaország belügye, aki Ausztriában megmozdul, az bajba kerül. A hang m­ég erős, de az erő már fogyatékos. Maga Metternich személyének és irány­zatának csalhatatlanságába vetett ren­dületlen hitével, régi változatlan ön­teltségével mégis csak öreg ember, túl a hetvenötödik éven. II. Ferenc, aki benne jóban, rosszban a legkisebb ké­tely nélkül megbízott, 1835 óta halott. Ferdinánd császár, az imbecilitás hatá­rán, a család aktívabb és ambíciózu­sabb tagjainak — Zsófia főhercegnő! — hatása alatt. Hamar felmerülhetett a gondolat, vájjon egy ember feláldo­zásával nem lehetne-e sokat, mindent megmenteni. Jól nevelten és — a császár iránt — lojálisan kezdődött a bécsi forradalom.Diákok taraáraikkal és polgárok voltak vezetői. A pozsonyi magyar ország-­ gyűlés eseményei, nevezetesen Kossuth beszédei a bécsieket erősen impresszio­nálták. Március 12-én este két egye­temi tanár a diákok ezrei nevében me­morandumot adott át Ferdinánd csá­szárnak, benne a haladó polgárságnak világszerte szinte szó szerint egyformán fogalmazott követelései: sajtószabadság, szólásszabadság, a tanítás­zabadsága, népképviselet.... és csatlakozás Né­metországhoz! Március tizenharmadika borús, de langyos tavaszi nap. Tüntetés a Herren­gasse-ban az alsóausztriai tartomány­gyűlés előtt. Egy diák felolvassa Kos­suth Lajos pozso­nyi beszédét. Viharos lelkesedés: — Éljen az alkotmány! Perenz Met­ternich! Éljen a császár! Éljen a sajtó­szabadság! Délig úgyszólván semmi sem törté­nik. Néhány zászlóalj készenlétben ál­lott, de egyébként az egész Belvárost átengedték a tüntetőknek. Egymagában véve jelentéktelen incidens előidézi a párisi februári eseményeknek szinte pontos mását. Egy felvonuló század körül tumultus keletkezik. A katonák feltűzik a szuronyt, a tömeg nekik tá­mad, a parancsnok tüzet vezényel. Húsz halott és sebesült marad a föl­dön. S mint néhány hete Párizsban, most Bécsben visszhangzik: — Fegyverre! — a katonák a népet gyilkolják! A városban sokfelé kisebb véres ös­s­zeütközés. A Burg tanácstalan. Metter­nich nézete szerint nem szabad en­gedni, a lázadást könnyen le lehet verni. A szűkebb családi tanács azon­ban már hajlik az áldozatra, s miköz­ben a Burgban egymást váltják a kül­döttségek, maga a császár elhagyatva járkál termeiben és gépiesen ismétli: — Mindenbe beleegyezem. Nem aka­rom, hogy jó bécsi népemre lőjenek. A délután folyamán volt egy időpont, amikor Windischgraetznek teljhatalmat akartak adni a lázadás leverésére. Este hat óra tájban azonban ellene­s Met­ternich ellen fordult a hangulat. Ko­lowrat belügyminiszter — régi ellen­fele — János főherceg, Lajos főherceg nyíltan; Zsófia főhercegnő — Ferenc József anyja — csendben ellene van­nak. S az öreg, már süket, de egyéb­ként töretlen Metternich kezében aranygombos botjával, mint bukott em­ber hagyja el este a Hofburgot, mely­nek hosszú évtizedeken át ünnepelt első embere volt. A bukás betetőzése gyanánt Lajos fő­herceg közli vele,, hogy Bécsben nem tudják garantálni biztonságát. Taná­csolja, hogy hagyja el Bécset. Hetek­kel előbb Lajos Fülöp király úgyszól­ván fillér nélkül menekült Párizsból. Pénz nélkül van Metternich is, aki mindeddig számlálatlanul költötte a milliókat, eredetükkel nem sokat tö­rődve. Birtokainak jövedelmén, fizeté­sein és jutalmain felül mint Talley­rand pénzt vesz minden oldalról: ma a cártól, a nápolyi királytól, bankároktól, nevezetesen a Rothschildoktól. Most is Salomon Rothschild segítette ki ezer arannyal. Titokban, nem a maga fényes fogatán, hanem egyszerű bérkocsin hagyta el Bécset, szinte bujkálva az­után, egyik helyről a másikra, min­denünnen eltanácsoltatván, míg végre Angliában telepedett meg Richmond városában. Még egy évtizeddel túlélte a forra­dalmak leveretetsét; 86 éves volt, mikor 1859-ben meghalt. — A század legnagyobb hazugja — mondotta annak idején Napóleon. Számtalan barátnőjének egyike Ma­dame de Lieven. — A világ legnagyobb gazfickója. És Stendhal, akinek 4 Chartreuse de Parme Mosca grófjához Metternich szolgált minta gyanánt: — Kék szemeinek jóakaratot sugárzó tekintete, mellyel magát az Úristent is meg tudná csalni... ­­z Anyag- és Árhivatal tisztviselő-A karában tü­rténő purifikálás job­bébb tan ínyünkre van, mint azok a tisztogatások, amelyek mögött nem erkölcsi szempontok, hanem főleg párt­politikai érdekek lüktetnek. Az Anyag-és Árhivatal egyes tisztviselőit az a bűn terheli, hogy szolgálatokat tesznek bizonyos cégeknek, akiknek ügyei a hivatal előtt fekszenek és ezért a szol­gálatért ellenszolgáltatást fogadnak el, szaktratácsztkat adnak olyan feleknek, akik ellen bírósági eljárás van folya­matban. Mindez ha talán nem is meríti ki pi­rrer,dszin­űen a megveszte­getés fogalmát, de hogy nem erkölcsös és nem puritán rendszer, az kétség­telen. A nagy tömeg, amely sokkal éberebb figyelemmel kíséri az egyes hivatalok munkáját, mintsem azt hin­nék, hatodik érzékkel rendelkezik az iránt, hogy miként játszanak össze hivatalos tényezők vagy közegek olyan tényezőkkel, akiknek érdekei ezeknek a hivataloknak az elb­rárásától függe­nek. Ha meg lehetett két év alatt tisz­títani oda nem való elemektől, meg lehet uszítani a közigazgatást vagy éppen a közgazdasági közegek dzsun­geljét is. Ma már az étel egyre széle­sebb szektora válik hatósági funkcióvá és a közvélemény igen érzékenyen reagál a közvetlen vagy közvetett kor­rupcióra egyaránt. A becsületes tiszt­viselő és a munkás nagyon jól tudja, hogy a közhivatali tisztviselői fizetés­nek milyen életmód felel meg és nyom­ban kész a gyanúval, ha valakinél azt látja, hogy dúsabban lubickol, költ vrrgy ruházkodik, mint ahogy azt fize­tése megengedné. A korrupció kiirtá­sánál nem szabad pártszem­pontoknak dominálniuk, mert ha a nép észreveszi, hogy egyik baksiskérfi tisztviselő ki­penderül, másik azonban csodálatos módon nem­csak a helyén marad, ha­nem még elő is lép, ak­kor az ilyen purifikáció erkölcsi hatása a mini­mummá zsugorodik össze. Gyakran legnagyobb gondot okoz fiatal anyáknak csecsemőjük mesterséges táplálá­sához szükséges kifogástalan tehéntej be­szerzése. Nem gond többé ez a probléma, mert LACTORIZAX száraz anyagokban egyesítve tartalmazza megfelelő mennyiségben a tehéntejet, rizs­nyákot és csecsemőtápcukrot és belőle egy­szerű felforralással még a tapasztalatlan anya is készíthet kisgyermekének azonnal ..fogyasztható megbízható csecsemőtápféléket. Mindenütt kapható. KROMPECHER Tápszergyár készítménye. Gyári bélyegzőórák expressz javítása Stopper- és őrórák eladása és javítása SCHWARCZ TESTVÉREK CQ Budapest VI. Podawniczky-u. * Telefon: 127-500. A hegyeshalmi határrendőrök már­cius tizenötödikén fehér márványból készült emléktáblát helyeztek el a vasútállomáson és azt szép ünnepség keretében adták át rendeltetésinek. Az ünnepségen Rázsó Ernő rendőr­őrnagy, a kapitányság vezetője mél­tatta az 1849-es szabadságharc jelen­tőségét és rámutatott arra, hogy mindazt, amit 1848—49 nem tudott megvalósítani, a magyar népi demo­krácia megvalósította. Beszéde után az emlékművet a magyaróvári és raj­kai határrendészeti kapitányságok, a község és a MNDSZ helyi szervezeté­nek képviselői koszorúzták meg. Gyönyörű tavaszi női divatújdonságok L. Vajda E­sh BARCZY ISTVÁN­ UTCA 5. Központi Városháza

Next