Haladás, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1948-05-27 / 22. szám

8 KÖZGAZDASÁG-VILÁGGAZDASÁG VEZÉRIGAZGATÓ­HELYETTEST kreált az új törvény, a Magyar Nem­zeti Banknál. Tudni kell, hogy a jegy­bank rengeteg új feladatot kap, ott összpontosul az egész bankszerű te­vékenység. Az eddigi vezetőség, elnök, vezér­igazgató és főtanács a helyén marad, vállalván és végezvén az új felada­tokat. A vezérigazgatóhelyettesi tisztet dr­­ay Lászlóval, a bankosztály vezető­jével töltik be. SULYOK BÉLA a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatója Károlyi Mihállyal és Oltványi Imrével együtt részt vett Svájcban, az európai gazdasági kon­ferencián. " Erre az útjára elkísérte Lányi Jó­zsef, a Kereskedelmi Bank ügyvezető­igazgatója is. Az utazás nemzetközi érdekességénél és jelentőségénél is fontosabbnak tartjuk azokat a megbeszéléseket, amelyeket Sulyok vezérigazgató, a svájci nagybankokkal folytatott. A svájci nagybankok vezetői ugyanis a legnagyobb készséggel deklarálták, hogy a régi kapcsolatokat szívesen fenntartják az államosított nagyban­kokkal is. Számunkra nem meglepetés ez az állásfoglalás, de a magyar reakció számára csalódás. Kínos és kellemet­len csalódás. Mert az üzletnek nincs jellege és a pénz non élet. Business is business. Mindezek olyan igazságok, amelyek nem vesztették el érvényüket az álla­mosítással. Nemzetközi relációban semmiesetre. Sőt elsősorban ebben a relációban nem. KARCZAG IMRE államtitkár rendeletben utasította az államosított vállalatokat, hogy a nyil­vánossággal való régi kapcsolataikat tartsák fenn, mert a termelt áruk ér­tékesítésénél változatlanul szükség van a publicitásra. Az államosítás ténye ezen nem vál­toztat. Az árat el kell adni. Sőt. Az államosított vállalat rentabilitása felett még nagyobb gonddal kell őrködni. Fokozott gonddal és még fokozot­tabb ambícióval. Mert az államosított vállalat deficitje a közt terhelné. Egy jó vállalati vezetés elmaradha­tatlan kelléke a jó értékesítés. A jó értékesítés elmaradhatatlan kelléke a jó publicitás. Ezt a rezsit nemcsak elbírja a vál­lalatvezetés. Meg is követeli. Az államtitkár úr ismeri az életet és ismeri a lehetőségeket. Ezért adta ki a rendeletet. És, mert a vállalatvezetők eredmé­nyesen akarnak dolgozni, készséggel alkalmazkodnak a rendelethez. Betűjéhez is. Szelleméhez is. RÉSZVÉNYTÁRSASÁGI formát megfelelőnek ítéli és előnyösnek tartja az államhatalom. Ezt igazolja az a tény, hogy szinte minden új alapí­tás részvénytársasági formában törté­nik. Részvénytársasági formában egyesí­tették az élelmiszervállalatokat. Rész­vénytársaság lett az állami fonoda. Rés­zvénytársaság alakult az állami szállítmányozási üzlet lebonyolítására is. Ezek a már megalakult részvény-­­ társaságok. De újabb alapításokat és átalakítá­sokat is terveznek ugyancsak részvény­társasági formában. Hír szerint a nemzetközi vásáárak rendezését is egy­ nagy részvénytársa­ságra bízzák. "Pontosabban: az eddigi szerveket egy ellen"'nagy részvénytársa-­ ságban egyesítik. De az államosított iparban b nagffj részvénytársasági elgondolások vannnak.­ Minden fontosabb iparágban vagy más termelési "ágban egy-egy hatalmas Y koncentráció létesítését tervezik. Még ennél a fénynél is érdekeselt­­­ér, főleg jelentősebb,­ hogy ezeknél a nagy koncentrációknál akarják igénybevenni­­ a szakemberek tudását, hozzáértését és'­ kipróbált kapcsolataid A- a tendencia, amely ollyan nagy­szerűen érvényesült az ipari igazgató-­­ sártok megalakulásánál, tovább érvé­nyesül a részvénytársaságok megtalapí­tásánál is. Ez a tendencia egyet mindenesetre­ biztosít. * 1 sikerrt. * ÍT. NEMZETKÖZI A KISKERESKEDELMI KFT. Madách Imre­ út 7. Telefon: 422-368,­ 423-923/4231.9SZ. EXPORT I­M­POR­T .HALADÁS. Százmilliós költségvetési szű­kjicit 1948 május végén, tizedik hónapjá­ban az 1947—48. évi költségvetésnek, a ki­ncstár százmilliós felesleggel ren­delkezik. Április végén és május elején még úgy látszott, hogy ez a nem várt, bár remélt, eredmény lecsökken. A gaz­dasági élet forgalmi lendülete egy pillanatra — pár napra — megtor­panni látszott. Ez az állapot szeren­csére igen rövid átmenet volt. A lendület folytatódott. Május második fele behozta április végét és május első felét. Az adóbevé­telek minden vonalon elérték, sőt meghaladták az előirányzatot. A májusi bevételek 106 százaléko­sak. II. A Magyar Nemzeti Bank május 21-i kimutatása szerint a bankjegyfor­galom 1900 millió forint volt. 1947 szeptemberében a bankjegy­forgalom tudvalevőleg elérte az 1800 milliót. Kilenc hónap alatt a bankjegyfor­galom alig 6%-kal emelkedett. Ha arra gondolunk, hogy ez idő alatt a magyar termelés mlyen mértékben és milyen értékben emelkedett, akkor tisztelettel kell adóznunk annak a pénzpolitikának, amelyet olyan nagy gonddal, körültekintéssel és művészet­tel irányítanak. A májusi ultimo kimutatása termé­szetesen magasabb lesz, előrelátható­lag eléri a 2 milliárdot. De egy két­milliárdos bankjegyforgalom is csak 10 százalékos többletet jelent a núlt év szeptemberéhez viszonyítva. Hogy a termelt áruk értéke meny­nyivel magasabb ma, mint volt 1947 szeptemberében, nem kell hangsú­lyozni. III. Csaknem jelentéktelen bankjegy­szaporulat mellett van százmillió fo­rintos költségvetési szufficit. Van eladatlan 30.000 vágón tűzifa, amely az elmaradt télről maradt meg. Van hatalmas eladatlan téli cipő­készlet, ugyancsak az elmaradt télről. Van 2000 vágón eladatlan cukor. Most van ugyan egy suttogó propa­ganda, amely szerint a befőzési sze­zonra a cukor eltűnik. Tisztelettel közöljük az olvasóval, hogy a kincs­tárnok nagyon szeretné, ha ez a ha­mis hírverés hitelre találna. Gyapjútextiliában legalább kéthóna­pos termelési többlettel rendelkezünk. Pamuttextíliában a termelési többlet ugyancsak legalább kéthónapos. Van továbbá... A sor hosszú­, sokáig tudnók foly­tatni a felsorolást. De nem erről van szó. IV. A hároméves terv kitűnően bevált és hála a nagyszerű munkának és a propagandának, harmadfél év alatt tető alá kerül. Hogy a dolgozók életszínvonala 19417 augusztusa óta jelentős mérték­ben emelkedett, csak a stupid elfogult­ság és rosszindulat tagadhatja. Ebben az irányban t kell elsősorban írta: Radnóti József tovább haladni. Ennél fontosabb és magasabb rendű célkitűzés nincsen. De a dolgozó tömegek életszínvo­nalát nem béremelésekkel, hanem a megélhetés olcsóbbításával kell el­érni. Ez olyan posztulátum, amelynek teljesítése elől kitérni nem lehet. V. Olcsóbbá kell tenni elsősorban a mezőgazdasági termelést és az élelmi­szerárakat. A 7—8-szoros szorzószámot fenn­tartani nem lehet. Természetes viszont, hogy a mezőgazdasági termelés ol­csóbbításához az út az ipari árak csökkentésén át ve­zet. Ezek szorosan összefüggő, valóság­gal elválaszthatatlan problémák, ame­lyeket csak együtt lehet és együttesen is kell megoldani. VI. Ezt a kérdéskomplexumot nem sza­bad figyelmen kívül hagyni, még akkor sem, ha a megoldás esetleg bizonyos mértékben népszerűtlenség válla­lását jelentené, mert nem vonhatjuk ki magunkat egy olyan világáramlat hatása alól, amely rövid időn belül törvényszerűen je­lentkezni fog. A világpiacon ez időszerint minden jelenség egy általános lanyhaság felé mutat. VII. A nyersanyagok piacain ezek a tü­netek még nem mutatkoznak. A készárupiacokon viszont minden tény és jel arra vall, hogy a kereslet mérséklődik és az árutömegek egyre nehezebben lesznek elhelyezhetők. Olcsóbbá kell tenni tehát mezőgaz­dasági termelésünket. És olcsóbbá kell tenni ipari terme­lésünket is. A kettőnek együtt az az eredménye, hogy a megélhetés olcsóbb lesz, tehát a mai keresetek mellett az életszínvo­nal jelentős mértékben emelkedik. Ez olyan egyszerű, hogy egyszerűbb már nem is lehet, vm. Jó közepes termés esetén ennek nem lesz akadálya. Arra a kérdésre tehát, hogy lehet-e a mezőgazdasági árakat csökkenteni, az a válaszunk, hogy lehet. Ezen a vonalon a megnövekedő kí­nálat is jelentős mértékben segíteni fog. Minden előfeltétel adva van, hogy egész életünk elinduljon az olcsóbbo­dás felé. IX. Majd elfelejtettük: az általános ol­­csóbbodáshoz olcsóbb pénz is kíván­tatik ... KÖZGAZDASÁGI FELJEGYZÉSEK Magyar motorkerékpárokat hozott forgalomba a NIK és ez az egy­szerű tény feleslegessé tesz minden motorkerékpár behozatalt Akkor is, ha a külföldiek jobbak lennének, ak­kor is, ha a belföldi gyártmányok esetleg nem elégítenék ki a kénye­sebb, vagy vérmesebb igényeket. A magyar munka termelése és értékesí­tése mindennél fontosabb. Ez volt az álláspontunk az utóbusz-kérdésben is és ime már 32 új magyar autóbusz fut Budapesten és ez év végére to­­vábbi 120 kerül forgalomba. Elfogu­latlanul: a magyar autóbuszok tet­szetősebbek és szakértők szerint leg­alább olyan jók, — ha nem jobbak —, mint a külföldiek, bár a magyar ipar pártolásának elvét akkor is fenn kellene tartani, ha rosszabbak lenné­nek. Ebből a felfogásból — hitval­lásból — nem engedünk akkor sem, ha motorkerékpárokról van szó. Van­nak túlzottan finnyás és még hílzot­tabban ambiciózus motorozok, akik százas, vagy még ennél is nagyobb sebességgel szeretnének száguldani. Ne száguldjanak. A magyar termelés fokozása és a magyar munkások fog­lalkoztatása ezerszerte fontosabb és magasabb érdek, mint a motorozok kedvtelésének kielégítése. A NIK úgy­is a legjobb produkciót ambicionálja és teljesíti is, ha kellő megértéssel és támogatással ezt lehetővé teszik. Ahol a magyar ipar a behozatalt felesle­gessé tudja tenni, ott maradjunk a magyar termelésnél és mondjunk le az importról! A gazdasági rendőrségen sok olyan ember dolgozik, aki a felszabadulás előtt a gazdasági élet valame­di­k szek­­torában folytatott tevékenységet. Most két ilyen kiváló rendőrtiszt kerül vissza a gazdasági életbe. Az egyik, aki banktisztviselő volt, a Mosókhoz kerül, mint Szántó Béla vezérigazgató első munkatársa. A másik, aki a felszabadulás előtt a szállítmányozási szakmában dolgozott, az állami szál­lítmányozási vállalat vezetője lesz. A gazdasági rendőrségnek vesztesége a két kínáló munkaerő távozása, mi vi­szont örülünk, hogy egyre jobban ér­­vényesül az a felfogás, amely a meg­felelő helyekre a megfelelő embereket keresi és meg is találja. A Magyar Ipar új száma, új kön­tösben jelent meg. Farkas Lajos mi­niszteri osztálytanácsos, a régi kiváló újságíró szerkesztésében. Színes, ér­dekes és olyan bőséges tájékoztatót ad, hogy hiányt pótol és nélkülöz­hetetlen. ISMÉT A CSEPEL 100-as KISMOTORKERÉKPÁR GYŐZÖTT A VASÁRNAPI HEGYI-VERSENYEN Gyártja a Weiss Manfréd acél- és fémmr­vei rt. FORGALOMBA HOZZA NIK KRÉKPÁS&OSZTÁLY V. NÁDOR­ETCA 36. IV- EMELET A Közért, a Községi Élelmiszer­üzem, az Áfosz, a Mész és a Lóhús­üzem fúziójából született hatalmas új vállalat lelkesen és eredményesen dolgozik a­­ közért. A nomen ez­úttal nem veszélyt jelent, hanem va­lóságot. A minőség kibír minden kri­tikát, az árak pedig — eredeti ren­deltetésüknek megfelelően — szabá­lyozóak. Megírtuk, hogy a Külkereskedlmi Igazgatóság új alelnöke Hartai Emil lesz. Arról értesülünk, hogy ez a kombináció ez időszerint még korai­nak tekintendő. A gazdasági irányítás legfontosabb feladata, hogy a magyar földnek vi­lágviszonylatban is jelentős természeti kincsét az alumíniumot ne bányater­mékként vagy alumínium nyersanyag­ként hozzuk forgalomba, hanem oly­képpen, hogy keresett, nagyértékű ipari készgyártmányokat állíthassunk elő. Ezt valósítja meg az Állami Bauxit-Alumínium Rt. (ALBART) és ennek érdekében bemutatót rendezett a már elkészült alumínium irodai és lakószoba bútorokból. A vállalat veze­tőségi tagjai, Arányi Árpád miniszteri tanácsos, h. vezérigazgató és dr Katcz Sándor főügyész elmondották, hogy az ALBART-nak sikerült olyan meg­oldást találni, amely felhasználja a fém természetéből következő meg­munkálási módszert és ezzel olyan új bútortípust teremt, amely árban ver­senyképes és egyenlő értékű a fabú­torral. A most lefolytatott magyar­angol kereskedelmi tárgyalások során Londonban angol szakértői bizottsá­gok vizsgálták meg a modelleket és azokról a legnagyobb elismerés hang­ján nyilatkoztak, sőt ezen túlmenően az irodabútor import tilalmak ellenére 50.000 font értékben engedélyt adtak a bemutatott irodabútorok angliai szállítására. A „Csipkerózsa" közlését jövő szá­munkban folytatjuk. Levél a „Haladásihoz. F. évi április 29-én hetilapjuk 4. oldalán .Egyetlen szó sem igaz abból, hogy Jugoszláviá­ban államosították a kisipart és kis­kereskedelmet" című cikk jelent meg, mint az én nyilatkozatom. Mivel én, ellentétben a cikk állítá­sával, egyáltalán nem vagyok író, az említett kéthasábos cikk pedig nem felel meg a lap munkatársával foly­tatott beszélgetésünk tartalmánál, kényszerítve vagyok, hogy a cikkben nekem tulajdonított kifejezéseket vis­­szautasítsam. Zivko Boarov jugoszláv sajtóaitas4 VIDOR EISNO NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI VÁLLALAT BUDAPEST V, NÁDOR­ UTCA 21. SZ. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Polgárasszony. Névtelen levele el­rettentő példája annak, hogy az író és­ az újságíró mennyire ki van szolgáltatva műveletlen, olvasni sem tudó, gyalázatos fantáziájú embe­rek orvtámadásásainak. Külön éme­lyítő az a feltevése, hogy ön azért, mert megveszi a lapot, meg is ren­delheti nálun­k azt, amit olvasni szeretne, — mint a cigánytól a kedvenc nótáját. Ön azt hiszi, hogy e­gy újság minden cikke előfizetési felhívás, holott mi nem „vevőkört" akarunk magunknak biztosítani, ha­nem nevelni és irányítani—ha kell, a „vevőkör" érzékenységét sem kí­mélve. Mi tisztában vagyunk fele­lősségünkkel és sohasem hagytuk és hagyjuk magunkat irányítani a va­lóságos helyzettel tájékozatlan, vá­gyait a tényekkel és a lehetőségek­kel összetévesztő olvasótól. Akiknek ilyen újság kell, olvassanak horosz­kópot. Ami pedig a bírálatot illeti — igenis bírálni fogjuk a hibákat és bűnöket s az önbírálatot is gya­korolni fogjuk — a polgársággal szemben is, amelyet csak az véd­het meg, ha értékeit és hibáit őszintén számbaveszi. Hogy a kri­tikára gyakran a polgársággal szem­ben is szükség van, éppen az ön erkölcsi fejletlensége és butasága igazolja. Olvashatatlan aláírás: Kérjük azt az olvasót, aki most közölt regé­nyünkkel kapcsolatban kifogást emel, mert a szerzőnek a nőkről túlságosan pesszimista a véleménye, hogy várja meg a regény további menetét, mert öt folytatásból m­ég nem derülhet ki a szerző álláspontja. Már előre is megnyugtatjuk olvasónkat, hogy a re­gény tulajdonképpeni főszereplőnője éppen az a nőtípus, akit levelébeli reklamál.

Next