Haladás, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1948-11-25 / 48. szám

A KÜL&ERIV&r a Külkereskedelmi Igazgatóságot két esztendőn át támadták, amíg a kor­mány végezetül is megszüntette és be­olvasztotta­ a kereskedelmi miniszté­riumba. Néh­ány kivételtől eltekintve, en bloc étvették a rossz emlékű intézmény egész személyzetét. Sok olyan embert is, aki híven szol­gálta a Horthy-rendszert, tős Szá­last is. Igazolási eljárás persze volt, termé­szetesen a szokott módszer szerint. Ha te igazolsz engem, én igazollak téged. A tisztogatási munka minden más vonalon folyik. Az a bizonyos seprű seperhetne ezen a tájékon is. • haladás 7 KÖZGAZDASÁG-VILÁGGAZDASÁG : ENGEDJÉK ELMENNI ŐKET! A TOJÁSTAJÍC úgy látszik, kísértetiesen kezd meg­ismétlődni. Tavaly ilyenkor tojáshiány volt és természetesen tojásdrágaság. A KÖZÉRT-nek volt ugyan tárolt to­jása de ezt Jánki osztályfőnök úr, a -. közellátásiból nem engedte piacra dobni. Így Budapest tavaly karácsony­kor to­jás nélkül maradt, viszont az enyhe januárban annyi friss tojás volt, hogy a meszes tojás eladhatat­lanná vált és a KÖZÉRT-et közel egy­milliós veszteség érte. Ebbe a túl óvatos előrelátásba Jánki osztályfőnök úr belebukott. Az idén a KÖZÉRT és a MOSZK együtt tizenöt millió tojást tárolt. Helyesen. Budapest tojásszükséglete a tojás ára szerint változik. Amikor olcsó volt a tojás, akkor voltak napok, hogy másfélmillió tojás is elfogyott. Volt nap, am­kor 1.700.000 darab tojás került eladásra. Tojásdrágaság idején, ősszel és télen, az átlagos napi tojás­fogyasztás 150.000 darabra csökken. A tizenöt millió tojás tárolása nem tá volt túlzás. Bölcs előrelátás volt. De régebben az volt a sokás, hogy a tárolt tojásmennyiség egyharmadát november közepéig p­acra dobták, ahogy egyrészt a hiányt enyhítsék, másrészt az áremelkedést megakadá­lyozzák. A tárolt mennyiség második har­madát december közepéig volt szokás­­ban piacra hozni. A harmad­­ harmad azután január­februárban került piacra. Ez a rendszer jó volt. Bevált. Ko­moly tojáshiány sohasem volt és nem volt elviselhetetlen tojásdrágaság sem. Ezt idén komoly gondoskodás és előrelátás nyilatkozott meg a tojás­tárolásban. Tizenöt millió to­jást tároltak. De amikor október végén tojás­hiány volt és a tojás ára 140 fillérig emelkedett, illetékesnek nevezett té­nyezők megint nem akarták meg­engedni, hogy a tárolt tojás enyhítse a hiányt és regulálja az árakat. Csak igen erélyes fellépéssel sike­rült végül elérni, hogy a KÖZÉRT el­lássa a piacot olcsóbb tojással. Így esett a tojás ára 110 fillérre és ezen az áron most már kapható. A tojás a KÖZÉRT-nek és a MOSZK-nak 87 fillérjébe van és így a 110 filléres ár üzletnek sem rossz. Közben az időjárás is olyan enyhe, hogy friss tojás is van állandóan a piacon, ha nem is annyi, hogy a tel­jes szükségletet kelégítse. Ha az időjárás továbbra is enyhe m­arad, akkor sok tárolt tojás lesz és eladhatatlanná válik. Az a bürokráca tehát amely túlzott óvatosságból nem engedett és ma is csak nehezen enged a tárolt tojáshoz­­nyúlni, vallah­a a felelősséget Vállalnia kell. Ismételjük: évtizedes gyakorlat iga­zolta azt az eljárást, mely szerint a tárolt tojást 3 részletben lehet és kell piacra dobni, a h­ányt enyhítendő és az áremelkedést megakadályozandó. A tárolás arányai is lehetővé teszik ezt az eljárást a mai negációval ellen­tétben. A bürokratikus magatartás akkor k kapna némi igazolást, ha most leesne a hó és havas és kemény tél lenne márciusig. De a bürokrácia ne foglalkozzék időjóslással és ne érezze novemberben a márciusig tartó kedvezőtlen idő­járást. Ezt a Meteorológiai Intézet sem vál­lalhatja. Miért akarja vállalni a Köz­ellátási Hivatalt Vagy ha vállalja, akkor vállalnia kell a felelősséget a tárolt tojásmeny­nyiség további sorsáért is. Két eset van: vagy hó és hideg lesz márciusig, akkor az előrelátó és óva­tos bürokrácia teljes elismerésben ré­­szesül. Vagy enyhe tél lesz, esetleg korán megenyhül a tél akkor a büro­krácia részére érvénybe lép a felelős­ségvállalás. Az évtizedes tapasztalatok a makacs bürokrácia ellen szólnak. Hogy ez a bürokratikus út hová vezethet, azt Jánki osztályfőnök úr ta­mlgi esete igazolja. 1. Sietünk megmondani: álláspon­tunk a kivándorlás, a szökés és a disszidálás kérdésében nem válto­zott. Aki ki akar vándorolni és má­sutt akar új életet kezdeni, mert fájdalmas emlékei elviselhetetlenek és valahol a világban új lehetősé­gei vannak, menjen békében. Aki hivatali állásával visszaélve hagyta el hazáját és idegen zsold­ba szegődve disszidált, egy nemzet átka kíséri. Aki megszökik, azt vagy egyéni érdekei kergetik vagy rossz lelki­ismerete hajtja. Megvetésünk kí­séri. De van egy újabb távozó ré­teg is. A szakember. I­. A szakember, aki politikailag bűntelen és mégis állását vesztette. A szakember, aki politikailag bűntelen és mesterségét nem foly­tathatja és akit még csak nem is hívnak, hogy dolgozó pozícióban — nem hatalomban és nem veze­tésben — az épülő új világot, a demokráciát szolgálhassa. Ezeket sajnáljuk. Ezek hiányzanak ma és hiá­nyozni fognak holnap is. Holnapután, amikorra majd a demokrácia kineveli a maga elhi­vatott emberanyagát, még messze van. Addig a szakemberekre szükség van. Ne engedjék elmenni őket. III. Nem tilalomra gondolunk ter­mészetesen. Arra gondolunk, hogy a szakembereket dolgoztatni kell. A legkisebb állás és a legszeré­nyebb megélhetést biztosító java­dalmazás is elég nekik, hogy ma­radjanak és dolgozzanak. Most a munkátlanság és kenyér­telenség kergeti őket. Munka és kenyér kell nekik. Akkor nem akarnak elmenni. IV. Fel kell jegyeznünk érdekesség okából Aschner Lipót esetét. Az Izzó alelnök-vezérigazgatóját a németek elhurcolták. A német rabságból a General Electric sza­badította ki. Valósággal váltságdíjat fizetett érte. .A General Electric ötszázezer svájci frankot fizetett azért, hogy a németek Aschnert szabadon bo­csássák. A felszabadulás után Aschner hazajött és hetvenéves fejjel mun­kára jelentkezett. Nem kellett. Azután illetékes tényezők rájöt­tek arra, hogy Aschner dolgozni és használni tud. Azóta dolgozik és használ Igaz: Aschner valóban igen ki­váló, világszerte ismert és elis­mert szakember. Politikailag persze bűntelen. Még csak kom­ányfőtanárn is sem volt. Abszolút szakember. És abszolút hasznos. Ezt az izzó munkássága és az iparügyi minisztérium egyaránt igazolhatják. A kereskedelmi minisztérium is tudhat némi jót mondani az ex­port terén elért eredményeiről. Szakember. V. A szakember mindenekfölött és elsősorban szakember. Rendszerint apolitikus. Ami nem érdem. De talán nem is bűn. Hogy szolgálta mint munkavál­laló a kapitalista munkáltatót is? Hát istenem, szolgálta. Élni akart. Megélni akart. És szakember akart maradni. VI. Tegnap is szakember volt. Ma is szakember akar lenni. Te­hetségét, tudását, ambícióját nem változtatja meg — legkevésbé csökkenti — az a tény, hogy mun­káltatója nem a tőkés, hanem az Állam. Akadhat persze — ritkább kivé­telként — olyan szakember is, akinek nem tetszik a munkásve­zérigazgató vagy nincs ínyére az államosított állapot. Az ilyen szakember nem igazi szakember. Menjen Isten hírével. VII. De az olyan szakembert, aki a maga szakmáját érti és a maga munkáját a demokrácia szolgálatá­ban folytatni akarja, nem szabad elengedni. Nem szoktunk nevekkel és ese­tekkel érvelni, mi elvi harcot foly­tatunk és minden szakembert dol­goztatni akarunk a demokrácia szolgálatában és érdekében. De a véletlen is segítségünkre van, hogy álláspontunk helytálló voltát igazolja. Az államosított Mirelite most propagálja a mélyhűtéses konzer­veket. Viszont az a szakember, aki a mélyhűtést Magyarországra hozta. HALADÁS A Magyar Radikális Párt stelfoDio Felelős szerkesztő: Kende Zsigmond Szerkesztő: Lukács Gyula Felelős kiadó: Bauer László Szerkesztőség és kiadóhivatal , Budapest , Zrínyi­ u. 1. félem. 3. (Gresham-palotai Telefon: 180-770. 780-764 Terjesztii a Glóbus Hírlap- és Könyvterjesztő Vállalat Budapest VI. Nagymező­ utca 26 Kéziratokat nem adunk vissza és azokért felelősséget nem vállalunk Hungária Hirlapnyomdá­ta. Budapest V. I­aicsy-Zsilinszlev­őt 34 Felelős: Dr Bróty László itt meghonosította és a fejlesztés alapjait megteremtette, nem a fa­sizmus alatt, hanem 1946-ban, a demokrácia szolgálatában, most képességei teljességében, munka nélkül sétálni kénytelen. Folytat­hatnók. De ismételjük: elvi har­cot folytatunk. Minket minden szakember sorsa érdekel. És valljuk, hogy az or­szág érdeke, hogy a szakemberek dolgozzanak. VIII. A munkásvezérigazgatók jórésze máris kitűnően bevált, más része beletanul. Vezérigazgatónak lenni nem művészet, még kevésbé bű­vészet. Egy jó munkás mindent meg tud tanulni. Az irányítást és a vezetést első­sorban. A szakmunka elvégzése a szak­emberek feladata. Ne engedjék elmenni őket Radnóti József. » • • • KÖZGAZDASÁGI FELJEGYZÉSEK A jövő év első napján új gazdasági terv megvalósítását kezdi meg Cseh­szlovákia. A terv öt évre szól s ez­alatt a mai 210 milliárd cseh korona nemzeti jövedelmet 310 milliárdra akarják felemelni, az ipari termelés ér­tékét pedig 288 milliárdról 454 mil­liárdra A mezőgazdaság és az erdő­gazdaság termelése a mai 94 milliárd­dal szemben 108 milliárd lesz. Az iparban foglalkoztatottak száma 1953-ban 1,6 millió lesz, 15 százalékkal több, mint 1948-ban. A mezőgazda­ságban a foglalkoztatottak száma csökkenni fog. Az ötéves terv meg­követeli a termelékenység emelését is, mégpedig az iparban egyharmadával, a mezőgazdaságban pedig egyötödé­vel. A terv fő célja az életstandard jelentős emelése a munkások, mező­gazdák értelmiségiek és középosztály­beliek munkájának fokozott produk­tivitása és szolidaritása révén. A ma­gángazdálkodás még megmaradt ré­szének jövőjéről Zapotocky minisz­terelnök nyilatkozott azon a sajtó­fogadáson, amelyen az ötéves tervet ismertette. Azt mondotta, hogy az al­kotmány biztosítja a kis- és közép­magánvállalkozás védelmét. A maga munkájának és képességének védel­mére mindenki számíthat, de nem ha­ználha­tó fe mások kizsákmányo­lására. Kifejezetten kiemelte a miniszterelnök a mezőgazdaságról szólva, hogy ko­­b­ászok alakítását nem tervezik. Az 1949-ik évi állami kölségvetés a minisztériumokban elkészült és ezidő­szerint a Gazdasági Főtanács előtt van revízió alatt. A költségvetést az eddigi tervek szerint december 10-én terjeszti az országgyűlés elé Nyárádi Miklós pénzügyiminiszter. 2. Az osztrákok nagyszabású vám­szabadterületeket akarnak létesíteni Bécsben, Linzben, Innsbruckban és Villachban. Ezek közül nagyszabású­nak ígérkezik az innsbrucki és sokat remélnek tőle, mert Innsbruck met­szőpontja a kelet-nyugati és észak­déli útvonalaknak. Az innsbrucki sza­badterületre nem csupán egyszerű várószabadraktárakat terveznek, ha­nem konfekcionáló és kikészítő üze­meket is, elsősorban olaszországi gyümölcs, főzelék és bor számára. Lesz azonkívül nasívszabású hűtőház is. Linz elsősorban a faforgalom számára fog szolgálni. Utolsó felszólítás volt a címe annak a kedélyes hangú meghívónak, amely­lyel a NIK értékesítési főosztálya lr­vitálta az érdekelteket A meghívó mottója: A Legjobb olvasmány a be­olvasmány" volt a műsor címe , Fúró és fűrész" és a hívás szerint jókedvét rosszmáját, kézhezálló fűrészét és fú­róját mindenki hozza magával. Az est erőse­n látogatott volt és kitűnően si­került, mint általában minden, ami fúrással és fűrészeléssel kapcsolatos.­­ Elseje tesz megint ét mint hó­napok óta minden elsején, aggódva várják a bankokban a felmondó­leveleket. A racionalizálást és a rezsicsökkentést keresztül kell vinni, ez elkerülhetetlen. A szakszervezet­ben viszont lázasan dolgoznak a felszabaduló munkaerők megfelelő elhelyezése érdekében. Ezt a törek­vést a kormányzat vezető tényezői teljes erővel támogatják. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa betöltötte az alapszabályok módosí­tása kapcsán kreált vezérigazgató­helyettesi tisztséget. A főtanács az in­tézet vezérigazgatóhelyettesévé Sulyok Bélát, a hitelosztály vezetőjét nevezte ki. Sulyok a felszabadulás után az OTI vezérigazgatóhelyettese volt és ebben a pozíciójában rendbehozta a nagy intézmény pénzügyeit. A bankok államosításakor a Pesti Magya­r Ke­reskedelmi Bank élére került, innen került a Nemzeti Bank hiteloszt­ályá­nak élére és most a jegyintézet vezér­igazgatóhelyettese lett megérdemelten. Egy fillért se az érdemtelenek­nek, ez a követelésünk a nyugdíj­rendezéssel kapcsolatban. Minden méltányosságot az öregeknek és özvegyeknek. Ez a kérésünk azok felé, akik a nyugdíjasok sorsáról döntenek. Olvassuk, hogy a Közgazdasági Tár­saságban előadást tart Éber Antal a takarékosságról és olvassuk, hogy hozzászól Judik József. Nagyon szé­p nem kérjük Judik urat, ne szóljon hozzá. Végezze a maga dolgát szeré­nyen és csendben, ez ellen nincsen kifogásunk. De ne szóljon hozzá. Mert mi még nagyon jól emlékszünk egy Judik-előadásra, amely a németeket és Schachstot magasztalta és amelyhez nem lehetett hozzászólni. Ismételjük: Judik úr éljen és dolgozzon és boldo­guljon csendben. De ne szóljon hozzá. A napokban kezdődött meg Wa­shingtonban a F.A.O. néven ismert nemzetközi szervezet (Food and Ag­riculture Organization) közgyűlése. Az intézménynek 57 állam tagja, köztük Magyarország is. A közgyűlés napirendjén a nemzetközi búza­egyezményen kívül a szervezet szék­helyének még mindig eldöntetlen kérdése is szerepel. Az Egyesült Ál­lamok Amerikához ragaszkodnak, szó van azonban Európában Rómá­ról és Kopenhágáró­­­. KÍNAI FORRADALOM. A történe­temben alig van párja annak a­ hatal­mas tömegmozga­lmnak, amely 1911 —12-ben az óriási kínai birodalmat megrázta, a kormányforma évezredek óta fennálló kereteit összezúzta, a császárságnak véget vetett öt-hat ezer évre számítják a kínai birodalom tör­ténetét, de ki tudja mennyire nyúlnak vissza ennek a kifinomodott kultúrá­nak gyökerei: a történelem csak Krisztus előtt másfél-két ezredévig tudja ittait követni A terület mér­hetetlen, 11 millió négyzetkilométer, nagyobb mint egész Európa s Ma­gyarország területének több mint százszorosa. Ezen a területen becs­lések szerint — mert igazi és teljes népszámlálásról szó sem lehet — már akkor 400 millió ember é­l, még­pedig igen nagy részük emberhez nem méltó életet, már azért is, mert a nagy lakhatatlan területeket ügye­lembe véve nyilvánvaló, hogy a váro­sokban, de a mívelhető mezőgazdasági területeken is szörnyűnek kell lennie az összezsúfoltságnak. Az 1911-ben kitört forradalom a nyomorúság, meg­megújuló éhinség miatt vált lehetsé­gessé s a tömegek kirobbanó elégedet­lenségét szervezték azután többé- kevésbé egységes mozgalommá az ak­kori értelemben vett baloldali esz­mékkel és demokratikus formákkal többnyire külföldön ismeretséget kö­tött vezetők, mint például Szun-Jat-Szen, köztük a legnevezetesebb. Ter­mészetes, hogy a kínai forradalom előzményei is évtizedekre — ha nema évszázadokra — nyúlnak vissza. Az egy-két évtized alatt megújuló kísér­leteket azonban mind leverték. Ez volt a sorsa 1990—1901-ben az erő­sen nacionalista, az idegenek ellen irányuló úgynevezett „boxer-lázadás­nak" is, ezt a Kínában egyébként szakadatlanul egymás ellen áskálódó nagyhatalmak egyesült erővel vérbe­fojtották, de csak véres áldozatok árán. Az­ 1911. évi — a mai termino­lógia szerint polgári demokratikus —­ forr.f­alvín a déli tartományokból indult el s a f­ozgalom ereje meg­pecsételte i® két és fél évszázad óta uralmon let" „K­i­idzsu" császári di­nasztia sor^': a kormány végű' i« kénytelen v 0'f nyugati mintára parla­mentet ö««^«.'lfrini s ez az év utolstf napján kikiál*°tta a köztársaságot. DR SZU N-&AT-SZEN. Az 191 l-es scínai forradalom egyik legtevéke­nyebb szervezője, a császárságot meg­döntő köztársaság első elnök­e. 1806-ban született 1825-ben halt meg, Amerikában szerzett orvosi diplomát s hazatérve demokratikus társaságo­kat szervezett s Kantonban már 1895-ben puccsot kísérelt meg. Ez a for­radalmi vállalkozás nem sikerü­l és Szun-Jat-Szen emigrációba kénysze­­rült. Amerikában, Japánban és Angliá­ban főként az ott tanuló kínai fiatal­ság körében terjesztené hazája demo­kratikus átalakulásának eszméit A hazatérő diákok részt vettek már né­hány évvel a forradalom kitörési­­­ előtt a demokratikus alkotmányt elő­­készítő titkos mozgalomban. A győze­tes forradalom vezéreként 1911-ben tért vissza Szun-Ja-Szen, s mint mon­­­hattuk, az új köztársaság első elnö­kévé választották. Néhány év múlva kitört a lényegileg azóta is tartó pol­gárháború, az Észak a Dél ellen vo­nult s Szun-Jat-Szen a külön déli köztársaság elnöke lett 1921-ben. Egy év múlva teljesen visszavonult s rövi­desen meghalt, ő volt a Kuo­min­tang (annyi mint „nemzeti párt") megalapítója is, ez azonban kezdetben teljesen­­demokratikus jellegű volt és Szun-Jat-Szen különösen nagy súlyt vetett­ az agrárreformra. A földkérdést ő Henry George gondolatai szerint szerette volna megoldani. Igen művelt, erkölcsiles feddhetetlen, hazájában és a naszyvilá­ában egyaránt­­ tiszteletben álló államférfi és politikus vollt SÁNCOLÁS (1. «Haladás» 47. szám 8. oldal). Lejtős talajon a lejtővel egy­irányú barázdákon át az esővíz lesza­lad és a termőföldet is magával viszi. Ha ellenbe­n a talaj lejtésére mindig merőlegesen, a terephez simulva hú­zódnak a barázdák, akkor a vizet fel­fogják, értékesítik. Az ilyen különleges szántás a sáncolás, melynek végzésére ná­lunk már külön tadíjmegminikáltig sáncoló gépeiket is szerkesztettek. Amilyen egyszerűen írható le az ár­­talom, ami ellen a sáncolás véd s ami­lyen egyszerűnek látszik az ártalom el­len való védekezés, olyan nagy jelen­tőségűnek mondják az agrár tudósok az ártalmat s az ellene való védekezést is. A világ termő talajának túlnyomó része lejtős területen fekszik s az eső lemosó hatása már évtizedek alatt is érezhetően csökkenti a fö­ld termő ere­jét, évszázadok alatt pedig katasztró­fálisan. Egyes tudósok szerint az ázsiai őső birodalmaik ebbe az észre nem­ vett talajpusztulásba s az ebből szár­mazott népesedési és élelmezési válság­ba buktak bele.

Next