Haladás, 1949 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1949-01-06 / 1. szám

V. ÉVFOLYAM ÁRA 2 FORINT /. SZAM FŐSZERKESZTŐ ZSOLT BÉLA APINTAT ÉH MA: ZSOLT BÉLA tMég azokban a rétegekben is, amelyek teljesen egyetértenek a kormánnyal, hogy Mindszen­tyt három év után ártal­matlanná kellett tenni, akad­tak, akikben jelentkezett némi idegesség: helyes volt-e ugyan­iolyan módon hozzányúlni az [esztergomi prímáshoz, a „zász­\lósúr"-hoz, mint ahogyan a többi állampolgárhoz, ha ha­sonló bűncselekményt követ el? Főképpen az idősebb generá­ciókban támadt effajta nyugta­lanság, amely természetesen jó­indulatú szorongás volt, mert a belföldi és külföldi reakciótól tartott. Azotk voltak idege­sek, akik a múltban soha­sem értették meg valódi szelle­mében a törvény előtti egyenlő­séget, sohasem tudnak kigyó­gyulni a kóros tekintélytisztelet­ből. S ma is természetesnek tartják, hogy kiemelkedő szemé­lyiségekkel szemben „tapinta­tosabban" kellene alkalmazni a törvényt. Hrt ezeknek a jóhiszemű at;gá­l^oskodóknak azt válaszoljuk, hogy öt világrészben nincs olyan hatalmi rend, amely önvédelem törvényei alapján ne torolná meg, ha bármelyik állampolgára idegen hatalmak diplomatáival fegyveres beavat­kozás érdekében vált jegyzéke­kel; s hogy maga Spellmann érsek is ugyanerre a fcorsra jut­na, ha például Mexikó és Argen-> tina követeivel a USA hatalmi rendjének megdöntése érdeké­ben levelezne, — ideges fej­csóválás közben azt válaszolják: „Igen, igaz, de nem szabad el­felejteni, hogy Magyarországon vagyunk, ahol. . . * Nos éppen, hogy Magyar­országon vagyunk... Tekint­sünk csak vissza a múltba és vizsgáljuk meg, hogy az úri Magyarország csakugyan olyan rendkívül tapintatosan bánt-e el azokkal a kiemelkedő szemé­lyekkel, akik a fennálló rendet még csak nem is az érvényes törvények megsértése révén, ha­nem csak az éppen hatalmon lévő személyek és klikkek szem­pontjából veszélyeztették? Közismert történetet mon­dunk el, amelynek a ma élő nemzedék idősebb évjáratai szemtanúi voltak. Huszonhat év előtt. 1919-ben, a forradalom bukása után az ellenforrada­lom tudvalevően deklarálta, hogy Magyarország ismét ki­rályság lett. majd 1920­ban ezt a közjogi állapotot „törviuyesítette". s törvény­ben itegfogalmazta, hogy nund­addig» amíg az apostoli örökös király ffkadáltjvzva van trónja elfoglalásában, a szuverenitás a parlamenté s az államfő a kor­mányzó, nkire a király akadá­lyoztatása miatt az uralkodói fnnkc.iók egy részét átruházták. Amint ez köztudomású, a király bolytartójának rfítvrtibí kor­mányzó az Ostenburg-különít­mány jóvoltából Horthy Miklós császári és királyi tengernagy lett, aki előzőleg a király had­segéde is volt, s aki úgy is mint katonatiszt, s úgy is mint had­segéd nyilván többízben meg­esküdött királyának, hogy pa­rancsait gondolkodás nélkül végrehajtja s szárazon, vizén és levegőben kockára teszi érte életét. Ugyanebben az időben a magyar miniszterelnöki pozíciót Teleki Pál gróf és Bethlen Ist­ván gróf töltötték be, mindket­ten királyuk valóságos belső titkos tanácsosai, annak a leg­magasabb közéleti kitüntetésnek hordozói, amellyel a király sze­mélye iránt tanúsított jelenté­keny politikai szolgálatokat szokta jutalmazni. A valóságos belső titkos tanácsosok termé­szetesen szintén esküt tettek a király kezébe, hogy minden idő­ben és minden körülmények között nem is tapintatosak, de hűségesek maradnak hozzá. • Ezek a királyuknak százszor felesküdött és királyuktól nyak­tól hasig kitüntetett magyar urak kormányozták tehát a ma­gyar „királyságot", amelynek királya akadályozva volt trónja elfoglalásában, — amikor egy szép napon, 1921 áprilisában, a király úgy érezte, hogy nincs is olyan nagyon akadályozva. Minden előzetes bejelentés nél­kül megjelent Budán, hűséges tengernagyánál, az élet-halálra katonai esküt tett volt hadsegéd­nél és kormányzónál és felszólí­totta, hogy adja át a helyét, és engedje királyi hatalmát gya­korolni. A hűséges kormányzó — ahogyan ezt Habsburg Károly jelen volt szárnysegédjének. Werkmannak emlékiratai bizo­nyítják, egyáltalában nem volt hajlandó királya parancsát, es­küjéhez híven, szárazon, vizén és a levegőben teljesíteni. Előbb alkuba kezdett királyával s lelé­pési díjat kért: herceg akart len­ni, birtokot követelt és mind­ennek tetejébe az aranygyapjas rendet. Habsburg Károly az első két feltételt mégcsak teljesítette volna, de az aranygyapjas rendet nem volt hajlandó megadni, mert a hűséges és tapintatos kormányzó protestáns volt s a Habsburgok házi törvényei sze­rint a világ azonnyomban össze­dőlne, ha protestáns nyakában fityegne az aranygyapjas rend. \z alku nem ":<;.'.Ht s a kirág­lyának örök hűségesküt tett kor­mányzó és miniszterelnöke, a király kezébe hűségesküt telt valóságos belső titkos tanácsos felhasználva a külpolitikai ürügyeket is — rövid úton visz­szakiildték királyukat tartózko­dási helvére, Pranginsba. * Ugyanennek az évnek novem­berében azonban az apostoli ki­rály megint úgy érezte, hogv /Hl r. A. Róbert l.ovctt, az Kgyesült ] //£ ÁHamok helyett™ külü gyrnl utastere s a State Drpartment, a washingtoni külügyminisztérium vezetője Marshall tábornok betegségi- 1 idején. Az állás, amelyet betölt, nem­csak öt magét kötelezi, hanem kötele­zi nz Egyesült Államokat Is amelyet I ktlelé képvisel. Mr. Lovett december | 2»-én fogadia a sajtó képviselőit s, előttük nyilatkozott Mindszenté érsek ! elfogatásaról és az ellene emelt vá­dakról. Az amerikai helyettes külügy-; miniszter e nyilatkozatáról a magyar közvélemény már értesült abból a válaszból, amelyet a Szabad Nép ja­nuár t-i számában erre a nyilatkozat­ra adott és azokból az okirati bb.o- j nyílékokból. amelyeknek fényképmá- ! solatai a magyar napilapokban megje­lentek s amelyek az esztergomi érsek í ellen emelt vádak alaposságát bizo- i nyitották. Mr. Lovett nyilatkozatának 1 szószerinti, bár nyilván megrövidített szövege most került elénk a New York Herald Tribüné párizsi kiadá­sának december •_'9-iki számában a ez késztet bennünket arra, hogy újból «zó\á tegyük a* amerikai helyettes külügyminiszter nyilatkozatát. Elő­«zör is, ez a nyilatkozat tartalmától függetlenül, olyan durva, aiulre álla­mok nemzetközi érintkezésében alig van példn. A linómnak egyáltalán nem nevezhető amerikai köznapi nyelvben «cm Igen használnak emberek egy­mással szemben olyan kifejezéseket, aminőkre Mr. Lovett ragadtatta ma­gát, ami annál súlyosabhbun esik a latba, mert hivatali állásánál fogva tudnia kellelt a magyar kormány ál­tal később közzétett abszolút bizonyí­tó erővel biró levélváltásról. Lovett durva hangja nyilván a Herakl-Tribu­ne tudósítóját Is megdöbbentette s 'Rj magyarázatképen hozzáteszi, hogy Mindszentv elfogatása .számos politi­kai és vallási csoport haragját* idézte fel az Kgveaü't Államokban. Kzeket a köröket jól Ismerjük • « körök «haragja» egyáltalán nein mentség arra, hogy az Egyesült Államok egyik vezető embere, külpolitikájának irá-! nyitója, -útszéli hangot üssön meg egy másik állammal szemben akkor, nmikor a kérdés lényegéről, a vádak alaposságáról • a rendelkezésre álló bizonyítékokról nem volt éa nem is lehetett semmiféle értesülése. Mr. Lo­vett azonban nemcsak azt jelentette ki, hogy az esztergomi érsek ellen i emelt vádak .nyilvánvalóan hamisak». holott 24 órával e .nyilvánvalóan ha | mis> miniszteri kijelentés után saját | szemével győződhetett meg sajít kö­vetei és az esztergomi értek kapcso­latairól, hanem az érsek elfogatása! ta személyes és vallási szabadság el­leni akciónak* nevezte. Mr. Lövell­nek ez a kijelentése még alaptalanabb, még kihívóbb, mint az első. Vájjon a washingtoni kormány, vagy bármely más kormány a vllágou tűrné-e akár egyetlen percig is hogy egy nagy val­lás) közösség legmagasabb funkcio­nárius* a legdurvább és Icglelklisme­retlenebh módon konspiráljon saját hazájának törvényes rendje és kormá­nya ellen? Ugyanazon a sajtófogadá­son. amelyen a magyar kormány elle­ni kijelentéseket tette. Mr. levett vé delinkbe >elte a Kuomintang kormá­nyának tagjait, mint Kína törvényes és alkotmányos kormányát. Vájjon a magyar kormány Mr. Lovett szemé­ben nem törvényes és alkotmányos kormány-e? Az a kormány, amelyet általános, titkos és egyenlő szavazati jogon alapok, választásból kikerült törvényhozás politikai bizottsága ter­jesztett elő és a köztársaságnak tör Vényes és alkotmányos elnöke nevezett ki? Nem Mr. Lovett. az esztergomi érsek letartóztatása nem a saemé'yes szabadság sérelme, hanem lennésxe­Vs és törvényes védekezés a rend­bontók. a fefforgatók és azok ellen, akik a magyar nép nyakát újból a Habsburgok, a na gjbjjt ol ->soh és a főpapság Jármába^wjjÍ!*- hajtani. most már csakugyan nincs aka­dályá trónja elfoglalásának. Ez­úttal azonban nem a hűséges, a felesküdött tengernagyhoz és valóságos belső titkos tanácso­sához fordult, hanem váratlanul megjelent Sopronban, ahol a ha­tóság és a helyőrség nyomban felesküdött hadurára. Most mái­katonák élén, sűrű tábori mi­sézések közben megindult a főváros felé, mialatt a vo­nat útjába eső hatóságok és helyőrségek hasonlóképpen fel­esküdtek rá. Budán kitört a pá­nik. Az ügy váratlanul jött s a hűséges kormányzó, a király­nak felesküdött valóságos belső titkos tanácsos nem tartották megbízhatónak a fővárosi hely­őrséget s azonkívül féltek a bal­oldali tömegektől, amelyeknek akármilyen alkalom, még a Habsburg-rumli is jó lett volna ahhoz, hogy a fehér terror re­zsimjét segítsék elkergetni. Vé­gül Debrecenből hoztak fel ka­tonákat, — abban a feltevésben. ito>i* íXbrtcen amidig rinb> burg-ellenes volt, majd fel­fegyverezték az egyetemi zász­lóaljakat, Biatorbágynál felvet­ték a harcot királyuk köze­ledő csapataival. Miután az államhatalom mégis Horthyék kezében volt, sikerült annyi katonai erőt összpontosítani, hogy fölülkerekedtek és Buda­örsnél legyőzték királyukat. Habsburg Károly, felesége és környezete próbált menekülni. Ami Mr. I^oveKnek azt a kijelentését illeti, hogy az érsek letartóztatása a vallási szabadság megsértését jelenti, arra talán leghelyesebb, ba tanúnak hívjuk fel a budapesti amerikai kö­vetségnek azokat a tagjait, akik érte­sülésünk szerint megjelentek a kará­csonyi istentiszteleteken a budapesti templomokban, saját szemükkel lát­hatták, hogy a templomok telve vol­tak hivőkkel. hogy a misék és isten tiszteletek zavartalanul folytak s bogy Magyarországon teljes és tökéletes a vallásszabadság s az is marad. Ma­gy Írországon teljes és tökéletes vattás szabadság uralkodott a felszabadulás óta. egyetlen percnyi megszakítás és egyetlen zavaró momentum nélkül, nemcsak a katolikusok, hanem a pro­testánsok és általában valamennyi felekezet számára. Mr. I^ovett számá­ra valóban készíthetne a budapesti amerikai követség rövid történeti fel jegyzést arról, kik ültek Mindszent) dőlt az esztergomi érseki székben. Voltak közöttük arisztokraták, voltak tudósok, mint Va»zary é« Serédy. voltak a magyar népnek konok és ri­deg ellenségei, mint Hám és Seitov­szky. akik a legsúlyosabb időkben hagvták cserben, de otyan primitív és tudatlan, csökönyös és rövidlátó pri mása. inint az egykori cger&zegí plé­bános. még nem volt Magyarország­nak. A tudatlanság és tájékozatlaiinág, a csökönyösség és rövidlátás jóval több kárt okozott magának az Egy­háznak, inlnt Magyarorzágnak és a magyar népi demokráciának, s Mr. Lovett s a felháborodott «amerikai vallási körök, bármikor meggyőződ­hetnek arról, bogy a vallást, elsősor­ban a katolikus egyházat semmifél,­veszély ebben a* országban nem fenye­geti. umió'.a Mindszenti elhagyta ér­seki saóket. Mindezt ktUfflldi. eUóaorban asMTi al olvasóink fámára tartottuk rtnw dandónak- t de a király tengernagya s a ki­rály belső titkos tanácsosa előbb még néhány ágyúlövést szalasz­tottak az udvari vonat után, s külön úri tapintattal célozták meg azt a kupét, amelyben ki­rályasszonyuk iilt. * A tatai Jiszterházy-kastélybon elfogták királyukat, királynéju­kat, környezetét és vezető hí­veit. A probléma azonban most merük fel istenigazában: a ..magyar királyság" mégsem állíthatta a magyar királyi bí­róság elé azzal a váddal, hogy a király zendült saját királysága ellen, vagy azzal a váddal, hogy hűtlen önmagához. A király hű­séges tengernagya, Horthy Mik­lós, aki sapkáján még viselte a S. M. S. aranybetűket, s a király titkos tanácsosa, Bethlen István végül a lehető legtapintatysabb megoldást választották: kiadák a királyt az ellenségnek. A Glow­worm angol torpedóromboló jó­formán az ő sürgetésükre elő­állott s Muiyukal elvitte /-umi­üzetéae új helyére, Fumhal-ba, Madeira szigetére, ahol Habs­burg Károly trónjukveszteit uralkodók részéről ritkán ta­pasztalt tapinhito.vMggal hama­rosan meghalt. Azokat tehát, akiket idegesí­tett a tapintatlanság, hogy Mindszentyre ugyanazt a tör­vényt alkalmazzák, mint bárine lyik más állampolgárra, aki a köztársaság megdöntésére törek­szik, szeretném a következő­képpen megnyugtatni: a népi demokrácia kormánya sohasem tett esküt Mindszentij érsek ke­zébe. sőt Mindszenty érsek első pillanattól esküdt ellensége voh a népi demokráciának. Eujyk ellenére a maiS "Magyarország három éven keteszlül egyedül­álió tapintattal várta, hogy Mind­szenty ráeszméljen politikája oégzetesaégére s a köztársaság csak akkor nyúlt a törvénye< önvédelem eszközéhez. amikora prímás hároméves államéilenet uszítása már nemzetközi bűn­halmazattá nőtt. A köztársaság tehát osak három év után kez­dett törvényesen tapintatlnnkod ni, ezzel szemben az ellenforra dalmi . magyar királyság"' urai* Horthy és Bethlen haraisiltatlan főúri tapintattal, saját esküjük és törvényeik cHenére mindkét esetben negyvennyolc óra alatt intézték ei uem a zászlósitrat, hanem magát az apostoli kirá­lyukat. Apostoli királyukat, aki nemcsak bíborosokkal és püs­pökökkel rendelkezett, de még ahhoz is joga volt. hogy a bíbo­rosoktól megejtett pápaválasz­tást vétójoggal megsemmisítse. Ezt a nekik egyházi és világi szempontból legkiemelkedőbb szemdviséget intézték el egyel szánt úri klikk uralma védelmé­ben órák alatt, úri és emberi szempontból a legbnitálisabtafi és legein fkusabban Kern. ettői a társaságtól a demokrácia né tanuljon tapintatot!

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék