Halászat, 1954 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1954-05-01 / 2. szám

A halász-horgász barátságról beszél a MOHOSZ elnöke Az elmúlt időkben bizony nem mélyült el túlzottan a halász-horgász barátság. Az akkori vízbirtokosoknak az volt az irányelvük: minél magasabb díjakat szedni horgászoktól és ennek fejében minél jobban korlátozni őket a halfogásban. Csodálkozhatunk azon, hogy ebben a légkörben nemcsak barátság nem fejlődhetett ki, hanem még békesség sem? Ma azonban más szelek fújnak, közös érdekek állítják közös arcvonalba a hajdani ellenfeleket, nagyjelentőségű közös célok közös megvilágosítása, együttműködés, a nagyritkán bukkanó ellentétek elsimítása, selaz igazi barátság atmoszférájának megteremtése jellemzi ma már a halászok és horgászok kapcsolatait. Hogyan látják a kérdést a horgászok, illetve legilletékesebb képviselőjük, Kolosszeusz József, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke? — Bár a halászat megélhetést biztosító termelő foglalkozás — kezdett hozzá nyilatkozatához Kolosszeusz elnök —, a horgászat pedig sport, céljuk egy pontban teljesen azonos: úgy a halász, mint a horgász halat akar fogni! És ennek érdekében az általuk használt vízterületen a legintenzívebb halasítást kell folytatniok. A horgászok erőteljesen veszik ki a részüket ebből a munkából, saját erejükből építettek például halkeltető állomást és a különböző vizekbe évente sokmillió ponty, süllő, csuka és pisztrángivadékot telepítenek. — A halász-horgász ellentétek ma Wundsh, H. H.: Fischereikunde. — Eine Einführung für die Praxis. — Berlin, 1953. 256. o. A könyv rövid bevezetést ad a haltenyésztésről halászati szakemberek részére és nemcsak az édesvízi, hanem a tengeri halászat főbb kérdéseivel is foglalkozik. Az egyes fejezeteket kiváló szakemberek írták meg. A haltenyésztés népgazdasági jelentőségéről írt bevezető fejezet után a halak szervezetével és életmódjával, a halasvizek fizikájával és kémiájával, a halgazdaságilag fontos vízi növényi és állati szervezetekkel és a halasvizekkel foglalkozik. Rövid fejezetben tekinti át a tóépítés műszaki kérdéseit. A pontytenyésztés, mesterséges haltenyésztés és pisztrángtenyésztés vázlatos áttekintése után az édesvízi és tengeri haltenyésztés gazdaságtanának kérdéseit foglalja össze. A halászati eszközök készítése és alkalmazása, a tengeri halászat, halfeldolgozás, konzerválás, szállítás, értékesítés a további fejezetek. A halasvizeket érintő vízszennyezések és a halbetegségek összefoglalását adja. A könyv előnye a világos, rövid összefoglalás, áttekinthetőség. De. már csak igen elvétve jelentkeznek, legfeljebb a vízterületek birtoklásának kérdésében. A felszabadulás előtti években alig négyezer volt a horgászok száma, ma negyvenezren vagyunk! Háromszáz egyesületben, illetve szakosztályban tömörül ez a negyvenezer horgász, önálló vízterülete azonban csak néhánynak van. Érthető tehát: gyakran fordulnak szövetségünkhöz, hogy önálló vízterületre tegyenek szert. Szövetségünk csak akkor támogatja ezt kérést, ha a vízterület szabad, azaz a nincsen állami vagy halászati termelőszövetkezet kezelésében. Ha a horgászok szövetkezeti vízterületet igényelnek, szövetségünk kioktatja őket, hogy kormányunk programmjának egyik sarkalatos pontja a termelőszövetkezetek erősítése a lakosság jobb ellátása érdekében. Az egyesületek minden esetben meg is értik ezt. Természetesen előfordul ennek az ellenkezője is, amikor valamelyik tszcs igényel horgászkezelésben levő vizet. A döntés a Földmívelésügyi Minisztérium feladata és bár az FM rendszerint nem hagyja jóvá az ilyen törekvést, a döntés megszületéséig fokozódnak az izgalmak, ami aligha járul hozzá a halász-horgász barátság elmélyítéséhez. De egyébként is: a kormányprogramm nem arra hívja fel a tsz.-eket, hogy olyan kollektíváktól vegyék el a vízterületet, melyet hosszú éveken át nagy anyagi áldozattal halasztottak, hanem arra, hogy építsenek halastavakat! — Mivel orvhalászok és orvhorgászok még mindig igen „szép“ számmal akadnak, ezek működése is ellentéteket okoz, mert azt általuk véghezvitt visszaéléseket az érdekeltek egymásnak tulajdonítják. — Az ellentétek kiküszöbölésének leghathatósabb módja az — folytatta Kolosszeusz elnök —, hogy a horgászegyesületek közgyűléseikre meghívják a termelőszövetkezetek képviselőit, ahol a nyilvánosság előtt tisztázhatják az esetleg felmerült problémákat és ellentéteket. A tárgyilagos bírálat tükrében megismerkednek egymás feladataival, célkitűzéseivel, igyekeznek elvtársi kapcsolatokat teremteni és egymást átsegíteni a nehézségeken. És ami szintén igen fontos, igyekezzenek egymás között megoldani a kérdéseket, hiszen a hatalmi szóval történt döntés aligha lehet mindig megnyugtató mindkét félre. Hogy a barátság tartóssá váljék, feltétlenül szükséges az, hogy a horgászegyesületek vezetői a tagság előtt ismertessék a halászati termelőszövetkezeti mozgalom fontos népgazdasági feladatait, hogy a horgászok megismerjék és megértsék a halászatnak, mint termelési ágnak nagy jelentőségét. Ugyanakkor természetesen a tsz.-ek vezetőségei világosítsák halász fel tagjaikat arról, hogy kormányprogramunk minden dolgozónak biztosítja a munka utáni pihenést, szórakozást, sportot. A horgászban tehát ne vetélytársat lássanak, hanem a heti munkája után a természetes vizek partján pihenést, üdülést, lelki és testi megújulást kereső dolgozótársat! . A horgászok főleg a halasítással kapcsolatban várnak és kérnek segítséget a halászoktól. A zöldár elvonultával a kubikgödrökben és egyéb mélyedésekben kintrekedt nemeshalak lehalászását csakis a halászok végezhetik, mert ehhez csak nekik van joguk és felszerelésük. Közös vízterületnél mindkét fél kötelessége mentésben, kizárólagos részt venni a horgászkezelésben levő vízterület esetében ez a bérlő horgászegyesület feladata, ugyanakkor azonban az egyesület a kifogott halaknak az illetékes halászati felügyelő által megállapított ellenértékét a halászoknak megfizetni tartozik. — Nekünk horgászoknak — fejezte be nyilatkozatát Kolosszeusz elnök — nemcsak kötelességünk, hanem becsületes szándékunk is ápolni a kölcsönös barátságot! Közös érdekek, közös célok állítanak bennünket közös hadirendbe, harcunk eredménye nem lehet más, mint a htsz.-ek jelentős tervtúlteljesítése és horgásztízezrek lehetőségeinek gyarapodása. fogási Szorítsák meg a halászok és a horgászok egymás jobbját és haladjanak tovább azon az úton, mely a még derűsebb, még boldogabb jövendőt ígéri. 4 A békaproblémáról Már most készüljünk fel a békák irtására az itató tavak környékén, mert nagy pusztítást vihetnek végbe. Porontyai az ikrában, felnőtt egyedei pedig a zsenge ivadékban tesznek kárt. A békát irthatjuk légpuskával, piros ronggyal csalizott horoggal, vagy a körösmenti halászok módszere szerint: éjjel zseblámpával a parton végigmenve a szemükbe világítunk és a mozdulni nem tudó békákat kézzel összefogjuk. (Dr. VV. E.)