Halászat, 1958 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
1958. januárf V. évf. 1. szám. / Szerkesztőség: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11. V. em. Kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory utca 10. IV. em. Telefon 123-410 Felelős szerkesztő: Pákh Gyula országos halászati főfelügyelő. AZ ÚJÉV KÜSZÖBÉN Új, reményteljes évet kezdünk. A gazda tapasztalata szerint ilyenkor számot vetünk az elmúlt esztendő eredményeivel és részletesen kidolgozzuk ez évi tervünket. Ha a magyar halászat 1957. évi eredményeit vizsgáljuk, mindenekelőtt azt kell megállapítanunk, hogy nagyon sokat fejlődtünk. Az elmúlt évben a magyarországi halfogás meghaladta a 11600 tonnát. Mit jelent ez a halmennyiség? Összehasonlításul először az 1938. évi halfogás kínálkozik. Annál ez kb. 75%-kal több. Másodszor pedig az, hogy egy főre akkor kb. 0,7 kg halfogás jutott, az elmúlt évben pedig ez 1,2 kg volt. Ezen belül a tógazdasági halhústermelés kb. 8500 tonnát tesz ki. Ez zömmel ponty. Ez a hatalmas mennyiség az utóbbi évek jó munkája következtében alakult ki. 1950-ben tógazdasági haltermésünk még csak 2700 tonna volt, az elmúlt hat évben tógazdasági haltermésünk 215%-kal növekedett, a 215%. Ilyen fejlődésről hírt adni Halászat olvasóinak, nemcsak örömteli feladat, hanem kényszerítő kötelesség is. Most már nem állhatunk meg ezen a szépen felfelé ívelő úton. Az a tény, hogy az elmúlt évben tógazdasági halfogásunk 8500 tonnára emelkedett, azt jelenti, hogy Európában a melegvízi haltermelés terén az első országok közé jutottunk. De beszéljenek a számok. A FAO 1956. évi kiadványa szerint Európában az édesvizi halfogás az utóbbi években a következőképpen alakult (1000 tő): Megállapítható tehát — fenti adatok szerint —, hogy Európában Ma Lengyelországban olcsóbb a hal, mint nálunk. A melegvérű állatok húsa kb. ugyanannyi zlotyba kerül, mint nálunk forintba, az I. o. ponty ára azonban csak 17 zloty. Van is nagy kereslet pontyban. Egy-egy szállítmány érkezésekor gyorsan összeáll a 20—30 méteres sor. (Ott vásárláskor nincs tolakodás, mert mindenki érkezése sorrendjében sorba áll.) gyarország előkelő helyet foglal el az édesvízi halfogások területén. Hogyan értük ezt el? Nyilvánvalóan először a pontyos tógazdaságok területének növelésével. Az utóbbi négy év alatt többet fejlődött pontyos tógazdaságaink területe, mint a felszabadulás előtt, 15 év alatt összesen. Pontyos tógazdaságok területi fejlődése az elmúlt években (kb.). De nemcsak a tógazdaságok területi növekedése volt az oka, hogy ilyen jelentős fejlődést tudtunk elérni. Növekedtek a hozamok is. A Halgazdasági Tröszt tógazdaságaiban 1952-ben 1 kat. holdról csak 223 kgot halásztak, 1957-ben már meghaladták a 330 kg-ot. Ezt a szép eredményt a halászatban színes-lélekkel dolgozó halászok, halászmesterek, főagronómusok, igazgatók és az irányító szervek lelkes dolgozóinak együttműködése teremtette meg. Most olyan helyzetbe kerültünk, hogy Európa szeme rajtunk van. Figyelik ez évi munkánkat. Az 1958. évi terv pedig további fejlesztést tartalmaz. Növekszik a tóterület, több takarmányfelhasználás van számításba véve, mint az elmúlt évi tényleges felhasználás, de fejlődnie kell a szakmunkának is. Ez pedig csak akkor valósulhat meg, ha a magyar halászati szakma kiváló gárdája továbbra is olyan ügyszeretettel, harcossággal és jó munkájába vetett hittel dolgozik, mint eddig tette. Ehhez kívánunk további erőt és egészséget. A kapcsolódó szervek részéről megértést és támogatást várunk, hiszen az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a halászatra fordított minden forint jó helyre kerül, bőségesen visszatérül a magyar nép asztalán. Dr. Nagy László A Szovjetunió 40 éves fennállása alatt komoly erőfeszítéseket tett nemcsak a halászat, hanem a halfeldolgozás területén is. Míg 1913-ban 11 halkonzervgyár működött, jelenleg 176 halkonzervgyár ontja termékeit a szovjet emberek jobb ellátása érdekében. 1938. 1953. 1954. 1955. 1956. Ausztria 2,8 1,8 2,0 2,3 2,8 Csehszlovákia 3,0 7,1 6,1 6,4— Dánia 4,1 4,6 4,0 5,0 4,0 Olaszország 27,5 10,0 10,0 10,0 10,0 Hollandia 20,3 13,6 13,8 12.2 13.7 Lengyelország— 8,3 9,0 8,6 7,5 Svédország 3,5 3,8 3,4 3,9 2,7 Anglia 0,3 0,4 0,5 0,7 0,7 Jugoszlávia 7,2 8,7 8,1 9,0 10,2 Magyarország 6,6 7,7 8,0 9,5 10,9 Állami gazdaságok (S £ N Жл [UNK]р fdt) И összesen 1950.— 15,745 145 108 15,998 1953. 348 16,164 279 266 17,057 1954. 1,681 16,608 1,429 316 20,034 1955. 3,674 17,520 2,476 445 24,115 1956. 5,025 18,451 3,100 521 27,097 Ilyen pontyokat kívánunk az új esztendőben, mint a Borsosi Állami Gazdaságnak ez a szép példánya (Antalffy felv.) (8)3