Halászat, 1959 (6. évfolyam, 1-12. szám)
C^JogaæJasag — — E4>84- K4I4>S4>E4>M$>L4>Ő4>S4>Ö4>K: Bizonyára furcsának és erőltetettnek tűnik, hogy kisemlősökről halászati vonatkozásban beszélünk, pedig valójában ők is épp úgy beletartoznak a hal és a vele szerves kapcsolatban levő egyéb állatok életközösségébe, mint a gém, plankton, vagy a baktérium. Ott élnnek a tavak nádszegélyében, a folyóparti, ártéri erdőkben, fűzfaodvakban, maguk építette kotorékokban. Ott táplálkoznak hallal, haltáplálékkal, vagy egyéb olyan állatokkal, amelyek a tógazdasági melléküzemhez, vagy a halászok háztáji gazdaságához tartoznak. Tevékenységük sokszor közvetve vezethető vissza a halhoz, mint pl. a töltéseket turkáló pézsma, kószapockot irtó hermelin, vagy sokszor csak annyi közük van a halas vizekhez, hogy ez a terep nyújt nekik pompás búvóhelyet, az állat élettevékenysége már a mezőgazdaságot, vagy a vadgazdaságot érinti. Mivel lakóhelyük legtöbbször vízhez kapcsolódik, így irtásukból a halászok veszik ki leginkább részüket. Éppen ezért időszerű első sorban halászati szaklapban tárgyalni az ő kérdésüket. Húsevő állatokról van szó, tehát táplálkozásuk eleve kiemeli ragadozó voltukat. A ragadozó szó pedig a gyakorlatban legtöbbször egyértelmű az „irtsuk ki az írmagját is“ fogalmával. Madártani vonalon már évtizedekkel ezelőtt szembe helyezkedtek az ilyen egyféleképpen értelmezett ragadozókérdéssel és aprólékos vizsgálatok után sok fajról bebizonyították, hogy nem is olyan károsak. Hazai viszonylatban a kisemlős ragadozókról nagyon keveset tudunk. Életmódjuk rejtett, az állat puszta megpillantása is szinte eseményszámba menő ritkaság. Róluk egyetlen köztudomású tény, hogy húsevők, tehát ragadozók, vagyis olyan élőlények, amelyeket mindenkor minden eszközzel pusztítani kell. ki Görényről, menyéiről, hermelinről is vélekednek másképp? Halevéssel ugyan jelentős tételben nem vádolhatók, de a halász pusztítja őket, ahol éri, mert pusztítják a tyúkot, a tógazdasági kacsákat, kárt tesznek a vadállományban, bizony többen hallottak olyan esetekről is, hogy a vadmacska szájában jókora halat cipelt, vagy a hermelinvacok környéke tele volt halmaradványokkal. Rókanyom is gyakran elvezet a lehalászófélben levő tavak a iszap szegélyein, tehát elő a csapdát, csőszpuskát és a mérget, vagy kotorékebeket. E néhány sorral nem az a célom, hogy tételeket kimondó szándékkal pálcát törjek a tógazdaságok területén elő, húsevő kisemlősök mellett, hiszen az ő tevékenységük pro és kontra hazai viszonylatban teljesen tisztázatlan. Csupán arra a megállapításra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nagyon kevéssé ismerjük a menyétet, a görényt és a hermelint ahhoz, hogy általános irtóháborút hirdessünk ellenük. A hermelin ez a pompás bundájú kis ragadozó határozottan terjedőfélben van a vizenyős helyeken. Jól úszik, nagyobb távolságokat is átszel a vizen, sőt a vízben vadászik is. A tartóhálóban levő, vagy bódult, beteg halat elfogja. Vadgazdasági jelentősége is negatív. Ugyanakkor azonban fő tápláléka a mezei pocok és kószapocok, a pézsmapockot is szívesen elfogja. Vannak területek, ahol hosszú időn át sok volt a pézsma és a heremelinek megjelenésével s elszaporodásával — mint pl. a Kis-A Halászat Szerkesztősége minden kedves olvasójának boldog új évet kíván, egyben megköszöni a címére érkezett jókívánságokat. balaton, vagy a Saséri-rezervátum esetében — a pézsma eltűnik. Ugyanez vonatkozik a kószapocokra is. Átfurkált töltésekkel vesződő halászok gondolkozzanak el egy kicsit, mielőtt kutyát eresztenek a hermelin nyomába. Horribile-dictu, van ember, aki védelmébe meri venni a görényt? Igen, a görénynek is lehet haszna. Pocok, egér és patkányirtás, mindhárom jelentős mennyiségben, mondhatni főtáplálékként szól mellette. A halat is szívesen megeszi , ha néhanapján hozzájuthat. Erre azonban nagyon kevés az alkalom. A menyét sem az a száz százalékos, vérszomjas kártevő, hiszen legalább annyi pockot, patkányt és egeret összefog, mint amennyi kárt csinál. A ragadozó kisemlősök akár tógazdasági, akár mezőgazdasági szempontból homályos kérdést jelentenek. Értékelésükről hosszú évek szisztematikus anyaggyűjtésére lenne szükség. Táplálékuknak mennyiségi és minőségi megoszlása ismeretlen, de olyan joggal, ahogy általánosítva kimondják káros voltukat, a haszon mellett is pálcát törhetünk. Tény az, hogy gazdasági életünkben mind halastavi, mind mezőgazdasági viszonylatban jelentős a szerepük, de, hogy melyik oldalon, milyen mértékben, azt a jövő hivatott eldönteni. Okszerűtlen irtásuk helyett inkább minél több gondos megfigyeléssel, esetleges vizsgálattal — de publikált tényekkel — segítsük hozzá szakembereinket, hogy érdemben haszonkár értékelhessék az állatkák mérlegét és tényeken alapuló tanulmányok után reálisan jelölhessék ki a szelíd és vadon élő állatok életközösségében a helyüket. Sterbetz István A leeresztett halastó fenekén kényelmes járat vezet a töltésben lévő pézsmapocok fészekhez (Woynárovich felv.) A halastavakban mind gyakoribb a nádlakó hermelin (Sterbetz felv.) . Állami Gazdaságok. H. T. SZ.szek, T. SZ.-ek részére 12—15 dkg-os PONTYIVADÉKOT elad a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság. Cím: Tiszaszentimre, Szolnok megye.