Halászat, 1965 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1965-11-01 / 6. szám

..HATVAN MÁZSA HARCSA KARÁ­CSONYRA" — írja a Petőfi Népe (júli. 31.) a bajai Új Élet Halászati Szövetkezet b­arkakötönyi tógazdaságából. Javul tehát a választék ! „HARINA DE PESCADO — magyarul halliszt — zsákhegyeit a limai kikötőben csodáljuk,” olvashattuk az Ország Világ szept. 8-i számában. A zsákokon a tar­talom vegyi összetétele: „Protein 72,69%.” A csaknem 73 százalékos tiszta fehérje­­tartalom az, ami szenzációt jelentett, amikor a perui partokról először kezd­ték megrakni a távoli országokba induló hajókat. Az andiovitát, ezt a szardíniá­nál valamivel nagyobb, de étkezésre soha nem használt halfajt halásszák hallisztté feldolgozásra. Az első halászat döbbene­tes eredményt hozott. Egyetlen halász­bárka pár óra alatt száz tonnánál több and­ovitát fogott. A kifogyhatatlan halvagyon híre hamarosan misztikussá vált a halászköztudatban, ez lett perui csoda. Ma tízezerre tehető azok­a­nak a halászoknak száma akik an­­d­ovita-fogásra specializálódtak. E halfaj a Humbold-áramlatban él, s így a limai halászoknak nincs is más feladatuk, mint „behajózni” a Humbold-áramlatot, kivet­ni a hálót és beemelni az anchoviták tonnáit. Halfeldolgozó üzemek lepték el a perui partot, gomba módra szaporod­tak a halászati társaságok. Az évtize­dekre külföldnek eladott ásványi kincsek helyében új nemzeti vagyon született.” Nyilván az anchovitáknak köszönheti Peru, hogy 1964-ben a világ halászati re­kordját fogta. Világszerte összesen 46,6 millió tonna halat fogtak ki a tengerből, egyedül pe­rui halászok nem kevesebb, mint 6 901 300 tonnát. Japán, amely 1948-óta a világ leg­nagyobb halászati országának számított, a második helyre került, s a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kína következik utána a sorban. (Napló aug. 25.) NAGYHARCSAK, nagypontyok Aug. 4. (Észak-Magyarország) Drizsek János miskolci horgász a Hernád egyik örvénylő szakaszán 25 kilós, 155 centimé­ter hosszú harcsát zsákmányolt. Aug. 5. (Dél-Magyarország) Máté János apátfalvi halász a Maroson varsával 40 kg-os harcsát fogott. Aug. 11. (Napló-Veszprém) Fülöp Sán­dor veszprémi lakost az alsóörsi horgász­telepen egy 15 kg-os ponty szerencsél­tette. Augusztus 20-án ugyancsak a Naplóból: „A Tihany környéki vizeken Borsos Jó­zsef budapesti horgász a Balatonon rit­kaságnak számító 15 kilós pontyot fogott ki a tóból. Haraszin Árpád 13 kilós pon­tyot fogott. A tihanyi halászok hálóval 60 kilós harcsát fogtak. ORVHALÁSZAT, ORVHORGÁSZAT A Vas Népe (aug. 19.) panaszolja: „Ar­ról kaptunk hírt a múltkoriban, hogy nagyon elszaporodtak a Marcalon az orv­halászok, s főleg a fiatalok azok, akik engedély nélkül lógatják horgaikat, vagy egyéb más halászó szerszámaikat a Mar­cal vizébe és válogatás nélkül pusztítják az amúgy sem nagy halállományt. Szak­szerű kifejezéssel élve a horgászenge­dély, de legfőképpen horgászbecsület nélkül fogják a halakat. De, ha a Mar­cal — mivel elég alacsony „vérnyomású” folyócska — békésen szemlélné is garázdálkodókat, az orvhalász fiatalem­­­berek egyszer könnyen az ellenőrök, vagy a hatóságok „horgára” akadhatnak! Zalai Hírlap (aug. 25.) „Drága halászat. A Lovászi Bányász Horgász Sportegye­sület feljelentette Tóth Sándor torma*­földi lakost, aki a Kerka holt ágán halá­szott. Tóth hálóját elkobozták és 300 fo­rint pénzbüntetést kellett fizetnie. Zalai Hírlap (aug. 29.) „Halat nem fo­gott — mégis fizetett Iker Viktor nagy­­radai tsz tag engedély nélkül halászott a komáromi csatornán. Még nem fogott halat, máris észrevette egy rendőrjárőr. 100 forint pénzbüntetésre bírságolták és emelőhálóját elkobozták. Letagadta kilétét — ugyancsak a ko­máromi csatornán halászott engedély nél­kül Rácz József garabonci útőr is. Ami­kor tetten érték Tóth Jánosnak adta ki magát, s a rendőrség így az ügyről mit sem tudó Tóth János garabonci lakatost jelentette fel. Később Rácz József 250 fo­rint pénzbírsággal fizetett a kettős sza­bálysértésért. Éjjeli halászat — Szőke Gyula alkalmi munkás, komárvárosi lakos május 1-én az éjszakai órákban a Zalában halászott. Emelőhálóját és a halakat elkobozták, az orvhalászatért pedig 350 forint pénz­bírságot fizetett. Kisalföld (aug. 28.) „Bírságolás. Pozsgai István győrszentiváni lakost 400 forintra bírságolta a győri Járási Tanács Igazga­tási Osztálya, mert engedély nélkül halat fogott a Kis-Dunán.” Szolnok Megyei Néplap (szept. 24.) „Elkobozták a horgászfelszerelést Bakos János, Szolnok, Ságvári körúti lakostól, aki engedély nélkül horgászott. A Városi Tanács szabálysértési előadója ezenkívül 150 forintra bírságolta. Kevés, kevés! A hír is, a büntetés is, mert még mindig sokkal több a garáz­dálkodó, mint az elfogott és feljelentett. Az elfogottakra pedig a halászati tör­vény szerint lényegesen nagyobb bírsá­gokat kellene kiróni. ÚJ ÉLŐHAL ELÁRUSÍTÓ ÜZLETEK megnyitását közli a Békésmegyei Nép­újság (aug. 12.) és a Dunántúli Napló. (szept. 8.) Előbbiben: Békéscsaba, Ta­nácsköztársaság u. 14. alatt a gyomai Viharsarok HTSZ utóbbiban: Pécsett, a Felsőmalom utcai piacon a pécsi fmsz., melyet a Villánykövesdi Új Élet Tsz tó­gazdaságából látnak el rendszeresen áru­val. KÖLKED KÖZSÉG nevét gyakran hal­lottuk az árvíz idején. A Mohács melletti falu hatalmas körgáttal védekezett a víz ellen. S most? A község maga árasztja el vízzel a húszholdas gödröt, amelyből a körgát ötvenezer köbméter földjét ki­termelték, halastónak hasznosítják. (Esti Hírlap, aug. 24.) A NÉPSZABADSÁG aug. 28.-i számá­ban beszámol a Balaton halállományának kedvező alakulásáról: „A legutóbbi hetek fogási eredményeinek ismeretében most már határozottan kimondhatjuk: a jó hal­gazdálkodás eredményeképpen — a kora nyári pusztulás ellenére is — a Balaton a legjobb nagy horgászvizünk lett. Aki a Balaton mellett üdült s horgászott, mind a legjobb hírekkel tért haza, s még jobbak voltak természetesen a helybeliek eredményei. Szép pontyok, tekintélyes keszegek, jól húzó angolnák sora — ez az idei nyár balatoni mérlege.” Kisalföld (aug. 29.) „Tihanyban, „Gödrös”-től a kikötőig és azon túl nem a is jelentett szenzációt, ha valaki tíz kiló dévért zsákmányolt egy délelőtt.” A TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG közle­ménye (szept. 7.) „Megnyílt a paksi ha­lászcsárda. Az ország legszebb panorá­mái­ú halászcsárdáját adták át rendelte­tésének hétfőn délután a paksi Duna­kanyarban. A paksi Vörös Csillag Halá­szati Tsz a 6-os főútvonal melletti emel­kedőn egy év alatt építette fel a helyi Ezüstkalász Tsz házi brigádjával a nem­zetközi színvonalú vendégfogadót, amely­nek a Dunára festői kilátást nyújtó eme­leti éttermében és teraszán 250 vendéget fogadhatnak egyszerre. A korszerűen be­rendezett új csárda ötféle halétellel, köz­tük a hagyományos metélt tésztás paksi halászlével, túróscsuszával, és táj jelegű borokkal látja el vendégeit. Az ünnepé­lyes megnyitón részt vettek a termelő­­szövetkezet tagjai, meghívták K. Papp Józsefet, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának első titkárát, Szabópál An­talt, a megyei tanács vb. elnökét, Ribi­­ánszky Miklóst az Országos Halászati Fel­ügyelőség főigazgatóját. A vendégek so­rában ott voltak a megye, a járás, és a község vezetői, képviselői. Bencze Ferenc a halászati tsz elnöke vette át a hangu­latos új csárdát, amely naponta reggel 7 órától éjfélig áll ezután az átutazó ven­dégek szolgálatára. A megnyitó ünnep­ségről filmfelvételeket készített a Magyar Televízió.” PEST MEGYEI HÍRLAP (szept. 28.) „A szegedi Kossuth halászati termelő­­szövetkezet tagjai különleges zsákmányra tettek szert. Csillagos tokot, tudományos nevén sőregtok (Acipenser stellatus Pali.) fogtak, amely a Fekete-tengerből kalan­dozott el a szegedi halászok területére. A ritka példányt Budapestre szállították, ahol a Fővárosi Állatkert akváriumában helyezik el.” A HALÁSZ-HORGÁSZ BARÁTSÁGRÓL kapunk hírt a Heves Megyei Népújság­ból (szept. 24.) „Jó kapcsolat alakult ki az elmúlt évek során az egri horgászok és a poroszlói Május 1. Halászati Terme­lőszövetkezet között. A hivatásos halá­szok és a sportkedvelő horgászok kölcsö­nösen segítik egymást a tervszerű hal­gazdálkodás, az ivadéknevelés és a le­halászások nagy munkájában. Néhány nappal ezelőtt az egri horgászok részvé­telével nagy halászatot tartottak a po­roszlói halászok a község határában, ahol egy holtág halállományát fogták ki.” KELLEMES HÍR a természet csendjét kedvelők számára: „Zajtalan csónakmo­tor horgászoknak. Észrevétlenül közelít­heti meg a horgász a tanyáját, ha csó­nakját az új Jet Trol . . . , a 12 voltos akkumulátorral táplált vízsugárhajtású kanadai motor mozgatja. A motor egyet­len mozdulattal a hajófarhoz erősíthető, a csónak a hajtóművet mozgató kar el­­fordításával irányítható.” (Népszerű Technika, okt.) A MAGYAR NEMZET okt. 7.-i számá­ból megtudjuk, hogy „Mégis lesz rétes­csárda a 800 éves örvényesi vízimalom­nál Az ország legidősebb, ipari műem­léknek nyilvánított vízimalmának alap­jait nyolcszáz évvel ezelőtt rakták le. Köztudomású, hogy a legjobb réteslisztet a vízimalmokban őrlik, s ez adta az öt­letet — tíz évvel ezelőtt — az északi Ba­­laton-part gazdáinak, hogy az örvényesi malomnál rétescsárdát építsenek. A mű­emlék vízimalmot eredeti stílusában fel­újítják, korhadt nádfedelét új nádfedélre cserélik, s homlokzatát is újjáépítik. A malom régi raktárában malomipari mú­zeumot rendeznek be, kiegészítve azt a parányi néprajzi múzeumot, amelyet a malom gazdája, a híres örvényesi „dup­lamolnár” — Molnár Antal molnármes­ter — évek szorgalmas munkájával gyűj­tögetett. A két terméskőből épült, nád­­fedeles magtárépület belső átalakításával megteremtik a rétescsárdát, amelyben a vízimalom finom lisztjéből a hozzáértő örvényesi asszonyok többféle rétest süt­nek. A rétescsárdát borharapóval egé­szítik ki, amelyben az északi Balaton­part leghíresebb borait mérik. Mindehhez a jóhoz ajánljuk a keszegsütőt, sőt kü­lönlegességként talán a halasrétest is fel lehetne találni és tálalni. P. N. A szakszerű szákolás külön tudomány (Tőig felv.) JSS

Next