Halászat, 1966 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1966-07-01 / 4. szám
A péterpáli halászbúcsúknak, az Aranyponty-ünnepnek hagyományai ma is élnek a vizek mentén. Ezek a szép halász szokások különösen azon vidékeken, azokban a városokban maradtak fenn, ahol a halászcéhek működtek. A felszabadulás után, amikor szövetkezetekbe tömörültek a halászok, újra megteremtődött az a szervezeti keret, amely a hagyományok felélesztésére lehetőségeket nyújt. Különösen élnek a péterpáli hagyományok a Duna-menti halászvárosokban, községekben, így Baján elsősorban, ahol az Aranyponty ünnepségnek szokásai közel kétszáz évre tekintenek vissza. Az idén a Bajai Napok alkalmából pompás külsőségek között tartották meg az Aranyponty ünnepségeket. Impozáns lampionos csónakfelvonulás, élén haladtak a Bajai Új Élet Halászati TSZ halászbrigádjai. Koszorúban ott ficánkolt a 14 kg-os élő aranyponty, hozták az 1777-ből eredő céh jelvényt, az üvegbárkát az Aranyponttyal, és a szövetkezet arany hímzésű nemzeti zászlaját. A csónakfelvonulást tűzijáték kísérte, festői szépségű város Duna-ágában. A felállított víziszínpadon várták az érkező halászokat a megye és város párt- és állami vezetői, az ország valamennyi halászati tsz-ének képviseletében megjelent tiszai, drávai, velencei, körösvidéki és dunai halászat. A vezéti brigád Ribiánszky Miklósnak adta át a koszorúba helyezett aranypontyot. Régi szokás szerint borral kínálták, visszakérték tőle az aranypontyot, eljátszották kedves nótáját: Baja város szép helyen van... Az Országos Halászati Felügyelőség igazgatója és a bajai szövetkezet elnöke köszöntötték a partokon összegyülekezett, mintegy tízezer főnyi közönséget, és a magyar halásztársadalmat. Ribiánszky Miklós befejezésül a régi szokásoknak megfelelően a Dunába dobta a koszorút, hogy termékeny és halban bő legyen a vize. Halászbál és baráti találkozó követte az ünnepséget, és a bajai halászszövetkezet halvacsorán látta vendégül a htsz-ek küldötteit és a város,valamint a járás vezetőit. Másnap került sor a felszabadulás óta először a szövetkezetek országos halfőző versenyére. Két kategóriában vetélkedtek, mégpedig a nyílt lángú hallé főzésben és egyéb halételek készítésében. A versenynek óriási szakmai és közönségsikere volt. A versenyen aranyérmes halfőző minősítést nyert: Farkas József Bajai Új Élet HTSZ abszolút első, Feil Ferenc Paksi Vörös Csillag HTSZ, Salabert István Velencei Törekvés HTSZ. Ezüstérmesek lettek a halfőzésben: Marócsai József, Mohácsi Petőfi HTSZ, Bozóki János Budapesti Kék Duna, Gémes Jánosné Szegedi Kos-Csuth HTSZ., Beró Ferenc Ercsi Ságvári HTSZ. Bronzérmesek: Kovács Pálné, Tokaji Tiszavirág HTSZ., és Alexa József Szolnoki Felszabadulás HTSZ. Az egyéb kategóriákban aranyérmes minősítést nyert: Varga Piroska Gyomai Viharsarok HTSZ., abszolút győztes: Németh András Paksi Vörös Csillag HTSZ., Szilvássy Attiláné Tokaji Tiszavirág HTSZ., Salabert István Velencei Törekvés HTSZ és Pócza Józsefné Szolnoki Felszabadulás HTSZ. Ezüstérmes: Bognár József Hódmezővásárhelyi Ady HTSZ., Környei László Ercsii Ságvári HTSZ. Bronzérmes: Kamarás József Bajai Új Élet HTSZ. A legeredményesebben szereplő szövetkezetek, így a Paksi Vörös Csillag HTSZ., Bajai Új Élet HTSZ., és a Velencei Törekvés HTSZ elnökei az országos verseny emlékserlegeit kapták meg. A zsűri és különzsűri, amelynek tagjai: Pékh Gyula, Antalfi Antal, Tóth János, dr. Kárpáti Antal, Földvári János, valamint Ribiánszky Miklós, Felvidéki István, Kovács Pál voltak, két alapítási serleget adományozott. Az egyiket a Halászati Termelőszövetkezetek Központi Intéző Bizottsága kapta, a másikat a rendező Bajai Új Élet HTSZ. A Bajai Napok halászati rendezvényei során a Városi Tanács dísztermében Ribiánszky Miklós előadást tartott „A magyar halászat helyzete és jövőbeni feladatai” címmel. Felvidéki István MURMANSZK környékén állandóan fejlődik a tengeri növényzet (Fucus, Laminaria stb. félék) „halászata” a gyógyszeripar és a mezőgazdaság céljaira. E növények a különböző mikroanyagokat testükben felhalmozzák, főleg a jódot. A jódtartalom függ a növényfajoktól és az évszakától. Míg a Laminariák jódtartalma általában 0,23%, addig ez télen 2—4 szeresre emelkedik, egyes fajoknál a nyolcszoros mennyiséget is eléri. A vörös algák jódtartalma a mélységgel arányosan emelkedik. Az összes tengeri növények között a tengeri káposztának — mit étkezési konzervek készítésénél is felhasználnak — nevezett Laminaria féléknek van a legnagyobb jódtartalmuk. Legkisebb a jódtartalom minden növényben kb. augusztusban (Ribhoz 66/3. sz. N. S.) A BÜVAR 1966. évi 3. száma Tőig István ,,A magyar süllő időszerű védelme” című cikkét közli. Arról csak ennyit: akinek a legkisebb köze van a süllőhöz, annak el kell olvasnia a cikket. A hallé-főzés aranyérmese: Farkas József Az „Aranyponty” az ünnepség középpontjában (Sáfrány felv.) 107