Halászat, 1969 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1969-05-01 / 3. szám
AZ OKOS DELFINEKRŐL. Petőfi Népe, márc. 29. „Emberek! Segítsetek! . . . Szokatlan helyzetbe került két fekete-tengeri szovjet halász. Éppen a kikötő felé eveztek, amikor kis csónakjukat izgatott delfincsalád vette körül. A halászok úgy vették észre, hogy a delfinek akarnak tőlük valamit De mit? Hiába „mondtak” nekik izgatottan mindenfélét, a halászok nem értették. Ekkor a delfinek tolni, lökdösni kezdték a csónakot a közeli bolya felé. Most már kezdett világossá válni a két férfi előtt, hogy mit akartak a delfinek: a bója horgonyába beleszorult egy fiatal delfin, amelyet a családja nem tudott kiszabadítani. A halászok természetesen rövid idő alatt kiszabadították a pórul járt delfinfiókát. A hálás delfincsalád pedig ünnepélyes díszkíséretként követte őket egészen a kikötőig.” NÉHÁNY KIS HÍR az idei új nemzedékről. Észak-Magyarország, márc. 8. ,.A Garadna patak völgyében levő erdészeti pisztrángtelepen szépen fejlődnek a korai ivadékok. Amint az időjárás kissé melegebbre fordul, a hegyek magasabb részeiben is elolvad a hó és a patakokon levonul a második tavaszi árhullám, megkezdik a pisztrángivadékok kihelyezését. Az idén mintegy százezer pisztránggyerek kerül a zempléni hegyvidék gyorsfolyású patakjaiba.” — Tolna megyei Népújság, ápr. 9. — „A várva várt meleg hatására kikeltek a csukák. A Bajai Új Élet Halászati TSZ-ből való mintegy 500 000 db mesterséges termékenyítésből származó csukaivadékot keltettek ki Zuger-üvegekben a tolnai haltenyésztési állomáson. Bár a „lombikcsukák” a korábbi hideg miatt kb. egy héttel később jöttek világra, mint máskor, mégis nagyon szépek, életerősek — amint azt Sárfy Ede, az állomás vezetője közölte. A csukacsemetékkel egyrészt a tolnai telep saját vizeit népesítik be s amikor 30—50 dekányira megnőnek, külföldre adják el az ízletes húsú ragadozó halakat; másrészt a bajai halászati tsz megrendelésére „halbölcsődékben”, azaz előnevelő tavakban növesztik a kis csukákat. A tolnai halkísérleti állomáson dr. Jaczó Imre kandidátus irányításával megkezdték az önök mesterséges keltetését is. Az ikrákat a paksi halászati tsz-ben nyerték mesterséges módszerrel, s a tolnai telep laboratóriumában körülbelül két hétig keltetik csaknem húsz Zuger-üvegben.” A TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁGBÓL (márc. 4.) — „Elszaporodtak a vidrák a Tolna—Baranya megyei halgazdaság tavainak környékén. Az idén már mintegy húsz vidrát ejtettek el a tárolók partján éjszaka puskával lesben álló halőrök. A rekordot Kocsis József, az inámi tóegység főhalászmestere tartja, aki tíz vidrást tett ártalmatlanná A zsákmány között több hatalmas, tíz kilón fölötti súlyú példány is akadt. Két fiatal vidrát élve sikerült megfogni, s ezeket a pécsi állatkertnek ajándékozták.” ebben az évben. AZ MTI JELENTÉSE egy érdekes melléküzemágról: „A lagúnák és gondolák városa — az észak-itáliai Velence — érdekes ötletre inspirálta a mohácsaikat: elhatározták, hogy bevezetik a gondolaszerű csónakázást a más, itt szállnak majd ladikba a kirándulók, akikkel a csónakos felevez Mohácsi-sziget északi a fokához és onnan lassan lecsorognak Mohácsig. Útközben tárogató- vagy gitárzene szórakoztatja az utasokat és gyönyörködhetnek a szép Duna menti tájban. Ünnepi alkalmakkor — az est leszállta után — lampionokkal díszített csónakokat bocsátanak a folyóra, s ilyenkor a csendes víz és parti lámpák fénye kifejezetten velencei hangulatot kölcsönöz a dunai „gondolázásnaik. ” A PEST MEGYEI HÍRLAP márc. 2-i számában az MTA alsógödi Dunakutató Állomásának munkatársával, Tóth János biológus kutatóval folytatott interjúját közli. A cikkből Tóth János kutató a Duna magyarországi szakaszának élővilágán belül a halakkal foglalkozik elsősorban, így hát a maga kutatási területein bekövetkezett változásokról kérdeztük. — Általánosságban nem jelenthetem ki, hogy hazánkban csökkent a dunai halállomány — csak fajokra nézve. Pontosabban, az elmúlt tizenöt évben csupán a nagyobb testsúlyú halak állománya csökkent, a kicsinyeké inkább nőtt, így az ötvenhárom hazai, dunai halfaj között egyre ritkábban találhatók a kecsege, a viza, a vágótok, a seregtok, a galóca egyedei ... De minél lejjebb megyünk, annál gazdagabb az állomány fajban és mennyiségben. Pest alatt például kataszteri holdanként évi öt-hat kilogramm a halászati szövetkezetek termelése, míg Baja környékén már harminc.” A vízszennyeződésről: Az ipari vízszennyeződés csak először érinti a halászatot, azután már a közegészségügy érdekeit sérti. Egyelőre nem tudok olyan kényszerítő erőről, amely az ipari vállalatokat minden esetben rávinné a megfelelő berendezések beszerzésére, vagy a gyárakban az úgynevezett recirkulációs rendszer meghonosítására.” A FÁKLYA közleménye ápr. 4-én. ..Éneklő halak. Azon a mikrolemezen, amelyet a Melódia hanglemez-stúdió bocsátott ki, 70 tengeri, akváriumi és édesvízi halnak a hangja hallható. Amikor a Melódia forgalomba hozta ezt a lemezt, az volt a szándéka, hogy parodizálja a divatos énekeseket. Egyszerűen zenei mellékletet adott „A halak hangja” című atlaszhoz.’ — Ugyanebből a számból: „A sarkköri tengerek zajainak kutatása közben alacsony frekvenciájú, gyakran megszakadó, de rendkívül erős hanghullámokat észleltek. A kutatók véleménye szerint ezek az infrahangok a bálnák szívverésétől származnak. Ebben nincs semmi csodálatos, hiszen a kék bálna szíve 500 kg súlyú és 8 tonna vért pumpál át az ereken. A szívhangok 5—12 km/ó sebességgel terjednek a vízben, de csak akkor, ha a bálna kinyitja a száját. Ugyanis hatalmas feje — zárt száj állásban — felfogja a hangokat.” A NAPLÓ (Veszprém) írja márc. 14-én: „Nádkunyhó helyett, üvegpalota”. A halászok szállását mindig a hevenyészett nádkunyhó jellemezte. A Dinnyési Tógazdaságban szakítottak először ezzel a tradícióval. A halászok korszerű, csupa üveg munkásszállást kaptak. A halászati szezon megindulására be is rendezik a kényelmes munkásszállást, amelynek földszintjén irodák és társalgó kapott helyet. HALÁSZAT — mesterséges holddal. Az Amerikai Űrhajózási Hivatal, a NASA kezdeményezésére rövidesen érdekes kísérletre kerül sor: a tonhalrajokat mesterséges hold segítségével próbálják majd felkutatni a Guineai-öbölben. A tonhalrajok a meleg és hideg víztömegek határán tartózkodnak a legszívesebben. Ezek a határterületek viszont nagyon nehezen határozhatók meg hajókról. Most egy ESSA mesterséges holdról rendszeresen fényképfelvételeiket készítenek a tengernek erről a részéről. Ezeken a felvételeken a tapasztalatok szerint kitűnően felismerhetők a különböző hőmérsékletű víztömegek határai. A mesterséges hold felvételeit egy kutatóhajóra továbbítják, ott értékelik és onnan irányítják a halászhajókat. Az éjszakai órákban infravörös felvételeket készíttetnek a műholddal a halrajok felkutatására.” (Népszava, febr. 23.) „A SZÖVETKEZET GYERMEKE” címmel közli a Tolna megyei Népújság (márc. 15.) a következő kedves történetet: „Érdekes »örökbefogadást« vállaltak a Paksi Halászati TSZ tagjai és vezetői. Egy tolnai halász tanuló árva fiút, Baranyi Józsefet átvették a tolnai halászati szövetkezettől. Baranyi József együtt tanult az ország egyetlen halász szakmunkásképző iskolájában a paksi tanulókkal és annyira összebarátkoztak, hogy amikor az első év elméleti oktatásának ideje befejeződött, a tolnai fiú elment a paksi szövetkezet elnökéhez, s kérte, vegyék magukhoz. A tolnai halászati tsz-hez korábban leszerződött tanulót átengedték Paksra, és a szekszárdi járási tanács gyámügyi hatósága ugyancsak átadta a felügyeleti jogot Paks hasonló hivatalának. Ezzel most már hivatalosan is ide tartozik Baranyi József. Számára mégis az a legfontosabb, hogy a halászati szövetkezet tagjai szinte családtagként fogadták be maguk közé. A paksi halászati tsz-ben összesen 10 tanuló van jelenleg, és két év óta egyáltalán nem fordult elő lemorzsolódás.” NÉHÁNY ADAT konzerviparunk munkájáról. Petőfi Népe ápr. 15. A közkedveltté vált szegedi halászlé kockából idén 400 tonnát gyártanak. — Dél-Magyarország, febr. 28. „A szegedi boltok konzervkészletének újdonsága a Szegedi Konzervgyár terméke a rácponty, amelyből három vagonnal szállítottak eddig az év eleje óta a kereskekedelemnek. Az olcsó és ízletes konzervből, melynek gyártását decemberben kezdték meg, további öt vagon elkészítésére készült fel a gyár.” — Magyar Konzervipar, ápr. 9. — A Budapesti Konzervgyár Gém utcai gyáregysége halüzem művezetőjének, Illés Lajosnak nyilatkozata: „Nyugodtan mondhatom, hogy az eredményeink nagyszerűek. Az eredetileg tervezett száz vagon helyett százharmincegy vagon párolt halat — népszerű nevén ruszlit — gyártottunk.” Pöschl Nándor _______Dunán. A halászati ______szövetkezet új csár_______dájánál lesz az állo^ rekord 06