Halászat, 1969 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1969-05-01 / 3. szám

AZ OKOS DELFINEKRŐL. Petőfi Népe, márc. 29. „Emberek! Segítsetek! . . . Szo­katlan helyzetbe került két fekete-tengeri szovjet halász. Éppen a kikötő felé evez­tek, amikor kis csónakjukat izgatott del­fincsalád vette körül. A halászok úgy vet­ték észre, hogy a delfinek akarnak tőlük valamit­­ De mit? Hiá­ba „mondtak” nekik izgatottan mindenfé­lét, a halászok nem értették. Ekkor a delfinek tolni, lök­­dösni kezdték a csó­nakot a közeli bo­lya felé. Most már kezdett világossá válni a két férfi előtt, hogy mit akartak a delfinek: a bója hor­gonyába beleszorult egy fiatal delfin, ame­lyet a családja nem tudott kiszabadítani. A halászok természetesen rövid idő alatt kiszabadították a pórul járt delfinfiókát. A hálás delfincsalád pedig ünnepélyes díszkíséretként követte őket egészen a kikötőig.” NÉHÁNY KIS HÍR az idei új nemze­dékről. Észak-Magyarország, márc. 8. ,.A Garadna patak völgyében levő erdészeti pisztrángtelepen szépen fejlődnek a korai ivadékok. Amint az időjárás kissé mele­gebbre fordul, a hegyek magasabb részei­ben is elolvad a hó és a patakokon levo­nul a második tava­szi árhullám, meg­kezdik a pisztráng­ivadékok kihelyezé­sét. Az idén mintegy százezer pisztráng­­gyerek kerül a zemp­léni hegyvidék gyorsfolyású patakjaiba.” — Tolna megyei Népújság, ápr. 9. — „A várva várt meleg hatására kikeltek a csu­kák. A Bajai Új Élet Halászati TSZ-ből való mintegy 500 000 db mesterséges ter­mékenyítésből származó csukaivadékot keltettek ki Zuger-üvegekben a tolnai hal­­tenyésztési állomáson. Bár a „lombik­­csukák” a korábbi hideg miatt k­b. egy héttel később jöttek világra, mint máskor, mégis nagyon szépek, életerősek — amint azt Sárfy Ede, az állomás vezetője kö­zölte. A csukacsemetékkel egyrészt a tol­nai telep saját vizeit népesítik be s ami­kor 30—50 dekányira megnőnek, külföldre adják el az ízletes húsú ragadozó hala­kat; másrészt a ba­jai halászati tsz meg­rendelésére „halböl­csődékben”, azaz elő­nevelő tavakban nö­vesztik a kis csuká­kat. A tolnai halkí­sérleti állomáson dr. Jaczó Imre kandidá­tus irányításával megkezdték az önök mesterséges keltetését is. Az ikrákat a paksi halászati tsz-ben nyerték mestersé­ges módszerrel, s a tolnai telep laborató­riumában körülbelül két hétig keltetik csaknem húsz Zuger-üvegben.” A TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁGBÓL (márc. 4.) — „Elszaporodtak a vidrák a Tolna—Baranya megyei halgazdaság ta­vainak környékén. Az idén már mintegy húsz vidrát ejtettek el a tárolók partján éjszaka puskával les­ben álló halőrök. A rekordot Kocsis Jó­zsef, az inámi tóegy­ség főhalászmestere tartja, aki tíz vidrást tett ártalmatlanná A zsákmány között több hatalmas, tíz kilón fölötti súlyú pél­dány is akadt. Két fiatal vidrát élve si­került megfogni, s ezeket a pécsi állat­kertnek ajándékozták.” ebben az évben. AZ MTI JELENTÉSE egy érdekes mel­léküzemágról: „A lagúnák és gondolák városa — az észak-itáliai Velence — ér­dekes ötletre inspirálta a mohácsaikat: elhatározták, hogy bevezetik a gondola­szerű csónakázást a más, itt szállnak majd ladikba a ki­­rándulók, akikkel a csónakos felevez Mohácsi-sziget északi a fokához és onnan lassan lecsorognak Mo­hácsig. Útközben tárogató- vagy gitárzene szórakoztatja az utasokat és gyönyörköd­hetnek a szép Duna menti tájban. Ün­nepi alkalmakkor — az est leszállta után — lampionokkal díszített csónakokat bo­csátanak a folyóra, s ilyenkor a csendes víz és parti lámpák fénye kifejezetten velencei hangulatot kölcsönöz a dunai „go­n­d­o­lá­zásn­aik. ” A PEST MEGYEI HÍRLAP márc. 2-i szá­mában az MTA alsógödi Dunakutató Állo­másának munkatársával, Tóth János bio­lógus kutatóval folytatott interjúját közli. A cikkből­ Tóth János kutató a Duna magyarországi szakaszának élővilágán be­lül a halakkal foglalkozik elsősorban, így hát a maga kutatási területein bekövetke­zett változásokról kérdeztük. — Általá­nosságban nem jelenthetem ki, hogy ha­zánkban csökkent a dunai halállomány — csak fajokra nézve. Pontosabban, az el­múlt tizenöt évben csupán a nagyobb testsúlyú halak állo­mánya csökkent, a kicsinyeké inkább nőtt, így az ötvenhárom hazai, dunai hal­faj között egyre ritkábban találhatók a kecsege, a viza, a vágótok, a seregtok, a galóca egyedei ... De minél lejjebb me­gyünk, annál gazdagabb az állomány faj­ban és mennyiségben. Pest alatt például kataszteri holdanként évi öt-hat kilo­gramm a halászati szövetkezetek terme­lése, míg Baja környékén már harminc.” A vízszennyeződésről: Az ipari vízszen­­­nyeződés csak először érinti a halászatot, azután már a közegészségügy érdekeit sérti. Egyelőre nem tudok olyan kény­szerítő erőről, amely az ipari vállalatokat minden esetben rávinné a megfelelő be­rendezések beszerzésére, vagy a gyárak­ban az úgynevezett recirkulációs rend­szer meghonosítására.” A FÁKLYA közleménye ápr. 4-én. ..Éneklő halak. Azon a mikrolemezen, amelyet a Melódia hanglemez-stúdió bo­csátott ki, 70 tengeri, akváriumi és édes­vízi halnak a hangja hallható. Amikor a Melódia forgalomba hozta ezt a lemezt, az volt a szándéka, hogy parodizálja a divatos énekeseket. Egyszerűen zenei mellékletet adott „A halak hangja” című atlaszhoz.’ — Ugyan­ebből a számból: „A sarkköri tengerek zajainak kutatása közben alacsony frekvenciájú, gyakran megszakadó, de rendkívül erős hanghul­­lámokat észleltek. A kutatók véleménye szerint ezek az infrahangok a bálnák szívverésétől származnak. Ebben nincs semmi csodálatos, hiszen a kék bálna szíve 500 kg súlyú és 8 tonna vért pum­pál át az ereken. A szívhangok 5—12 km/ó sebességgel terjednek a vízben, de csak akkor, ha a bálna kinyitja a száját. Ugyanis hatalmas feje — zárt száj állásban — felfogja a hangokat.” A NAPLÓ (Veszprém) írja márc. 14-én: „Nádkunyhó helyett, üvegpalota”. A ha­lászok szállását min­dig a hevenyészett nádkunyhó jelle­mezte. A Dinnyési Tógazdaságban sza­kítottak először ezzel a tradícióval. A ha­lászok korszerű, csu­pa üveg munkásszál­lást kaptak. A halászati szezon megindu­lására be is rendezik a kényelmes mun­kásszállást, amelynek földszintjén irodák és társalgó kapott helyet. HALÁSZAT — mesterséges holddal. Az Amerikai Űrhajózási Hivatal, a NASA kezdeményezésére rövidesen érdekes kí­sérletre kerül sor: a tonhalrajokat mes­terséges hold segítségével próbálják majd felkutatni a Guineai-öbölben. A tonhal­rajok a meleg és hideg víztömegek hatá­rán tartózkodnak a legszívesebben. Ezek a határterületek vi­szont nagyon nehe­zen határozhatók meg hajókról. Most egy ESSA mestersé­ges holdról rendsze­resen fényképfelvé­teleiket készítenek a tengernek erről a részéről. Ezeken a felvételeken a tapasz­talatok szerint kitűnően felismerhetők a különböző hőmérsékletű víztömegek ha­tárai. A mesterséges hold felvételeit egy kutatóhajóra továbbítják, ott értékelik és onnan irányítják a halászhajókat. Az éj­szakai órákban infravörös felvételeket készíttetnek a műholddal a halrajok fel­kutatására.” (Népszava, febr. 23.) „A SZÖVETKEZET GYERMEKE” cím­mel közli a Tolna megyei Népújság (márc. 15.) a következő kedves történetet: „Ér­dekes »örökbefogadást« vállaltak a Paksi Halászati TSZ tagjai és vezetői. Egy tol­nai halász tanuló árva fiút, Baranyi Jó­zsefet átvették a tolnai halászati szövet­kezettől. Baranyi Jó­zsef együtt tanult az ország egyetlen ha­lász szakmunkáskép­ző iskolájában a pak­si tanulókkal és an­­­nyira összebarátkoz­tak, hogy amikor az első év elméleti ok­tatásának ideje befejeződött, a tolnai fiú elment a paksi szövetkezet elnökéhez, s kérte, vegyék magukhoz. A tolnai halá­szati tsz-hez korábban leszerződött tanu­lót átengedték Paksra, és a szekszárdi já­rási tanács gyámügyi hatósága ugyancsak átadta a felügyeleti jogot Paks hasonló hivatalának. Ezzel most már hivatalosan is ide tartozik Baranyi József. Számára mégis az a legfontosabb, hogy a halászati szövetkezet tagjai szinte családtagként fo­­gadták be maguk közé. A paksi halászati tsz-ben összesen 10 tanuló van jelenleg, és két­ év óta egyáltalán nem fordult elő le­morzsolódás.” NÉHÁNY ADAT konzerviparunk mun­kájáról. Petőfi Népe ápr. 15. A közked­veltté vált szegedi halászlé kockából idén 400 tonnát gyártanak. — Dél-Magyaror­­szág, febr. 28. „A szegedi boltok konzerv­­készletének újdon­sága a Szegedi Kon­zervgyár terméke a rácponty, amelyből három vagonnal szál­lítottak eddig az év eleje óta a kereske­­kedelemnek. Az ol­csó és ízletes kon­­zervből, melynek gyártását decemberben kezdték meg, további öt vagon elkészíté­sére készült fel a gyár.” — Magyar Kon­zervipar, ápr. 9. — A Budapesti Konzerv­gyár Gém utcai gyáregysége halüzem művezetőjének, Illés Lajosnak nyilatko­zata: „Nyugodtan mondhatom, hogy az eredményeink nagyszerűek. Az eredetileg tervezett száz vagon helyett százharminc­egy vagon párolt halat — népszerű nevén ruszlit — gyártottunk.” Pöschl Nándor _______Dunán. A halászati ______szövetkezet új csár­_______dájánál lesz az állo­^ rekord 06

Next