Halászat, 1970 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1970-01-01 / 1. szám

JUTALMAZÁSOK A korábbi évekhez hasonlóan idén is sor került a legjobb munkát végző halászati felügyelők, hivatásos hal­őrök és társadalmi ellenőrök jutal­mazására. A megyei halászati felügyelők kö­zül kilencen — a Baranya, Borsod, Csongrád, Pest, Somogy, Szabolcs és Tolna megyei kollégák kaptak az Országos Halászati Felügyelőségtől pénzjutalmat. A pest megyei halá­szati felügyelőt ez évben a „Mező­­gazdaság kiváló dolgozója’’ címmel is kitüntették. A Borsod megyei kolléga munkáját a megyében lefolytatott Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata alapján osztályvezetője javasolta ju­talmazásra, de a többiek is lelkiis­meretes, jó munkát végeztek a halá­szati igazgatásban. A felügyelők javaslatai alapján ke­rült sor a halőrök és társadalmi el­lenőrök jutalmazására. Az anyagi keret szűkreszabott volta miatt csak 25 fő kaphatott 500—500 Ft pénzju­talmat. Ezek az alábbiak: SZABÓ SÁNDOR halőr Kölked, Mo­hácsi HTSZ és Mohácsi Dolgozók HE; KOZMA FERENC Vajszló az Or­mánysági Dolgozók HE társadal­mi ellenőre; SZIEBERT GYÖRGY Pécs, a Pécsi Bányász HE társadalmi ellenőre; KNAPP JÁNOS Gyoma, halőr; SZABÓ GYÖRGY társadalmi ellen­őr, Mezőhegyes; PAULIK MIHÁLY társadalmi ellen­őr, Békéscsaba; FODOR ISTVÁN halőr; Miskolcvi­­déki IB Szalonna; PATAI IMRE társadalmi ellenőr, Miskolc, Északmagyarországi HE; MÁTYÁS JÓZSEF társadalmi ellen­őr, Tiszaluc, Szerencsi HE; CSONKA JÁNOS halár, Székesfehér­vár, Velencetavi IB; BOGNÁR TIVADAR társadalmi el­lenőr, Székesfehérvár, Velencetavi IB; SOÓS MIKLÓS társadalmi ellenőr, Dunaújváros, Dunaújvárosi Vasmű HE; ANTAL SÁNDOR halőr, Győr, Előre HTSZ; SZŰCS GYULA társadalmi ellenőr, Győr, Magyar Vagon és Gépgyár HE; TRIMMEL KÁLMÁN társadalmi el­lenőr, Győr-Kisbácsa, Kisbácsai HE; NÉMETH ISTVÁN halőr, Budaka­­kalász, Kék-Duna HTSZ és Nagy­dunai IB; HAULER GYÖRGY társadalmi ellen­őr, Alsógöd, Alsógödi HE; GALAMB JÁNOS halár, Fonyód, Balatoni Halgazdaság; NÉMETH TIVADAR halőr, Bada­­csonyörs, Balatoni Halgazdaság; PESTI LAJOS társadalmi ellenőr, Tiszavasvári; ZILAHI JÓZSEF társadalmi ellen­őr, Tiszadob; KOVÁCS JÓZSEF halőr, Tiszapüs­­pöki; SZABÓ IMRE halőr, Tiszakécske; KOCSIS FERENC társadalmi ellen­őr, Dunaföldvár; Dunaföldvári HE; CSERVENKÓ JÓZSEF társadalmi el­lenőr, Paksi HE. A jutalmazottak között 10 halőrt és 15 társadalmi ellenőrt találunk. A halőrök, továbbra is lényegesen több feljelentést tettek, a jutalmazáskor azonban figyelembe vették, hogy míg ez a halőrök fő feladata, addig a tár­sadalmi ellenőrök szabad idejükben, önkéntesen végzik ezt a munkát. En­­kát megfelelően társadalmi ellenőrt kevesebb munka, illetőleg az ennek során elkészített feljelentés alapján is jutalmaztak. A kitüntetettek kö­zött sok olyat találunk akik már a korábbi években is szerepeltek a ju­talmazottak között. Ez azt bizonyítja, hogy kialakult egy jól dolgozó ellen­őri törzsgárda. A pénzjutalmakon kí­vül további 10 főnek az OHF igazga­tója levélben nyilvánította köszöne­tét jó munkájukért. T. B. A kombinált népesítésű tógazdálkodásé a jövő Ezzel kapcsolatban rendkívül jó eredményről számol be Yashouv A. (Fish Culture Research Station, Dor/ Israel) a RAMIDGEH 1969. szeptem­beri számában. A szerző 17 oldalas dolgozatában részletesen ismerteti a több évig végzett kísérleteket és az ezzel kapcsolatos következtetéseket a kombinált népesítésű tógazdaságokra vonatkoztatva. Yashouv vizsgálatait rendszeresen 0,1 hektáros (— 1 du­­nan), vagyis 1000 m 2 felületű tavak­ban végezte. A kísérletekben rend­szeresen egynyaras ponty, tilápia és fehér busa szerepelt. A táblázat is­merteti, hogy a kísérleti tavakban — kiegészítő takarmányozás mellett — milyen átlagos napi súlygyarapodást értek el az egyes halfajok lásd a táblázatot. Yashouv leszögezi, hogy a vegyes népesítésű tavakban — az oda tele­pített halfajok — egymás táplálko­zására kedvező hatással vannak, ezt a kölcsönhatást SYNERGISM-nek ne­vezi. Az ilyen kölcsönhatást — mo­nokultúrában — sem nagyobb népe­­sítési számmal, sem intenzívebb ta­karmányozással nem lehet gazdasá­gosan utolérni. A szerző dolgozata végén képletet ismertet a kölcsön­hatás kiszámítására. P. B. „MELEGVIZES HALTENYÉSZ­TÉS és jelentősége a tudomány és gyakorlat részére” címmel összefog­lalta Meske, Ch. a Der Fischwirt 69/11. számában (244—253. old.) a Max Planck intézetben 1963 óta fo­lyó kísérletek tapasztalatait. Meg­említi, hogy a melegvizes haltenyész­tés előnyeit, gazdasági jelentőségét különösen az NDK-ban ismerték fel hamar. [A szovjet haltenyésztők már 1960-ban üzemeltettek több ha kiter­jedésű temperált­(meleg)vizes tó­gazdaságokat. A szerkesztő meg­jegyzése.] (N. S.) A kísérletben szereplő popu­láció kora és neme A vizsgálat időpontja A tenyészidő napokban kifejezve 0,1 hektáron élő halak száma Napi súlygyarapodás gramm­ban kifejezve 0,1 hektáron ponty­­­tilapia fehér busa Ponty Tilapia Fehér busa össz­növekedés 8 V68 % g % g Egynyaras Március— szelektált Július........... 124 100 250 100 1035 52,1 290 14,7 661 33,2 1980 hím ivarú Augusztus— halak november 101 100 250 100 923 42,5 692 31,9 556 25,6 2171 18

Next