Halászat, 1970 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1970-01-01 / 1. szám
JUTALMAZÁSOK A korábbi évekhez hasonlóan idén is sor került a legjobb munkát végző halászati felügyelők, hivatásos halőrök és társadalmi ellenőrök jutalmazására. A megyei halászati felügyelők közül kilencen — a Baranya, Borsod, Csongrád, Pest, Somogy, Szabolcs és Tolna megyei kollégák kaptak az Országos Halászati Felügyelőségtől pénzjutalmat. A pest megyei halászati felügyelőt ez évben a „Mezőgazdaság kiváló dolgozója’’ címmel is kitüntették. A Borsod megyei kolléga munkáját a megyében lefolytatott Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata alapján osztályvezetője javasolta jutalmazásra, de a többiek is lelkiismeretes, jó munkát végeztek a halászati igazgatásban. A felügyelők javaslatai alapján került sor a halőrök és társadalmi ellenőrök jutalmazására. Az anyagi keret szűkreszabott volta miatt csak 25 fő kaphatott 500—500 Ft pénzjutalmat. Ezek az alábbiak: SZABÓ SÁNDOR halőr Kölked, Mohácsi HTSZ és Mohácsi Dolgozók HE; KOZMA FERENC Vajszló az Ormánysági Dolgozók HE társadalmi ellenőre; SZIEBERT GYÖRGY Pécs, a Pécsi Bányász HE társadalmi ellenőre; KNAPP JÁNOS Gyoma, halőr; SZABÓ GYÖRGY társadalmi ellenőr, Mezőhegyes; PAULIK MIHÁLY társadalmi ellenőr, Békéscsaba; FODOR ISTVÁN halőr; Miskolcvidéki IB Szalonna; PATAI IMRE társadalmi ellenőr, Miskolc, Északmagyarországi HE; MÁTYÁS JÓZSEF társadalmi ellenőr, Tiszaluc, Szerencsi HE; CSONKA JÁNOS halár, Székesfehérvár, Velencetavi IB; BOGNÁR TIVADAR társadalmi ellenőr, Székesfehérvár, Velencetavi IB; SOÓS MIKLÓS társadalmi ellenőr, Dunaújváros, Dunaújvárosi Vasmű HE; ANTAL SÁNDOR halőr, Győr, Előre HTSZ; SZŰCS GYULA társadalmi ellenőr, Győr, Magyar Vagon és Gépgyár HE; TRIMMEL KÁLMÁN társadalmi ellenőr, Győr-Kisbácsa, Kisbácsai HE; NÉMETH ISTVÁN halőr, Budakakalász, Kék-Duna HTSZ és Nagydunai IB; HAULER GYÖRGY társadalmi ellenőr, Alsógöd, Alsógödi HE; GALAMB JÁNOS halár, Fonyód, Balatoni Halgazdaság; NÉMETH TIVADAR halőr, Badacsonyörs, Balatoni Halgazdaság; PESTI LAJOS társadalmi ellenőr, Tiszavasvári; ZILAHI JÓZSEF társadalmi ellenőr, Tiszadob; KOVÁCS JÓZSEF halőr, Tiszapüspöki; SZABÓ IMRE halőr, Tiszakécske; KOCSIS FERENC társadalmi ellenőr, Dunaföldvár; Dunaföldvári HE; CSERVENKÓ JÓZSEF társadalmi ellenőr, Paksi HE. A jutalmazottak között 10 halőrt és 15 társadalmi ellenőrt találunk. A halőrök, továbbra is lényegesen több feljelentést tettek, a jutalmazáskor azonban figyelembe vették, hogy míg ez a halőrök fő feladata, addig a társadalmi ellenőrök szabad idejükben, önkéntesen végzik ezt a munkát. Enkát megfelelően társadalmi ellenőrt kevesebb munka, illetőleg az ennek során elkészített feljelentés alapján is jutalmaztak. A kitüntetettek között sok olyat találunk akik már a korábbi években is szerepeltek a jutalmazottak között. Ez azt bizonyítja, hogy kialakult egy jól dolgozó ellenőri törzsgárda. A pénzjutalmakon kívül további 10 főnek az OHF igazgatója levélben nyilvánította köszönetét jó munkájukért. T. B. A kombinált népesítésű tógazdálkodásé a jövő Ezzel kapcsolatban rendkívül jó eredményről számol be Yashouv A. (Fish Culture Research Station, Dor/ Israel) a RAMIDGEH 1969. szeptemberi számában. A szerző 17 oldalas dolgozatában részletesen ismerteti a több évig végzett kísérleteket és az ezzel kapcsolatos következtetéseket a kombinált népesítésű tógazdaságokra vonatkoztatva. Yashouv vizsgálatait rendszeresen 0,1 hektáros (— 1 dunan), vagyis 1000 m 2 felületű tavakban végezte. A kísérletekben rendszeresen egynyaras ponty, tilápia és fehér busa szerepelt. A táblázat ismerteti, hogy a kísérleti tavakban — kiegészítő takarmányozás mellett — milyen átlagos napi súlygyarapodást értek el az egyes halfajok lásd a táblázatot. Yashouv leszögezi, hogy a vegyes népesítésű tavakban — az oda telepített halfajok — egymás táplálkozására kedvező hatással vannak, ezt a kölcsönhatást SYNERGISM-nek nevezi. Az ilyen kölcsönhatást — monokultúrában — sem nagyobb népesítési számmal, sem intenzívebb takarmányozással nem lehet gazdaságosan utolérni. A szerző dolgozata végén képletet ismertet a kölcsönhatás kiszámítására. P. B. „MELEGVIZES HALTENYÉSZTÉS és jelentősége a tudomány és gyakorlat részére” címmel összefoglalta Meske, Ch. a Der Fischwirt 69/11. számában (244—253. old.) a Max Planck intézetben 1963 óta folyó kísérletek tapasztalatait. Megemlíti, hogy a melegvizes haltenyésztés előnyeit, gazdasági jelentőségét különösen az NDK-ban ismerték fel hamar. [A szovjet haltenyésztők már 1960-ban üzemeltettek több ha kiterjedésű temperált(meleg)vizes tógazdaságokat. A szerkesztő megjegyzése.] (N. S.) A kísérletben szereplő populáció kora és neme A vizsgálat időpontja A tenyészidő napokban kifejezve 0,1 hektáron élő halak száma Napi súlygyarapodás grammban kifejezve 0,1 hektáron pontytilapia fehér busa Ponty Tilapia Fehér busa össznövekedés 8 V68 % g % g Egynyaras Március— szelektált Július........... 124 100 250 100 1035 52,1 290 14,7 661 33,2 1980 hím ivarú Augusztus— halak november 101 100 250 100 923 42,5 692 31,9 556 25,6 2171 18