Halászat, 1971 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1971-07-01 / 4. szám
„TSZ ELNÖKÖK üzemlátogatásai. A Dunántúli termelőszövetkezetek székesfehérvári elnök-továbbképző tanfolyamának hallgatói meglátogatták megyénk legjobb gazdaságait. Eddig a lovasberényi termelőszövetkezet sertéstelepét, kislángi gazdaság juhtenyésztését, a székesfehérvári Vörösmarty Termelőszövetkezet halgazdaságát és a Kossuth Termelőszövetkezet szarvasmarha-tartását, valamint szárítóüzemét tanulmányozták.” (Fejérmegyei Hírlap, máj. 16.) „HALÁSZATI KIÁLLÍTÁS nyílt Pakson. A Duna mentének halászati eszközeit, hagyományait szemléltető kiállítás nyílt csütörtökön paksi járási könyvtárban. Az érdekes kiállításon a paksi halászati tsz-től és a környékbeli halászoktól összegyűjtött víziszerszámokat, köztük dobó- és merítőhálókat, varsákat, továbbá „mini halászbárkákat”, haltartót, rézbográcsot és egyebeket mutatnak be. A megnyitón Zerza István öreg halász és dunai hajós élménybeszámolót is tartott a fiataloknak. (MTI, ápr. 22.)” „SZÉLESÍTI NEMZETKÖZI KAPCSOLATAIT a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Állomás. A Szarvasi Haltenyésztési Kutató Állomás tudományos kutatói rendszeresen járnak külföldre szakmai előadásokat tartani. Viszont különböző államokból érkeznek Szarvasra neves szakemberek tapasztalatcsere-látogatásra. A jó együttműködés rendkívül hasznos, ezért állandóan szélesíti nemzetközi kapcsolatait az állomás. A dél-csehszlovákiai Vodnáni Haltenyésztési és Hidrobiológiai Kutató Intézettel, a kelet-németországi Édesvízi Halászati Kutatóintézettel és a lengyelországi Olsztyini Halászati Kutató Intézettel kölcsönös együttműködési szerződést kötöttek.” (A Békés Megyei Népújság máj. 21-i számából.) A BÁLNAVADÁSZAT mai módját írja le az Ország Világ ápr. 28-i számában. „Egy modern bálnavadász flotta munkája. Az anyahajó tizenkét gyorsjáratú rohamcsónakot bocsátott le. Megkezdődött a hajsza. A tenger mélyét — egész 800 méterig — radar vizsgálta. Ahogy feltűnt a radarernyőn a bálnacsapat , ultrahangos nyomkövetőt eresztettek le 300 méteres mélységbe, s ez automatikusan irányította a csónakokat a bálnák nyomára. A többi idő kérdése csak: Mikor a bálnák felbukkannak lélegezni, hét másodperce van a „fővadásznak” a tüzelésre. A szigonyágyú lövedéke három másodperc alatt célba talál. A sebesült állat nyomban alámerül. A kis hajók orsóiról fantasztikus tempóban pereg alá a különlegesen erős rögzítő kötél. A menekülés (és követés) tempója 35—50 kilométer között mozog. És esetleg órákig, néha több mint fél napig tart az üldözés. Azután a bálna elvérzik vagy kimerül. Ebben a pillanatban — a kötélen át — sűrített levegővel töltik meg a belsejét, és az ötven tonnás test a felszínre emelkedik. Mivel a sűrített levegő nyomását állandóan szinten tartják, a bálna többé nem tud alá merülni. A flotta az anyahajóhoz vontatja az óriási testet, ahol félautomata gépsorok segítségével — kereken harminc perc alatt, az utolsó kis belső részig feldolgozzák a kolosszust.” „A MÉLY VIZEK KIHASZNÁLÁSA. — A Karib-tengerben Puerto Rico-sziget közelében egy 1600 méter hosszú csövet raknak le. A csövön keresztül a tenger mély rétegeiből tápanyagokban gazdag mélytengeri vizet fognak felhozni. Az ilyen víz elősegíti a '"v— —у— fitoplanktonoknak, ezeknek az egysejtű vízinövényeknek a növekedését, és amint ismeretes, ezek képezik a tengerből nyert élelmiszerek első láncszemét. A fitoplaktonnal táplálkoznak az apró tengeri állatok, melyeket aztán jó étvággyal fogyasztanak el a halak. mélytengeri vizek felszínre szivattyúzásának ötlete a tengeri biológusok megfigyelésein alapul; ők vették észre, hogy azokon a helyeken, ahol a mély vizek természetes úton a felszínre kerülnek, a halak mindig nyüzsögve táplálkoznak.” (Nógrád, Salgótarján, máj. 25.) „JÓ ÜZLET A VADKACSA. — A biharugrai halgazdaságban most kerül kialakításra a vadkacsa-törzsállomány. Első ízben és kísérleti jelleggel 4 ezer vadkacsatojást keltetnek ki, amelyekből az első 400 kiskacsa már vígan élvezi a „társbérletet” a szelíd kac Tócsákkal. Azért kísérleteznek a gazdaságokban a vadkacsa-törzsállomány kialakításával, mert a MAVAD kedvező áron veszi át ezeket. Darabonként 90 dekás súlyban 60 forintot fizet értük, míg a szelíd kacsáért a 2 és fél kilósokért 55 forintot.” (Békés Megyei Népújság, máj. 29.) * A NÓGRÁD június 2. számából: „Az idén már nagyon szigorúan megbüntetik a szabálytalankodó horgászokat, akiknek leleplezését a nagyszámú társadalmi halőr is elősegíti. A közelmúltban a szécsényi Ipoly-szakaszon a szolgálatot teljesítő halőrök tetten érték Dorotkin Pál balassagyarmati lakost, aki a folyóból méreten aluli csukát fogott. A szabálytalankodót törvényellenes cselekedet miatt 300 forint pénzbírságra ítélték.” — A Magyar Hírlapból: „Nem mindennapi baleset színhelye volt a Baranya megyei Kárász község. Nagy László 20 éves villanyszerelő halászni akart, s ezért az épület előtt folyó patakba vezette lakása villanyórájáról az áramot. A szakmája legelemibb követelményeit figyelmen kívül hagyva a fiatalember hanyagsága következtében áramütést szenvedett és életét vesztette.” (ápr. 26.) „HALFARM” a tenger mélyén. Évente 78 ezer tonna halat termel majd az a tengeri farm, amelynek részletes terveit japán szakemberek dolgozták ki. A tenger alatti halgazdaságot önműködő etetőberendezésekkel szerelik majd fel. Hangjelzésekkel csalogatják a halakat az etetőkhöz, és a tengerfenékre szerelt sokk-gátakkal akadályozzák meg, hogy a halak a gazdag területet elhagyhassák.” (Népszava, máj. 9.) TÓTERÜLET-GYARAPODÁSOK. A Csongrád Megyei Hírlap közli, hogy a tizenkét holdas halastó műszaki átadására gyűltek össze szerdán Batidán a Vörös Csillag TSZ vezetői. Az éveken át kényszerből műveletlenül hagyott, alacsony fekvésű belvizes terület egyetlen, ugyanakkor legjövedelmezőbb hasznosítási formáját találta meg a tsz. Óvatos becsléssel évi 150 ezer forint tiszta nyereséggel számolnak, holdanként 10 ezer forint tiszta nyereséggel számolnak, holdanként 10 ezer forint termelési értékkel, (összehasonlításként: egy hold rozs körülbelül 3—4 ezer forintot hoz.)” (Ápr. 30.) — „Két új halastóval gazdagodott az Úszó Falu. Az esztergomi Úszó Falu halászati tsz az idén első ízben pecsenyekacsa-hizlalással is foglalkozik. A gyermelyi Petőfi Tsz 62 holdas víztárolóján — melyet haltermelés és kacsahizlalás céljából bérel — jelenleg tízezer víziszárnyast nevel. Elkészült időközben a neszmélyi halastó is, ahol mintegy 3 kilométer hosszúságban a Duna holtágát zárták le. A gáthoz 14 000 köbméter földet szállítottak, s így mintegy 60 holdas halastavat nyertek. Ha a tervek valóra válnak, mirelit üzemet létesít a halász test, melyben feldolgozzák a halakat konyhakészre és mélyhűtőben tárolják a háziasszonyok munkájának megkönnyítésére.” (Dolgozók Lapja, máj. 9.) NAGYHARCSAK: „A Kossuth Halászati TSZ több halászának jól végződött április utolsó napja. Tegnap délelőtt a közúti hídtól lefelé a Tiszán 78 kilós harcsa szaladt Török György tápéi halász embermagasságú, nehéz varsájába.” (Csongrád Megyei Hírlap, máj. 1.) — „Rózsa József a szegedi Kossuth Halászati Szövetkezet tagja pénteken 60 kilós harcsát fogott a Tiszában a jugoszláv határ menti vizen.” — írja a Pestmegyei Hírlap máj 1-i számában. A Szerkesztőség felhívja a halászok figyelmét, a Halászat I. évi márc.—áprilisi számában (46. oldalon) tett felhívásra, amely szerint a Vadászati és Horgász Világkiállításra küldött kapitális halakért tekintélyes — amint ott írva van: — „több ezer forintos” jutalmat kaphatnak. „FELAVATTÁK Vásárhelyi István emléktábláját. Ünneplőruhás emberek, tisztelők, barátok, hozzátartozók gyűltek össze május 29-én a lillafüredi Garadnán, megyénk Európa-szerte ismert, néhány éve elhunyt tudósának, Vásárhelyi Istvánnak lakóházánál, hogy felavassák az — Északmagyarországi ~~ Horgászegyesület kezdeményezésére létesített emléktáblát. Az ünnepségen egjelent Rózsa Kálán, Miskolc város tanácsának nyettese is. elnökhez ,,ga adnai remete” emlékére szervezett ünnepséget Czikray Zoltán, a horgászegyesület jogtanácsosa nyitotta meg, majd Veres László az egyesület elnöke mondott beszédet. Méltatta Vásárhelyi István tudományos munkásságát, szólt töretetlen munkabírásáról. A beszéd után szv. Vásárhelyi Istvánné köszönte meg a megemlékezést és átadta az egyesületnek férje legkedvesebb horgászbotját. Ezután az emléktáblára a Magyar Országos Horgász Szövetség, a Miskolc Vidéke Intéző Bizottság, a TIT és az Északmagyarországi Horgászegyesület helyezett el koszorút.” Az emléktábla felirata: „E házban élt és alkotott VÁSÁRHELYI ISTVÁN 1889—1968 természetkutató, akinek tud. működését, egyesületünk iránti barátságát hirdesse mindenkor ez az emléktábla. É. M. H. E.” (Északmagyarország, máj. 30.) A BÚVÁR 1971. évi 3. sz. közli: „Ultrahangos távolságmérővel felszerelt helikopterek kutatják fel a tengeri halrajokat a kidolgozott legújabban szovjet Ф nagyhalászati módban, majd az így felfedezett halrajt rádió útján jelzik a készen— létben álló, mozgó -----7ITT-I-----------kony kis tengeralatt — járóknak. Utóbbiak jelzett irányban haladva a halászhajók kormányosai azután a bemért halrajt a közt kifeszített hatalmas hálóba terelik.” Pöschl Nándor *Ájjh ■ <2