Halászat, 1972 (18. évfolyam, 1-6. szám)
1972-11-01 / 6. szám
Október 17-én Hajdúszoboszlón, Bocskai HTSZ új reprezentatív csaradájának különtermében rendezték meg a htsz-ek agronómusainak őszi értekezletét. Félő volt, hogy a lehalászási munkák miatt csak nagyon szűk körű megbeszélést tarthatunk, ennek ellenére a htsz-agronómusok három kivétellel részt vettek az értekezleten. Jakab Mihály elnök köszöntő szavai után az egyes htsz-ek képviselői sorra beszámoltak az elért eredményekről és a megoldásra váró problémákról. Sallai Lajos, a Bocskai HTSZ, a házigazda halászmérnöke elsőnek ismertette az 1972. év tapasztalatait. Tavasszal igen nehéz helyzetben voltak. A természetes ívatás nem sikerült a nagy ívató tavakban, így szükségképpen a régi, kisméretű ívatóban és a „békás” tóban ívattak, és csak így tudtak többé-kevésbé gondoskodni az ivadéktermésről. Ebből okulva a jövő évre már úgy tervezi, hogy egy 25 kh-as, 1,5 éve szárazon állt tóban ívatnak, és a korábban ívatásra használt 165 kh-as tavat nyári hal termelésére állítják be, annál is inkább, mert igen kedvezőek a lehalászási lehetőségek. 1972-re kh-anként 151 kg pontyot helyeztek ki, emellé összesen 40 000 db növényevő halat. A takarmányszükségletet saját termésből fedezték. Igen jó és olcsó takarmánynak bizonyult a silózott kukorica. A jelenleg is folyamatban levő lehalászási eredmények megmutatták, hogy a kihelyezési számokat tovább lehet emelni, és növelni kell a természetes hozamot lűtrágyázás és fokozott növényevőhal-kihelyezés segítségével. Beszélt a Bakonszegi tározó — tározó jellegéből fakadó — problémáiról is. A tározót nem lehetett tógazdaságszerűen üzemeltetni. A jövő évre fokozott ragadozókihelyezést terveznek a szeméthalak visszaszorítására és az értékes halhústermelés végett. 1972-ben állategészségügyi problémájuk nem volt. A hasvízkórt évek óta a BIOGAL által gyártott Neo-Te- Sol-lal előzik meg. A februármárciusban elkezdett etetéskor már Neo-Te-Sol-tartalmú takarmányt kapnak a halak, és ezzel az is elérhető, hogy az eredetileg szétnőtt állomány a tenyészidő végére egyöntetűvé váljon. A győri Előre HTSZ-t Vida András elnökkel Jancsó Kálmán agronómus képviselte. Először vett részt az agronómusi értekezleten Szöllősi József kollégánk, aki szintén a győri Előre HTSZ munkatársa, őt ezúton is szeretettel üdvözöljük a htsz-agronómusok között. Jancsó Kálmán beszámolójában elmondta, hogy az idei év legnagyobb feladata az volt, hogy a főüzemági bevételek túlsúlyba kerüljenek, hiszen ettől függ a htsz besorolása. A háromnegyedéves eredmények alapján 52 ,48% a főüzemág javára. Ezt az eredményt elég nagy nehézségek közepette érték el, hiszen a bevételi forrásból, az angolnából lemaradás van. Egy vagon igen jelentős exportangolnát ütemeztek be, de az alacsony vízállás miatt nem működött az angolnacsapda, és az elektromos hálót sem tudták használni. Üzembe állítása után a Fertő tavon fog dolgozni. Örvendetes a süllőfogás növekedése a Fertő tavon, holott ez a nemes halfaj a tavon eddig szinte ismeretlen volt, valószínűleg az 1965-ös árvízzel bekerült példányok gazdagították a tó halállományát. A félintenzíven kezelt vízterületeken tavasszal a hasvízkór pusztított. Htsz-agronómusi. Ezt megelőzendő, több figyelmet kell fordítani a tenyészanyag szállítási és kihelyezési körülményeire, valamint a megelőző antibiotikumos takarmányozásra. A paksi Vörös Csillag HTSZ 120 kh-as tógazdaságában rekordtermést értek el. A 13 mázsás holdankénti étkezésihal-termés nagy része telelőkben várja Tolna megye halszerető vásárlóit. Nem okoz gondot a 300 g amut- és busatermés, mert lassan a keszegsütők kedvenc halává válik. A paksi haltenyésztők 1973-ban el kívánják érni a 15—16 mázsás holdankénti haltermést. A kéményesi intenzíven kezelt holtágban 550 kg pontytermést értek el. Ilyen számokkal kívánnak bizonyítani az egyéb holtágakon is. Az ebben az évben elkészült 4 db kis tóból (1,5 kh) 150 000 db amurivadékot halásztak le. Már most készítik az 1973. évi terveket, célkitűzésük — az egész évi folyamatos halellátás mellett. Mohai István, aki Kablai Lajos bácsi örökébe lépett, a Velencei Törekvés HTSZ-nél az év nagy részét horgászproblémák megoldásával töltötte. Ismeretes, hogy a tavon az üdülési szezonban betiltották a fenékhorgot és az elektromos gépet is. Ennek ellenére az angolnafogás, amely jelentős bevételi forrás, kedvezően alakult, és növényevő halból is dupláját fogják a tavalyinak. Ezek nagy példányok, amelyek nehezen értékesíthetők, ezért a következő években a növényevőnal-kihelyezést úgy alakítják, hogy könnyen értékesíthető, akár a keszegsütőben is felhasználható méretben lehessen visszafogni. Az eddig ivadéknevelésre használt 10 kh-as tavakat a tereprendezés kapcsán annyira feldúlták, hogy foglalkozniuk kell azzal a gondolattal, ha halnevelés céljára nem sikerül megmenteni, pecsenyekacsa-neveléssel hasznosítják. Pontyból viszont nagy a lemaradás a nagyarányú kihelyezés ellenére, amit a nem lebecsülendő horgászlétszámmal igyekeznek magyarázni. A Velencén működő kis keltetőház idén már 26 üveggel eredményesen üzemelt, 1 000 000 db 4—5 cm-es süllőt és 400 000 db pontyot helyeztek ki a tavasz folyamán. A kezdeti sikerek bizonyították, hogy érdemes a keltetőházzal foglalkozni, és tervbe vették korszerűsítését is. Kálmán Dániel, a Szolnoki Felszabadulás HTSZ közepes eredményei A milléri halastó békatároló medencéje ezúttal nem telt meg (Pékh felv.) ig