Halászat, 1976 (22. évfolyam, 1-6. szám)
1976-09-01 / 5. szám
Az ácsi tsz baromfitenyésztéséről számol be a DOLGOZÓK LAPJA. ,,Évente 1 millió naposkacsa, 150 ezer naposliba, 80 ezer naposcsibe keltetését végzik el az Augusztus 20. Tsz csillapusztai keltetőjében. A kikelt baromfi egy részét 19 napos korig előnevelik és azután adják át az Üsző Falu Hisznek további nevelésre. Ebben az évben próbaképen 24 ezer pecsenye vadkacsa keltetését és nevelését is biztosították a bázisgazdaságban. Az 1 kg-os nagyság eléréséig nevelt vadkacsákat szúrt állapotban adják át a BOV-nak, ahonnan tisztítás után külföldre szállítják. A baromfitenyésztő üzemág a szövetkezet legnagyobb pénzforrása.” Több termelőszövetkezeti sikerről írnak a lapok. Így az ÉSZAK-MAGYARORSZÁG a Délborsodi Htsz-ről: ,,... a piacokra küldött hal zömét a geleji víztárolóban tenyészti. Ez év őszére ebben a nagy mesterséges tóban mintegy 3 ezer mázsa hal nyüzsög majd. A dél-borsodi halászok járta élő vizekben sokkal ..ritkább” hal, de azért a Tisza is mega adja még évente a 300—350 mázsás zsákmányt”. „Tavat vásárolt a paksi Vörös Csillag Htsz a bölcskei Rákóczi Tsz-től. A halastó, amely közel van Pakshoz, sokkal gazdaságosabban használható a szakszövetkezetben, mint előző gazdájánál, ahol csak mellékesen foglalkoztak a haltenyésztéssel. Követésre méltó a bölcskeiek problémamegoldása; nem hagytak fel máról holnapra a haltenyésztéssel, nem engedték le a halastó vizét, hanem az egészet úgy, ahogy volt — felismerve annak népgazdasági hasznosságát — megvételre kínálták fel a paksi társszövetkezetnek.” „Halász tengeralattjáró. (DELTA) Az OSZA-3-600 jelzésű víz alatti kutatóberendezéssel 3 ember szállhat le maximálisan 600 méteres tengermélységbe. A Szovjetunió halgazdasági minisztériumának szakemberei a halgazdálkodás és a halászat érdekében végeznek vele kutatásokat a part menti sekély vizeken. Az ötletes konstrukciójú motorokkal felszerelt, automatizált irányító rendszerrel, körkilátású tévékamerával és más készülékkel ellátott vízi jármű 3 csomós sebességet érhet el és 8 órán át maradhat a víz alatt. Bonyolult manővereket hajthat végre, meghatározott helyen mozdulatlanul lebeghet vagy leereszkedhet a tengerfenékre. A halhústermelésnek az ötödik ötéves tervidőszakra történt jelentékeny felemelése fellendítette az új tóépítéseket és felújításokat. Lapjaink a következőkről számolnak be: PETŐFI NÉPE írja a szakmán Petőfi Tsz-ről: „A legnagyobb beruházásunk egy 180 hektár területű halastó lesz. Van már egy 40 hektáros halastavunk. Jó tapasztalatokat szereztünk a halászatban. Hektáronként 26 mázsa haltermést értünk el tavaly” — nyilatkozott Farkas Lajos elnök. — Vida András, a győri Előre Hísz elnöke mondja KISALFÖLD riporterének: „öt éves tervünkben szerepel a doborgazi részen egy negyvenhektáros holtági halastó kialakítása, és 1980-ra elkészül egy új száz hektáros halastó is.” — Az ESTI HÍRLAP-ból: „Negyven esztendővel ezelőtt jó zsákmányt nyújtó halastó-rendszer volt a Zala megyei szentpéterföldi völgyben. A zajtól, vasúti és közúti forgalomtól távol eső, fenyőerdővel övezett völgy több évtizedes gazdátlanság után ismét hasznossá válik. A felújítási munkák befejezés előtt vannak s rövidesen megkezdődik a tavak feltöltése.” — „Eredményesen foglalkoznak halgazdálkodással Veszprém megye víztárolóval rendelkező termelőszövetkezeteiben” — írja a NAPLÓ. „A kedvező eredmények láttán a következő öt évben további hét víztárolót építenek Veszprém megyében, amelyeket a mostaniakhoz hasonlóan haltenyésztésre is felhasználnak.” TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG : „Közép-Tengelicen Stier István és Berizs József irányításával, a Tsz komoly segítségével a helybeli horgászok kitisztították a régi tavat. A munkán 300 napot dolgoztak és az ősz elején 50 mázsa ivadékhalat tesznek a tóba.” A NÉPSZAVA híre: „Sopron legszebb völgyében, a gesztenyésekkel és fenyvesekkel határolt Tacsi árokban elkészült a városkörnyéki parkerdő legújabb létesítménye, a víztároló. Haltelepítésre kiválóan alkalmas.” A MAGYAR NEMZET közleménye: „Tizenkét hektáros csónakázó és horgásztó duzzasztását kezdték meg a Mecsekből folyó Rák-patak vizével a Tolna megyei Kakasd község határában. Az új mesterséges tavat halivadékokkal népesíti be a szekszárdi horgászegyesület, a tó mellett emelkedő dombokon pedig arborétumot alakítanak ki.” Az agrárszakemberek Ráckeve járási „Erdei Ferenc” klubjában dr. Dobrai Lajos, a MÉM főosztályvezető helyettese előadást tartott — mint a MAGYAR MEZŐGAZDASÁG augusztus 1. számában írta — „vetít és beszél egy 45 napos, 60 ezer kilométeres világ körüli usrásáról. A klub tagjai vannak itt, csupa szakember. Kitűnő fotós és nagyszerű mesélő az előadó, átadjuk magunkat az élménynek”. A BUVÁR ez évi 4. száma közli: „San Francisco gazdag élőgyűjteményű Steinhardt Akváriuma expedíciót indított a Madagaszkár melletti Komori-szigetek vidékére, ahol . . . egy olyan új világító halfajt fedezett fel, melyhez hasonlót eddig csak az indonéziai tengertérség középmély zónájából fogtak ki. Az új faj a tengerfelszíntől számított 2 és 80 méter közötti mélységben tartózkodik s a szeme alatt nagy ovális „fényszórója” van, melynek fényforrását e szerv kocsonyás anyagában élő világító baktériumok szolgáltatják. Ráhúzható bőrredő révén fényszóró „csalijával” e hal „blinkerezni” is tud, ugyanis a szája feletti fénycsali feltehetően a zsákmányszerzésben segíti a felszín közelében éjjel vadászó halat. Az expedíciónak az új világító hal 19 példányát sikerült élve a Steinhardt Akváriumba hozni.” A PETŐFI NÉPE híre: „Nem vész kárba a lámpázás során a selejtnek minősített kacsatojás kelebiai Rákóczi Csillaga Tsz-ben. Ezekkel táplálják a 170 hektáros halgazdaságban az ivadékokat.” És végül a TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG-ból : „Halivadéknak való tápot is készítenek a tamási VEPEX üzemben. A kísérleti eredmények igen jók, ezért ugrásszerűen megnőtt a kereslet a táp iránt az ország különböző vidékein lévő halgazdaságokból és szövetkezetekből.” Emelkedik a halhús fogyasztása. SOMOGYI NÉPLAP: „ . . . a Balaton menti éttermek az idei szezonban a tavalyi 12 vagonnal szemben 20 vagon pontyot kapnak a HALÉRT-től, növényevő és tengeri halakból pedig korlátlan mennyiség áll rendelkezésükre.” A CSONGRÁD MEGYEI HÍRLAP a kagylófogyasztást méltatja. Hazánkban nem sokra becsülik a kagylót, akár valamely vízfenéken, akár csemegeboltban konzervdobozban találkozunk velük. A tudomány több mint húszezer fajukat ismeri. Franciaországban évente 30 ezer tonna kagylót fogyaszatanak. A kagylót vagy gyűjtik tengerben vagy tenyésztik, kiváló tápláléknak tartják. Ma Hollandiában tenyésztik a legtöbb kagylót és újabban Mexikóban is nagy figyelmet fordítanak a kagylótenyésztésre. A MEZŐGAZDASÁGI VILÁGIRODALOM ismertetése: „A csillagfürt 37% fehérjét tartalmaz, igénytelen, kedvezőtlen klimatikus viszonyok között, gyenge talajon is nagy termést ad. (A „nagyot” meg kell kérdőjeleznünk. A szerk.) Az édes csillagfürt káros alkaloidákat nem tartalmaz. Az élelmiszertechnológiában sikerült csillagfürtből fehérjekoncentrátumot előállítani, amely jól felhasználható levesek, húsok, halételek és sütemények készítéséhez.” (Li ŐPWZ, 1975:8.) Végül a határozás szégyenhírei. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG : Jogosulatlan horgászatért Kaszás György Dunaszentgyörgy, Rózsa utca 40. sz. alatti lakost 400 Ft, fiát K. Istvánt 300 Ft pénzbüntetéssel sújtotta a dunaszentgyörgyi tanács szabálysértési bizottsága. Ellenőrök tetten érték Tóth Mihály sarkadi lakost, aki először hamis névvel próbált szerencsét (BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG). ZALAI HÍRLAP: A Murán és Dráván megszigorították az ellenőrzést. Sok feljelentés történt a halorzásért. Eddigi büntetések: Fábris István Tótszerdahely, Kossuth u. 103. 2000,— Ft; Korona János Letenye, Csány u. 266. 500,— Ft; Proszenyák Gyula Molnári, Zrínyi u. 5. 1000,— Ft; Vég Gyula Murarátka, Zrínyi u. 4. 500,— Ft pénzbírsággal sújtották. Lefoglalták a hálókat is tőlük. DUNÁNTÚLI NAPLÓ: „A rádió horgászhírei között hallottuk, hogy a horgász szabálysértések még ma is sűrűn fordulnak elő a Balatonnál. A rendellenességek között olyan, eddig még nem hallott hírt is közöltek, mely szerint egy horgász a stégjét órabérbe adja ki más messziről jött horgásznak, aki mint nem helybéli, nehezen kaphat helyet a Balaton partján”. Pöschl Nándor 154