Halászat, 1976 (22. évfolyam, 1-6. szám)

1976-09-01 / 5. szám

Az ácsi tsz baromfitenyész­téséről számol be a DOLGO­ZÓK LAPJA. ,,Évente 1 millió naposkacsa, 150 ezer naposliba, 80 ezer naposcsibe keltetését végzik el az Augusztus 20. Tsz csillapusztai keltetőjében. A ki­kelt baromfi egy részét 19 na­pos korig előnevelik és azután adják át az Üsző Falu Hisz­­nek további nevelésre. Ebben az évben próbaképen 24 ezer pecsenye vadkacsa keltetését és nevelését is biztosították a bázisgazdaságban. Az 1 kg-os nagyság eléréséig nevelt vad­kacsákat szúrt állapotban ad­ják át a BOV-nak, ahonnan tisztítás után külföldre szállít­ják. A baromfitenyésztő üzem­ág a szövetkezet legnagyobb pénzforrása.” Több termelőszövetkezeti si­kerről írnak a lapok. Így az ÉSZAK-MAGYARORSZÁG a Délborsodi Htsz-ről: ,,... a pia­cokra küldött hal zömét a geleji víztárolóban tenyészti. Ez év őszére ebben a nagy mes­terséges tóban mintegy 3 ezer mázsa hal nyüzsög majd. A dél-borsodi halászok járta élő vizekben sokkal ..ritkább” hal, de azért a Tisza is meg­a adja még évente a 300—350 má­zsás zsákmányt”.­­ „Tavat vásárolt a paksi Vö­rös Csillag Htsz a bölcskei Rákóczi Tsz-től. A halastó, amely közel van Pakshoz, sok­kal gazdaságosabban használ­ható a szakszövetkezetben, mint előző gazdájánál, ahol csak mellékesen foglalkoztak a haltenyésztéssel. Követésre méltó a bölcskeiek probléma­­megoldása; nem hagytak fel máról­ holnapra a haltenyész­téssel, nem engedték le a ha­lastó vizét, hanem az egészet úgy, ahogy volt — felismerve annak népgazdasági hasznossá­gát — megvételre kínálták fel a paksi társszövetkezetnek.” „Halász tengeralattjáró. (DELTA) Az OSZA-3-600 jelzésű víz alatti kutatóberendezéssel 3 ember szállhat le maximáli­san 600 méteres tengermélység­be. A Szovjetunió halgazdasági minisztériumának szakemberei a halgazdálkodás és a halászat érdekében végeznek vele kuta­tásokat a part menti sekély vizeken. Az ötletes konstruk­ciójú motorokkal felszerelt, automatizált irányító rendszer­rel, körkilátású tévékamerával és más készülékkel ellátott vízi jármű 3 csomós sebességet ér­het el és 8 órán át maradhat a víz alatt. Bonyolult manőve­reket hajthat végre, meghatá­rozott helyen mozdulatlanul le­beghet vagy leereszkedhet a tengerfenékre. A halhústermelésnek az ötö­dik ötéves tervidőszakra tör­tént jelentékeny felemelése fellendítette az új tóépítéseket és felújításokat. Lapjaink a kö­vetkezőkről számolnak be: PETŐFI NÉPE írja a szakmán Petőfi Tsz-ről: „A legnagyobb beruházásunk egy 180 hektár területű halastó lesz. Van már egy 40 hektáros halastavunk. Jó tapasztalatokat szereztünk a halászatban. Hektáronként 26 mázsa haltermést értünk el tavaly” — nyilatkozott Farkas Lajos elnök. — Vida András, a győri Előre Hísz elnöke mondja KISALFÖLD riporterének: „öt­­ éves tervünkben szerepel a do­­borgazi részen egy negyven­hektáros holtági halastó kiala­kítása, és 1980-ra elkészül egy új száz hektáros halastó is.” — Az ESTI HÍRLAP-ból: „Negy­ven esztendővel ezelőtt jó zsák­mányt nyújtó halastó-rendszer volt a Zala megyei szentpéter­­földi völgyben. A zajtól, vasúti és közúti forgalomtól távol eső, fenyőerdővel övezett völgy több évtizedes gazdátlanság után ismét hasznossá válik. A felújítási munkák befejezés előtt vannak s rövidesen meg­kezdődik a tavak feltöltése.” — „Eredményesen foglalkoz­nak halgazdálkodással Vesz­prém megye víztárolóval ren­delkező termelőszövetkezetei­ben” — írja a NAPLÓ. „A ked­vező eredmények láttán a kö­vetkező öt évben további hét víztárolót építenek Veszprém megyében, amelyeket a mosta­niakhoz hasonlóan haltenyész­tésre is felhasználnak.” TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG : „Közép-Tengelicen Stier István és Berizs József irányításával, a Tsz komoly segítségével a helybeli horgászok kitisztítot­ták a régi tavat. A munkán 300 napot dolgoztak és az ősz ele­jén 50 mázsa ivadékhalat tesz­nek a tóba.” A NÉPSZAVA híre: „Sopron legszebb völgyében, a geszte­nyésekkel és fenyvesekkel ha­tárolt Tacsi árokban elkészült a városkörnyéki parkerdő leg­újabb létesítménye, a víztároló. Haltelepítésre kiválóan alkal­mas.” A MAGYAR NEMZET közle­ménye: „Tizenkét hektáros csónakázó és horgásztó duz­zasztását kezdték meg a Me­csekből folyó Rák-patak vizé­vel a Tolna megyei Kakasd község határában. Az új mes­terséges tavat halivadékokkal népesíti be a szekszárdi hor­gászegyesület, a tó mellett emelkedő dombokon pedig ar­borétumot alakítanak ki.” Az agrárszakemberek Rácke­ve járási „Erdei Ferenc” klub­jában dr. Dobrai Lajos, a MÉM főosztályvezető helyettese elő­adást tartott — mint a MAGYAR MEZŐGAZDASÁG augusztus 1. számában írta — „vetít és beszél egy 45 napos, 60 ezer kilométeres világ kö­rüli u­srásáról. A klub tagjai vannak itt, csupa szakember. Kitűnő fotós és nagyszerű me­sélő az előadó, átadjuk magun­kat az élménynek”. A BUVÁR ez évi 4. száma közli: „San Francisco gazdag élőgyűjteményű Steinhardt Akváriuma expedíciót indított a Madagaszkár melletti Komo­­ri-szigetek vidékére, ahol . . . egy olyan új világító hal­fajt fedezett fel, melyhez ha­sonlót eddig csak az indonéziai tengertérség középmély zónájá­ból fogtak ki. Az új faj a ten­gerfelszíntől számított 2 és 80 méter közötti mélységben tar­tózkodik s a szeme alatt nagy ovális „fényszórója” van, melynek fényforrását e szerv kocsonyás anyagában élő vilá­gító baktériumok szolgáltatják. Ráhúzható bőrredő révén fény­szóró „csalijával” e hal „blin­­kerezni” is tud, ugyanis a szá­ja feletti fénycsali feltehetően a zsákmányszerzésben segíti a felszín közelében éjjel vadászó halat. Az expedíciónak az új világító hal 19 példányát sike­rült élve a Steinhardt Akvá­riumba hozni.” A PETŐFI NÉPE híre: „Nem vész kárba a lámpázás során a selejtnek minősített kacsatojás kelebiai Rákóczi Csillaga Tsz-ben. Ezekkel táplálják a 170 hektáros halgazdaságban az ivadékokat.” És végül a TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG-ból : „Halivadék­nak való tápot is készítenek a tamási VEPEX üzemben. A kí­sérleti eredmények igen jók, ezért ugrásszerűen megnőtt a kereslet a táp iránt az ország különböző vidékein lévő hal­gazdaságokból és szövetkeze­tekből.” Emelkedik a halhús fogyasz­tása. SOMOGYI NÉPLAP: „ . . . a Balaton menti éttermek az idei szezonban a tavalyi 12 vagonnal szemben 20 vagon pontyot kapnak a HALÉRT-től, növényevő és tengeri halakból pedig korlátlan mennyiség áll rendelkezésükre.” A CSONGRÁD MEGYEI HÍR­LAP a kagylófogyasztást mél­tatja. Hazánkban nem sokra becsülik a kagylót, akár vala­mely vízfenéken, akár cseme­geboltban konzervdobozban ta­lálkozunk velük. A tudomány több mint húszezer fajukat is­meri. Franciaországban évente 30 ezer tonna kagylót fogyasz­a­tanak. A kagylót vagy gyűjtik tengerben vagy tenyésztik, kiváló tápláléknak tartják. Ma Hollandiában tenyésztik a leg­több kagylót és újabban Mexi­kóban is nagy figyelmet fordí­tanak a kagylótenyésztésre. A MEZŐGAZDASÁGI VILÁG­IRODALOM ismertetése: „A csillagfürt 37% fehérjét tartal­maz, igénytelen, kedvezőtlen klimatikus viszonyok között, gyenge talajon is nagy termést ad. (A „nagyot” meg kell kér­dőjeleznünk. A szerk.) Az édes csillagfürt káros alkaloidákat nem tartalmaz. Az élelmiszer­technológiában sikerült csillag­fürtből f­ehérj­ekoncentrátumot előállítani, amely jól felhasz­nálható levesek, húsok, haléte­lek és sütemények készítésé­hez.” (Li­ ŐPWZ, 1975:8.) Végül a határozás szégyen­hírei. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG : Jogosulatlan horgászatért Ka­szás György Dunaszentgyörgy, Rózsa utca 40. sz. alatti lakost 400 Ft, fiát K. Istvánt 300 Ft pénzbüntetéssel sújtotta a du­­naszentgyörgyi tanács szabály­sértési bizottsága. Ellenőrök tetten érték Tóth Mihály sarkadi lakost, aki elő­ször hamis névvel próbált sze­rencsét (BÉKÉS MEGYEI NÉP­ÚJSÁG). ZALAI HÍRLAP: A Murán és Dráván megszigorították az ellenőrzést. Sok feljelentés tör­tént a halorzásért. Eddigi bün­tetések: Fábris István Tótszer­­dahely, Kossuth u. 103. 2000,— Ft; Korona János Letenye, Csány u. 266. 500,— Ft; Prosze­­nyák Gyula Molnári, Zrínyi u. 5. 1000,— Ft; Vég Gyula Mura­­rátka, Zrínyi u. 4. 500,— Ft pénzbírsággal sújtották. Lefog­lalták a hálókat is tőlük. DUNÁNTÚLI NAPLÓ: „A rá­dió horgászhírei között hallot­tuk, hogy a horgász szabály­­sértések még ma is sűrűn for­dulnak elő a Balatonnál. A rendellenességek között olyan, eddig még nem hallott hírt is közöltek, mely szerint egy hor­gász a stégjét órabérbe adja ki más messziről jött horgásznak, aki mint nem helybéli, nehezen kaphat helyet a Balaton part­ján”. Pöschl Nándor 154

Next