Halászat, 1985 (31. évfolyam, 1-6. szám)
1985-09-01 / 5. szám
zni LAPS A Népszabadságban „Újjáéled a mocsárvilág” címmel Takács András István képekkel illusztrált, hosszabb cikkben ismerteti elsősorban a Balaton régebbi és újabb kori vízminőségét, majd a közelmúltban végzett műszaki munkákat. „Százötven évvel ezelőtt a Balaton vizéről azt mondta egy kutató, hogy az tulajdonképpen hígított ásványvíznek tekinthető — jegyzi meg Virág Árpád, az OVH vízügyi főtanácsosa, és előzékenyen poharat tesz elém. Teletölti vízzel, kínál, és várja a hatást. Minden bátorságom összeszedem és megkóstolom a tisztítatlan Balaton-vizet. — Kellemes és iható — nyugtat meg —, a parttól távol, egy vízmintavételi helyen merítettük. — Megittam, semmi bajom nem lett tőle. Persze ezt a vizet nem a Keszthelyi-öbölből hozták, mert az ottani vízből inni még nem tanácsos. A Zalából érkező víz itt, az öbölben válik balatoni vízzé, és Siófok felé haladva a minősége is javul”. 1909-ig még a tihanyi apátság szerzetesei is Balatonvizet ittak. A közelmúltban átadott vízügyi létesítmények eredményeképpen azonban ismét létrejött a „természetes” vízszűrő, s a néhány éve még csak két kis tóból és némi zsombékos területből álló Kis- Balaton mellett a következő néhány évben létrejön az igazi Kis-Balaton. A víztározót június 19-én adták át, építettek itt zsiliprendszert, gátakat, vízterelőket. A mocsárvilág visszatérését a természetre bízták. Két-három év alatt megnőnek a nádasok, elterjed sás. De azért mégsem bíznak mindent a természetre. Az ősállapotok visszaállítása emberi beavatkozás nélkül ma már nem képzelhető el. A Balaton tisztaságáért sokat tesznek, mindnyájunk örömére, az ember munkája nyomán újra él a Kis-Balaton. Közismert, hogy a horgászok nagy mennyiségű halat telepítenek vizeinkbe. Erről szól a Kelet-Magyarország ,,A gyarmati halászok segítsége” című írása. A nyári halasítási akcióhoz szükséges halbeszerzést, a szállítás, kihelyezés koordinálását a MOHOSZ megyei intéző bizottsága, személy szerint Virág Imre titkár vállalta. Miután országos beszerzési gondokról, a telepíteni való halak hiányáról érkeztek hírek, a feladat nehéznek ígérkezett. A megyei intéző bizottság és Czakó Béla szövetségi főtitkár személyes kérésére a Fehéragyarmati Rákóczi Hísz vállalta szükséges pontymennyiség zömének átadását. A kihelyezett 10,2 tonnából 7550 kg-ot tőlük sikerült beszerezni. A halászok és horgászok itteni jó kapcsolatának is példája volt ez a halasítás. Idegenforgalmi társulás, Cervustermál névvel betéti társulás alakult Szarvason a termálvizek és más természeti adottságok szélesebb körű hasznosítására. A bel- és külföldiek számára halászattal, vadászattal, horgászattal, turizmussal és egyéb sportolással, szórakozással egybehozott üdülést valósítanak meg. Rájöttek arra, hogy Szarvas idegenforgalma csak úgy növelhető, ha a jelenleginél vonzóbb üdülési, pihenési feltételekkel rendelkezik a város. (Békés Megyei Népújság) A Búvár írja: Tanácskozás Klagenfurtban és Nairobiban a gondok közös megoldásáért. Ábraham Kálmán államtitkár, az OKTH elnöke megállapítja: Az elmúlt időszakban két, környezetvédelmi szempontból jelentős esemény zajlott le szomszédos Ausztriában és a a távoli Kenyában. Klagenfurtban az osztrák kormány rendezett nemzetközi konferenciát; Nairobiban az ENSZ Környezeti Programja Kormányzó Tanácsának 13. ülésszakát tartották meg. A klagenfurti konferencia arra keresett választ: hogyan befolyásolják a társadalmi-gazdasági rendszerek a környezetvédelmi politikát; melyek azok a kezdeményezések, intézkedések és eszközök, amelyeknek „felülről” és melyek azok, amelyeknek „alulról” kell érkezniük a környezetvédelmi politika hatékonyságához; mit változtat meg a környezetpolitika a társadalmigazdasági rendszerekben? Az állami környezetvédelmi politika érvényesítésének nélkülözhetetlen eszköze a szabályozás. De ahhoz, hogy az elérje célját, meg kell teremteni a szabályozásban szereplő követelmények teljesítésének feltételeit, és időről időre a szabályok módosítására, rugalmas átértékelésére is szükség van. A gyors tudományos és technikai fejlődés, a szennyezések mennyiségének, tér- és időbeli eloszlásának változása e téren is megfelelő reagálókészséget igényel. A konferencián — felkérésre — előadást tartottam. Ennek keretében hangsúlyoztam, hogy a környezetpolitika társadalom- és gazdaságfejlesztési szerepe, felelőssége erősödik. Egyes esetekben már olyan határállapotok alakulhatnak ki, amikor a termelési érdekekkel szemben kell állást foglalni, követelményeket, illetve szankciókat megszabni. Ugyancsak igen hasznos impulzusokat adott munkánkhoz a kenyai tanácskozás, amely globális jellegű környezeti problémák egész soráról tárgyalt. Az egyik különösen izgalmas napirend népesedéspolitika és a mező a gazdasági termelés összefüggéseivel, illetve azzal az ellentmondással foglalkozott, hogy miközben a rohamosan sokasodó emberiség mind több élelmiszert igényel, a mezőgazdasági termékek mennyiségének növelését segítő módszerek és eszközök nagymértékben szennyezik, károsítják a környezetet. Az ülésszak — amelyen a szocialista országok több közös kezdeményezést tettek —, újabb bizonyság volt arra, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű és fejlettségű országok jól együttműködnek a környezetvédelem ügyében, s abban a reményben törekednek a közös gondok közös megoldására, hogy az őszinte, aktív együttműködés erősíti a különböző társadalmi rendszerek párbeszédet, közötti folyamatos a népek békés közeledését és jobb megértését. Újdonságok a haltenyésztésben. A pest Megyei híradása: A HAL-INNO Hírlap Agrárfejlesztő Közös Vállalat — méltón a nevében szereplő innováció kifejezéshez — számtalan hazai találmányt és technikai újítást vezetett be tartástechnológiai rendszerében. Szigetszentmiklóson, a bányatavak egyikében a halak etetését például elektromos vezérlésű automata berendezés látja el, és ezen a víz hőmérsékletétől függően beállítható a táp—takarmány adagon mennyisége. A vállalat új haltárolási módszerrel, olcsó és gazdaságos haltakarmánnyal, valamint folyadéksugaras oxigéndúsító berendezéssel rendelkezik, amelyeknek sokoldalú használhatóságát bizonyítja, hogy 26 országban szabadalmaztatták. A ketreces haltartást a hozzávaló berendezésekkel együtt — a Szigetszentmiklósi Szigetfő Tsz segítségével — gyártják és forgalmazzák. A halhúsfogyasztás növelésének jelentékeny előmozdításáról ad hírt a Somogyi Néplap. Eszerint a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát jelentős lépésre szánta el magát: üzlethálózatot hoz létre. Egy évvel ezelőtt kötöttek megállapodást a Kaposvári Húskombináttal, azóta közvetlenül szállítanak tőkehúst a nagyatádi és a környékbeli üzletekbe, Csurgó vidékére és legújabban a kadarkúti térségbe is. Rövidesen megnyitják a lábodi boltjukat: a volt Hangulat presszó helyén alakítanak ki üzletet, melyben előreláthatólag októbertől nemcsak sertés- és marhahúst, hanem vadat és fiat is kínálnak. A treboni fóvidék a halászok paradicsoma — írja a Népszabadság. A Trebon-vidéki hatalmas halgazdaság alapjait még a XI. században vetették meg. A város környéki mocsár lecsapolására munkába állítottak sokszáz embert, s a három folyócska találkozásánál megteremtették a mintegy ötezer kisebb-nagyobb tóból álló vízrendszert. Manapság állami halgazdaságok használják ki a hajdan volt grófi birodalmat. Nagy szakértelemmel gondozzák, gyarapítják a halállományt, s a hazai igények természetesen kielégítésén túl jelentős mennyiségű halat exportálnak. Évente 7—8 ezer tonna halat (jobbára pontyot) fognak ki a nagy őszi lehalászáskor, amelyből 1800 tonnányit vesznek meg főként ausztriai és NSZK-beli vásárlók, mintegy 2000 tonnát szállítanak a konzervgyáraknak, s a fennmaradó részen a csehszlovákiai vevők és a szocialista országok importőrei osztoznak. A Népszava híre: orológia történetében A meteelőször fordult elő, hogy egy időjóslási intézményt kártérítésre ítéltek, mert egy előrejelzése nem vált be. Az Egyesült Államokban működő Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Ügynökséget egy bostoni bíróság 1,2 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezte, mert hibás időjóslásuk következtében a tengerbe fulladt három halász. A meteorológusok szélcsendes, jó időt jeleztek a halászoknak, akik a központi ügynökség egyik kirendeltségéhez fordultak előrejelzésért. A kedvező jelentés birtokában nyugodtan tengerre szálltak, ott viszont csakhamar súlyos szélvihar támadt, amely elsodorta őket. A hozzátartozók beperelték az időjósokat, a bíróság pedig helyt adott keresetnek. Az eljárást lefolyatató bíró kijelentette, hogy az időjósokat el kell marasztalni, mert kiderült, hogy olyan adatok alapján állították össze a téves előrejelzést, amelyeket egy előzőleg meghibásodott számítógépből szereztek, holott tudták, hogy a gép nem működik pontosan. A paksi vita Baján. 1957 tavaszán ritka szerencse érte a paksi halászokat: vizák akadtak a hálójukba. Az egyik két és fél méteres példány preparálva a budai halászcsárdájunkat díszítette. A múlt év őszén hisz a bajai Türr István Múzeumnak ajándékozta a készülő „Élet a Dunán” című kiállításhoz. Negyedszázad szárazon még a vitának is sok, ezért újra preparátor kezébe kellett adni, hogy „kikozmetikázza”. Most elkészült, s rövidesen a bajai múzeum állandó kiállításának látványossága lesz. A „paksi viza” a dunai halászat hajdani jelentőségének — már-már feledésbe merülő — jelképe is. (Petőfi Népe) A nagyhalak mostani felsorolását egy tiszai harcsa kezdi, melyet Koczka István jászjákóhalmi horgász fogott: súlya 35 kg, hossza 175 centiméter, s másfél órás fárasztás után társai segítségével húzta partra. (Szabad Föld) — Egy szem kukorica lett a veszte a ceglédi téglagyári tó lakójának, egy 28 kg súlyú, 157 cm hosszú harcsának, melyet Bakó Gyula egyórás fárasztás után tudott a partra kényszeríteni. (Pest Megyei Hírlap) — Fauszt Lajos Tassnál (társai segítségével) kétórás fárasztás után 57 kilogrammos harcsát fogott. (Dunaújvárosi Hírlap) — Igazán nagy pisztráng fogása az ünnepek ünnepének minősül. Bari Gábor miskolci horgász a Hámori-tóból 5 kilós pisztrángot fogott, csak 20 dekával kisebbet, mint az eddigi országos rekord. (Déli Hírlap) — A Vas Népe óriási keszeg fogásáról ad hírt: Pandúr József kőszegi horgász a Rábán, az ikervári gát alatt kereken három kilósat zsákmányolt. Új építések: Baranya megyében, Bükkösd község határában, festői környezetben 7,2 hektáros tavat létesítenek a mélyfekvésű völgyben futó patak felduzzasztásával. (Dunántúli Napló) — Az őrségi és göcseji tájegység határán, zalalövőn társadalmi összefogással, a szőce-patak mentén 20 hektáros víztározót hoznak létre. (Esti Hírlap) — A Magyar Horgász híradása: a pölöskei tó mellett újabb 8 hektáros terület került víz alá. Új, ígéretes vízzel gyarapodnak a letenyei horgászlehetőségek. Az IB segítségével tavaly már megkezdődött a 40 hektáros vízterület halasítása. Pöschl Nándor 159