Halászat, 1985 (31. évfolyam, 1-6. szám)

1985-09-01 / 5. szám

zni LAPS A Népszabadságban „Újjá­­éled a mocsárvilág” címmel Takács András István képek­kel illusztrált, hosszabb cikk­ben ismerteti elsősorban a Ba­laton régebbi és újabb kori vízminőségét, majd a közel­múltban végzett műszaki mun­kákat. „Százötven évvel ez­előtt a Balaton vizéről azt mondta egy kutató, hogy az tulajdonképpen hígított ásvány­víznek tekinthető — jegyzi meg Virág Árpád, az OVH víz­ügyi főtanácsosa, és előzéke­nyen poharat tesz elém. Tele­tölti vízzel, kínál, és várja a hatást. Minden bátorságom összeszedem és megkóstolom a tisztítatlan Balaton-vizet. — Kellemes és iható — nyugtat meg —, a parttól távol, egy vízmintavételi helyen merítet­tük. — Megittam, semmi bajom nem lett tőle. Persze ezt a vi­zet nem a Keszthelyi-öbölből hozták, mert az ottani vízből inni még nem tanácsos. A Za­lából érkező víz itt, az öböl­ben válik balatoni vízzé, és Siófok felé haladva a minősége is javul”. 1909-ig még a tihanyi apátság szerzetesei is Balaton­­vizet ittak. A közelmúltban átadott vízügyi létesítmények eredményeképpen azonban is­mét létrejött a „természetes” vízszűrő, s a néhány éve még csak két kis tóból és némi zsombékos területből álló Kis- Balaton mellett a következő néhány évben létrejön az igazi Kis-Balaton. A víztározót jú­nius 19-én adták át, építettek itt zsiliprendszert, gátakat, vízterelőket. A mocsárvilág visszatérését a természetre bíz­ták. Két-három év alatt meg­nőnek a nádasok, elterjed sás. De azért mégsem bíznak m­­indent a természetre. Az ős­állapotok visszaállítása emberi beavatkozás nélkül ma már nem képzelhető el. A Balaton tisztaságáért sokat tesznek, mindnyájunk örömére, az em­­­ber munkája nyomán újra él a Kis-Balaton. Közismert, hogy a horgászok nagy mennyiségű halat tele­pítenek vizeinkbe. Erről szól a Kelet-Magyar­ország ,,A gyar­mati halászok segítsége” című írása. A nyári halasítási akció­hoz szükséges halbeszerzést, a szállítás, kihelyezés koordiná­lását a MOHOSZ megyei in­téző bizottsága, személy szerint Virág Imre titkár vállalta. Mi­után országos beszerzési gon­dokról, a telepíteni való ha­lak hiányáról érkeztek hírek, a feladat nehéznek ígérkezett. A megyei intéző bizottság és Czakó Béla szövetségi főtitkár személyes kérésére a Fehér­­a­gyarmati Rákóczi Hísz vállalta szükséges pontymennyiség zömének átadását. A kihelye­zett 10,2 tonnából 7550 kg-ot tőlük sikerült beszerezni. A ha­lászok és horgászok itteni jó kapcsolatának is példája volt ez a halasítás. Idegenforgalmi társulás, Cer­­vustermál névvel betéti társu­lás alakult Szarvason a ter­málvizek és más természeti adottságok szélesebb körű hasznosítására. A bel- és kül­földiek számára halászattal, vadászattal, horgászattal, tu­rizmussal és egyéb sportolás­sal, szórakozással egybehozott üdülést valósítanak meg. Rá­jöttek arra, hogy Szarvas ide­genforgalma csak úgy növel­hető, ha a jelenleginél von­zóbb üdülési, pihenési feltéte­lekkel rendelkezik a város. (Békés Megyei Népújság) A Búvár írja: Tanácskozás Klagenfurtban és Nairobiban a gondok közös megoldásáért. Á­braham Kálmán államtitkár, az OKTH elnöke megállapítja: Az elmúlt időszakban két, kör­nyezetvédelmi szempontból je­lentős esemény zajlott le szomszédos Ausztriában és a a távoli Kenyában. Klagenfurt­ban az osztrák kormány ren­dezett nemzetközi konferen­ciát; Nairobiban az ENSZ Kör­nyezeti Programja Kormányzó Tanácsának 13. ülésszakát tar­tották meg. A klagenfurti kon­ferencia arra keresett választ: hogyan befolyásolják a társa­dalmi-gazdasági rendszerek a környezetvédelmi politikát; melyek azok a kezdeményezé­sek, intézkedések és eszközök, amelyeknek „felülről” és me­lyek azok, amelyeknek „alul­ról” kell érkezniük a környez­­etvédelmi politika hatékony­ságához; mit változtat meg a környezetpolitika a társadalmi­gazdasági rendszerekben? Az állami környezetvédelmi poli­tika érvényesítésének nélkü­lözhetetlen eszköze a szabályo­zás. De ahhoz, hogy az elérje célját, meg kell teremteni a szabályozásban szereplő köve­telmények teljesítésének felté­teleit, és időről időre a sza­bályok módosítására, rugal­mas átértékelésére is szükség van. A gyors tudományos és technikai fejlődés, a szennye­zések mennyiségének, tér- és időbeli eloszlásának változása e téren is megfelelő reagáló­készséget igényel. A konferen­cián — felkérésre — előadást tartottam. Ennek keretében hangsúlyoztam, hogy a kör­nyezetpolitika társadalom- és gazdaságfejlesztési szerepe, fe­lelőssége erősödik. Egyes ese­tekben már olyan határálla­potok alakulhatnak ki, amikor a termelési érdekekkel szem­ben kell állást foglalni, köve­telményeket, illetve szankció­kat megszabni. Ugyancsak igen hasznos impulzusokat adott munkánkhoz a kenyai tanács­kozás, amely globális jellegű környezeti problémák egész soráról tárgyalt. Az egyik kü­lönösen izgalmas napirend népesedéspolitika és a mező­ a gazdasági termelés összefüggé­seivel, illetve azzal az ellent­mondással foglalkozott, hogy miközben a rohamosan soka­sodó emberiség mind több élelmiszert igényel, a mező­­gazdasági termékek mennyisé­gének növelését segítő módsze­rek és eszközök nagymérték­ben szennyezik, károsítják a környezetet. Az ülésszak — amelyen a szocialista országok több közös kezdeményezést tettek —, újabb bizonyság volt arra, hogy a különböző társa­dalmi berendezkedésű és fej­lettségű országok jól együtt­működnek a környezetvédelem ügyében, s abban a reményben törekednek a közös gondok közös megoldására, hogy az őszinte, aktív együttműködés erősíti a különböző társadalmi rendszerek párbeszédet, közötti folyamatos a népek békés közeledését és jobb megértését. Újdonságok a haltenyésztés­ben. A pest Megyei híradása: A HAL-INNO Hírlap Ag­rárfejlesztő Közös Vállalat — méltón a nevében szereplő innováció kifejezéshez — szám­talan hazai találmányt és tech­nikai újítást vezetett be tar­tástechnológiai rendszerében. Szigetszentmiklóson, a bánya­tavak egyikében a halak ete­tését például elektromos ve­zérlésű automata berendezés látja el, és ezen a víz hőmér­sékletétől függően beállítható a táp—takarmány adagon men­­­nyisége. A vállalat új haltáro­lási módszerrel, olcsó és gaz­daságos haltakarmánnyal, va­lamint folyadéksugaras oxigén­dúsító berendezéssel rendelke­zik, amelyeknek sokoldalú használhatóságát bizonyítja, hogy 26 országban szabadal­maztatták. A ketreces haltar­tást a hozzávaló berendezések­kel együtt — a Szigetszent­­miklósi Szigetfő Tsz segítsé­gével — gyártják és forgal­mazzák. A halhúsfogyasztás növelé­sének jelentékeny előmozdítá­sáról ad hírt a Somogyi Nép­lap. Eszerint a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát je­lentős lépésre szánta el ma­gát: üzlethálózatot hoz létre. Egy évvel ezelőtt kötöttek megállapodást a Kaposvári Húskombináttal, azóta közvet­lenül szállítanak tőkehúst a nagyatádi és a környékbeli üzletekbe, Csurgó vidékére és legújabban a kadarkúti térség­be is. Rövidesen megnyitják a lábodi boltjukat: a volt Han­gulat presszó helyén alakíta­nak ki üzletet, melyben előre­láthatólag októbertől nemcsak sertés- és marhahúst, hanem vadat és fiat is kínálnak. A treboni fóvidék a halászok paradicsoma — írja a Népsza­badság. A Trebon-vidéki ha­talmas halgazdaság alapjait még a XI. században vetették meg. A város környéki mo­csár lecsapolására munkába állítottak sokszáz embert, s a három folyócska találkozá­sánál megteremtették a mint­egy ötezer kisebb-nagyobb tó­ból álló vízrendszert. Manap­ság állami halgazdaságok hasz­nálják ki a hajdan volt grófi birodalmat. Nagy szakértelem­mel gondozzák, gyarapítják a halállományt, s a hazai igények természetesen kielégítésén túl jelentős mennyiségű halat exportálnak. Évente 7—8 ezer tonna halat (jobbára pontyot) fognak ki a nagy őszi lehalá­száskor, amelyből 1800 tonná­nyit vesznek meg főként auszt­riai és NSZK-beli vásárlók, mintegy 2000 tonnát szállíta­nak a konzervgyáraknak, s a fennmaradó részen a csehszlo­vákiai vevők és a szocialista országok importőrei osztoznak. A Népszava híre: orológia történetében A mete­először fordult elő, hogy egy időjós­­lási intézményt kártérítésre ítéltek, mert egy előrejelzése nem vált be. Az Egyesült Ál­lamokban működő Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Ügy­nökséget egy bostoni bíróság 1,2 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezte, mert hibás időjóslásuk következté­ben a tengerbe fulladt három halász. A meteorológusok szél­csendes, jó időt jeleztek a halászoknak, akik a központi ügynökség egyik kirendeltsé­géhez fordultak előrejelzésért. A kedvező jelentés birtokában nyugodtan tengerre szálltak, ott viszont csakhamar súlyos szélvihar támadt, amely elso­dorta őket. A hozzátartozók beperelték az időjósokat, a bíróság pedig helyt adott keresetnek. Az eljárást lefoly­a­tató bíró kijelentette, hogy az időjósokat el kell marasztalni, mert kiderült, hogy olyan adatok alapján állították ös­­­sze a téves előrejelzést, ame­lyeket egy előzőleg meghibá­sodott számítógépből szerez­tek, holott tudták, hogy a gép nem működik pontosan. A paksi vita Baján. 1957 ta­vaszán ritka szerencse érte a paksi halászokat: vizák akad­tak a hálójukba. Az egyik két és fél méteres példány prepa­rálva a budai halászcsárdáju­n­kat díszítette. A múlt év őszén hisz a bajai Türr István Múzeumnak ajándékozta a ké­szülő „Élet a Dunán” című ki­állításhoz. Negyedszázad szá­razon még a vitának is sok, ezért újra preparátor kezébe kellett adni, hogy „kikozmeti­kázza”. Most elkészült, s rö­videsen a bajai múzeum állan­dó kiállításának látványossága lesz. A „paksi viza” a dunai halászat hajdani jelentőségé­nek — már-már feledésbe me­rülő — jelképe is. (Petőfi Népe) A nagyhalak mostani felso­rolását egy tiszai harcsa kezdi, melyet Koczka István jászjákó­­halmi horgász fogott: súlya 35 kg, hossza 175 centiméter, s másfél órás fárasztás után társai segítségével húzta partra. (Szabad Föld) — Egy szem kukorica lett a veszte a ceg­lédi téglagyári tó lakójának, egy 28 kg súlyú, 157 cm hosszú harcsának, melyet Bakó Gyula egyórás fárasztás után tudott a partra kényszeríteni. (Pest Megyei Hírlap) — Fauszt Lajos Tassnál (társai segítségével) kétórás fárasztás után 57 kilo­grammos harcsát fogott. (Du­naújvárosi Hírlap) — Igazán nagy pisztráng fogása az ün­nepek ünnepének minősül. Bari Gábor miskolci horgász a Hámori-tóból 5 kilós piszt­rángot fogott, csak 20 deká­val kisebbet, mint az eddigi országos rekord. (Déli Hírlap) — A Vas Népe óriási keszeg fogásáról ad hírt: Pandúr Jó­zsef kőszegi horgász a Rábán, az ikervári gát alatt kereken három kilósat zsákmányolt. Új építések: Baranya me­gyében, Bükkösd község ha­tárában, festői környezetben 7,2 hektáros tavat létesítenek a mélyfekvésű völgyben futó patak felduzzasztásával. (Du­nántúli Napló) — Az őrségi és göcseji tájegység határán, za­­lalövőn társadalmi összefo­gással, a szőce-patak mentén 20 hektáros víztározót hoznak létre. (Esti Hírlap) — A Ma­gyar Horgász híradása: a pö­­löskei tó mellett újabb 8 hek­táros terület került víz alá. Új, ígéretes vízzel gyarapod­nak a letenyei horgászlehető­ségek. Az IB segítségével ta­valy már megkezdődött a 40 hektáros vízterület halasítása. Pöschl Nándor 159

Next