Halászat, 2002 (95. évfolyam, 1-4. szám)
2002-06-01 / 2. szám
TUDOMÁNY TUDOMÁNY TUDOMÁNY durva kavicsos aljzatú vízen is többször halásztunk. Nyári időszakban márna- és domolykóivadékok bandáztak a partközelben. Itt több alkalommal fogtunk német bucót és nyúldomolykót. Innen került elő 2001 októberében a felpillantó küllő egy fiatal példánya. A mintahely megnevezése: Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti kavicszátony. A Dráva, 190 fkm, kavicszátonyán és a fent ismertetett kőgáttal szemben, a Dráva, kövezés a jobb parton mindössze egyszer-egyszer halásztunk, csónakból közelítettük meg mindkét mintahelyet. Ez utóbbi mintahelyen több botos kölöntét, menyhalat és széles durbincsot fogtunk, valamint a magyar bucó is előkerült innen. A Dráva, 193 fkm-nél lévő mellékága szintén csak csónakból közelíthető meg, a mellékágat gyér vízinövényzet, viszonylag nagy lágy üledék jellemezte, ahonnan tömegesen kerültek elő a vágócsíkok. A Dráva, a Vízház előtti mellékágon mindössze néhány esetben történt mintavételezés, partról és csónakból egyaránt. Enyhe áramlás jellemzi a mellékágat, ennek megfelelően a lágy üledék különböző vastagságban borítja az aljzatot. A mellékág vízbe dőlt fái között ritkán idősebb ragadozóhalak is tartózkodtak a nagyobb domolykók mellett. A Dráva, a B456 határkőnél lévő holtág, a Vízház alatt megnevezésű mintahely már vizuálisan is potenciális élőhelynek tűnt a mocsári élőhelyet kedvelő halfajok részére. A gazdag vízi vegetáció szinte teljesen elborította a holtág felszínét, melyet az alábbi fajok jellemeztek: érdes tócsagaz, sólyom, vízitök, rucaöröm, békatutaj, a parti zónában pedig nád kisebb-nagyobb állományai tenyésznek. A mély lágy üledék miatt csak a parti zónában tudtunk halászni, ahol főként a gazdag vízi vegetációnak köszönhetően szerény eredményeket értünk el, compó, sügér és naphal néhány egyede került elő. Barcs és térsége Barcs térségében általában három mintahelyen halásztunk, összesen 8x15 percig. Az egyik mintahelyünk jóval Barcs alatt helyezkedik el. A C28-as határkő mellett található egy kisebb gyalogos ösvény, ami az ártéri erdőn keresztül egy kőzáráshoz vezet. Az itt található hosszabb kőzárás mindkét oldalán van víz. A külső, meder felőli része erősen sodrott, a belső oldala állóvízi jellemzőket mutat. A külső részéről került elő 2000-ben a dunai ingola két példánya. Emellett gyakori a kövezésen a széles durbincs, a menyhal és előfordul a botos kölönte, valamint a magyar bucó is. A pontyfélék közül a sujtásos küsz, a márna és a domolykó került elő a leggyakrabban. A kőzárás belső oldalán általában öklét, bodorkát, küszt fogtunk a legnagyobb egyedszámban. Itt a kőzáráson partról halásztunk, a megnevezése: Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt. A másik mintahelyünk közvetlenül a barcsi határátkelő hídja alatt volt. Itt lassan mélyülő a meder, a parti zónában kisebb lágy üledék borítja a finom kavicsos aljzatot. A híd lábánál lévő, felakadt uszadékfák ágai között a legtöbb pontyfélét megtaláltuk. Itt fogtunk idősebb jászokat, domolykókat, szilvaorrú keszegeket, került elő menyhal, leánykoncér és botos kölönte is. Itt mindig vízben gázolva halásztunk. A mintahely neve: Dráva, barcsi hídnál. A Dráva, barcsi hajókikötő, kövezés megnevezésű mintahely szintén a bal parton található, kissé Barcs felett. Az itt lévő partvédelmi kőszóráson, mindössze néhány alkalommal halásztunk, amikor a vízállás nem tette lehetővé, hogy az előző mintahelyen halásszunk. A harmadik állandó mintahelyünk, a Dráva, strand. Ez a mintahely is Barcs felett található. Lassan mélyülő, kavicsos aljzatú a meder, melyet az algabevonat gyakran csúszóssá tett. Vízállástól függően többször begázoltunk a meder közepén lévő kavicszátonyig. Itt a gyors vízben gyakori volt a német bucó, a málna és a halványfoltú küllő. A parti zónában lévő füzek,vízbe dőlt ágai között legtöbb pontyfélénket megtaláltuk: bodorka, domolykó, ökle, ritkán nyúldomolykó, málna is kézre került. A parti zónában, a finom lágy üledékben rendszeresen ott tartózkodtak a vágócsíkok. A Dráva, Dráva-holtág, Netecs, Szigecske elnevezésű mintahely egy régi Dráva-holtmeder. Gazdag vízi vegetáció jellemzi, ami valószínűsítette mocsári élőhelyet kedvelő halfajok jelenlétét. A réti csík több példánya előkerült erről az élőhelyről. A Dráva-holtág, Nagy-Bók, Vörös-part megnevezésű mintahelyet szintén gazdag vízi vegetáció jellemzi. A társulást alkotó vízinövények közül az alábbi fajokat sikerült azonosítanunk: érdes tócsagaz, vízidara, békatutaj, keresztes békalencse, a partot nád és rekettyefűz szegélyezi. Az első próbálkozásunkra előkerült egy fiatal lápi póc. A póc mellett mindössze néhány széles kárászt sikerült fognunk. A faj jelenléte kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bír, hiszen a Dráva hazai szakasza mellett, korábban nem volt ismert a faj jelenléte. A további helyeken is rendszeresen halásztunk, ahol mindössze egyszer fordultunk meg és nem tűnt ígéretesnek, illetve kiemelkedőnek, a mintahely jellemzésétől és leírásától eltekintünk. TUDOMÁNYOS TUDOMÁNY TUDOMÁNY A Dráva a barcsi határátkelő hídjánál, nyári kisvíznél 83