Halászat, 2018 (111. évfolyam, 1-4. szám)
2018-03-01 / 1. szám
jából káros hínárt. Az amur előszeretettel fogyasztja a gyakori békaszőlő fajokat és ahol széles a nád, vagy a gyékény szegély, azok zöld hajtásait is jól hasznosítja, a tenyészidőszak közepén-végén pedig lehúzza a vízbe a nád elérhető leveleit és elfogyasztja azt. A ragadozó halak fontosságáról a tógazdasági haltenyésztésben az elmúlt években Horváth László, Horváthné Tamás Gizella és Németh István tollából nagyon színvonalas és gyakorlatias cikkek jelentek meg a Halászat több számában, ezért ezt a témát nem boncolgatnám. A polikultúrának a legnagyobb nehézsége a lehalászás és teleltetés. A busát, amurt, süllőt, csukát 15 ° C fok feletti vízhőmérsékleten nem könnyű élve, sérülésmentesen lehalászni, de kellő odafigyeléssel azért ez is megoldható. Kézzel, gumikesztyűben egyszerre kis mennyiséget vízből-vízbe mozgatva le kell szedni először a süllőt, majd a csukát. Utána a hálóban maradt halakat vagy jó minőségű válogató asztalra tesszük, és törésmentesen kosarakba rakjuk - nem dobjuk - majd a megfelelő oxigén-porlasztással ellátott halas kádakba borítjuk. Jó módszer és kiváltja a munkaigényes asztalon válogatást, ha minden halfajt a hálóban állva gépi szákba teszünk és mérlegelve közvetlenül a halszállító kádba engedünk. Minél hidegebb a víz - optimális a 4-5 ° C fokos víz - annál kockázatmentesebb a halászás, de főleg a teleltetés. 15 ° C fokos vízben a kíméletes bánásmód ellenére nehéz sérülésmentesen a telelőbe juttatni a halakat és a sérüléseken a relatíve meleg vízben gyorsan elszaporodhatnak a paraziták. Ezért ha az időbe belefér, úgy logisztikázzunk, hogy csak október végén, novemberben halásszuk a tavakat, tavasszal pedig próbáljuk ezt márciusban lebonyolítani, amíg aránylag hideg a víz, így a tóban még nem apad a hal, a telelőben pedig minimális súlycsökkenés jelentkezik. Kereskedelmi szempontból is előnyös a polikultúra, mert egyrészt minden halfajt el lehet adni, másrészt a vevők jelentős része nemcsak pontyot szeretne vásárolni, ezért előnyös a repertoár szélesítése, melynek segítségével árukapcsolást is érvényesíthetünk. A süllőt és a csukát lehetőleg már a tópartról, vagy az első telelőbontásnál értékesítsük, és a busás - főleg a sérülésre nagyon érzékeny fehér busás telelőket is lehetőleg csak néhány alkalommal húzzuk meg. Azért írtam a témához szorosan nem tartozó bevezetést, mert a felkérés ellenére sokáig elblicceltem ennek a cikknek a megírását. Azt gondolom ugyanis, hogy hála elődeinknek, a tógazdasági haltenyésztéssel foglalkozó szakkönyvek olyan széles palettájával rendelkezünk - ahogy Mihállyfi Ferenc mondta -,hogy abban benne van minden. Nyilván meg kell tanulni a tógazdasági halászat gyakorlatát, a mesterfogásokat, ismerni kell a helyi körülményeket és az ahhoz szükséges praktikus alkalmazkodást. Ezek viszont a szakkönyvek alapos ismerete nélkül gyenge lábakon állnak. Én 1984-ben végeztem a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, de mind a mai napig nagyon sok tantárgynak veszem gyakorlatias hasznát, és ezzel az agytornával sok passzív tudás elevenedik fel. Felsorolok a tógazdasági haltenyésztéssel néhány, nem szorosan összefüggő tantárgyat: állattan, növénytan, szerves- és biokémia, állat- és növény élettan, genetika, mikrobiológia, agrokémia. Tógazdasági haltenyésztésből csak 8 órányi előadást tartottak, ami mégis azóta is emlékezetes, mert a Horváth házaspár tartotta őket. Pettyes busa szűrőszerve Ryszard Kolman (1947-2018) Jeney Zsigmond Ryszard Kolman, az Olsztyni Halászati Intézet professzora eltávozott a halasok evilági táborából. Szakmai karrierjét a Coregonus-félék mesterséges szaporításának kidolgozásával kezdte. Gyakorlati tudását az intézet kísérleti telepének vezetésével is bizonyította. A lengyel tavak halászati kutatásait vezette éveken keresztül. De Ryszard igazából a tokfélék “szerelmese” volt. Egyik meghatározó szakembere volt Európában az atlanti tok (Acipenser storio L.) megmentésére és megőrzésére irányuló európai folyamatoknak. Lengyelországban a toktenyésztés egyik “alapító atyjaként tisztelik”. Kutatói tevékenységének eredményességét a ResearchGate-n lehet áttekinteni (https://www.researchgate. net/profile/Ryszard_Kolman). Elismert oktatói tevékenysége mellett aktívan részt vett nemzetközi projektekben is. Alapító tagként aktívan segítette a Közép- és kelet Európai Akvakultúra Központok (NACEE) működését. Nyugodjon békében! 28 HALÁSZAT