Siketnémák, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1952-01-01 / 1. szám

2 SIKETNÉMÁK Szövetségünk­ fejlődése Szövetségünk fejlődését népi demokráciánk biztosítja. Költség­­vetés keretében pontosan meg van határozva, hogy milyen ös­szegek állnak rende­kezésünkre. Ilyen intézkedéseket a tőkés államokban hiába keresünk, nem találunk, nem is találhatunk. De mi hozta létre ezt a válto­zást? Fontos, hogy megismerjük, mert ennek ismerete hiányában nem értjük m­g azokat az ese­ményeket, amelyek napjainkban körülöttünk történnek. Ember­­emlékezet óta még nem történt meg, hogy egy társadalmi forma olyan gyorsan és olyan hatalmas területeket hódíto­t volna meg, mint a marxi-lenini elmélet. Miért? Erre egyszerű és könnyű a fe­lelet. Mert sokmillió embernek fejezi ki kívánságát és akaratát. Szövetségünkben is azóta ves­­­szük észre a gyökeres változá­st, amióta megalakult a pártszerve­zet.­­ A marxista-leninista elmélet híján a siketnémák olyan gyakor­­­­latra nem tehettek szert, mint a halló elvtársak, akik a pártszer­vezeti munkán keresztül nem­csak elméletileg, hanem gyakor­latilag is sokat fejlődtek. Ezt érezték a Szövetségünk­ben is azok az elvtársak, akik már a felszabadulás előtt részt vettek a munkásmozgalomban m ég tevőleg járultak hozzá, hogy pártszervezet megalakuljon. Rövid féléve, hogy működik a pártszervezetünk. Hibák termé­szetesen mégi előfordulnak, hi­szen az elvtársaknak még nem volt módjukban eddig kellő gya­korlatot szerezniük. Az elért eredményekre azon­ban büszkék vagyunk. A meglevő resszortok mellé újjakat szerveztünk. A futball, röplabda, sakk, asztali tenisz, MNDSZ és a DISZ csoport után megalakítottuk a békebizottságot és a MSZT-ot is ősszel az oktatási évaddal már sokkal szervezettebben in­dultunk meg. Nemcsak Budapes­ten, hanem a vidéki csoport­jainkban is. Átképzős tanfolyamot szer­veztünk, üzemeket létesítettünk, ahová siketnéma igazgatókat ne­veztek ki. Ez is azt igazolja, hogy min­denkit a munkája szerint érté­kel­ünk. A vezetői megbízatás termé­szetesen nagyobb felelősséggel jár. Ezért a beosztott munkahe­lyükön igyekezzenek magukat továbbképezni, mert akik tanulnak, azok lemaradnak nem és akkor már nem tudják a helyü­ket megfelelően betölteni. Benczur­ utcai székházunkban minden lehetőséget megadunk tagjainknak, hogy képzzék ma­gukat A kult­úrtermünkb­n rendsze­resen tartunk mozi és kultúrelő­­adásokat. A tagjainkat neveljük, szóra­koztatjuk. Van 600 kötetes könyvtárunk, melyet állandóan a legújabb és legjobb könyvekkel frissítünk, gyarapítunk. Az olvasóink száma is állan­dóan szaporodik. Tagjaink egyre öntudatosab­­bakká és f­egyelmezetebbekké válnak, nemcsak a Szövetségben, hanem a munka területén is. Ma már több mint 35 a sztahanovis­tánk létszáma. A szervezés terén persze még sok a tennivalónk. Tudjuk, hogy csak egy fő­s része van az or­szágban a siketnémáknak és na­gyothallóknak beszervezve. Különösen vidéki viszonylat­ban várnak ránk nagy feladatok. A helyi csoportok felál­l­ása nem könnyű feladat. Ezt igazolják a meglévő csoportok is. Hiányza­nak a megfelelő k.­derek. A köz­pontnak sok munkájába kerül, amíg ki tudják nevelni az alkal­mas vezetőket. A felszabadulás óta hat év telt el. Nem nagy idő, de az el­végzett munka óriási. Az 1951. évre büszkén tekinthetü­nk vis­­­sza. Új városok, gyárak, lakóhá­zak, kultúrépít­ek, nutak épül­tek. Égül a földalatti gyorsvas­­útunk, amit Szovjetunió segít­sége nélkü­. sohasem tudtunk volna felépíteni­. Az 1952. évben még többet és szebbet akarunk létrehozni. A tőkés államok ilyen ered­ményekkel nem dicsekedhetnek. De mi az az erő, amely ilyen hatalmas eredményeket tud lét­rehozni ? Ez a hatalmas erő a marxista­­leninista, Sztálin elvtárs vezette párt, mely erő hegyeket mozdít meg, folyók folyását változtatja meg, a sivatagokat termő földdé változtatja, széppé és boldoggá teszi az emberek életét. Ilyen párt a mi pártunk is, amelynek köszönhetjük, hogy­ rövid hat év múltán, szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs vezeté­sével sokat haladtunk és egyre haladunk a szebb és boldogabb jövendő felől SZEGED GYŐR V­idéki A­ csoport továbbképző tanfo­lyama nagy­­ látogatottság mellett tovább folyik. December hónap­ban MSZT-napot tartottak, vala­mint taggyűlést is. December 26-án fenyőfaünnepély keretében kiosztották a sorstársak 22 gyer­mekének a tagok által készített ajándékokat. Három női tagju­kat állandó munkára a Mező­­ker.-hez helyezték el. A csoport kultúrgárdája Sztálin elvtárs születése napjára felaján­lsra kultúrcsoportunk a Szeged Alsó­város MSZT szervezetében jól szerepelt, szép piros koszorút és virágot kaptak ajándékba. A kultúrosokat szegedi Ávesz pártszervezete és a Belvárosi V. VI. MSZT szervezete is meghívta szereplésre. Több meghívást is kaptak, azonban nem mindnek tudnak időhiány miatt eleget tenni. Szilveszterkor jól sikerült bált rendeztek, mely alkalomra nemcsak a közeli környékbeli sorstársak, hanem a lévők is szép számban messzebb jelentek meg. Budapestről is lementek néhányan. két, A csoport elnökét, Nővé­rb­­ünneplésben részesítették abból az alkalomból, hogy újab­ban két kitüntetést kapott. Ezek­kel együtt 14 kitüntetés érte, melyről lapunk­­ más helyén bő­vebben foglalkozunk. A győri csoportnál is nagy köz­kedveltségnek örvend a tovább­képző tanfolyam. December hó­napban az ideológiai képzés magja a jegyrendszer megszűné­se volt. Ehhez kapcsolódott a százalékszámítás megtanulása, megkezdték a hangos beszéddel való gondolatköt­ést, hogy en­nek gyakorlása által megköny­ CSOPORTO­ nyítsék a­­ hal­ók számára a si­ketnémák beszédének megérté­sét. A csoporttagok előszeretettel fogl­a­­koznak a sporttal is. De­cember 9-én sportértekezletre jöttek össze. Kurunczy János, a csoport volt sportfelelőse tartott beszédet. Máriás Mihály csoport­titkár az MHK-mozgalom helyes a­kalmazására hívta fel a fi­gyelmet. Radó Tibor gyógyp. ta­nár, a győri csoport továbbkép­ző tanfolyamának vezetője, akii éppen jelen volt az értekezleten, szintén felszólalt és beszélt a sportszervezés egyedüli helyes módjáról. Sztá­ln elvtárs 72. születésnap­ját gondos előkészületek u­án ünnepelték meg. Mint minden­ben, ebben az előkészítő munká­ban is a csoportvezé­­rség járt elől jó példával. Szépen kitisztí­tották és megfelelő felirattal, de­korációval látták el helyiségüket, miáltal emelték az ünnepség ha­tását. Általában a csoportvezető­­ség, a tagsággal karöltve, azon van, hogy a csoportjukat a ta­karékossági elv szem előtt tartá­sával minél szebbé és erősebbé tegyék. December 25-én a cso­portban fenyőfaünnepség kereté­ben szeretet­csomagot osztottak szét a tagok gyermekei között a központi vezetőségünk egy ki­küldött megbízottja jelenlétben. A győri­ csoportnál is megtar­tották a szilveszterestét, kultúr­műsorral egybekötve. A szegedi csoport birtokában lévő vándorzászló elnyeréséért brigádot alakítottak. SZOMBATHELY A Szövetség vezetősége a párt­szervezettel egyetértésben Glatt­­stein Ernő elvtársat, a szombat­­heyi Siketnémák Cipőig­azi Vál­lalatához helyezte ét azzal a­ ­ HÍRES megbízással, hogy a vállalat si­ketnéma dolgozóit s általában a csoport tagjait politikailag ké­pezze s a csoport vezetőségnek se­gítségére legyen, valamint a kul­túr- és sportmozgalmat a cso­portnál megszervezze. A csoport most a Szombathely környékén élő siketnéma cipészek beszerve­zésével van elfoglalva, mert a vállalatnak annyi munkája van, hogy újabb munkaerők felvétele vált szükségessé. Ezeknek vi­szont szállásról kell gondoskod­ni. Megbízottunk jelenléte moz­­gamassá tette a csoport életét. Indítványára rendszeresebben tartanak vezetőségi üléseket a problémák megbeszélésére. Központi Szövetségi nap mintá­­­jár a Csoport-napot tartanak min­­­­den hónap utolsó vasárnapján, mega­lkítják a Szabad Nép Ba­ráti Körét és a Béke Bizott­sá­gt, faliújságot szerkesztenek, felfris­sítik a könyvtárukat. A tovább­képző tanfolyamot szorgalmasan látogatják a sorstársak. Decem­ber 21-én ünnepi előadást tar­tottak Sztálin elv­társ tiszteletére. December 31-én pedig vidám év­­i véget. PÉCS A pécsi csoportnak még most sincs helyisége. Ennek dacára a csoport működése nem szünetel. Átmenetileg a Siketnémák Ruha­­javító Vállalata ad hajlékot egyik helyiségében. A továbbképző tanfolyam 10 hallgatóval szépen halad. Hetenként kétszer tarta­nak előadást. Az évvégi estén a sorstársak szép számban jelen­tek meg és jól mulattak. A Ru­­hajavító Vállalat jól működik. A siketnémák váci orsz. intézetének története (Befejező cikk) Az 1848—49-i szabadságharc idején, igaz, hogy helyén marad­hatott az intézet, de a váci csa­ták tombolásakor tanár, növen­dék, intézeti személyzet, mind a mélyen fekvő konyhában kere­sett és talált menedéket, s hogy ilyen válságos körülmények közöt milyen lehetett a nevelés­­oktatás, képzelhető. Az I. világháborút is meg­érezte az intézet. A tanári testü­letet állította nehezebb és több munka elé, több tanár hadba­­vonulása miatt. A II. világháború eseményei alapjában rázták meg az intéze­tet; szinte úgy tetszett, fel sem támad aléltságából. A falakat le­számítva, minden elpusztult; bútorzat, szertár, könyvtár (közte Chazár András 3000 kötetes könyvtára is). Növendékeink szüleik körében voltak a nehéz háborús idők alatt, így termé­szetesen a tanítás is szünetelt 1944. októberétől 1945. február 25-ig, amikor újra megkezdődött a tanítás, egyelőre a volt foglal­­koztató, mai siketnéma ipar­iskola épületében. Az Alma materbe 1947. októberében tudott visszatérni, ideigle­nesen helyre­állítván a legszükségesebb helyi­ 1802—1803. iskolai évben a 1873—1874. iskolai évben a 1896—1897. iskolai évben a 1902—1903. iskolai évben a 1918—1919. iskolai évben a 1926—1927. iskolai évben a 1951—1952. iskolai évben a Ez a megnövekedett létszám fokozottabb munkát és több munkaerőt követel. Ezidő szerint 1 igazgató, 1 igazgatóhelyettes,, 21 tanár, 1 rajztanár, 1 kézi­­munkamesternő, 1 óvónő, 1 mű­helyfőnök, 3 műh­elyoktató, 6 gyermekfelügyelő, 3 hivatal­­segéd, s mintegy 16 főnyi fizikai dolgozó gondoskodik arról, hogy az intézet úgy szellemiekben, mint anyagiakban, és külső rend és tisztaság tekintetében bizto­sítsa a növendékeknek haladását, jólétét és kényelmét. 1912—13-ban nyílt meg a siketnéma fiúk foglalkoztató intézete, ugyancsak működött a leányok részére is foglalkoz­tató. Mindkét intézmény eleinte független volt az anyaintézet­től. Az előbbiekben a fiúk az aszta­losmesterségben, majd a szövő­a iparban, az utóbbiban a leányok női és férfi fehérneművarrás­­ban és a női felsőruhakészítés­­ben nyertek kiképzést. Az 1932-es év után egy igazgatás alá vona­tott a két intézmény az anya­­intézettel, de különállásának megtartásával. 1949-ben­­ beolvadt az anyaintézetbe. 1950-ben kor­mányunk megszüntette a fiúk ipari kiképzését Vácon, egyben átszervezte a foglalkoztatót ipar­iskolává és tanműhellyé, siket­­néma leányok számára kizáró­lag, varró- és szövőipari tagozat­tal. (A fiúk részére Debrecenben létesült ipariskola.) Új időket élünk, nincs különb­ségek. Hála demokratikus kor­mányzatunknak, tetemes össze­geket áldoz a helyreállításig, s remélhető, hogy a 150. jubi­leumi évfordulóra, a régit messze túlhaladó állapotban és fel­szereléssel szolgálja az oktatás­ügyet és fogadja a látogatót. 1902-ben országos keretek közt ünnepelték meg az intézet fennállásának 100. évfordulóját. Ekkor adták át rendeltetésének az intézet ú. n. új épületét, s ekkor leplezték le a nemeslelkű alapító Chazár András szobrát az intézet kertjében, s ugyancsak leleplezték az épületadományozó uralkodó, I. Ferenc király már­ványszobrát is. (Mindkettő egy­­ siketnéma szobrászművész, volt váci siketnéma intézeti növendék! Vaszary László alkotása. Az utóbbi szobor a háborús idők­­­ben elpusztult.) 1927-ben ülte meg az intézet 125 éves alapítási évfordulóját, amely alkalommal sok külföldi szakember részvéte­­lével nemzetközi siketnéma tanárkongresszust is tartottak. Az­­ intézet növendék-létszámát néhány évtől, alapításától nap­jainkig­ néhány számadattal az alábbiakban mutatom be: létszám 24 növendék létszám 51 növendék létszám 88 növendék létszám 171 növendék létszám 163 növendék létszám 150 növendék létszám 275 növendék ség ember és ember között; min­denkit munkája és tudása, nem pedig származása szerint érté­kelnek. Úgy a siketnémák tanára, mint a növendék, tudja, érzi hogy többet, jobbat kell végeznie. A siketnéma tanárt ösztönzi a szellem, mely Cházár Andrást hevítette, és­ segíti mun­kájában a nagy Szovjetunió pedagógiai tapasztalata, mely megadja az irányt, az utat, ,a mó­dot arra, hogy a siketnéma növendéket minél jobban ki­művelje. Demokratikus kormány­­­zatunk pedig szerelő gondosko­dásával biztosítja a siketnéma növendékek számára a gondta­lan tanulási lehetőséget, s így módja van rá, hogy megszerez­­hesse a szükséges ismereteket. Most már nem a kiválogatottak tanulhatnak csak, hanem min­den siketnéma számára meg van nyitva a művelődés útja: az 1951:15. Tvr. kimondja a fogya­tékosok tankötelezettségét, s így minden fogyatékosnak módja van rá, hogy a neki megfelelő intézetben folytathassa tanul­mányait. Közeleg az idő, amikor intéze­tünk alapításának 150. évforduló­ját fogja ünnepelni. Ünneplés lesz valóban, mert egy közel két évszázaddal ezelőtt élt nagy ember elgondolása, óhaja, akarata vált valóra azóta, és szabad hazában, szabad emberek ünne­pelnek. Zsombai Ferenc igazg. helyettes Újévi üzenet Sztálin elvtárs a japán nép­nek küldött újévi üzenete, amel­­­lyel a világsajtó részletesen fog­lalkozik, újból hatalmas lépések­kel viszi előre a békemozgallom szent ügyét. Sztálin elvtárs minden szava súlyos csapás a háborús uszítók táborára. Sztálin elvtárs Kína, a Szovjetunió és Korea ellen el­követett aljas merényletek miatt nem a japán népet, hanem császárt és annak rendszerét te­­­szi felelőssé. Ez alkalommal is bebizonyo­sodik Sztálin elvtársunk bölcs mondása, hogy­ a béke fennma­rad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszi­k a béke ügyét , végig kitartanak mellette. Békebizottság.

Next