Siketek és Nagyothallók Lapja, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1953-01-01 / 1. szám

SIKETEK ÉS NAGYOTHALLOK LAPJA A szervezés vonalán végle­ges számadást nem készítünk, azonban a hibákat és eredmé­nyeket igyekszünk az előttünk álló feladatok megoldásánál hasznosítani. Ha a végrehajtott feladatok sokaságára visszanézünk, meg kell állapítanunk, hogy a fel­adat nem volt könnyű. Munkánk nehézsége abból adódott, hogy egyes csoportok­nál nem rendelkeztünk jó káde­rekkel, akikkel a kiadott utasí­tásokat maradéktalanul elvégez­hettük volna, akik felelősségtel­jes munkájukkal tisztában let­tek volna. E nehézségek dacára mégis sikerült a rendelkezésre álló ká­dereinkkel feladatuk lényegét megértetni, s lassan-lassan ren­desebb kerékvágásba lendül csoportjaink fejlődése. A siketeknél a szellemi fejlő­désnek elmaradását a tovább­képző tanfolyamok vannak és lesznek hivatva helyrehozni. Kü­lönösen a győri helyi csoport to­vábbképző tanfolyamának ered­ményes működése nevelt rugal­masan és lelkesedéssel dolgozó jó kádereket. A többi csoportok továbbképző tanfolyama is többé­­kevésbbé jól működik. Persze nem kívánhatjuk egyik napról a másikra a megfelelő utánpótlást. A látottak alapján minden re­ményünk megvan ahhoz, hogy a továbbképző tanfolyamok várakozásunkat ki fogják elégí­­­teni. Ezért igyekszünk a taná­rokkal a meglévő kapcsolatokat szorosabbá fűzni, mert rajtuk keresztül a kívánalmaink telje­sülhetnek. A kádernevelésnél sokat szá­mított központunk gyakori el­lenőrzése. A csoportok vezető­sége a nehézségektől megijedt, sokszor megtorpant, nem merték a kezdeményezésüket érvényre juttatni, úgy hogy kiküldöttünk a szükséges instrukciók meg­adásával a látszólagos akadályt elhárította. A tagdíjfizetéseknél voltak és vannak zökkenők, amit nagy részben nem a csoport székhelyén lakó siketek okozzák, hanem a környékbeliek. Ugyanis a magas vasúti viteldíj az aka­dálya a környékbeli siketek csoportéletbe való bekapcsolásá­n­­ak. A másik ok pedig a siketek hozzátartozóiban van. Sok azok­nak a siketeknek a száma, aki­ket a hozzátartozóik nem enged­nek társadalmi életet élni. Kü­lönböző ürügyekkel távoltartják a siketeket a közösségtől. Nem egy esetben közölték velünk a hazulról titokban eljött felnőtt siketek, ványukat hogy a tagsági igazot­odahaza eltépték és erőnek erejével akarják őket tő­lünk, sorstársainktól, a közös­ségi élettől távoltartani. Tovább megyünk: a küldött meghívónkat egyszerűen elége­tik, így akarják elősegíteni tel­jes elszigetelésüket. A teljes el­zártságban élő siket emberek magukra maradnak. Megszokják, hogy mások döntsenek sorsuk felett, nem tudják, mit, hogyan cselekedjenek. A magukra ha­­gyatottak sorsának irányítása és nevelése többek között szerve­zői munkánk egyik fontos szer­ves része, mely szorosan össze­függ a többi teendőkkel. A vidéki csoportok mindegyi­ke más jellegzetességet mutat. Szeged: Az elmúlt esztendő­ben kissé lemaradt. A felállí­tott kultúrgárdája visszaesett, amin segíteni igyekeznek. Sze­ged, a legrégibb csoport, a leg­nagyobb létszámmal rendelke­zik, ahol a tagság egy része tisz­tában van a csoport­vezetéssel, így remélhetjük, hogy politikai, mint kultúr-vonalon újra felfej­lődik. Győr. Az elmúlt évben a leg­sikeresebben dolgozó csopor­tunk, mely megérdemelten nyer­te el jó munkájáért központunk vándorzászlaját. Minden tekin­tetben jól működik s minden erejével azon van, hogy a ván­dorzászló másodszor is birto­kukban maradjon. A győri cso­port működése példakép a többi csoportok felé. A központunkkal való kapcsolata mélyebbé és szorosabbá vált. Minden tényke­déséhez központunk előzetes hozzájárulását kérik, ezért a hi­bákat elkerülik és a helyes utat járják. Debrecen: Egyik érdekessége, hogy kultúrvonalon szépen mű­ködik. Politikai tárgyú darabo­kat nagyszerű arcmimikával s megfelelő díszletekkel érthetően tudja a tömegnek tolmácsolni. Itt a csoportvezetőség azzal kö­vette el a súlyos hibát, hogy a győri csoporttal ellentétben — saját elgondolásai után járt. El akart szakadni a központtól és önállóan működni, amit idejé­ben megakadályoztunk, nehogy ebből hátrányuk származzon. A debreceni csoporttal nagyon sokat kell még foglalkozni. Szombathely. Az 1952. eszten­dőben válságba jutott a virág­zó csoport. A kollektiv szellem rovására váltak a személyi el­lentétek. Az utolsó pillanatban erélyes kézzel a teljes összeom­lást sikerült megakadályozni. A kedélyek megnyugodtak s központunk minden erejével azért dolgozik, hogy úgy, mint a kezdetén — amikor Simono­­vits Pál volt a csoportelnök­e újra kollektív-harmonikus szel­lemben működjék. A jelek sze­rint a jelenlegi csoportvezetőség minden erejével ezért dolgozik. A szombathelyi Siketnémák Ci­pészipari Vállalata lassú fejlő­désből hirtelen biztonsággal a felettes hatóságaik megelégedé­sére virágzó vállalattá nőtte ki magát. Pécs. A­ csoport hosszú ideig helyiség nélkül állt, amit köz­pontunk fellépésére májusban si­került biztosítani. Működése a tagság belső viszálykodása miatt­­ nem kielégítő. A pécsi siketek rendkívül érzékenyek, könnyen sértődnek, ezért inkább azon voltunk, hogy példákkal alátá­masztva, politikai öntudatukat fejlesztve kiküszöböljük a ben­nük rejlő csökevényeket. A cso­portvezetőségnek az új eszten­dőben nagy feladata lesz­ a le­maradás behozása. A Pécsi Siketnémák Ruhaja­­vító Vállalata a hozzáfűzött re­ményeket nem nagyon váltotta be. A pécsi közönség idegenke­dik a ruhaneműinek beadásától, így adódott elő az, hogy a vál­lalat fenntartási költségeket nem tudta fedezni. A vállalatot ebben az évben más, új alapokra fogjuk fektetni, ami által a fenn­álló problémák kedvező megol­dást nyernek. Veszprém: Keserves utánjá­rásra kapták meg helyiségüket. A csoport a szó szoros értelmé­ben egy évig alig létezett. A helyben lakó siketek között nem találtunk számításba kádereket, mert akik jöhettek volna, a környéken laknak. Most Takács József igazgató kartárs lelkes segítségével és irányításával el­indultak a fejlődés útján. A veszprémi csoporttal foko­zottabban kívánunk foglalkozni, hogy tulajdonképpeni rendelte­tésének megfelelhessen. Miskolc: A káderek dolgában elég jól állnak s ez Izsó György­­né elnöknő fáradhatatlan mun­kájának köszönhető. Egyike azon csoportnak, amelynek még megfelelő helyiségé­nek hiányában Izsó nincs.- En­Györgyné elnöknő saját lakását ajánlotta fel a csoport részére haszná­latra. A továbbképző tanfolyam beindítása nehézségekbe ütkö­zik, mert itt nincs oly gyógy­pedagógus, akinek a siketekkel való foglalkozáshoz gyakorlata volna s központunk ezt a kér­dést kedvezően el fogja intézni. Kecskemét. A Szövetségünk fiatalabb hajtása. Jól kezdte működését. Különálló házzal rendelkezik. A tagság erősen kollektív szellemű és a központ­hoz húzódik. Nagyon igyekvő és szorgalmas vezetőségi tagjai vannak, akik szívvel, lélekkel a közösség érdekeiért dolgoznak. Az új évben sokat várunk a kecskemétiektől, íme ez a 8 csoportunk rövid jellemzése, ami mutatja, még sok a tennivaló. A munkánk sok éberséget, tapintatot, és fáradthatatlanságot agilitást követel. Különféle jellemek, felfogások ellentétei között kell hajóikat átvezetnünk. A politikai öntudat felébresztése és annak tudatosí­tása nagy türelmet igényel. A budapesti szervezés vonala vontatottan ment, mert a meg­lévő 8 vidéki csoportnál az ala­pokat kellett jól lefektetnünk. Pár szóval megemlítjük munkanélküliség kérdését. A tu­­­lajdonképpeni munkanélküliség megszűnt. Vannak, akik fegyel­mezetlenek vagy válogatósak a munkában. Természetesen van­nak olyanok, kik koruknál fogva nem állíthatók be a munkaver­senybe, ezek részére — a tár­gyalások folyamatban vannak — fizikumokhoz mérten munka­­lehetőséget biztosítani fogunk. Megértjük a dolgozni akaró tagtársakat, de az a kijelenté­sük, hogy a Szövetségünk nem fordít gondot ügyükre — min­den alapot nélkülöz. S ha ilyen kijelentésekről szerzünk tudo­mást, az ellenség rosszindulata működik közre s éppen ezért még keményebben és elszántab­­ban dolgozunk értetek. A mende­mondákat cselekedeteinkkel cá­foljuk meg. A Bizalmi Testület az utóbbi időben elaludt. A beválasztott vezetőség a Szövetségre bízva akarja feladatát ellátni, holott itt a fő feladatuk abból állna, hogy a siket dolgozókat a mun­kaviszonnyal kapcsolatos teen­dőkről a szükséges instrukciók­kal ellássa. Az adminisztrációs feladat természetesen ránk tar­tozik. Ezt a munkát új, széle­sebb alapokra fektetve igyek­szünk úgy megoldani, hogy az a siket dolgozóink megelégedésé­re szolgáljék. A szocialista szellemű társa­dalmunk új embereket nevel ha­zánknak, mi is ezen vagyunk és ezért dolgozunk. A Szövetségünk nemcsak si­ketekkel, hanem nagyothallók­kal is foglalkozik. A nagyothal­lók rászorulnak támogatásunk­ra, mert olyan emberekről van itt szó, akik életük derekán ab­ba a helyzetbe kerültek, hogy egyik napról a másikra hirtelen vagy fokozatosan — teljes szel­lemi képességük birtokában — elvesztették hallásukat. Ezek felkarolása, megsegítése is ránk vár. A nagyothallók ránk várnak, de még nem tudják hová men­jenek. Az elkövetkezendő hóna­pokban nagyobb arányú tagto­borozó kampányt indítunk, s a szájról-leolvasási tanfolyamon keresztül akarjuk nekik vissza­ad­ni bizalmukat, hogy így is hasz­nos dolgozói lehetnek új társa­dalmunknak. A nagyothallókon kívül a leg­eldugottabb tanyákra elmegy majd hívó szavunk a siket sors­társainkhoz is. A meglévő vidéki szerveze­teinkhez még három új csoport alakítását vettük tervbe. Észa­kon Salgótarjánban, északkele­ten Nyíregyházán, délnyugaton Zalaegerszegen. A feladataink és a jövő tervek végrehajtása rajtunk és a tag­ságon múlik. A szervezői munkánk egésze és kiteljesedése állandó fejlődés közben érik meg s ezzel párhu­zamosan erősödik meg a Sike­tek és Nagyothallók Szövetsége. A leírt eredmény dióhéjban foglalva kevésnek tűnik s való­jában mégis sok. Nézzünk csak vissza az elmúlt évtizedekre. Mit láttunk akkor? Jóformán semmit. És most: sokat! Országszerte ismernek, min­denhonnan hozzánk fordulnak. Tudják, hogy vagyunk! Tudják azt is, hogy a siketeknek és a nagyothallóknak van érdekkép­viseletük: Siketek és Nagyot­hallók Szövetsége! Nagy szó ez! Nevünk, tekin­télyünk és becsületünk van, ezért a központi vezetőségünk minden cselekedetével azon van és lesz, hogy ezt a szívós mun­kával megszerzett becsületet öregbítse. A szervezésről adott szám­adásunkat megejtettük s nem­csak ígérjük, hanem el is végez­zük munkánkat, még fokozot­tabban, még lelkesebb ütemben, így fogjuk azt tovább vinni, hogy az ötéves tervünk negye­dik éve a mi vonalunkon is ma­radéktalanul teljesedjék. Emszt Kálmánné szervezőtitkár Szervező munkánk egy éve Kedves Magyar Elvtársak! * Szeren­cs­ésen megérkeztünk Bu­karestbe, a pályaudvaron so­k román síülhetnéma elv­társ vád bennünket, azonkívül az OTSB­­ küldöttei és a Haladás sportéig­yeen lelt küldöttei, mindannyian szép foglalitartásb­an ré­szesítettek és már mind türelmetl­enü­l várták, hogy híreikért ha­lhas­­sartok a ma­gyar süketnéma elvtár­sakról. Elmeséltem nekik, hogy milyen szép és meleg foglalttaitásba­n része­sítettek bennünket Budapestem, hogy milyen mélys­éges benyomást keltett mi­intrövnnyi tunikbain ’a telének áradó szeretet, a megvalósult együttműködés és a szervező és po­litikai m­unka terén vé­gzett tapasz­talatcsere, almi egy ko­moly­épést je­lenít a testvéri érzések megerősö­dése terén, a párt útmutatásai alapján. Szinte minden román süketnéma elv­társsal besezélgettelm a Ti új éle­tetekről, politikai munkátokról és eredményeitekről, kulturális, sport és termelési eredményeitekről. Beszéltem a pártközgyűlésről, amelyen részt vehettem,­­ami szá­momra n­a­gy megfisrtelés volt. Beszéltem a pártköz­gyű­lés magas színvonaláról, arról, hogy az való­ban a prelestár internacionalizmus k­i­fejező­je volt. El­vtársaink! csodá­la­ttel! vjeit­ék tudomásul, hogy a Magyar Népköz­társaságban a süketnérmáik szer­vezete milyíek széleskörű és milyen felett­ és azon óihlai­ufcmiaik adtak ki­fejezést, hogy minél hamarabb kö­rükben üdvözítlhetsseínek. Átadtam aijáinidékali­tokiat a párt­­szervezetnek; az elvtársakat nagyon meghallotta figyelmessiégeteik és ál­talaim küldik hálás köszönésüket. Én személyesen kösz­önnlöm a román, süketnémia sportolóik nevében !Minik Má­tyás elnök el vitámnak azt a szí­­vélyets foiglaidl­iaifáist, amelyben a ma­gyar­­ fővárosban részesítettek, vala­mint azt, hogy bemutatták a szer­vezet tagságának. Ugyancsak köszönöm Bogner Gyula elvtársinak az­t az elvtársi iae­­ságoit, amel­lyel engem mindenfelé kalauzolt. Hálás köszönet Déri Sándor másodtrifikált elv­társnak azért, hogy olyan készségesen állt rendel­kezésemre és irányított a párt tanullókörei annak meglátogatása­kor. — Különös klappen köszönettel akarok mondani Emert Kálmánné­ elvtársnőnek, azért, hogy engem mindenhova el vitt, ahová kellett és azért a tolmácsolásért, amelyet­­ mii­nd­annyiunkért vé­gzettt. Köszön­jük mindaizo­knna­k a süketmnéiia elv­­társaknak, akik olyan későn várták érkezésiünket és olyan szokatlan­­ időben rendeztek kultúrműsort csak az­ért, hogy me­girmitassák szeretetü­­ket a román süketnémákka­l szem­ben. Remélem, hogy a magyar fővá­rosban tett látogatásunk alapköve lesz a magyar és a román szüketné­­mák közötti szoros kapcsolatinak és kéz a kézben fogunk együtt har­colni a szocializmusért, a békéért, az elkövetkezendő generációk jö­vőjéért. Ép­ ipen a román és magyar etikett- némák barátsága! Sok szivélyes üdvözlettel ölellek mindannyiatokat szívből! Nicolae Breceanu MEGHÍVÓ. A Siketek és Nagyothallóik Szö­vetsége pártszervezete 1953. II. hó 14. napján este 9 órai kez­dettel a Szövetség székházának (VI., Benczur­ u. 21.) összes he­lyiségében MŰSOROS TANCESTÉLYT rendez, melyre az összes Sors­társa keit és hozzátartozóit szere­tettel meghívja a Párt­vezetőség. Hideg-meleg balffé — Zene — Hangulatos szórakozás. BUDAPESTI TAGOK FIGYELMÉBE! Az 1952. évi közgyűlés határozata értelmében 1953-ban küldöttköz­gyűlést kell tartani. Mivel budapesti viszonylatban a tagok létszáma 900 körül van, ezek teljes számban nem jelenhetnek meg a közgyűlésen, ezért a vidéki cso­portokhoz hasonlóan küldötteket kell választaniok. A központi vezetőség a közgyűlést előkészítő munkálato­kat megkezdte. A közgyűlés idejét a februári számunkban fogjuk kö­zölni. Felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy foglalkozzanak latok benyújtásával, olyan javas­amelyek elő fogják segíteni Szövetségünk mun­káját.

Next