Siketek és Nagyothallók Lapja, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-04-01 / 4. szám
tába állították. Májusban „Siketek és Nagyothallók Napjá”-t rendeznek a szegedi Nemzeti Színházban, így akarják a siketek munkába állítását is megkönnyíteni. Tavasszal röplabdacsapatot szerveznek, ennek felszerelését Kemény Gyula tb. elnök adja ajándékba. A Tanácsnál kérnek a közbenjárást, hogy problémáikat megoldhassák. csoport fejlődését elősegíti a siketnémák intézete igazgatójának és tanári testületének támogatása. Az előző napi megbeszélésen meghatotta őt a győri küldöttnek az ígérete, hogy megfogják a gyengébb csoportok kezét. Dávid Gyula a helyiséghiányra mutat reá. A volt házfelügyelőlakás helyiségeire a sportöltözőnek volna nagy szüksége. Ábrahám Félix: Labdarúgásunk fejlődik. A két bajnokságban első helyen áll. A románmagyar labdarúgó-mérkőzésen elszenvedett vereségünk oka, hogy az OTSB mostohán kezelt bennünket. Nem tudtunk felkészülni. Az úszásban kiemelkedő Pelcz Károly szereplése. Siketnéma világrekordot tart. Jó volna Kelet-Németországgal nemzetközi úszóversenyt lebonyolítani. Sakkosztályunk kitűnően működik. Asztalitenisz szakosztályunk szintén az első helyre küzdötte fel magát, a NB.-ben pedig a második. Női röplabdázóink terembajnokságban az első helyre küzdötték fel magukat. Sajnálatos, hogy sportköltségvetésünkből a felettes hatóságunk sokat törölt. A vidékiek közül a győrieknél van fejlett sportélet. A szegeditől sokat várunk. Sportvonalon az eredmények elég jók, eddig sportolóink három műszakban dolgoznak. Méltányos elbánás mellett még jobb eredményeket fogunk felmutatni. Nemzetközi mérkőzéseink lekötése elé akadályokat gördítenek. A támogatáshoz mérten, nagyobbak lesznek eredményeink is. Barlai Jánosné: a pécsiek nevében egy kis zászlót nyújt át a Vezetőségnek. A győriekkel , párosversenyben vannak. Igyekezni fognak. Van már asztalitenisz-csapatuk és sakkozóik. Az egyik pécsi sportegyesület sakkcsapatát kihívják mérkőzésre. A mi szeretett Rákosi elvtársunk vezet bennünket is, fejezte be szavait a pécsi kiküldött. Kincses Gyula: a debreceni csoport nem elég erős. Tanulnak, dolgoznak. Vannak sztahanovisták is. De vannak hibák is. Vannak, akik a munkafegyelmet nem tartják be. gyárrészleg A tanáccsal olyan felállításáról tárgyalna, ahol siketnémák dolgoznának. A tanítás területén is tervszerűségre van szükség. Ezért tervezetet dolgozott ki továbbképző oktatásra, amit áta nyújt a Központnak. Takács József: A veszprém csoport kicsiny számú. Sikerekről még nem tud beszámolni. A tagok nagy része vidéken nagy szervezési munkába lakik, fogtak. Jelenlegi munkájuk az oktatásra és a folyó ügyek intézésére korlátozódik. Nagy súlyt fektetnek a kádernevelésre. Koháry Jenő: igazat ad azoknak, akik egyes siketnémák elnyomásáról beszélnek. Bizalmi Testület arra törekszik, hogy a különböző üzemekben dolgozó siketek mindenütt megbecsült tagjai legyenek a társadalomnak. Vannak üzemek, ahol egy-egy megtévedt siketnéma miatt siketeket nem akarnak felvenni. Általánosítanak. Ez igazságtalan elbánás. Harcot kell indítani a téves felfogás ellen. A siketség nem indok. A baleset nemcsak siketekkel, hallókkal is megesik. A jó védőberendező pedig kizárja azt. Vannak siketek, akik 10—12 gép mellett dolgoznak. A SZOT-tal még nem sikerült a megfelelő, szorosabb kapcsolatot kiépíteni. A siketek külön szektát nem alkothatnak, a hallókkal együtt kell menetelniük a békeharcban, a szocializmus építésében és az ötéves terv idő előtti sikeres befejezésében. Liptay Dezső: a Békebizottság munkáját ismerteti, amit ki kell terjeszteni a vidékre is. Bogner Gyula: A Szövetség a párt irányítása mellett hatalmas fejlődést tett meg. A küldött közgyűlés is nagyobb munkára kötelező. Jó politikai felkészültséggel kell rendelkeznünk. Ezután a siketek és nagyothallók jó munkájáról beszél. Példa erre a Fővárosi Ruhanemű Vállalat. VI. kerületben működő ilyen fiókok közül az az első, ahol siketek dolgoznak. Úgy a termelésben, mint a kivitelezésben kitűnőek. A Globus nyomdában is dolgozik egy sorstárs, akinek munkájával igen ,meg vannak elégedve. És még sok üzemben a siket dolgozók munkáját hasonlóképpen nagyra értékelik. Legyünk azon, hogy minden siket és nagyothalló párttag a pártszervezetünkhöz tartozzék. Továbbra is a mostani szellemben, hasonlóan fejlesszük pártszervezetünket, szövetségünket, pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs útmutatása szerint, hazánk felvirágoztatása érdekében. Kentner Antal: A Globusnyomdabeli siket a Révai Nyomdában dolgozott, s mivel ott elnyomásban volt része, átment a Glóbusba, ahol azóta is jól dolgozik, s érdeme szerint is bánnak vele. Sok igazságtalan bánásmódról tud. Kéri a Szövetség közbenjárását . Csik János elvtárs: A Belügyminisztérium nevében üdvözli a küldött-közgyűlést. Ábrahám és Kentner elvtársak által felvetett panaszokra kijelenti, hogy ki fogják vizsgálni az ügyet. A Szovjetunióban a siketeknek és vakoknak képviseletük van Legfelsőbb Tanácsban. Az ottani a siketek állandóan képezik magukat. Itt is így kell tenni. Örömmel látja, szépszámú sztahanovistákat a siketek között. Mindent meg kell tenni a csökkent munkaképességűek munkába állításáért. Ezek, ha el vannak maradva a hallásban, a beszédben, de a termelésben jól megállják helyüket. A panaszok orvoslásáért az illetékes helyhez kell fordulni. Jövőben sok új munkáskézre lesz szükség, fel kell kutatni a tartalékokat. Megszűnt az az idő, amikor kiálltak az utca sarkára és kéregettek. Sajnálattal értesült a debreceni tagtársak laza munkafegyelméről. Mindenkinek szellemi és fizikai erejéhez mérten kell megállni a helyét. A győriek jó munkájáról örömmel szerez tudomást. A belső jó munkával is a külső ellenség aknamunkája ellen, s harcukon keresztül a világbékéért is harcolunk. A fegyelemre, a hazaszeretetre, a tanulásra, a munkához való viszonyra való nevelés egy-egy harc. Nem bíráltak eléggé. Az új vezetőség munkáját építő kritikával segítsék. Fordítsanak gondot a kádernevelésre. Hasznosnak tartaná, ha a munka érdemrendes és sztahanovista dolgozókat levinnék a vidéki csoportokhoz a munkafegyelem megszilárdítására, és tapasztalat-, munkamódszerátadásra. Kemény harcok előtt állunk. Jól fel kell készülni az ellenséges propaganda ellen. Kemény harcot kell vívni a szocializmus építéséért, a terv idő előtti befejezéséért. A közgyűlés jó vezetőséget válasszon, a tagok szorosan álljanak melléje, támogassák munkájában. Szentgyörgyi Gusztáv a Főiskola Bárczi Gusztávnak üdvözletét tolmácsolta, aki ma két hete vette a Minisztertanács kitüntetését, a Kossuth-díjat. Pécsett tart ma előadást, Bárczi élete munkája példát mutató. Tanulhat tőle: tanár és tanítvány is. Az elméletet a összekötötte, Pavlov gyakorlattal fiziológiai tanítását, a gyógypedagógiai gyakorlatba átültette. Példát mutat arra is, hogy a nevelő volt tanítványaival a kapcsolatot az iskolán túl is fenntartsa. Bárczi ide a Szövetségbe is eljár. Volt hallgatói is ezt teszik: Radó, Benes, Kincses, Takács, akik itt munkájukról, eredményeikről számolnak be. Kövessük Bárczi példáját, aki egész életén tanult. Nevelő és volt tanuló vegye fel a kapcsolatot, s ha a Szövetségben összefognak, eredményeink egyre szebbek, jobbak lesznek. Főiskolai hallgatóink eddig is eljártak ide. Ha a IV. évfolyamot visszaállítják, hallgatóinak gyakorlati kiképzésre több idő jutni, mind megismerik majd fog a Szövetség munkáját, s akkor vidéki csoportoknak is készsége sen lesznek támogatói. Gál Jánosné a MNDSZ vonalán folyó jó munkáról beszélt. A jó asszony az okos anya, sokat tehet az üzemben, a házi munkában, a béke megvédésében. A vidéki asszonytársakat is jó munkára, versenyre hívja. Lovisváth Lászlóné a MNDSZ- ről beszél, amely a Szövetségben 1949. óta működik, meg ezt a szervezetet alakítsák vidéki csoportok is. Munkálkodjanak a gyermekekért, akiké a jövő. Győri főtitkár a hozzászólásokat összegezte. Csik elvtárs rámutatott a hibákra. Munka közben jövünk rá ezekre. Igaza van, több kritikát, önkritikát kellett volna gyakorolnunk. A Szövetségre vidéki viszonylatban is nagy munka vár. Rajtunk múlik, hogyan teljesítjük azt, eredményeket érünk el, amilyen Koháry elvtársról emlékezik meg, aki munkahelyén, valósággal egyedülálló eredményeket ért el. Vannak más kiváló dolgozóink is, sztahanovisták, közöttük kétszeresek is. Itt van Décseny Iván elvtárs, a kiváló modellező, aki egyetemre jár. (Lelkesen megtapsolják őt is, Koháryt is.) Ezek mind azt bizonyítják, hogy a siket dolgozókat igazságos bánásmódban kell részesíteni. Az a benyomásom, hogy küldött-közgyűlés jó munkát végzett. A közgyűlés az eddigi vezetőség és számvizsgáló bizottság részére a felmentvényt megadta. Erre a felmentett elnökség átadja helyét a jelölőbizottságnak. Az elnöklést Szilányi Elemér veszi át, s főtitkárnak Győre János elvtársat javasolja, akit a közgyűlés egyhangúlag meg is választ. Elnöknek Mink Mátyást ajánlja, aki szintén egyhangúlag megválasztanak. I. alelnöknek Gubis Mihály tagtársat ajánlja. Dávid Gyula összeférhetetlennek tartja Gubis csoport elnökségét a szövetségi alelnökséggel, Győrő főtitkár felvilágosító szavai után a közgyűlés Gubis Mihály I. alelnökké választja. II. alelnökké Neugebauer Frigyesnét választották meg, titkárrá Nagy Ernőt, szervező titkárrá Emnszt Kálmánnét. Jegyzőnek Lovisváth Lászlónét javasolja a j. biz. György aggodalmaskodik, Csillag mert a jelölt a Bizalmi Testületnek is jegyzője, s a MNDSZ vezetőségi tagja. Győri főtitkár szavai most is megnyugtatnak, és Lovisváth Lászlónét nagy szótöbbséggel megválasztják. Pénztárossá azután Farkas Lászlót, ellenőrnek Hetényi Imrét, számvizsgáló bizottsági tagokká Schwarcz Józsefet, Pollák Pált és Kentner Sándort, póttagokká Bernáth Ferencet és Pakucza Józsefet. A Központi vezetőség választámányában rendes tagokként Koháry Jenőt, Neumann Józsefet, Ábrahám Félixet, Weisz Margitot, id. Löwenstein Pált, Heindl Jánosnét, Weinacht Lajost, Györgyöt, Bátori Jenőt, Csillag Albert Jenőt, Dávid Gyulát, Kentner Antalt, Majos Zoltánt, Lászlót, Szabó Balázst, Molnár Liptay Dezsőt a nagy budapesti csoportból, Tassy Lajosnét Szegedről, Bosnyák Károlynét Győrből, Sándor Tibort Debrecenből, Jámbor Kálmánnét Kecskemétről, Nagy Lajost Szombathelyről választották meg, a választmány póttagjai lettek: Csamán Tibor, Steiner József és Pollák Bella Budapestről, Barlai Jánosné Pécsről, Izsó Györgyné Miskolcról. Győri főtitkár felolvassa a szegedi cs. dísztáviratát, amelyben szeretettel üdvözlik a küldött-közgyűlést és az új vezetőséget. Szilágyi j. biz. elnök felkéri a megválasztott elnökséget, hogy helyét az emelvényen foglalja el, melegen üdvözli őket, s munkájukhoz sok sikert kíván. Mink Mátyás megköszöni bizalmat, és a maga és társai nevében ígéri, hogy még jobb munkával fogják szolgálni a tagság, és a Szövetség vezetőség ügyeit. Emszt Kálmánná szervező titkár a Szövetség vezetősége és tagjai nevében virággal kedveskedik Gál Jánosné elvtársnőnek jó munkájáért. Igyekezni fog, hogy a Szövetségnek a jövőben is segítségére lehessen. Bosnyák Károlyné a győri cs. által készített és a győri-pécsi párosverseny győztesének felajánlott versenyzászlót átadja, és azt mondja: Közel két hónapja hívtuk ki szoc. párosversenyre a pécsieket. A mozgalom országos viszonylatban elterjedt. Célunk, hogy a mozgalom magasabb eredmények ösztönözze a siketeket, elérésére legyen ez a mi sztahanov-mozgalmunk. Emszt Kálmánná határozati javaslatot tesz. A Szövetség által 1951-ben alapított „Jó munkáért” versenyzászlót, amelyet először a szegedi, majd a győri csoport nyert el, az 1953. évre alapos megfontolás után az évközben a legjobb munkát végzett csoportnak, a győrinek javasolja. A kögyűlés tapssal járul hozzá és elfogadja az indítványt. Emsztné üdvözli a győri csoportot, s további lelkes munkára serkenti a nyertes csoportot. Mint elnök a versenyzászlót üdvözlő és buzdító szavak kíséretében átnyújtotta Bosnyáknénak, a párosverseny győztesének felajánlott zászlót pedig megőrzésre átveszi. Bosnyák Károlyné hálás köszönő szavak kíséretében vette át a zászlót, jó munkájuk eredményét. A zászlót magasra emelve harcolnak annak megtartásáért, és segíteni, támogatni fogják az elmaradott csoportokat. Izsó Györgyné a miskolciak küldötte, csoportja nevében üdvözli az új vezetőséget, s kéri, hassanak közre, hogy a miskolci csoport is helyiséghez jusson. Mink Mátyás elnök biztosítja a miskolci csoportot, hogy gondunk lesz rájuk. Más tárgy nem lévén, megköszönve a küldöttek és vendégek megjelenését, az berekeszti.első küldött-közgyűlést A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásából „A Szabad Nép teljes szövegében közölte a felhívást. Lapunk szűk terjedelme miatt kivonatosan közöljük a fontos dokumentum bevezető és befejező részét, e kettő között a végzett munka néhány adatát, valamint a jövő tervekből néhányat. kísérjék figyelemmel a Olvasóink Függetlenségi Népfront közleményeit, s a választásokon egy emberként vegyenek részt, s ne feledkezzenek meg erről fiataljaink sem, akik először járulhatnak az urnákhoz.) Május 17-én új Országgyűlést választ a nép. Alkotmányunk kimondja: Magyarországon minden hatalom a dolgozó népé. A dolgozó nép hatalmának legfőbb képviselője: az Országgyűlés. Ezért kell az egész népünknek Országgyűlést választania. Olyan képviselőket kell küldeni az Országgyűlésbe, akik készek önzetlenül szolgálni a nép ügyét. 1949-ben a Magyar Függetlenségi Népfrontban egyesült hazafias erők, a Magyar Dolgozók Pártja kipróbált vezetésével, egységesen indultak a választáson. Ezúttal is egységesen indulnak. A tőkések és nagybirtokosok képviselőinek, a magyar nép szocialista építőmunkája esküdt ellenségeinek, az imperialisták ügynökeinek nincs, nem lehet helye országunk politikai életében. Munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek testvéri egységben építik az új magyar hazát. Egység az építésben, egységet követel a választáson is. Az egészségvédelmet, a szociális biztosítást a dolgozók százezreire terjesztettük ki: 1949. óta 3,800.000-ről 5.450.000-re nőtt a társadalombiztosításban részesülők száma. Törvényt hoztunk az anya- és csecsemővédelemről, jelentősen felemeltük a szülő nők állami segélyét. A többgyermekes szülők családi pótléka az 1949-es évi 240 millió forintról 1952-ben 750 millió forintra emelkedett. Ma hazánkban két és félszer több a középiskolai, négyszer több a főiskolai és egyetemi hallgatók száma, mint 1938-ban. Az ötéves terv első három évében több mint 2000 falusi és üzemi kultúrotthont, 1600 mozit, közel 3000 falusi népkönyvtárat és több mint 4000 üzemi könyvtárat létesítettünk. Fellendült tudomány, virágzik a művészet a minden ága. Százezreket vontunk be a testedzés tömegmozgalmába, a magyar sportolók dicsőséget szereztek az Olimpiászon a magyar névnek. 1953—1954-ben be kell nünk első ötéves tervünket. fejezAz ötéves terv befejezése előtt már vasat, acélt ad az országnak az új üzemóriás, a Sztálin Vasmű. Újjáalakítjuk a Diósgyőri Kohászati Műveket, amelyek egymagukban több acélt fognak adni, mint amennyit a régi Magyarország összes kohászati üzemei valaha is termeltek. Működésbe lépnek a hatalmas Sajtómenti Vegyiművek, a borsodi Kokszolómű, a borsodi Hőerőmű. Dolgozni kezd az új Keletmagyarországi Golyóscsapágy-gyár. Befejeződik a hejőcsabai új Cementgyár, a szolnoki szalmacellulózógyár építése és új gyárak, üzemek, bányák egész sora. Elkészül a tiszalöki Duzzasztómű, megépül az erőmű, épül a keleti hajózható és öntöző főcsatorna. Megépül országunk büszkesége, az új szocialista Sztálinváros, az új nagy bányaváros, a szocialista Komló. Elkészülnek a miskolci, veszprémi, budapesti műegyetemek új építkezései. Kórházak, rendelőintézetek, bölcsődék tucatjai kezdik meg működésüket. Megnyílik a nagy, budapesti Népstadion. Honfitársak! Elvtársak! A Magyar Függetlenségi Népfront programmja: béke, munka, jólét, felemelkedés! Kis nép vagyunk, de nagy tettekkel tudunk hozzájárulni és járulunk is hozzá saját hazánk hűséges szolgálata révén, az emberi haladás ügyéhez. Legyünk méltóak ahhoz a hírnévhez, melyet haladó múltunk nagy cselekedeteivel, nyolcesztendős harcainkkal és munkánkkal, gazdasági és kulturális teljesítményeinkkel a nagyvilágban kivívtunk magunknak. Sorakozzunk egy emberként a Magyar Függetlenségi Népfront zászlaja alá! Kövessük egy emberként a Magyar Dolgozók Pártját, népünk bölcs vezérét, Rákosi Mátyást! Szavazzunk egy emberként a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeire. Budapest, 1953. április 10. A Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa