Siketek és Nagyothallók Lapja, 1955 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-01 / 1. szám
2 SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK LAPJA CSOPORTJAINK ÉLETE ÉS MUNKÁJA Nagy Budapest Az MNDSZ siketek szervezete december 5-én Télapó-estet rendezett, melyen a tagság gyermekei, mintegy 90-en, kis ajándék csomagot kapott. Utána rajzol — és lengyel úttörőfilm került bemutatásra. A csoport taggyűlését december 11-én tartották meg. Id. Löwenstein Pál cs. elnök megnyitóbeszéde után Lovisváth László cs. titkár beszámolt a csoport munkájáról, s bejelentette, hogy a sportkör vezetőségválasztó közgyűlésre készül. Bejelentette továbbá, hogy a csoport december hóban 35 ügyet intézett el. Felkérte a tagságot, mindenki segítse a vezetőséget abban, hogy a taglétszám jelentősen emelkedjék. Felsorolta, hogy december hónapban a következő keskeny, feliratos játékfilmek kerültek a szövetségben levetítésre: Rágalom tüzében, Kémek a vonaton, Örökség a ketrecben, Szicíliai vérbosszú. Ezeken kívül több lengyel és csehszlovák kultúrfilmet is mutattak be. A szövetség székházában megtartott szilveszteri mulatságon 350-en jelentek meg. Feltűnően sok volt közülük a fiatal sorstárs. A mulatság kezdetén tréfás jeleneteket adtak elő Déri Sándor és Major Zolatán rendezésében, melyben rendezőkön kívül Tóth Istvánné, Koppányi Géza, Szabó József, Kohn Albert és Füzesi Géza szerepeltek. Volt tombola is, s zeneszó mellett vidáman táncolva, jó hangulatban búcsúztak el az ó-esztendőtől, s köszöntötték az új évet. Csak a reggeli órákban szállingóztak haza. Szeged December hóban a tagtársak főleg a továbbképzéssel voltak elfoglalva. Csókás Róza gyógyp. tanárnő, s a továbbképző tanfolyam vezetője az oktatáson kívül ismeretterjesztő előadásokat is tartott, így december 5-én Moszkva fejlődéséről és kultúrájáról. December 12-én pedig Schvarcz Károly tagtárs ismertette a politikai helyzetét. Mint minden évben, ez évben is megtartották a Télapó-estét és a fenyőfa ünnepet, amikor az apró ajándékokkal kedveskedtek a gyermekeknek. A szilveszteri estére nagyon felkészültek. A műsor igen nívós volt. Először magyar népi táncot mutattak be, melyet Csókás Róza tanárnő tanított be, utána a „Hóvihar“ c. orosz népi táncot mutatták be Tassy Lajosné cs. titkár rendezésében. A népi táncokat Kosper Sándorné, Nyáry Erzsébet, Kismárton Mária, Illés Juliska, Rózsik Lajos, Nővé Elek és Tassy Lajos tagtársak rejtették el. Ezután 3 színdarab következett: 1. „Politika“ Tassy Lajosné és Beke Károly szereplésével. 2. „Születésnap“ Tassy Lajos, Kopasz István, Kismárton Mária és Illés Juliska szereplésével. 3. „Egy vadász“ tréfás jelenet Bozsik Lajos, Tassy Lajosné és Koósné Zority Róza alakításában. Ennek is meg a táncszámoknak is nagy sikere volt, s sok tapsot aratott. Ezután tombolával egybekötött táncmulatság következett, s a legjobb hangulatban tartott az új év reggeléig. Ezúttal Benkő Károly elvtárs, kinek szülei siketnémák, dicséretet érdemlő önzetlenséggel kapcsolódott be a kultúrmunkába. Meg kell említeni Borkő István ipari tanulót is, aki ezen az estén sok tréfás jelenetekkel elszórakoztatta a közönséget. Győr A győri csoport a december havi taggyűlést 12-én tartotta meg, melyen szépszámú érdeklődő előtt néhány fontosabb hozzászólás is elhangzott. A továbbképző tanfolyamokon az alkalmazott tanítási módszer nagyban elősegíti a tanulási eredményt. Brigádmozgalmunk november és december hónapban oly erős küzdelmet hozott, hogy mindegyik brigád átlagosan 124 százalékot ért el, s ez az eredmény mind a két hónapban megmaradt. A csoportvezetőség és a kultúrgárda nagyon felkészült a szilveszteri mulatság minél sikeresebb lebonyolítása iránt. A csoportok közül a győri csoport dolgozta ki a legrészletesebben a negyedévi felbontású egységes munkatervet, melynek főbb pontjai között szerepelnek az oktatás továbbfejlesztése politikai vonalon is a már eddig is jól bevált szellemben, a taglétszám állandó emelése a távolabb élő sorstársak beszervezésével, a tagság aktivizálása, a tagság szociális helyzetének megjavítása, a vezetőség munkájának jobbá tétele, a kultúrmunka és a sport eredményeinek fokozása stb. Debrecen A debreceni csoport tagjai vidáman búcsúztak az ó-esztendőtől. Szép számban jelentek meg a szilveszteri mulatságon, melyen jó hangulat uralkodott. A csoport kultúrgárdája megállta helyét. A szereplők egytől egyig kifogástalanul játszottak. A házibüféjük is jól ment. Ezen alkalmat sokan, különösen a távolabb élő tagtársak felhasználták a tagsági díjak rendezésére. Szombathely A szombathelyi csoport életében eseményszámba ment a győri csoport által megrendezett sportversenyen való szép szereplésük. Ugyanis a három (nagybudapesti, győri, szombathelyi) csoport közötti sakkversenyen a budapestiek után a szombathelyiek játszottak a legjobban. Az „A“ csoportban harmadik helyet a csoport egyik agilis tagja, Nagy Lajos sorstárs szerezte meg, az ötödik helyet Bazsó Zoltán, míg a „B“ csoportban az első helyet Németh Ernő, a harmadik helyet pedig Takács János foglalta el. December 11-én a csoporthelyiségükben táncestélyt rendeztek, amelyen a tagság szép számmal jelent meg. Ez az est kellemesen telt el. Céljuk az volt, hogy az ilyen baráti összejövetellel a sorstársak összeszokjanak, szeressék meg csoportjukat és szívesen járjanak oda, mint második otthonukba. Ami a Siketnémák Cipészipari Vállalatát illeti, örömmel, értesülünk arról, hogy sikerült megtartani annak önállóságát s nem egyesítenek hozzá két más gyengébb vállalatot. Pécs December 5-én Télapódélutánt rendeztek, mely alkalommal a tagság gyermekei között kis ajándékot osztottak szét. A gyermekekhez Gereben Ida cs. titkár rövid beszédet intézett. Utána kisebb mulatságot tartottak. December 9-én tanfolyam után kis békegyűlést rögtönöztek, melyen Márkus Józsefné tanfolyamvezető tanárnő többek között a következő beszédet mondotta: ...ezen a békegyűlésen mi is tiltakozzunk a Wehrmacht újbóli felállítása ellen, s a Stockholmban elhangzottakkal egyetértve még jobban harcoljunk a békéért... A csoport dolgozott ki az munkatervet 1955. évre, melyben az oktatás vonalán továbbfejlesztik a beszédkészséget, az általános ismereteket nyújtó előadásokat gyógypedagógiai tanár vezetésével. Kultúra vonalán az olvasómozgalom kibővítése, műsoros ünnepélyek rendezése, kiállítások, tárlatok, filmelőadások látogatása szerepel. Sportvonalon pedig asztalitenisz, sakkverseny és lehetőség szerint röplabda, labdarúgás. Tervbe vették új tagok beszervezését, családias összejövetelek rendszeresítését a csoporton belül és a rászoruló sorstársak megfelelő elhelyezését, különféle módon való megsegítését. Kecskemét A hónap eseményei megszokott formában zajlott a le. A tanfolyamvezető rendszeresen tartotta a foglalkozásokat keskeny filmvetítéssel kiegészítve. Ezeket az órákat a tagság szívesen látogatja. A sakkversenyeket tovább folytatják egymás között. Az asztalitenisz versenyek a nagyterem fűtetlensége miatt szünetel. December 19-én taggyűlést tartottak, melyen megvitatták a végzett munka eredményeit és megbeszélték a jövőbeni feladatokat, a nagyterem bepadlóztatásának problémáját. Szilveszterre több kis színdarabot tanultak be, melyek között szerepel az „Egyszer egy királyfi“ és a „Babonás ember“ c. darab. A kecskeméti csoport is munkaprogramot dolgozott ki ez évre negyedévi bontásban, melyben szerepet játszik a továbbképzés, oktató, nevelő filmek igénybevételével is a kultúrmunka fejlesztése. Foglalkoznak továbbá, ami már szinte szívügyükké vált, az 1948. évben előttük érthetetlen okokból megszüntetett Kecskeméti Siketnéma Intézet visszaállításának, esetleg ezzel kapcsolatosan felnőtt siketek és nagyothallók részére ipari foglalkoztató létesítésének tervével. Programjukban szerepelnek a kirándulások is, mint amelyek alkalmasak látókörük, ismereteik tágítására. Nagy fontosságot tulajdonítanak a tapasztalatcserére is és gondjuk van a rászoruló tagoknak nyújtandó segítségre, helyzetük megjavítására. Miskolc A miskolci csoport is rendezett vidám Szilvesztert, melyen nyolcvanan vettek részt. A helyiségük zsúfolva volt, szinte mozogni sem lehetett benne. Ott voltak a helybeli tagságon kívül a környékbeli tagok is. A fiatal lányok mellett ott voltak az őket kísérő mamák. A távoli csoportok részéről is megjelentek jónéhányan, így Debrecenből 5, Kecskemétről 1, Nagy-Budapestről 3 tagtárs. A mulatságot előadás vezette be, melyet Izsó Györgyné cs. elnök nyitott meg, üdvözölve a megjelenteket. Golyóvszky Julia cs. jegyző verset szavalt el, majd ismertette a csoport egész évi életét, munkáját. Ezután két színi előadást mutattak be. Az egyik a „Két elvált asszony története“ c. bohókás, humoros darab volt. Sokat nevettek rajta. A szereplők, különösen Nagy István kultúrfelelős és Boskó Dezső sok tapsot kapott. A másik színdarab címe: „A szobor titka“. Ebben Cseh Antal cs. ellenőr és Nagy István érdemelt dicséretet. A színdarab befejeztével következett az óév búcsúztatása és az új év köszöntése. Ebben Izsó Györgyné nyújtott jó alakítást. Az előadást Galgovszky J. zárta le. Ezután kezdetét vette a tánc a folyosón, ahová kiszorultak. Szép dolgokat sorsoltak ki s a legjobb hangulatban mulattak reggelig. A miskolci városi tanács VB. illetékes osztályától nyert értesítés szerint Miskolcon pamutfonoda létesül s ott az egyszerűbb munkafolyamatok végzésére lehetőség lesz siketek és nagyothallók munkába állítására is. A miskolci csoport is kidolgozta munkaprogramját erre az évre s ebben a taglétszám emelése, a kultúrmunka fejlesztése, a sport (asztalitenisz, sakk) beindítása, a társadalmi munka fokozása és az oktatás újból való rendszeres tartása jelenti a főbb irányelveket. Sopron A csoportban december hóban a tanfolyami órák hoztak mozgalmasabb életet. Náluk is bevezették a vetítettképes előadásokat, amit Palotai László tanár, tanfolyamvezető kísér magyarázattal. Csoportjukban idén is megtartották a hagyományos Télapó estét, s édességekkel kedveskedtek egymásnak. Preidl Erzsébet cs. pénztáros előadást tartott a szőlőművelésről, kinek az a mestersége. Ez a tagtársnő különben is sokoldalúan végez társadalmi munkát a csoportban. Idén is, mint a múltban, a többi tagtársnőkkel együtt rongyhulladékból sokféle játéktárgyakat készített, melynek nagy részét a Siketnéma Intézetben maradt szegénysorsú gyermekeknek ajándékozták a fenyőfa ünnepélyen. A soproni siket ipari tanulók részére, akik szabadidejükben előszeretettel foglalkoznak sporttal, különösen labdarúgással, a központ 15 pár használt, de jó állapotban lévő futballcipőt juttatott el. Palotay László cs. titkár december hó folyamán tanulmányúton volt Budapesten s ennek során felkereste a központi vezetőséget s vele fontos megbeszélést folytatott. Ezt követőleg Mattyasovszky Mária cs. elnök is felutazott s ő is fontos, csoportjukat érdeklő eszmecserét váltott a központi vezetőség tagjaival s tapasztalatokkal gazdagodva tért vissza. Pótlólag közöljük, hogy a november 13-án megrendezett szinielőadásuknak, melyről lapunk múlt havi számában beszámoltunk, a következők szerepeltek: inasok: Mester Gyula, Ádám Mihály, Hajdú Géza. Szülők: Mattyasovszky Mária, Horváth Lajos. Tanulók: Jónás László és Horváth István. Megemlítjük még, hogy náluk úgy a színpadon, mint a társalgásban nemcsak jelennek a siketek, hanem hangosan beszélnek is. Ezért küzdenek az iskolában és ezen fáradoznak a csoportban. EURÓPA VÁLASZÚTON Európa népei most válaszúton állnak: a két homlokegyenest ellenkező utat két okmány vázolja, a nyolc békeszerető állam moszkvai értekezletéről kiadott közös nyilatkozat, illetve a kilenc nyugati állam között kötött párizsi szerződés. Vizsgáljuk meg először ez utóbbit, mert benne összpontosulnak mindazok a veszélyek, amelyeket maroknyi csoportok akarnak felidézni bűnös világuralmi terveik megvalósítása céljából. A párizsi szerződés legfőbb célja: az Európai Védelmi Közösség bukása után új módot találni arra, hogy elsősorban a nyugatnémet militarizmusra támaszkodva új háborút indítsanak a béketábor országai ellen. A szerződés előirányozza, hogy meg kell alakítani a Nyugateurópai Uniót. Az európai országok ilyen elkülönítése mögött az a törekvés húzódik meg, hogy mesterségesen felszítsák az európai államok ellentéteit, s ezzel ismét megindítsák a tőkéseknek nagy hasznot hajtó, a népeknek azonban csak nyomort hozó fegyverkezési hajszát. Ha párizsi szerződés kieszel Sínek a elképzelései valóra válnak, ismét nő a nemzetközi feszültség Európában, és újabb háború kirobbanása fenyeget. A Nyugateurópai Unió keretében több mint félmilliós nyugatnémet hadsereget akarnak felállítani, amelyet nem olvasztanának össze a többi nyugati haderővel, de ugyanakkor lehetővé akarják tenni, hogy az Egyesült Államok közvetlen rendelkezzék a nyugatnémet hadsereggel. A szerződés értelmében ugyanis Nyugat-Németország bekapcsolódik az Atlanti Szövetségbe, ez utóbbi fegyveres erőinek főparancsnoka pedig egy amerikai tábornok. Az értekezlet részvevői hangoztatták: ma a legfontosabb feladat a német kérdés békés rendezése. Ma még minden lehetőség megvan arra,hogy tárgyalások útján eljussunk a német probléma rendezéséhez. Nyugat-Németország felfegyverzése és az északatlanti tömbbe való bevonása azonban kizárja ezt a lehetőséget. A konferencia részvevői félreérthetetlenül leszögezték a párizsi egyezmény ratifikálását békeellenes intézkedésnek tekintik. Ha erre sor kerül, ők is kénytelenek lesznek a nyugati katonai tömbbel szembeállítani saját egyesült erejüket. A moszkvai értekezleten részvevő államok továbbra is a népek közti megegyezés szellemében akarnak élni és dolgozni, s minden erővel tovább egyezés keresik a békés megútját. De vannak olyan békeellenes tervek, amelyek megvalósításába semmiképpen sem nyugodhatnak bele. Ilyen terv Nyugat-Németország teljes militarizálása és az európai népek kiszolgáltatása a hódító német imperializmus kalandor törekvéseinek. Moszkvában a békét védő és a szocializmust építő országok képviselői együttesen hitet tettek arról a legszilárdabb elhatározásukról, hogy minden eszközzel megakadályozzák e tervek valóraváltását s ezzel megvédik valamennyi európai legigazabb érdekeit. A magyar nép sokasága országszerte tiltakozik az újrafegyverkezés ellen. Ez a tiltakozás jogos! Ha egy kicsit is elgondolkozunk azon, hogy mit jelent az amerikai imperialisták és csatlósaik tervének megvalósítása nemzetközi — országos — és egyéni szempontból, akkor minden becsületes embernek az a véleménye: Minden erővel meg kell akadályozni Nyugat-Németország felfegyverzését. MÚLT ÉS JELEN Szövetségünk székházában lévő társalgóteremben egy fiatal leány ül velem szemben. Nincs kétségbeesve, nem kell bizonygatnom azt, hogy sérült füllel is lehet kenyeret keresni. Nem kell mondanom, hogy valahogy majd csak lesz, biztos vagyok abban, amit mondok, alátámasztotta szavaimat dolgozó népünk öt éven át végzett megfeszített munkája és elért eredményei, biztosíték még kormányzatunk egész sor intézkedése, amelyet a siketekről való gondoskodás érdekében hozott. Öt évvel ezelőtt ugyanennél az asztalnál ültem. Sokan látogatták az irodát és társalgót. Volt, aki elmesélte a nyomorúságot, volt, aki az asztalt verve kért segítséget. Volt, aki még azt sem merte kérni, amihez joga van. De olyan is akadt, aki pálinkagőzösen nagy hangon bizonygatta, hogy neki mindenhez joga van, neki minden jár, mert siketnéma. Én ültem az asztalnál, belegondoltam az emberek sorsába. Eszembe jutott, hogy nem is olyan régen én is itt álltam ennek az asztalnak a másik oldalán, én is kértem kenyeret és írtam kérvényt, amire nem érkezett soha válasz. Tisztában voltam azzal, hogy egy-két nyugtató szavam, ha az embereknek pillanatnyilag jól is esik, nem oldja meg a problémákat és mégis beszéltem arról, hogy nem lesz ez mindig így. 1950 január 1-én kezdetét vette az első ötéves terv. Dolgozó népünk munkájának eredményei lehetőséget nyújtottak arra, hogy a népgazdaság minél több terhet vegyen le az emberek válláról. Budapesten és vidéken levő gyárak és üzemek egyre több sorstársnak adtak kenyeret. Új komoly munkalehetőségek álltak a siketek rendelkezésére Nőtt a siketeket foglalkoztató vállalatok száma. Dolgozó népünk munkája lehetőséget teremtett ahhoz is, hogy a magyar siketek sport- és kulturális szükségleteit is kielégíthessék anélkül, hogy a siketségben eredő hátrányukat maguknak a siketeknek kellene vállalniuk. Sok százezer forintnak célszerű eredményes felhasználása jelentkezik akkor, amikor nem csak a siketeket ragadjuk ki a tájékozatlanság homályából, hanem kormányzatunk segítségével hallók elé tudjuk állítani mint sztahanovistát vagy mint kiváló dolgozót. Szövetségi bálok alkalmával jól esik végig mennünk a termen a táncolók és beszélgetők között. Mindenki jó kedvű, senki nem gondol aggodalommal arra, hogy mi lesz holnap. Miért is gondolna? Hiszen az ötéves terv eredménye a siketek részére biztosította a munkát, a kenyeret. Breuer Andor A biztos fellépésről A Siketek és Nagyothallók Lapja novemberi számában olvastam Göllesz Viktor elvtárs sok segítőkészséggel és szeretettel megírt cikkét, melyre ezúton válaszolok. Szerény tudásommal, élettapasztalatommal én is szeretnék sorstársaim segítségére lenni. Az a megfigyelésem ugyanis, hogy a társadalom, különösen a mai rohanó életben, nem rendelkezik kellő türelemmel ahhoz, hogy bennünket, nagyothallókat, olyan elbírálásban részesítsen, mint a jól hallókat. Saját munkakörömben, úgy igyekszem segíteni magamon, hogy biztos fellépéssel, bátran elindítom a munkámat. Jelmondatom az, ami Pavlovnak volt: „A cél elérésének eszköze, az akadályok minden áron való leküzdése.“ Ezért, kedves sorstársaim, igyekezzetek megtartani életkedveteket és ha bárhol a jól hallókkal beszélnetek kell, akkor bátran, biztos fellépéssel forduljatok a jól hallók felé; tapasztalni fogjátok, hogy sokkal könnyebben boldogultok Ha csak néhányan közületek megfogadjátok saját élettapasztalatomból merített tanácsomat, meglátjátok hálásak lesztek nekem érte, engem pedig megelégedéssel tölt el az a tudat, hogy jó, emberbaráti munkát végeztem. Spielmann Lászlóné, Győr