Siketek és Nagyothallók Lapja, 1955 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1955-11-01 / 11. szám
Találkozás a szombathelyi helyi csoport megalakulásának ötéves évfordulóján 1950. november 5-én alakult meg a szombathelyi helyi csoport. Az évforduló megünneplését november 12 —13-ra tűztük ki. A győri és soproni sorstársakat is meghívtuk. lasz meg is érkezett, Aváhogy jönnek. Helyi csoportunk tagsága lázasan készült az ünnepre. Megindult az élet a csoportban. Még a késő esti órákban is ott voltak a sportolók, s a magyar táncoló párok. Gyakoroltak, hogy a kultúrműsorban s a sportversenynél megállják helyüket. Pénteken kaptuk a hírt, hogy Budapest is küldi sakkozóit. Örömmel fogadtuk a hírt. Szombaton délután, munka után a helybeli sorstársak már gyülekeztek, várva a vendégeket. Elsőnek al1 budapesti érkezett meg. Őket követték a soproniak: 24 ipari tanuló és 9 felnőtt siket dolgozó Palotay László tanár kíséretében. Végül a győriek is megérkeztek nyolcan, Radó Tibor tanárral. Nagy öröm volt, hogy ennyien vagyunk. Bizony majdnem kicsinek bizonyultak helyiségeink. A soproniak olyan szép számmal jelentek meg, ami azt mutatta, hogy szívesen tettek eleget meghívásunknak. A sok jókedvű formaruhás fiatalt öröm volt nézni. Akik nem jöhettek Sopronból, azok levélben küldték el üdvözletüket. Völker József, nyug. siketnéma intézeti igazgató levelének közvetlen sorai mindenkihez szóltak: „A szíves meghívást jubilaris gyűlésükre, a kedves figyelmet hálás köszönettel, rokonszenvező meleg érzéssel fogadtam. Magas korom akadályoz meg abban, hogy személyesen megjelenhessek, így ezúton köszöntöm a régieket és újakat, volt tanítványaimat, ismerősöket és a sorokban küzdő kitartó tagokat. Vajha a siketek és nagyothallók összetartása, boldogulása, művelődési lehetősége, tudásának, ismereteinek gazdagítása érdekében kifejtett minden nemes törekvés és küzdelem a siker jegyében eredményre vezetne”. a Ünnepségünkön megjelent megyei szociálpolitikai csoport vezetője is, aki sok segítséget nyújtott. Simonovits Pál elnök üdvözlő szavai után röviden vázolta a helyi csoport működését. Köszönetet mondott a tagság nevében kormányzatunknak, központunknak az eddig kapott támogatásért. Majd megkezdődött a kultúrműsor. Elsőnek a hat soproni ipari tanuló mutatta be táncát. Megtapsolták őket. Szép volt a táncuk, látszik, hogy komolyan készültek. Utánuk a győri csoport mutatta be táncát, őket mint ismerősöket tapsoltuk meg. Már tavaly is megmutatták ügyességüket. Végül a helyi csoport mutatott be egy páros táncot. Biztosan, ügyesen táncoltak. A műsor befejeztével Lőwenstein sorstárs üdvözölte csoportunkat a központ nevében. Majd kezdetét vette a mulatság, a tánc. Jó hangulatban szórakozott mindenki a hajnali órákig. Bolla Károly tangóharmonikás, a helybeli Vakokat Foglalkoztató Vállalat egyik dolgozója is eljött közénk, hogy szép játékával hangulatossá tegye ünnepünket. Vasárnap reggel tiszta, meleg helyiség várta a versenyzőket. Pontosan 9 órakor megkezdődött a verseny."1 A sakk egyszerre hat táblán, ezzel egyidejűleg a másik teremben a ping-pong verseny. A budapestiek mint vendégek jöttek. Szép sakkteljesítményükkel sportszerű példát mutattak. Mindhárom vidéki csoportot fölényesen megverték. Versenyeredmények sakkban: 1. Budapest, 2. Sopron, 3. Szombathely, 4. Győr. Ping-pongban: 1. Sopron, 2. Szombathely, 3. Győr. Tanultunk a vendégjátékosoktól, amit hasznosítani fogunk. Vasárnap még délután is együtt maradtak a helybeli és vendég sorstársak. Reméljük, mindenki jól érezte magát s szívesen gondol vissza a szombathelyiekre. Szombathely, 1955. november 13. K. M. NAGYOTHALLÓK HÍREI November 5-én a nagyothallók csoportja ismerkedési tagtoborzó estét rendezett, amely azonban nem úgy sikerült, mint ahogy a rendezőség elképzelte. Kár volt eltérni a tavasszal rendezett tea-estély rendezési elvétől, ahol asztaloknál ülve, valóban ismerkedési est volt és régen látott nagy számban jelentek meg a nagyothallók. A szombati rendezésnek születési hibái voltak. Elsősorban ismerkedési estén nem kell filmet bemutatni, így történt, hogy beültették a sorstársakat és a vendégeket a színházterembe, ahol agyon únták magukat, mert hátrafelé beszélgetni még ép halló emberek sem szeretnek, hát még nagyothallók. A film előadása elhúzódott a késő esti órákra, úgyhogy mire az ismerkedés tulajdonképpen kezdődött volna, az idősebb generáció elfáradt és hazament. Okuljunk a történteken és a jövőben jobban készítsük elő és főleg ügyesebben rendezzük meg az efféle találkozásokat. Maga a film, a „Taxi úr” elég érdekes, francia vígjáték volt. Utána a megmaradt gyér számú hallgatóságnak Bogner sorstárs olvasta fel egy novelláját, amely a közelmúltban történt fül műtétjéről szólt. Ugyanehhez a tárgyhoz szólt hozzá a jelenlévő dr. Király Dezső fül-szakorvos, habár a késői időpontra való tekintettel nem tudott egy komplett előadást tartani. ígéretet tett, hogy egy más alkalommal, de inkább vasárnap délután szívesen tart előadást a minket érdeklő orvosi kérdésekről. A társaság egy kisebb része a büfében még egy ideig kedélyesen elszórakozott. A 9-es kórterem új, mai témájú magyar filmet mutattak be a mozik az elmúlt héten. A 9-es kórterem Tóth Gáspár esetének a tükrében mutatja be egy kórház életét. Elkísérjük Tóth Gáspárt, míg reggel elindul otthonról s vele vagyunk egészen addig, míg a sikeres operáció után meg nem kezdi műtét utáni pihenését. Közben azonban sok minden történik a Központi kórházban. Varga professzor a fialokat oktatja, Málnást, a karrierista fiatal orvos csábításával öngyilkosságba kergeti Margót, a kis műtőst. Eszter, a másik műtősnő, Sós doktorba, a kórház párttitkárába szerelmes, míg Sós doktor Tóth Gáspárral az igazságot keresi. A film minden alakja mai, élő ember, mindennapi utitánsunk az életben. Molnár Tibor, Ajtay Andor, Darvas Iván, Maklári Zoltán, Krencsey Mariann, Zolnai Zsuzsa, Szemere Vem, Gábor Miklós, Sivó Mária, Simon Zsuzsa kitűnően alakítják szerepeiket. A filmet Méray Tibor, Kossuth-díjas írta. Makk Károly rendezte: Gábor Miklós és Krencsey Mariann. SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK LAPJA Táncbemutató November 6-án, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére rendezett ünnepélyünkön a „Tartuffe“ előadása előtt a szövetség 12 tagú (6 leány 6 fiú) tánccsoportja harmonika szó mellett bemutatott egy népi táncot, amit B. Faludi Margit tánctanárnő tanított be. Ez a bemutató igen jól sikerült. Tánccsoportunk ezután más-más népi táncot fog betanulni és esténként bemutatni. Az első siker kell, hogy reményekre jogosítson. Lebegjen előttünk el román és bolgár példa, nemkülönben a siketek II. világkongresszusán látottak és hallottak, s igyekezzünk ezen a téren még fennálló lemaradásunkat behozni. Fiatalok előre a további sikerek felé! Kövessetek el fiatalos lendülettel, temperamentummal mindent annak érdekében, hogy megfelelő népi tánccsoportunk legyen nekünk, magyar siketeknek is és ezzel fel tudjunk zárkózni a többi nemzetek siket népi tánccsoportjai közé az élvonalba. Akikre büszkék vagyunk TASSY VERA budapesti tagtárs, aki a szegedi Siketnémák Tanintézetében nevelkedett, s a váci leányipari tagozatban tanulta ki a szövő szakmát, mint a HPS ifjú dolgozója jó munkájáért sztahanovista oklevelet kapott. MARKÓ GERGELY budapesti tagtárs, aki a Budapesten létesített siketnéma ipari tanuló iskolában tanulta ki a lakatos szakmát, mint a Fővárosi XV. ker. Tatarozó Vállalat ifjú szakmunkása, 245 százalékos átlagteljesítményéért okleveles sztahanovista kitüntetést kapott. Markó tagtárs sport területén, mint labdarúgó működik és a DISZ siket szervezetének vezetőségi tagja. JANI JÓZSEF győri tagtárs, a 48/1. Építőipari Tröszt segédmunkás dolgozója kiváló munkája elismerésképpen másodízben sztahanovista oklevelet nyert. Kongresszusi emlék (Zágráb, 1955. augusztus hó) Kérdés dobban a szívekben: — Kedves sorstárs, honnan jöttél? ... Válasz tükröz a szemekben Észak, Kelet, Nyugat és Dél... Itt a világ minden tája Sok-sok népe, pazar színe, összefolyik minden bája, összedobban mindnek szíve. Más nyelven „szól“ minden nemzet Köztük én: a küldött magyar, Vagy a szláv, a dán, a német, S nem támad bábeli zavar. Alig neszes hang, itt csend ül: Halk szó kél csak az ajkakon. Annál nagyobb hévvel lendül Szó, gondolat az ujjakon. Aki nem ért más nyelveket, Előszedi mindkét kezét: S összekapcsolt nemzeteket A nemzetközi jelbeszéd. Nagy Ernő 3 ASSZONYOKNAK Két hét az albán asszonyok között Az Albán Nőszövetség meghívására a magyar asszonyok képviseletében az MNDSZ részt vett az albán nők IV. kongresszusán. Szabó Kálmánná, az MNDSZ titkára, röviden így számol be élményeiről: — Számokkal, adatokkal kell kezdenem, mert azt hiszem, ezek minden képnél és színesebb epizódnál többet mondanak Albániáról. A felszabadulás előtt összesen 668 nő dolgozott az iparban, most 28 ezer albán asszony és leány van az üzemekben. Albánia asszonyai azelőtt lefátyolozva jártak, jogfosztottságuk sokkal súlyosabb volt a miénknél is. most két női miniszterhelyettesük van, 16 országgyűlési képviselőjük és 1500-an kaptak kormánykitüntetést. Albánia lakosságának 85 százaléka volt analfabéta a régi világban, ma nincs az országban olyan 45 éven aluli férfi, vagy nő, aki ne tudna írni-olvasni. Az analfabétizmus leküzdésében nagy része van az Albán Nőszövetségnek ,, „ A nőszövetség kongresszusán hallottam ezeket nagyszerű adatokat, s láttam a azokat a nőket, akik a török hódoltság alatt szenvedett, később a fasizmus által megszállt, elmaradott országukból új, boldog hazát építenek. Főképpen arról tanácskoztak a kongresszuson, milyen feladataik vannak az albán nőknek új, ötéves tervük végrehajtásában. És ott volt Enver Hodzsa elvtárs . . . Milyen szeretettel vették körül az asszonyok! Az idősebbek drága fiúknak szólították, mindnyájan megköszönték neki, amit a párt értük tett, asszonyokért. És megfogadták, nemcsak a termelésben állnak helyt ezután is, hanem minden erejükkel azon lesznek, hogy a nők, a fiatal lányok tanuljanak, hogy végképp megszűnjék az a nézet, a tanulás, a művelődés a férfiak dolga. — Két iskolában is jártunk, a mezőgazdasági főiskolán és az orvosi egyetemen. Albániának a felszabadulás előtt egyáltalán nem voltak főiskolái, jóformán nem volt saját értelmisége. Most a mezőgazdasági technikumon is találkoztunk lányokkal, az orvosi egyetemen pedig a hallgatóknak csaknem negyedrésze nő. — Tiranából — az ország fővárosából, ahol nagyon sok új ház épült, — s a szélesebb utcákat pálma- és mimózafák szegélyezik — két másik városiba: Korcsába és Vlorába is ellátogattunk. A Vlorába vezető úton olajerdők mellett haladtunk el, s a lakóházak kertjeiben éppen érett a narancs. Lapos tetejű fehér házak állnak itt, a kék Adriai-tenger partján. És ebben a régi, kedves városban, a felszabadulás óta modern cementgyár és automata rizshántoló-üzem épült. — Korcsa közelében meglátogattunk egy termelőszövetkezetet. A termelőszövetkezet egyik tagjának múlt évben épült négyszobás lakásában fogadtak bennünket, mely gyönyörű szőttesekkel, szőnyegekkel volt tele. A termelőszövetkezetben főleg gyümölcstermeléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak — magas jövedelmük van — sok tsz-tag épít új házat. — Az albán nők IV. kongresszusa nagy nemzeti esemény és fontos nemzetközi találkozó is volt. Eljöttek a testvéri nőszövetségek küldöttei, hogy együtt ünnepeljenek az albán nőkkel, hogy halljanak eredményeikről és megismerjük új feladataikat. Nagyon boldogok vagyunk, hogy részt vehettünk az albán asszonyok nagy találkozóján. Segít és lelkesít a mi munkánkban az is, amit ott láttunk, hallottunk, tanultunk albán barátnőinktől. Még jobban megismertük az albán népet, azt a gyönyörű kis országot és sok személyes jó baráttal is gazdagabbak, erősebbek lettünk. A lelkes albán asszonyokat, leányokat , a szép albán tájakat a szívünkbe zártuk. n Tartuffe" a szövetségben A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére a Siketek és Nagyothallók Szövetsége ez év november hó 6. napján székháza kultúrtermében bemutatta Moliére „Tartuffe" c. színdarabját. Hogy a színdarab a siketek számára érthetőbb legyen, azt özv. Scholtz P. Kornélné versből prózára dolgozta át, aki egyben a színdarab betanítását is vállalta. Telt ház mellett nagy sikerrel mutatták be a darabot. A szereplők mindent megtettek a jó előadás érdekében. Kiváló játékuk biztosította a sikert. Minden egyes szereplő dicséretet érdemel. A címszerepet Ábrahám Félix alakította, míg a többi: Öz Kató: Dorine, Liptai Dezsőné: Elmira, Csillag Györgyné: Pemelliné, Koszta Szidi: Marianne, Galambos Ernő: Argon, Bátori Jenő: Damis, Radonics Károly: Valér, Kentner Kálmán: Cleante, Vitáris László: rendőrtiszt, Takács Gábor: végrehajtó, Raschka Jánosné: társalkodónő és Mihalovits Miklós: rendőr szerepét alakította. Kentner Sándor, mint súgó nagy segítséget nyújtott. Meg kell említeni a díszletező brigád tagjainak (Szűcs Imre, Schönfeld Antal, Nádházi Sándor) jó munkáját, amit Dingha Mihály kultúrfelelős vezetésével végeztek. Takács Gábor és Fábián is szép segítséget nyújtott a díszletezésnél. A tapasztalat azt mutatja, hogy szívós, kitartó munkával a siketeknél is fejlődést lehet elérni kultúrvonalon. A nézőközönség soraiban ott ült Nagy J. Sándor hírlapíró feleségével, akik elragadtatással nyilatkoztak a látottak felett. Nagyon megragadta őket a szereplők teljes átéléssel nyújtott alakítása, különösen a tartalmas és színes arcmimikája. Ugyanígy nyilatkozott Kincses József kaposvári siketnémaintézeti igazgató is, aki Budapesten jártában betért Szövetségünkbe és végignézte az előadást. né Meg kell dicsérnünk Scholtzlelkes munkáját, akinek nevéhez fűződik elsősorban a jól sikerült előadás. Dicséret illeti Neugebauer Frigyesné kultúralelnököt és Dingha Mihály kultúrfelelőst közreműködéséért. A sikereken felbuzdulva elhatároztuk, hogy a „Tartuffe“ című színdarabot a közeljövőben újból elő fogjuk adni. Tervbe van véve a budapesti üzemeknél való bemutatás is, hogy ezáltal közelebb hozzuk a halló dolgozókat a siket dolgozókhoz. Ezen túlmenően alkalmat fogunk keresni arra, hogy a színjátszóink átadhassák tudásukat a vidéki csoportok színjátszóinak. TÁMOGASD rólad beszél érdekeidet védi LAPUNK ATI