Siketek és Nagyothallók Lapja, 1956 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1956-01-15 / 1. szám
2 A nagyothallók problémái Gyógypedagógus vagyok, évek óta figyelemmel kísérem a nagyothallók problémáit és másfél esztendeje magam is tevékenyen bekapcsolódtam a szájról való leolvasás tanfolyamaiba, általában abba a munkába, amelyet dr. Bárczi Gusztáv igazgató-főorvos megindított. Ezek a tanfolyamok igen fontosak a nagyothallóknak a társadalom életébe való bekapcsolása szempontjából, hiszen előbb-utóbb — sajnos utóbb — rádöbben minden nagyothalló, hogy hallásának romlásával mindjobban kiválik a hallák társadalmából és csak a szájról való leolvasás megtanulásának segítségével tud újra eleven kapcsolatot teremteni embertársaival. Éppen ezért igen fontos, hogy rögtön a hallás romlása elején már megfelelő útbaigazítást kapjon a nagyothalló, hogy ne akkor keresse fel a Szövetséget, amikor már artikulációs zavarok lépnek fel hangzókiesésekkel, amikor már bizonytalanul érzi magát az életben. Ezen a területen igen fontos feladatok várnak a Szövetségre. Melyek ezek? Országosan fel kell mérni a nagyothallók számát, a nagyotthallás fokát. Fel kell venni a kapcsolatot a fülészeti klinikákkal, a kórházak fülészeti osztályaival, hogy a betegek figyelmét hívják fel a Szövetségre, így a nagyothalló hallásromlásának már kezdeti szakaszában sem szakad el az élő és eleven beszédtől. A szájról való leolvasás tanfolyamait is át kell szervezni. Az újonnan jöttek számára kezdő csoportokat kell alakítani, a régieket pedig különböző haladó csoportokba kell beosztani foglalkozásuknak, érdeklődési körüknek és általános műveltségüknek megfelelően. A nagyothallók tanfolyamait és a velük való munkát a legkomolyabb alapokra kell helyezni a pavlovi fiziológia szellemében. Ezt a hatalmas programot — amelyet Kurucz elvtárs is részben meghirdetett lapunk decemberi számában — a Szövetség a tőle telhető keretek között a szociálpolitikai főosztállyal és az Oktatásügyi Minisztériummal karöltve igyekszik megvalósítani. Ehhez az új esztendőben jó munkát, sok sikert kívánunk és hisszük, hogy a gyógypedagógiai kar is mindenben segítségére lesz a Szövetségnek. Dr. Lingl Lajos orvos, gyógypedagógus Siket kultúrmunkások társasvacsorája Szövetségünk vezetősége a múlt évben sikeresen szerepelt színjátszók és táncosok részére vacsorát adott a Borostyáni Étteremben. A kultúrásokon és táncosiákon kívül a vezetőség részéről Mink Mátyás orsz. elnök, Neugebauer Frigyesné orsz. kultúralelnök és Emszt Kálmánná orsz. szervezőtitkár, a nagy-budapesti helyi csoport részéről Kentner Antal csop. elnök, Dingha Mihály kultúrfelelős és Scholtz P. Kornélné tolmács jelentek meg a társasvacsorán. A vezetőség nevében Emszt Kálmánná beszélt. Beszédében köszönetét fejezte ki a siket kultúrmunkásoknak a kultúra fejlesztéséért kifejtett fáradozásaikért. Megállapította, hogy a csoport kultúrmunkájában fejlődés volt tapasztalható, azonban hibák is voltak, ezeket a jövőben i ki kell küszöbölni. Az eredményekkel mi sohasem lehetünk elégedettek, hanem még jobbá, színvonalasabbá kell tenni tevékenységünket, hogy ezzel a kultúrgárdánkkal a nyilvánosság elé léphessünk. „A vezetőségnek az a törekvése, hogy a siketeket és nagyothallókat megismerjék, megbecsüljék, nemcsak a termelésben, hanem a kultúrmunkában is. A kultúra fejlesztésére sok gondolt fordítunk a jövőben“ — mondotta. Neuigebauer Frigyesné kultúralelnök és Kentner Antal, a nagy-budapesti helyi csoport elnöke is jobb munkára buzdították a kulturosokat. Scholtz Kornélné rövid, talpraesett szavakkal köszönte meg a kultúrosok nevében a vacsorát és ígéretet tett a kultúrmunkának sikeresebbé tételére. Mi történt és mi lesz Debrecenben? A debreceni tagság a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat ünnepi taggyűlés keretében ünnepelte meg. Kincses Gyula, gyógypedagógiai tanár, a csoport titkára beszédében a forradalom jelentőségét emelte ki és beszélt arról a nagy haladásról, amelyet a munkásosztály és az egész béketábor elért a Szovjetunió vezetésével. Értékelte a csoport ötévi munkáját, az elért eredményeket. Örömmel állapította meg, hogy a debreceni csoportban a sztahanovisták száma növekszik. Ez azt jelenti, hogy a tagtársak megállják a helyüket a termelésben is. Az állammal szembeni kötelezettségeiket becsületesen teljesítik. Az eddigi munka hiányosságaként vetette fel a sportszakosztály visszafejlődését, a kultúralét területén mutatkozó eredményekre és hibákra is rámutatott. A hozzászólások során Tarján Gábor tagtárs. olyan szereplőgárda összeállítását javasolta, amelyik az országos versenyre is benevezhet. A taggyűlés befejezése után a kultúrgárda szórakoztatta a jelenlévőket. A jól sikerült előadás szereplői Monori Jolán, Rácz István, Farkas István, Titkos László, Seletye János, Tarján Gábor és Baksa Margit tagtársak voltak. November hó folyamán a csoportot meglátogatta Radó Tibor gyógypedagógiai iskolai igazgató Győrből és Hrabács József gyógypedagógiai tanár Miskolcról. Látogatásuk tapasztalatcsere jellegű volt. Megnézték a helyiségeket, beszélgettek a tagtársakkal. A továbbképzés rendesen halad. Többféle ismeretterjesztő film került vetítésre. Mindegyiket megbeszélés formájában dolgozták fel. Az ilyen előadások iránt elég nagy érdeklődés volt. A diafilmeket a TTIT adta kölcsön. A debreceni bővített vezetőségi ülésen megvitatták az 1956. évi programtervezetet. Ebből kitűnik, hogy gondot fordítanak a Hajdú megyében lakó sorstársak beszervezésére, az oktatásra, a kultúrmunikára és a politikai képzésre. E célok elérése fűti most a debrecenieket. Mi is szívesen nyújtunk nekik segítséget, mert látjuk a jószándékot és akaratot, amivel csoportjukat és a tagtársaik ügyét előbbre akarják vinni. Olvasd a „SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK LAPJÁ " -t szerezz új előfizetőket! SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK LAPJA Hírek néhány mondatban Fenyőfaünnepély A Szövetség 1955. december 25-én tartotta fenyőfaünnepélyét a székház kultúrtermében. Az MNDSZ asszonyaink ez alkalomra szépen feldíszített fenyőfát állítottak fel a színpadon. A röpke ünnepélyt Csillag Györgyné elvtársnő nyitotta meg és felkérte Nagy Ernő főtitkárhelyettest egy kis beszéd tartására. Nagy elvtárs a fenyőfa örökzöldjét és csillogó fényességét szimbólumnak, a szeretet és a béke szimbólumának tekintve felhívta a tagságot, ennek a szeretetnek és békességnek egymás közti gyakorlására, és arra, hogy a vezetőkkel szorosan összefogva abban a szellemben munkálkodjanak a sorstársak javáért. Szövetségünk fejlődéséért és ezen keresztül a szocializmus építéséért. Szilveszter a szövetségben A sorstársak legnagyobb vidámságban búcsúztak el az óesztendőtől. El lehet mondani, hogy székházunk, mely bizony nagykiterjedésű épület, ez alkalommal szűknek bizonyult. A mulatság tánccsoportunk néhány jól sikerült jelmezes táncbemutatójával kezdődött. Ezután táncra perdült az egész társaság, fiatalok, idősek egyaránt. Éjfél után kisorsolták a tombola nyereménytárgyait. Az első díjat, egy élő malacot, egy fiatal leány, tánccsoportunk tagja nyerte el. A második díjat, hatalmas, dúsan megrakott ajándékkosarat egy vidéki sorstárs nyerte, míg a harmadikat, egy kisebb ajándékkosarat egy másik fiatal táncosunk. A mulatozók a legjobb hangulatban köszöntötték az új esztendőt, s csak a kora reggeli órákban szállingóztak hazafelé. Jubilál a Nagyothallók Iskolája Múlt év december 18-án színültig megtelt a Nagyothallók Iskolájának kultúrterme, hogy megünepeljék az iskola fennállásának 50-ik évfordulóját. Az ünnepségen az Oktatásügyi Minisztérium, a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, a Siketnémák Áll. Tanintézete és más intézmények is képviseltették magukat. A Siketek és Nagyothallók Szövetségét Kurucz Béla főtitkár és Nagy Ernő főtitkárhelyettes képviselte. De ott voltak a szövetségi tagság részéről is számosan. Az ünepséget Weszelovszky Lajos elvtárs, az iskola igazgatója nyitotta meg, s méltatta az ünnepség jelentőségét. Gusztáv Kossuth-díjas Dr. Bárczi főiskolai igazgató tartotta az ünnepi beszédet. Beszédében kitért a Siketek II. Világkongresszusára, a nagyothallók problémáiról folyt vitára, s az azzal kapcsolatban hozott határozatra, és felhívta a Szöveséget a közreműködésre, illetve a vonatkozó határozatok végrehajtásának előmozdítására. Az ünnepség keretében az iskola koszorút helyezett néhai Török Béla főorvos képe alá, aki kezdeményezője volt az első nagyothalló iskola felállításainak. Az iskola növendékei jól sikerült szavalattal, táncjelenettel színdarabbal és élőképekkel egészítették ki az ünnepséget. ★ A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola elsőéves hallgatói, Mattyasovszky Gyula metodikus vezetésével, 3 csoportban meglátogatták Szövetségünket. Az ilyen hasznosnak látogatásokat nagyon tartjuk, mert ezek alkalmat adnak arra, hogy a siketnéma intézetek jövendő tanárai jobban megismerjék a siketeket, kikkel a jövőben foglalkozni fognak. Megismerik ezáltal a Szövetség munkáját céljait és feladatait is. Szóvá tesszük, hogy... ... a pécsi csoport havi összefoglaló jelentése nagyon szűkszavú. Bizonyára volna egyéb írnivalójuk is a pécsieknek. Várjuk a bővebb beszámolót. ... a sportolók aktivitásáról példát vehet minden tagtársunk. Biztosak vagyunk abban, hogy a sporttársak a jövőben egyéb megmozdulásból is éppúgy kiveszik részüket, mint a sportolásból. ... könyvtárunk Budapesten eléggé elhanyagolt állapotban van. Ideje lenne végre rendet teremteni ezen a területen is. ... a győri helyi csoport a pénztári kimutatásokat és jelentéseket nem készítette el és nem küldte be határidőre, miáltal munkánkat nagyban megnehezítette. ... a debreceni és miskolci csoport hátralék vezetősége a tagdíjfelszámolására tett ígéretének nem tett hiánytalanul eleget. ... a szegedi helyi csoportnál felütötte fejét a személyeskedés sértődések és félreértések miatt. ... a nagybudapesti helyi csoport tagsága jobban ügyeljen a rendre és tisztaságra. ... a kecskeméti, pécsi és soproni helyi csoport dicséretreméltó eredményeket mutat fel társadalmi munkában, összetartásban, rend és fegyelemben! A MUNKA HŐSEI Bárdos László budapesti tagtárs 1914. évben született. Az Unió Bőrdíszműgyárba került. A felszabadulása óta a Bőrdíszmű Kisipari Szövetkezetben dolgozik mint szabász. Kiváló minőségi munkáért, anyagtakarékosságért több ízben jutalomban részesült. Háromszor kapott sztahanovista oklevelet. 1955. november 7-én pedig jelvényes sztahanovista lett. Tóth Imre szolnoki tagtárs Karcagon született iskoláját I—VI-ig a 1933. évben. kecskeméti, VII—VIII. osztályt pedig a debreceni Siketnémák Inézetében járta. 1951-ben a debreceni iparitanuló-iskolában jelentkezett, s két év alatt kitanulta az asztalos szakmát. 1953. év óta a szolnoki Tisza Bútorgyár dolgozója. 1954. évben oklevelet és 150 Ft pénzjutalmat kapott jó munkájáért. 1955. év februárjában pedig kiváló minőségi munkáért sztahanovista oklevelet és jelvényt kapott. Ugyanaz év november havában kétszeres sztahanovista okleveles és jelvényes kitüntetésben részesült. Csima József bonyhádi tagtárs 1920-ban született. A budapesti Siketnémák Intézetében végezte el a 8 osztályt, utána kitanulta a cipész szakmát. 1942 óta dolgozik a Bonyhádi Cipőgyárban. Mint rámázó 1955. február havában sztahanovista, ugyanaz év májusában pedig kiváló dolgozó jelvényt kapott minőségi munkájáért. Darabos László szolnoki tagtárs 1934-ben született Tiszakécskén. A kecskeméti Siketnémák Intézetében járt I—VII osztályt. A kecskeméti Intézet megszűnése után a VIII. osztályt Vácon végezte el az ottani Siketnémák Intézetében. 1951-ben Debrecenbe ment asztalos ipari tanulónak, ahol 2 évi tanulás munkás lett. Ezután után szakSzolnokra került a Tisza Bútorgyárba. Azóta ott dolgozik. 1954-ben jó munkájáért elismerő oklevelet, majd 1955. év augusztus 20-án minőségi jó munkájáért 150 Ft pénzjutalmat kapott. 1955. évben a gyár 5 éves fennállása alkalmával sztahanovista lett. Sokan még nem tudják... ... hogy az olyan egyszerű cselekvésünk is, amilyen valamely tárgy felemelése a földről, legalább 40—50 izmunk együttműködésének az eredménye; ... hogy a csillagászok megfigyeltek olyan távoli csillagot, amelynek a sugárzása hatszázezerszer erősebb, mint a Napé; ... hogy az ember első háziállata a kutya volt, mintegy 12—15 ezer évvel ezelőtt sikerült a hozzá — élelemhulladékokért — önként közeledő vadkutyát szoktatással magához szelídítenie; ... hogy „Bábel tornya“ voltaképpen egy ázsiai ókori világbirodalom fővárosának, a nem egészen hatezer évvel ezelőtt alapított Babilonnak a 192 méter magas csillagvizsgáló épülete volt; ... hogy az ember bordáinak a száma rendszerint 12, az úgynevezett emberszabású majmok közül az orángutáné 12, a gorilláé és csimpánzé 13, a gibboné 14; ... hogy a Fülöp-szigetek 7083 szigetet foglalnak magukba a Csendes-óceán délnyugati részén, kereken 300 ezer négyzetkilométer kiterjedésben. ... hogy ha valaki naphosszat áll, vagy járkál, estére alacsonyabb lesz, mint reggel volt, mert a nak a csigolyái gerincoszlopaközött lévő porcos korongok összehúzódnak: pihentető alvás után ez a megrövidülés megszűnik; ... hogy a Földön mindössze 14 olyan hegycsúcs van, amelynek a magassága meghaladja a 8000 métert; ...hogy Magyarország 1938- ban 9 360 000 tonna szenet termelt, 1954-ben pedig már 22 millió tonnát; ... hogy a motorkerékpár hetven éves: 1885-ben készítette az elsőt Gottlieb Daimler német mérnök, akkor óránként 14 kilométert lehetett vele megtenni. Szmorád Lajos (baloldali képen) és Hegedűs Sándor (jobboldali képen) tagtársak, akiket a salgótarjáni helyi csoport vezetésével bíztak meg, a munkában is derekasan megállják helyüket, ők is kiérdemelték a büszke sztahanovista címet. A Soproni siket ipari tanulók, Palotay László tanárral. MEGHÍVÓ A Siketek és Nagyothallók Szövetsége 1956. évi január hó 29 napján, délután fél 6 órai kezdettel, a Szövetség (Bp. VI. Benczúr u. 21.) kultúrtermében CHÁZÁR ANDRÁS a magyarországi süketinérma oktatás megteremtője halálának 140. évfordulója alkalmából EMLÉKÜNNEPÉLYT rendez. Erre az összes tagokat és gyógypedagógusokat szeretettel meghívja a RENDEZŐBIZOTTSÁG. Kettőn áll a vásár Rég nem látott sorstárs látogatott el egy szerdai összejövetelünkre. Beszélgetésünk közben szóba került több havi tagsági díj hátraléka. Felháborodottan tiltakozott megfizetése ellen, mondván: „Ha a szövetség nem törődött velem, akkor én miért fizessem a tagdíjat?“ Elgondolkoztam ezen és bizony részben igazat adtam neki. Sok sorstársat csak akkor veszünk észre, amikor köztünk van, ha elmaradnak, senki sem törődik velük, legfeljebb a pénztáros. Ez nem helyes. Szövetségünknek legyen gondja minden egyes tagtársra, s ha elmarad, érdeklődjön utánuk. A legkisebbnek a gondja is legyen közös gondunk. Ugyanakkor — kettőn áll a vásár —, a sorstársak se feledkezzenek meg a szövetségről, és ha már nem tudnak eljárni, legalább levélben jelentkezzenek. Példaképül említem meg a 80 éves Bajor bácsit, ki a kórházból is felkereste levelével a nagyothallókat. PÉTERI KÁROLY — A Magyar Rádió közbejöttével görög és angol rádióriporterek jártak szövetségünkben, s interjút vettek fel a magyar siketek és nagyothallók életéről, munkájáról országuk rádióhallgatósága részére való közvetítésre.