Siketek és Nagyothallók, 1958 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1. szám

2 SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK Fontos határozatokat hozott a küldöttközgyűlés (Folytatás az 1.oldalról.) kell­ő munkába. Biztosítani nevelő-utánpótlást. Г *Általános műveltség emelése A művelődés emelése, az ol­vasás szeretetének fokozása, több előadást, tanulmányi láto­gatást igényel. Mozi, színi, pantomim előadások Népi tánc betanítása, hogy üzeme­ket is felkereshessenek vele. Az egyesületi lap örvende­tesen emelkedő színvonalának további fejlesztése. Lapunkat a sorstársak szeretettel olvas­sák, előfizetik, elteszik, elég sokan bekötik, később is elő­veszik, újra olvassák. Többen szeretnék, ha a lap formátuma megváltozna, kisebb alakú lenne, ha ugyan­az a mai pa­pírszegény világban gazdasá­gos. A televíziót bevezetjük a szövetségbe. A kultúröltözőt felszabadítjuk. A sportolási lehetőségeket biztosítjuk. Kül­földre csak akkor akarunk utazni, ha népi államunk ér­dekei megkívánják. A sport­pályát biztosítjuk és fejleszt­jük. A sportköltségvetés egy­­harmad részét vidéki sport­fejlesztésre fordítjuk. Külföldi kapcsolatainkat tovább kíván­juk fejleszteni. A SVSZ, a CISS, a ICSC munkájában részt kívánunk venni. Szövetségünk székházának tisztaságára, szépségére vi­gyázzunk. Székházunkat sze­retettel kezelje mindenki. Cházár András szobrának felállítását székhá­zunk kertjében a tagság kí­vánja. Valamint kívánja, hogy a posta Cházár András emlék­­bét­­eget bocsásson ki. A süketeknek és nagyothal­lóknak egységben kell dolgoz­­niok, a szövetségnek nagy fel­adatai vannak, megoldásukhoz egység, kollektív munka szük­séges. A központi­ben egyetértésnek, vezetőség­megértés­nek, kollektív munkának kell lennie. Szükséges, hogy sors­társaink megértsék pártunk iránymutatását. Azon legyünk, hogy rászolgáljunk népi álla­munk támogatására. Nes, hogy szövetségünk Szüksé­köz­ponti vezetősége összeforrva a tagsággal jó munkát végezzen, hogy ezzel is hozzájáruljon a szocializmus építéséhez. (Nagy taps.) Beszámoló az általános felügyeleti vizsgálat tapasztalatairól Malinszky László ismertette az Egészségügyi Minisztérium szociálpolitikai főosztály szo­kásos évi vizsgálatának ered­ményét. A minisztérium beszámoló­ját is vitára bocsátjuk Azért hozták a közgyűlés elé, hogy lássa a közgyűlés a szövetség életében meglevő alapvető fo­gyatékosságokat. A közgyűlés vizsgálja meg a minisztérium javaslatait és amennyiben el­fogadhatónak tartja, vegye fel azokat a határozati javaslatba. (Taps.) rülésével döntött. Ugyanak­kor megállapította a vizsgá­lat azt is, hogy az elnökségi ülések színvonala sok esetben nem érte el a kívánt mérté­ket. Az elnökség és a szorosan vett vezetés munkájában ta­pasztalt fenti hiányosságok kö­vetkeztében a területi mun­kában is komoly hibák van­nak. A helyi csoportok nem kapták meg a központtól a megfelelő irányítást és támo­gatást. A szakmai tanfolya­mok teljesen ellanyhultak. A kulturális munka Ezen hiányosságok visszaesett­ következ­tében a Szövetség nem nyúj­totta azt az eredményt, amit a részére biztosított állami tá­mogatás után kormányunk el­vár tőle. Ehelyett a szövetség tagságában, de elsősorban a budapesti helyi csoportnál egyre inkább megerősödött az állandó jellegű személyeske­dés, ellenségeskedés és gyak­ran alaptalan vádaskodás. Megengedhetetlen dolog, hogy egyes hangoskodók a szövet­ségben klikkeket szervezze­nek, a nehéz munkával ös­­­szekovácsolt tagságot széthúz­zák és magatartásukkal ve­szélyeztessék a szövetség ön­állóságát. Szervező, irányító tevékenység A Szövetség országos szer­vező és irányító munkáját közgyűléstől kapott irányelvek a szerint a központnak kell vé­geznie. A szervező munkában elin­dult fejlődés a múlt év elején megállt, a szervező feladatok az olimpiai előkészületekkel folyamatosan háttérbe szorul­tak. Általában az év munká­ját az jellemezte, hogy egyet­len célkitűzést, az olimpiára történő előkészületeket tartot­ták fontosnak s minden mást háttérbe szorítottak. Az olimpiászon elismerésre méltó eredményeket él. Hozzá kell azonban értünk tenni nyomban, hogy az Olimpiász­­ról hazatérve a különféle sze­mélyi ellentétek miatt a Szö­vetség társadalmi élete na­gyon visszaesett. Már az olimpiászra történő előkészületek során figyelmez­tettük a Szövetség vezetőségét több olyan helytelen magatar­tásra, amelyek később a sze­mélyi ellentéteket kiváltották, így elsősorban helytelennek tartjuk, hogy az olimpiai játé­kokra kiküldöttek között a vi­dékiek nem kaptak helyet. Ál­talában súlyos hiba a Szövet­ség életében, hogy a vidéket nem megfelelő súllyal kezeli, a vidéki helyi csoportokra és becsületes, öntudatos tagjaira egyáltalán nem támaszkodik. A szervező-irányító munka hiányosságai megtalálhatók a Szövetség belső egyesületi éle­tében is. Az elnökségen belül személyi problémák merültek fel. Az elnökség tagjai több­ször kifogásolták, hogy a fő­titkár megkérdezésük nélkül dönt fontos társadalmi és sze­mélyi kérdésekben. Valóban több alkalommal előfordult, hogy a főtitkár az elnökség nélkül, vagy megke­ Helyi csoportok működése A Szövetség helyi jellegű feladatait a helyi csoportok látják el, munkájuk A helyi csoportok súlypontját eddig főként a tagság kulturális igé­nyeinek kielégítésére helyez­ték és szervező munkával ke­veset foglalkoztak. Az elmúlt év elején volt ezen a terüle­ten nagyon szép javulás, ez a fejlődés azonban megállt, amiért elsősorban a szövet­ség központja felelős. Hiányosság a helyi csopor­tok munkájában az is, hogy feladataikat legtöbb helyen el­szigetelten igyekeznek megol­dani, a helyi szociálpolitikai csoportokkal alig van kapcso­latuk. Pedig a szociálpolitikai csoportaik egy-egy problémá­juk megoldásához sok segítsé­get tudnának adni. A helyi csoportok működé­sét a központ évenként leg­alább egy alkalommal köteles volna a helyszínen ellenőriz­ni. Ebben az évben a helyi csoportoknak csak kisebbik részénél tartottak helyszíni el­lenőrzést. Kult­urális»- és sport­m­unka A Szövetség kulturális éle­te évek óta szépen Több helyi csoportnak fejlődik, önálló kultúrcsoportja, tánccsoportja is van. A szorgalmasan kultúrcsoportok dolgoznak és sokszor eredményesen mu­tatnak be színdarabokat, tán­cokat, amelyek megnyerik a halló közönség tetszését is. A Szövetség kultúrmunkájaiban eredményesen dolgozó tagjai elismerést, dicséretet érdemel­nek. Több helyi csoportnál, kü­lönösen a budapestinél élénk sportélet is folyik. A sport fej­lesztését és támogatását Szövetség mindig fontos fel­a­­datának tekintette. Éppen nősen az olimpiai előkészüle­tek idején fölé nőtt a Szövet­ségnek. Ebben az időszakban a Szövetség gyakorlatilag egy sportkör szerepét töltötte be. A sportolók ma is gyakran túlzott követelésekkel állnak elő és ezek nemteljesítése ese­tén elégedetlenkednek, a tag­ság körében rossz hangulatot keltenek. Súlyos hiba, hogy ez ellen a helytelen szemlélet ellen a Szövetség vezetősége, még máig sem vette fel elég hatá­rozottsággal és eréllyel a har­cot. A beszámoló ezután a gaz­dálkodás egyes ügyviteli sza­bálytalanságával, majd a fel­ügyeleti hatósággal való kap­csolat kérdésével foglalkozott. Csodálatos fejlődés méretből származott az a só­, . . . 's­ú­lyos hiba, hogy a sport, külö­n román testvérszövetségnél. Romániai testvérlapunk, a Ga­ * zeta Surdo-Mutilor 1958 januári­ számában összehasonlító adatokat ♦ közöl a romániai szövetség 1953.­ és 1957. évi mutatószámairól. Az* adatokat alább közöljük: * (Összehasonlításul megemlítjük,­­ hogy szövetségünk taglétszáma­­ 1957. szeptember 30.án 0574 volt,l azonban a tagok közül az évi végéig tagdíjfizetési kötelezettsé­­­güknek 2000-nél jóval keveseb­­­­ben tettek eleget. Sportolóink lét­ ♦­száma a 200-at sem éri el. Be­­ kell vallani, alaposan lemarad­­­­tunk. Hozzá kell kezdeni végre­ 1958-ban a haladást gátló окок­ kiküszöböléséhez és a fejlődés­ megszervezéséhez.­ A Szovjetunióban a test­vér szövetség tagjai közül a % sportolók létszáma 1­5 000 (tizen* ♦ ötezer). t ♦ helyi csoport fiók taglétszám kultúrcsoport sportolók létszáma 1953 1957 4 16 10 193 1540 5720 1­7 1 60 1200 Javaslatok a szövetség munkájának megjavítására A Szövetség vezetőségén belül meglévő személyi­­ ellentétek megoldására elsősorban a Szövetség vezetését javasoljuk egészen új alapokra helyezni. A tár­sadalmi munka vezetését és irányítását az alapszabályok egyidejű módosításával teljes egészében az elnökség, illet­ve az elnök hatáskörébe javasoljuk utalni. A főtitkár hatáskörét úgy javasoljuk szűkíteni, hogy az kizárólag a Szövetség ügyviteli csoportjának hivatali irányítására s a pénzgazdálkodásért való felelősségre terjedjen ki.­­ A helyi csoportok munkájának megjavítása ér­dekében javasoljuk, hogy a jövőben a szociálpo­litikai csoportokkal együttműködve dolgozzanak. Az egész­ségügyi és szociálpolitikai állandó bizottság aktíva-hálóza­tába a helyi csoportok egy-egy aktívataggal kapcsolódja­nak be, hogy ezen keresztül megismertessék a szociálpoli­tikai dolgozókkal a süketek és nagyothallók problémáit. A kapcsolat megszilárdítása érdekében a szociálpolitikai főosztály következő félévi tájékoztatójában, a Szövetség pedig folyóiratában e tárgykörben tegyen közzé cikket. © A helyes tömegsport kialakítása érdekében java­soljuk, hogy a Szövetség elnöksége alakítson egy sportszakértőkből és szövetségi vezetőkből álló bizottsá­ 1958 JANTJÄR got, amely záros határidőn belül kidolgozza a sportfejlesz­tés terveit, célkitűzéseit és kereteit. Ugyanez a bizottság dolgozza ki a sportclub és a Szövetség együttműködésének irányelveit. Javasoljuk továbbá, hogy sportclub felügye­letének ellátására az elnökség egy tagját bízzák meg és tegyék felelőssé a sportkör működéséért.­­ A Szövetség gazdasági munkájában előforduló szabálytalanságok megszüntetésére a főtitkár ha­ladéktalanul tegye meg intézkedéseit, egyúttal tegyen iga­zoló jelentést a szociálpolitikai főosztályhoz a felelős sze­mélyek megjelölésével. HOZZÁSZÓLÁSOK Lengyel Gyula a Művelődés­­ügyi Minisztérium üdvözletét tolmácsolta. Kívánta, hogy a jövőben a szövetség munkája nagyobb eredménnyel és keve­sebb bírálattal járjon. Cserni Jánosné, Pécs. A fő­titkár beszámolójából olvasta, hogy a süketek nem alkalma­sak a vezetésre. Pécsett tisz­tára süketek vezetnek, kétszer nyertek vándorzászlót. Lovisváth Lászlóné, Buda­pest. A központi vezetőség nem dolgozik kollektíven. Sok mindent nem tudnak, ami a szövetségben történik. A fotó­körről sem tudtak. Sértés volt, hogy a süketek nem alkalma­sak vezetésre. Kéri a főtit­kárt, hogy a jövőben jobban fontolja meg, mit mond. Ta­nulmányozza a süketek lelki­világát. Mattyasovszky Mária, Sop­ron. Ma jobb a csoport mun­kája, mint régebben. 24 ipari tanuló végzett, 10 maradt Sop­ronban, a többit elhelyezték. Otthonra van szükség leányok számára. Gálicz Ferenc, Esztergom. Lapunk novemberi számában olvashatták, hogy KISZ fiata­lok látogattak a városukba. A­ki meg akarja ismerni Esz­tergomot, kalauzolják, jöjjön el, szívesen Budapesten az ipari tanulókat nem képezik ki sokoldalúan szakmájukban. Cseri András, Vác. Pelcz Károly halálának emlékére egyperces felállással tiszteleg­jünk. (A küldöttközgyűlés a tiszteletadást megteszi.) Ezután a váci csoport helyi kérdéseit tette szóvá: Zabó Ödönné, Sz­ombathely.’ ’Szégyelli magát és fáj, hogy­­megszűnt a szombathelyi vál­lalat süketnéma jellege. Hibás ebben Kurucz elvtárs is. Két évig senki sem volt lent a központból ellenőrizni intéz­kedni. Kéri, hogy új főtitkárt jelöljenek. Major Zoltán, Budapest. A könyvtár számára megfelelő hely kell, a mostani szobában nem lehet olvasni. Megértő és a süketeket megbecsülő főtit­kárt kíván. Ha a főtitkárral megértenék egymást, jobban menne a kulturális munka. Kentner Antal, Budapest, ötven éve tagja a szövetség­nek. Az egy forintos tagdíj ke­vés. Az volt helyes, amikor együtt volt az újságelőfizetés és a tagdíj. A könyvtári köny­vek között sok az elavult. Orosz süketek újságja na­gyon szép, gyönyörűek a ké­pek, fordíttassa le a szövegeket a szövetség. A turisták mellőz­ve vannak. A székház felújí­tása szép, ezért dicséret illeti a főtitkárt, de a magatartásán változtasson, ne a saját szakál­lára dolgozzon. Vida Gáborné, Budapest. Új­pest 300 süketnémája közül 50 tagja a szövetségnek. A neve­lésben levő egyoldalúság a szö­vetség hibája. Kurucz nem jár a sorstársak közé. Jámbor Kálmánná, Kecske­mét. Kérik, hogy Emsztné gyakrabban látogassa a vidéki csoportokat. Kovács József, Budapest. KISZ-alapszervezet nevében üdvözli a közgyűlést. Helyisé­gük nem megfelelő. Ónodi László, Budapest. Pesterzsébeten 200 süketnéma van, ebből 70 jár be a szövet­ségbe. Kurucz miatt nem jön­nek, nem becsüli Nagy Ernőt és Emsztnét, pedig azok sokat dolgoznak. Boros Ferenc, Budapest. A főtitkárral a süketek elégedet­lenek. Azt helyesli, ha a SSC a szövetséghez van kapcsolva. Csizmazia Kálmán, Szeged. A titkári tiszteletdíjat emeljék fel. A ktsz szervezéséhez központtól nem kaptak segít­­­séget. Weinacht Lajos, Budapest. Kollektíven kell dolgozni. A főtitkár működése káros a szö­vetségre. Milánó a római útról adott beszámolójában azt mondta, hogy a süketek nem alkalmasak a vezetésre. Ku­rucz ritkán foglalkozik a töme­gekkel. Győré volt főtitkár ne­mes érzésekkel foglalkozott a süketekkel. A tagdíjleszállítás nem vezetett eredményre, a fő­titkár miatt nem jönnek. A já­ték betiltása egy-két ember miatt százakat sújt. A három forintos tagdíjban az újságelő­fizetés is benne volt, most nincs benne és sokan külön nem fi­zetnek elő, nem olvasnak, nem művelődnek. Nagy Ernő túl so­kat van az­ irodában,­ Emsztné néha rigorombáskodik — jávit­­­;£ Noák:mu­tíká!ukohy Válípetks­ i­sák meg a­ portásnő, a b­uda­­­pesti csoport adminisztrátorá­nak munkaidejét. A süketek közül sokan azért nem járnak be, mert bizalmatlanok a főtit­kár iránt. Bizalmatlansági in­dítványt tesz. Somfai Károly, Kaposvár. A kaposvári süketnémák nem tudnak vasárnap hova menni. Fejlődést kíván. Belecz István, Győr. Helyi kérdéseket tett szóvá. Czetti Béla disszidált hazajött. Na­gyon sajnálja, hogy nem ma­­radt itthon. Weltner György, Budapest. Ismeri a régi klerikalizmust, és azt a szabadságot, ami most rendelkezésükre áll. Most sok a személyeskedés. Milánóban a sportolók fegyelmezettek vol­tak, a vezetők nem. A sükete­ket a főtitkár képviselte. Fi­gyelik a vidéki sportolókat, voltak vidéki sportolók is a ke­retben. A sportolók nem akar­nak felülhelyezkedni a köz­ponti vezetőségen. Csatlakozik Weinacht bizalmatlansági in­dítványához. Hajnal Gábor, Budapest. 25 éve tagja a szövetségnek. Ku­rucz nem segítette a kézi szövő csoport megalakulását. A süke­tek nem jönnek a szövetségbe Kurucz miatt. Weisz Margit, Budapest. A nagyothalló csoportban senki sem volt, aki részt vett volna az ellenforradalomban. Az or­szágos szervezés elhanyagolt terület. Galambos Ernő, Budapest. Hallgassák meg az alulról jövő bírálatot is. Rossz és szeren­csétlen hangot használnak a minisztériumban. Ellenjavasla­tot tesz a sportjavaslattal kap­csolatban. A SSC elnöke le­gyen a szövetség alelnöke. Olyan hallókra van szükség, akik együtt­működnek a süke­tekkel. Dávid Gyula, Budapest. Az ipari szakmai képzés szűk le­­hetőségéről beszélt. A szám­­vizsgálók nem vizsgáltak sem­mit. Az újság formátumának változásához hozzájárul. Sze­mélyeskedés csak Kurucz elv­társsal kapcsolatban van. Nin­csen kapcsolata a tömegekkel, a bírálatot nem fogadja el Nagy Ernő túl van terhelve munkával, dolgozzon Kurucz is. Győri elvtárs igazi apánk volt. Üdvözli Gál Jánosné elv­társnőt, ő igazi békeharcos. Csatlakozik Weinacht bizal­matlansági indítványához. Malinszky László: A bírála­tok nagy részeivel egyetért Vizsgálatuk­ tárgyilagos volt. Galambos nem érti a javaslat lényegét. Helyes lett volna a beszámolót sokszorosítani és a küldötteknek előre kiosztani. A bírálatok lényegét elfogad­ja, megjegyzi azonban, hogy önbírálat nem hangzott el. A minisztériumhoz mindig biza­lommal fordulhatnak. Amen­­­nyiben a sport kérdésében ja­vaslatukat nem fogadják el, úgy az SSC szakadjon el, le­gyen önálló, kérjen pénzt az OTSB-től. Bizalmatlanság kér­dése: ez nem választói közgyű­lés. Ha a küldött közgyűlés meg kívánja vonni a bizalmat Kurucz elvtárstól, hozzon hatá­rozatot, terjessze fel a főfel­ügyeleti szervhez s az a maga határozatát közölni fogja. Nagy Ernő bejelenti, hogy a válaszokat lapunkban írásban adja meg. Ezután a minisztériumi be­számoló javaslatához bővebb magyarázatot kérnek. Malin­­szky László a magyarázatokat megadja. Orvosolni akarják a hibákat, a főtitkár kezéből ki­veszik a szövetség irányítását, s az elnök, az elnökség kezébe adják, a főtitkár a pénz fel­­használásáért felelős. Amen­­­nyiben nem akarják, hogy Ku­rucz legyen a főtitkár, jelent­sék ki egy pontban, vegyenek fel egy pontot a határozati ja­vaslathoz. További vita volt az egyes pontok felett, Galambos Ernő, Malinszky László, Dávid Gyula, Weinmeht Lajos felszólalásai után a minisztériumi beszá­moló javaslatait egyhangúlag elfogadták. lap Nagy Ernő bejelenti, hogy a formátumának kérdését szakértőkkel megbeszélik, úgy, hogy ezt a kérdést nem teszi fel határozati javaslatként, s ebben a kérdésben a szakértők meghallgatása után határoz­nak. A vándordíj kérdését a sportvezetőség döntse el Gálicz javaslata szerint. A bizalmat­lansági indítványt írásban be­terjesztik. Majd köszönetet mond a küldötteknek, a pót­küldötteknek, a meghívottak­nak és a küldöttközgyűlést be­rekeszti. Válaszok a hozzászólásokra Több alkalommal kifejtettük, hogy a helyi csoportok látogatá­sát és instruálását a költségve­tési keret szabja meg. Elsősor­ban oda küldjük ki megbízottun­kat, ahol arra a legnagyobb szük­ség van. Az elnökség az általa hozott határozatokat és intézke­déseket a tagsággal ismerteti tag­gyűlések alkalmával, de ismerteti körlevelekben vagy sajtó útján is. Volt idő, midőn nyilvános el­nökségi ülést tartottunk a tagság részére. A pénzgazdálkodással kapcso­latos dolgokat választmányi ülé­sen ismertetjük. Minden csoport megkapja a költségvetés ráeső részét, s ezt a maguk hatásköré­­ben ismertetik. Lapunk decemberi számában a ,,Tiszta vizet a pohárba” című cikk azért került név nélkül a lapba történt mert a cikken változtatás s a változtatással a cikk írója nem értett egyet — a nevét töröltette alóla. Előbb a legnagyobb taglétszám­mal rendelkező nagy budapesti helyi csoport részére szerzünk be televíziós készüléket. Csak sor­jában jöhet a többi csoport. Na­gyon sokba kerülne, ha az összes csoportokat egyszerre látnánk el. A váci leány­ipari tanulók le­választása a helyi csoporttól a csoportelnök jelenlétében és he­lyeslése mellett va. A tárgyalás lett megtárgyal­eredményét kö­zöltük a többi vezetőségi taggal, akik azt tudomásul vették. tett intézkedést különben is fon­­­tos érdekek hozták létre, melyről lapunk múlt havi számában be­számoltunk. A tagsági díj és lap­­előfizetési díj szétválasztását a felügyeleti hatóságunk intenciói­nak megfelelően hajtottuk végre. A tagsági díj leszállítását pedig a szegénysorsú tagok szociális helyzete és a hátralék felszámolá­sa tette indokolttá. Mint már megírtuk, a külföldi testvérlapok a tagság rendelke­zésére állanak. Ezt azonban nem veszik igénybe. A bennünket ér­deklő cikkeket lefordíttatjuk, s lapunkban közreadjuk. Az ifjú sorstársak pályavá­lasztását mi is szívügyünknek te­kintjük, s amint mód lesz rá, a helyzeten változtatni fogunk. A nagybudapesti helyi csoport előadójának munkaidejét rendez­tük elvképpen hogy minden csütörtökön, amikor a helyi cso­port hivatalos órát tart, a cso­portvezetőség és a tagság rendel­kezésére álljon. Sok nem minden A helyi csopor­esetben kapják meg a maguk által tervezett költ­­ségvetési összeget. Ez természe­tes is. A keret meghatározását arra illetékesek határozzák meg alapos megfontolás alapján. A vakok országos karának igénybevétele hírű zene­tánccso­portunk mellé nem megoldhatat­lan feladat. Volt idő, midőn együtt gyakoroltak, s az össze­hangolás jól ment. A központi vezetőség máshová való elhelyezése helytelen felfo­gás. A központi vezetőség jelen­léte semmiben sem gátolta a nagy_budapesti helyi csoport működését sőt nagyban segítsé­­­gére van. Ezt tények igazol­ják. A számvizsgálók működési te­rülete jelenleg egészen más, mint volt a múltban. Jelenleg főként a leltári tárgyak számbavétele a feladatuk. Hogy az ismeretterjesztő elő­­adások tartásába vonassák be a kellő tudással rendelkező sok művelt sorstárs­t• ennek sem­mi akadálya nincs, sőt örülnénk ennek, csak jelentkezzenek vagy ajánljanak ilyeneket. A társasutazásokat külföldre csakis a Szövetségen keresztül a felügyeleti hatóság, illetve az ille­tékes szervek tudtával és hozzá­járulásával lehet megszervezni és csak kölcsönösségi alapon.

Next