Siketek és Nagyothallók, 1960 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SIKETEK H0GY0THONOK A SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XL ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1960. JANUÁR •1.*> ES Sorsolják a szilveszteri mulatság tombolatárgyait, (középen Keleti János országos elnök) Szabó felvétele, A pártkongresszus után Pártunk kongresszusa a világérdeklődés középpontjában volt. Nemcsak barátainkat, nemcsak a haladó közvéleményt, hanem a nyugati világ vezető politikai köreit, sajtóját is sokat foglalkoztatta. Központi Bizottság beszámolójáról, kulturális gazdaságpolitikánkról, és művészeti életünkről szóló összefoglalókról, sőt, a vitáról is jelentékeny terjedelmű cikkeket írtak. Még a hidegháborús hangulatkeltést szolgáló lapok egyike-másika sem tudta teljesen elhallgatni az utóbbi években elért eredményeinket. Több nyugati burzsoá lap is kénytelen volt megállapítani: az országban uralkodó légkör, a pártkongresszus ünnepélyessége, Budapest és a többi város külső képe és az országban szerezhető általános benyomások fejlődésről, az életkörülmények kedvező alakulásáról tanúskodnak. A pártkongresszus gazdag anyaga, eszmei és gyakorlati útmutatása a most következő hosszú időszakban nekünk, siketeknek és nagyothallóknak is eligazítást, útmutatást nyújt, biztonságot, erőt kölcsönöz. Magában foglalja mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket eddig szereztünk és amelyeknek állandó tanulmányozása elengedhetetlenül fontos feladatunk lesz a jövőben. Segít megtartani és elterjeszteni a bevált módszereket, elvetni azokat a hibás, helytelen eszközöket, amelyek lassíthatnák, veszélyeztethetnék továbbjutásunkat. Mi, siketek és nagyothallók igyekszünk a ránk bízott feladatoknak a lehető legjobban eleget tenni: munkahelyünkön, a szövetségben, párt- és társadalmi munkában egyaránt. Ha számot vetünk helyzetünkkel, most a pártkongresszus határozatainak fényében még világosabban látjuk, hogy tennivalóink minden eddiginél több céltudatosságot, és odaadást igényelnek. Sorstársaink városokban és községekben elvárják a szövetség társadalmi munkájának vezetőitől, hogy híven teljesítsék vállalt kötelességeiket. S hogy életünk teljes legyen — ez is a pártkongresszus szelleméből adódik — szeretettel kell istápolnunk sorstársaink zavartalan család életét is. Oda kell hatnunk gyermekeink nevelésénél, hogy teljes értékű munkásai legyenek szocializmust építő hazánknak. A pártkongresszus nagy sikere fölött érzett örömünk nem lehet ok sem elbizakodásra sem elernyedésre. Legyünk mi is azon, hogy munkahelyeinken a kongresszusi verseny lendületével folyjék tovább a termelőmunka. Törekedjünk példamutatóan jó teljesítményekre. A mi jó munkánk is alapját képezi életünk további gazdagodásának. Vegyük ki részünket a szövetség szervező, és nevelőmunkájából, párt-alapszervezetünk társadalmi munkájából, mert szövetségünk erősödése, a sikere párttevékenység a lelke minden eredményünknek, minden sikerünknek. Dolgozzunk úgy hogy megtartsuk, újra és újr kiérdemeljük szövetségünk , párt-alapszervezetünk vezetőinek valamint halló dolgozótársainknak megbecsülését. AZ ELNÖKSÉG ÜLÉSÉRŐL Szervezési kérdéseket tárgyalt meg az elnökség Megvitatták a szövetség propagandamunkáját is Fontos határozatokat hoztak Január 5-én tartotta ez évben első ülését szövetségünk új elnöksége. Az ülést Keleti János, szövetségünk országos elnöke nyitotta meg. Ismertette a napirendet, majd átadta a szót Fehér Jánosnak, a szervezési kérdések előadójának. Az előadás után, annak egyes pontjai fölött élénk vita alakult ki. Ebben az elnökség jelenlevő tagjai valamennyien részt vettek. A színvonalas, építő jellegű vita után az ifjúság problámáit is megbeszélték. Az elnökség tagjai nagy figyelemmel hallgatták Nagy Elemérné főtitkár felvilágosításait. Majd több fontos határozatot hoztak, végül tagfelvételekkel foglalkoztak és folyamatban levő ügyeket tárgyaltak meg. A napirend első pontjaként Fehér János országos szervezőtitkár ismertette előadói beszédét. A szervezési munka eredményesebbé tételére előterjesztett javaslatok 1. ^ 1. Szövetségünk taglétszá^ mának kb. 45—50 százaléka ^ szakszervezeti tag. Ezen ^ arány javítása céljából széles körű ismeretterjesztő előadások megszervezése szükséges. ^ E munkához fel kell használom a csoportok vezetőit és alttaluk kifejtendő propaganda-1 munkát segíteni kell (film, beszámoló, szakszervezet által nyújtott előnyök ismertetitése stb.). Ezáltal el kell érni, hogy taglétszámunk 85 százalékban szakszervezeti tag ^ I is legyen. 2. A fenti propagandamunkával tagságunk előnyösebb helyzetbe kerül (üdülés, szakszervezeti segély, tüzelőakció , stb.), ezáltal szociális körülményei is javulnak. 3. A szakszervezeti tagság emelésével a SZOT lehetővé is teszi a szövetségünk részére egy külön üdülő beindítását, ahol a sorstársak üdültetése biztosítva lenne. 1 2. 1. Az elavult eszközök kicserélése a nyilvántartásnál, ily módon a nyilvántartás le 0 egyszerűsítése és egyúttal pont 1ítosabbá tétele érhető el 1. Szervezési munka meggyavítása a falvak és vidék bevonásával a tszcsz útján is lehetséges. A kapcsolatok felvétele által több sorstársunkat tudnánk beszervezni szövetsé^ günkbe. Ugyanis számtalan eset bizonyítja, hogy a falovakon és tanyákon még mindig sok a beszervezetten 00 sorstárs, 2. A már tag sorstársak 0 hozzátartozóit (siket, nagyon halló) is be kell szervezni, fel lehet használni a tagtársakat a régi iskolatársaik beszervezésére. Át kell vizsgálni a kilépett tagok kartonjait s fel kell szólítani őket, hogy akarnak-e 3 ismét tagok lenni?! Ezáltal is több tagot nyerhetünk meg 0 О szövetségünknek. 3. A meglevő fiókok tovább 0 fejlesztésével is növelhető a 0 létszám. Ebből az alkalomból 0 minden csoport küldjön helyzetjelentést fiókjai helyzetéről, vizsgálja felül működését 0 és az esetleges hibákat jelentse elnökségünknek. Mű̋ködésileg is segítse fejlődésünket, csoporttagokkal látogassa ^ meg, rendezzen a fiókoknál ^ összejövetelt, ^ kultúrbemutatót, sportversenyt. Ezzel erődítse meg a csoport és fiókok közötti együttműködést. 4. Rendezni kell a fiókcsoportok ügyét Békéscsabán, 1 й Esztergomban, Salgótarján■ - ban, Tatabányán és Komáromban is. Esztergom például teljesen lemaradt a tagdíjbefizetéssel. Salgótarján semmi hírt sem közöl. Békéscsaba is teljesen passzív. Tatabánya és Komárom a huzavona következtében visszafejlődik. Komárom megye területén élő sorstársak egységét megbomlasztották s így állandó széthúzás van közöttük. Az első teendő e megyében egy egységes fiókot létrehozni. Salgótarján működése megszűnt, az ott élő tagok mind hátralékosok, eme állapot megszüntetése sürgető feladat. Amennyiben a fiók újrafelállítása nem lehetséges, úgy a tagság Miskolchoz történő csatolása célszerű lenne, ezáltal a Nógrád megyei sorstársak csoportosítása is biztosítható. Veszprémi csoport a közlekedési nehézségek miatt gyengébb munkát mutat fel. Egyelőre mint csoport nehezen tud működni Zala megye beszervezett és vak beszervezetlen sorstársaitömörítése megkívánja, hogy Nagykanizsán csoportot létesítsünk. Ebben az ügyben már történt lépés Zalaegerszegen az ottani szoc. pol. osztálynál. Amennyiben helyiséget biztosítanak, úgy Zalaegerszegen a Zala megye 1 fiókja működhetne. 4. 1. Gyógypedagógiai iskolák növendékeinek az iskola nevelői útján történő beszervezése (ismert dolog, hogy az innen kikerülő végzős növendékek között sok nagyothalló van, akiket szülői ragaszkodás következtében nem intézetbe, hanem a helyi pedagógiai iskolába íratnak be). 2. Siketnéma Tanintézetek végzős növendékeinek beszervezése ugyancsak a nevelők útján. De itt figyelembe kell venni még azt is, hogy leginkább munkalehetőség biztosításával érhető el eredmény. 3. Szakmai téren a végzős növendékek akarata szerint szakmai képzését biztosítsuk, e célnak megfelelően Sopronban faipari, Szegeden háziipari-vegyes ltsz-t, Szombathelyen cipészipari, Vácon textilipari, Budapesten lakatos, fémcsiszoló, autófényező, nyomdaipari stb. tanintézeteket biztosítsunk. Ugyancsak Budapesten létesítendő szociális otthon kibővítésével is sok-sok sorstárs tagságot tesszük lehetővé. 1. Propaganda kifejtése terén a megyei lapokon keresztül felhívással kellene fordulni a siket és nagyothalló sorstársakhoz, hogy legyenek tagjai szövetségünknek. Röplapok terjesztésével, esetleg plakátterjesztéssel, melyeket a városi illetve községi tanácsok útján kifüggesztve, kellő hírverés érhető el. A siketnéma tanintézetek társalgási óráin ismertetni kellene a szövetség hivatottságát a növendékek előtt, ezáltal már tanuló korban meg lehetne szerettetni szövetségünket a sorstársakkal és egyúttal széleskörű propagandát is érnénk el. Az intézetek felvételi naplói számunkra fontos dokumentumok lehetnek akkor, ha felhasználnánk adataikat. Például számos olyan intézeti növendék van még most is, akik még nem tagjai szövetségünknek. 6. 1. Meg kellene rendezni országos méretűen szövetségünk fennállása 10 éves évfordulójának ünnepségeit, melyek a csoportok és fiókok bevonásával egyidejűleg lennének lebonyolítva az 1960-as év folyamán. 1. Költséges, de eredményesebb propaganda lenne, ha riportfilmet készíttetnénk szövetségünk munkájáról, a vidéki csoportok, fiókok, ipari tanintézetek, intézetek munkájáról, sportmozgalmunkról, kultúréletünket szemléltető bemutatóinkról. És még számos oly mozzanatról, ahol sorstársaink megállják helyüket. E film aztán széles tömegekkel ismertetné meg szövetségünk életét, megszerettetné a sorstársakat, még jobban közösségünket és eredményesebbé tehetné szervezési munkánk elvégzését. Ai díjat, amelyben a lapelőfizetés is benne van? Az elnökség ezt a kérdést is eldöntötte. Elhatározták, hogy a teljes tagsági díjat— 24 forintot — bélyegben kell fizetni (négy darab hat forintos bélyeggel). Tehát 24 forint beragasztott tagsági bélyeg igazolja az újságelőfizetést is. Ha valaki félévi tagdíjat — tehát fél évre lapelőfizetéssel együtt 12 forintot fizet — ezt a körülményt, a féléves előfizetést a tagsági könyvben fel kell tüntetni. Tehát a tagdíj a lappal együtt 24 forint. Az a lapelőfizető, aki nem tagja a szövetségnek, 12 forint előfizetési díjért kapja a lapot. Az elsőéves ipari tanulók és a szövetség segélyezettjei 12 forintot fizetnek egy évre éves tagdíj és lapelőfizetés céljára. Lapunk példányszáma január 1-től ötven százalékkal emelkedik. Az elnökség határozatot hozott a szövetség helyiségeinek látogatásáról. Természetesen a szövetség tagjai érvényes tagsági könyvük felmutatása esetén bármikor felkereshetik a helyiségeket. Látogatási díj A fél évnél nagyobb összegű hátralékosok és akik nem tagjai a szövetségnek, a székházba két forint belépési díj lefizetése ellenében jöhetnek be, illetőleg a rendezvények jegyeit két forinttal magasabb áron kapják, mint a tagság. A belépési díjat 1960. január 18-tól kezdve tartoznak fizetni. Éspedig hétköznap délután, szombaton délután, vasárnap egész napon át, , Utolsó napirendi pontként tagfelvételi kérlmeket tárgyalt az Elnökség. Valamennyi jelentkezőt felvették a szövetség tagjai sorába. sőt Az elnökség következő üléfebruár 2-án, kedden tartja. 7. Az iskolát elvégzett minden tanulót azonnal elhelyeznek ipari tanulónak Nagy Elemérné főtitkár tájékoztatta az elnökség tagjait a szakmunkásképzésről. Előadta, hogy csak a nyolc osztályt elvégzettek lehetnek ipari tanulók. Sőt vannak olyan szakmák, ahol érettségi szükséges. A szakmatanulás lehetőségei bővültek, szobafestő és mázoló szakmával.Az iskolákban olyan szempontból is körül lehet nézni, van-e olyan tanuló, aki továbbtanulásra alkalmas, gimnáziumi tanulmányok végzésére alkalmas. Ha annyian vannak, hogy egy osztályt lehet számukra szervezni, akkor megcsinálják.) A szövetség igen nagy körültekintéssel és jó előre gondoskodik arról, hogy mire az ipari tanulók beiskolázására sor kerül, mindenki saját maga eldöntse, tudja, milyen szakmát választ. Természetesen előzőleg a szülőkkel is megbeszélik ezt a fontos kérdést. A 24 forintos tagsági díjban alapelőfizetés is benne van A tagság körében a küldöttközgyűlés határozatának közhírré válása óta sokat vitatják, hogyan fizessék a tagsá SZILVESZTER Már-már úgy volt, hogy a Szövetség székházában a tervezett és behirdetett szilveszteri mulatságnak technikai okok miatt el kell maradnia. A technikai ok az volt, hogy az Éttermi és Büfé Vállalat az utolsó napokban visszavonta a beígért büfészolgálatot, mert nem tudott dolgozót adni annak ellátására. Lett erre a hírre nagy riadalom, mert ugyebár el sem lehet képzelni dinom-dánom eszem-iszom nélkül? ! Ám a Szövetség kipróbált „öregei” nem hagyták ennyiben a dolgot, nem hagyták cserben a fiatalokat. Szépen összefogtak és еду-két nap alatt, úgyszólván a semmiből, dúsan megrakott büfét varázsoltak elő, ami biztosította a Szövetség szilveszterének megtartását, sőt sikerét. Szükség is volt erre a határozott, kezdeményező lépésre, mert nemcsak a budapesti és környéki tagság, illetve sorstársak készültek fel a Szövetség szilveszterére, hanem vidékről is sokan utaztak fel erre az alkalomra, akik mit sem sejtve az áthidalt nehézségekből, a legjobb hangulatban mulattak, búcsúztak a névtől és köszöntötték az új esztendőt. Figyelemre méltó, hogy milyen sok halló látogatta idei szilveszterünket és mulattak, táncoltak együtt a siketekkel. A hallók ugyancsak elcsodálkoztak, hogy milyen sok jól táncoló van a siketek között, akikkel zökkenőmentesen folyt a tánc. Azt meg kell hagyni, hogy a talpalávalót kitűnő zenekar szolgáltatta. Szünetekben a szövetségi tagok gyermekeiből összeállított műkedvelő gárda igen ügyes számokkal szórakoztatta a közönséget. Szegedi Gyula kultúrfelelős „csillagász” aggastyánnak öltözve, jövendőt mondott. Sokféle tombolatárgyat sorsoltak ki. ■. Jellemző a jó hangulatra, hogy midőn elérkezett a záróra és elcsendesedett a zenekar, nem ért véget mindjárt a mulatság. A zene ritmusai még éltek az idegekben, visszhangoztak a szívekben és ez vitte még egy darabig a táncot. Elmondhatjuk, hogy a Szövetség idei jól sikerült Szilvesztere a kollektív munkának, az „öregek” és a fiatalok összefogásának szép eredménye. Ezúttal is sokat segített a Budapesti Helyi Csoport, a nőbizottság és KISZ-szervezet. Attól függetlenül, hogy sok vidéki sorstárs itt töltötte a Szilvesztert, az összes vidéki csoportok a maguk területén is megrendezték a szokásos és szintén mindenütt jól sikerült szilveszteri mulatságukat. Boldog újévet..,