Siketek és Nagyothallók, 1960 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SIKETEK H0GY0THON­OK A SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XL ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1960. JANUÁR •1­­.*> ES Sorsolják a szilveszteri mulatság tombolatárgyait, (középen Keleti János országos elnök) Szabó felvétele, A pártkongresszus után Pártunk kongresszusa a vi­lágérdeklődés középpontjában volt. Nemcsak barátainkat, nemcsak a haladó közvéle­ményt, hanem a nyugati világ vezető politikai köreit, sajtó­ját is sokat foglalkoztatta. Központi Bizottság beszámoló­­­járól, kulturális gazdaságpolitikánkról, és művészeti éle­tünkről szóló összefoglalókról, sőt, a vitáról is jelentékeny terjedelmű cikkeket írtak. Még a hidegháborús hangulatkeltést szolgáló lapok egyike-másika sem tudta teljesen elhallgatni az utóbbi években elért ered­ményeinket. Több nyugati bur­­zsoá lap is kénytelen volt meg­állapítani: az országban ural­kodó légkör, a pártkongresszus ünnepélyessége, Budapest és a többi város külső képe és az országban szerezhető általános benyomások fejlődésről, az életkörülmények kedvező ala­kulásáról tanúskodnak. A pártkongresszus gazdag anyaga, eszmei és gyakorlati útmutatása a most következő hosszú időszakban nekünk, si­keteknek és nagyothallóknak is eligazítást, útmutatást nyújt, biztonságot, erőt kölcsönöz. Magában foglalja mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket ed­dig szereztünk és amelyeknek állandó tanulmányozása elen­gedhetetlenül fontos felada­tunk lesz a jövőben. Segít megtartani és elterjeszteni a bevált módszereket, elvetni azokat a hibás, helytelen esz­közöket, amelyek lassíthatnák, veszélyeztethetnék továbbjutá­sunkat. Mi, siketek és nagyothallók igyekszünk a ránk bízott fel­adatoknak a lehető legjobban eleget tenni: munkahelyünkön, a szövetségben, párt- és társa­dalmi munkában egyaránt. Ha számot vetünk helyze­tünkkel, most a pártkongres­­­szus határozatainak fényében még világosabban látjuk, hogy tennivalóink minden eddiginél több céltudatosságot, és oda­adást igényelnek. Sorstársaink városokban és községekben el­várják a szövetség társadalmi munkájának vezetőitől, hogy híven teljesítsék vállalt köte­lességeiket. S hogy életünk tel­jes legyen — ez is a pártkong­resszus szelleméből adódik — szeretettel kell istápolnunk sorstársaink zavartalan család életét is. Oda kell hatnunk gyermekeink nevelésénél, hogy teljes értékű munkásai legye­nek szocializmust építő ha­zánknak. A pártkongresszus nagy si­kere fölött érzett örömünk nem­ lehet ok sem elbizakodásra sem elernyedésre. Legyünk mi is azon, hogy munkahe­lyeinken a kongresszusi ver­seny lendületével folyjék to­vább a termelőmunka. Töre­kedjünk példamutatóan jó tel­jesítményekre. A mi jó mun­kánk is alapját képezi életünk további gazdagodásának. Ve­gyük ki részünket a szövetség szervező, és nevelőmunkájá­ból, párt-alapszervezetünk tár­sadalmi munkájából, mert szö­vetségünk erősödése, a sikere párttevékenység a lelke min­den eredményünknek, minden sikerünknek. Dolgozzunk úgy hogy megtartsuk, újra és újr kiérdemeljük szövetségünk , párt-alapszervezetünk vezetői­nek valamint halló dolgozótár­sainknak megbecsülését. AZ ELNÖKSÉG ÜLÉSÉRŐL Szervezési kérdéseket tárgyalt meg az elnökség Megvitatták a szövetség propagandamunkáját is­­ Fontos határozatokat hoztak Január 5-én tartotta ez évben első ülését szövetségünk új elnöksége. Az ülést Keleti János, szövetségünk országos el­nöke nyitotta meg. Ismertette a napirendet, majd átadta a szót Fehér Jánosnak, a szervezési kérdések előadójának. Az előadás után, annak egyes pontjai fölött élénk vita alakult ki. Ebben az elnökség jelenlevő tagjai valamennyien részt vettek. A színvonalas, építő jellegű vita után az ifjúság prob­­lámáit is megbeszélték. Az elnökség tagjai nagy figyelemmel hallgatták Nagy Elemérné főtitkár felvilágosításait. Majd több fontos határozatot hoztak, végül tagfelvételekkel foglalkoztak és folyamatban levő ügyeket tárgyaltak meg. A napirend első pontjaként Fehér János országos szer­vezőtitkár ismertette előadói beszédét. A szervezési munka eredményesebbé tételére előterjesztett javaslatok 1. ^ 1. Szövetségünk taglétszá­^ mának kb. 45—50 százaléka ^ szakszervezeti tag. Ezen ^ arány javítása céljából széles­­­ körű ismeretterjesztő előadá­­­­sok megszervezése szükséges. ^ E munkához fel kell használ­om a csoportok vezetőit és al­­t­taluk kifejtendő propaganda-1 munkát segíteni kell (film,­­ beszámoló, szakszervezet ál­­­­tal nyújtott előnyök ismerte­ti­tése stb.). Ezáltal el kell ér­­­ni, hogy taglétszámunk 85­­ százalékban szakszervezeti tag ^ I is legyen. 2. A fenti propagandamun­­­kával tagságunk előnyösebb­­ helyzetbe kerül (üdülés, szak­szervezeti segély, tüzelőakció , stb.), ezáltal szociális körülmé­­­­­nyei is javulnak. 3. A szakszervezeti tagság emelésével a SZOT lehetővé is teszi a szövetségünk részére­­ egy külön üdülő beindítását,­­ ahol a sorstársak üdültetése­­ biztosítva lenne. 1 2. 1. Az elavult eszközök ki­­­­cserélése a nyilvántartásnál,­­ ily módon a nyilvántartás le­ 0 egyszerűsítése és egyúttal pon­­t 1í­tosabbá tétele érhető el 1. Szervezési munka meg­gy­avítása a falvak és vidék bevonásával a tszcs­z útján is­­ lehetséges. A kapcsolatok fel­­­­vétele által több sorstársunkat­­ tudnánk beszervezni szövetsé­­^ günkbe. Ugyanis számtalan­­ eset bizonyítja, hogy a fal­ovakon és tanyákon még min­­­­dig sok a beszervezetten 0­0 sorstárs, 2. A már tag sorstársak 0 hozzátartozóit (siket, nagyon­­­ halló) is be kell szervezni, fel­­ lehet használni a tagtársakat a régi iskolatársaik beszervezé­­­­­­sére. Át kell vizsgálni a kilépett­­ tagok kartonjait s fel kell­­ szólítani őket, hogy akarnak-e 3 ismét tagok lenni?! Ezáltal is­­ több tagot nyerhetünk meg 0 О szövetségünknek. 3. A meglevő fiókok tovább­ 0 fejlesztésével is növelhető a 0 létszám. Ebből az alkalomból 0 minden csoport küldjön hely­­­­zetjelentést fiókjai helyzeté­­­­ről, vizsgálja felül működését 0 és az esetleges hibákat je­­­­lentse elnökségünknek. Mű­­̋ködésileg is segítse fejlődésü­­n­ket, csoporttagokkal látogassa ^ meg, rendezzen a fiókoknál ^ összejövetelt, ^ kultúrbemutatót, sportversenyt. Ezzel erő­dítse meg a csoport és fiók­o­k közötti együttműködést. 4. Rendezni kell a fiókcso­­­­­­portok ügyét Békéscsabán, 1 й Esztergomban, Salgótarján­­■ - ban, Tatabányán és Komá­­­­romban is. Esztergom például­­ teljesen lemaradt a tagdíjbe­fizetéssel. Salgótarján semmi hírt sem közöl. Békéscsaba is teljesen passzív. Tatabánya és Komárom a huzavona követ­keztében visszafejlődik. Ko­márom megye területén élő sorstársak egységét megbom­lasztották s így állandó szét­húzás van közöttük. Az első teendő e megyében egy egy­séges fiókot létrehozni. Salgó­tarján működése megszűnt, az ott élő tagok mind hátra­lékosok, eme állapot meg­szüntetése sürgető feladat. Amennyiben a fiók újrafelál­lítása nem lehetséges, úgy a tagság Miskolchoz történő csatolása célszerű lenne, ez­által a Nógrád megyei sors­társak csoportosítása is bizto­sítható. Veszprémi csoport a közlekedési nehézségek miatt gyengébb munkát mutat fel. Egyelőre mint csoport nehe­zen tud működni Zala megye beszervezett és vak beszervezetlen sorstársai­tömörítése megkívánja, hogy Nagykanizsán csoportot létesítsünk. Ebben az ügyben már történt lépés Zalaegersze­gen az ottani szoc. pol. osz­tálynál. Amennyiben helyisé­get biztosítanak, úgy Zala­egerszegen a Zala megye 1 fiókja működhetne. 4. 1. Gyógypedagógiai iskolák növendékeinek az iskola ne­velői útján történő beszerve­zése (ismert dolog, hogy az innen kikerülő végzős növen­dékek között sok nagyothalló van, akiket szülői ragasz­kodás következtében nem in­tézetbe, hanem a helyi pe­dagógiai iskolába íratnak be). 2. Siketnéma Tanintézetek végzős növendékeinek beszer­vezése ugyancsak a nevelők útján. De itt figyelembe kell venni még azt is, hogy­ leg­inkább munkalehetőség bizto­sításával érhető el eredmény. 3. Szakmai téren a végzős növendékek akarata szerint szakmai képzését biztosítsuk, e célnak megfelelően Sopron­ban faipari, Szegeden házi­ipari-vegyes ltsz-t, Szombat­helyen cipészipari, Vácon tex­tilipari, Budapesten lakatos, fémcsiszoló, autófényező, nyomdaipari stb. tanintézete­ket biztosítsunk. Ugyancsak Budapesten léte­sítendő szociális otthon kibő­vítésével is sok-sok sorstárs tagságot tesszük lehetővé. 1. Propaganda kifejtése te­rén a megyei lapokon keresz­tül felhívással kellene for­dulni a siket és nagyothalló sorstársakhoz, hogy legyenek tagjai szövetségünknek. Röplapok terjesztésével, esetleg plakátterjesztéssel, melyeket a városi illetve köz­ségi tanácsok útján kifüg­gesztve, kellő hírverés érhető el. A siketnéma tanintézetek társalgási óráin ismertetni kellene a szövetség hivatott­­ságát a növendékek előtt, ez­által már tanuló korban meg lehetne szerettetni szövetsé­günket a sorstársakkal és egyúttal széleskörű propagan­dát is érnénk el. Az intézetek felvételi nap­lói számunkra fontos doku­mentumok lehetnek akkor, ha felhasználnánk adataikat. Például számos olyan intézeti növendék van még most is, akik még nem tagjai szövetsé­günknek. 6. 1. Meg kellene rendezni or­szágos méretűen szövetségünk fennállása 10 éves évforduló­jának ünnepségeit, melyek a csoportok és fiókok bevonásá­val egyidejűleg lennének le­bonyolítva az 1960-as év fo­lyamán. 1. Költséges, de eredménye­sebb propaganda lenne, ha ri­portfilmet készíttetnénk szö­vetségünk munkájáról, a vi­déki csoportok, fiókok, ipari tanintézetek, intézetek mun­kájáról, sportmozgalmunkról, kultúréletünket szemléltető bemutatóinkról. És még szá­mos oly mozzanatról, ahol sorstársaink megállják helyü­ket. E film aztán széles töme­gekkel ismertetné meg szövet­ségünk életét, megszerettetné a sorstársakat, még jobban közösségünket és eredménye­sebbé tehetné szervezési mun­kánk elvégzését. Ai díjat, amelyben a lapelő­fizetés is benne van? Az el­nökség ezt a kérdést is eldön­tötte. Elhatározták, hogy a teljes tagsági díjat­­— 24 forintot — bélyegben kell fizetni (négy darab hat forintos bé­lyeggel). Tehát 24 forint beragasztott tag­sági bélyeg igazolja az új­ságelőfizetést is. Ha valaki félévi tagdíjat — tehát fél évre lapelőfizetéssel együtt 12 forintot fizet — ezt a körülményt, a féléves előfi­zetést a tagsági könyvben fel kell tüntetni. Tehát a tagdíj a lappal együtt 24 forint. Az a lapelőfizető, aki nem tagja a szövetségnek, 12 forint elő­fizetési díjért kapja a lapot. Az elsőéves ipari tanulók és a szövetség segélyezettjei 12 forintot fizetnek egy évre éves tagdíj és lapelőfizetés céljára. Lapunk példányszáma ja­nuár 1-től ötven százalékkal emelkedik. Az elnökség határozatot ho­zott a szövetség helyiségeinek látogatásáról. Természetesen a szövetség tagjai érvényes tagsági könyvük felmutatása esetén bármikor felkereshetik a helyiségeket. Látogatási díj A fél évnél nagyobb ös­­­szegű hátralékosok és akik nem tagjai a szövetség­nek, a székházba két fo­rint belépési díj lefizetése ellenében jöhetnek be, il­letőleg a rendezvények je­gyeit két forinttal maga­sabb áron kapják, mint a tagság. A belépési díjat 1960. január 18-tól kezdve tartoznak fizet­ni. Éspedig hétköznap délután, szombaton délután, vasárnap egész napon át, , Utolsó napirendi pontként tagfelvételi kérlmeket tárgyalt az Elnökség. Valamennyi je­lentkezőt felvették a szövet­ség tagjai sorába. sőt Az elnökség következő ülé­február 2-án, kedden tartja. 7. Az iskolát elvégzett minden tanulót azonnal elhelyeznek ipari tanulónak Nagy Elemérné főtitkár tá­jékoztatta az elnökség tagjait a szakmunkásképzésről. Elő­adta, hogy csak a nyolc osz­tályt elvégzettek lehetnek ipari tanulók. Sőt vannak olyan szakmák, ahol érettségi szükséges. A szakmatanulás lehető­ségei bővültek, szobafestő és mázoló szakmával.­­Az iskolákban olyan szem­pontból is körül lehet nézni, van-e olyan tanuló, aki to­vábbtanulásra alkalmas, gim­náziumi tanulmányok végzé­sére alkalmas. Ha annyian vannak, hogy egy osztályt le­­het számukra szervezni, ak­kor megcsinálják.) A szövet­ség igen nagy körültekintéssel és jó előre gondoskodik ar­ról, hogy mire az ipari tanulók be­iskolázására sor kerül, mindenki saját maga el­döntse, tudja, milyen szakmát választ. Természetesen előzőleg a szü­lőkkel is megbeszélik ezt a fontos kérdést. A 24 forintos tagsági díjban a­lapelőfizetés is benne van A tagság körében a küldött­­közgyűlés határozatának köz­hírré válása óta sokat vitat­ják, hogyan fizessék a tagsá­ SZILVESZTER Már-már úgy volt, hogy a Szövetség székházában a terve­zett és behirdetett szilveszteri mulatságnak technikai okok miatt el kell maradnia. A technikai ok az volt, hogy az Éttermi és Büfé Vállalat az utolsó napokban visszavonta a beígért bü­fészolgálatot, mert nem tudott dolgozót adni annak ellátására. Lett erre a hírre nagy riadalom, mert ugyebár el sem le­het képzelni dinom-dánom eszem-iszom nélkül? ! Ám a Szö­vetség kipróbált „öregei” nem hagyták ennyiben a dolgot, nem hagyták cserben a fiatalokat. Szépen összefogtak és еду-két nap alatt, úgyszólván a semmiből, dúsan megrakott büfét varázsol­tak elő, ami biztosította a Szövetség szilveszterének megtartá­sát, sőt sikerét. Szükség is volt erre a határozott, kezdeményező lépésre, mert nemcsak a budapesti és környéki tagság, illetve sorstár­sak készültek fel a­ Szövetség szilveszterére, hanem vidékről is sokan utaztak fel erre az alkalomra, akik mit sem sejtve az áthidalt nehézségekből, a legjobb hangulatban mulattak, bú­csúztak a névtől és köszöntötték az új esztendőt. Figyelemre méltó, hogy milyen sok halló látogatta idei szilveszterünket és mulattak, táncoltak együtt a siketekkel. A hallók ugyancsak elcsodálkoztak, hogy milyen sok jól táncoló van a siketek között, akikkel zökkenőmentesen folyt a tánc. Azt meg kell hagyni, hogy a talpalávalót kitűnő zenekar szol­gáltatta. Szünetekben a szövetségi tagok gyermekeiből össze­állított műkedvelő gárda igen ügyes számokkal szórakoztatta a közönséget. Szegedi Gyula kultúrfelelős „csillagász” aggastyán­nak öltözve, jövendőt mondott. Sokféle tombolatárgyat sorsol­tak ki. ■. Jellemző a jó hangulatra, hogy midőn elérkezett a záróra és elcsendesedett a zenekar, nem ért véget mindjárt a mulat­ság. A zene ritmusai még éltek az idegekben, visszhangoztak a szívekben és ez vitte még egy darabig a táncot. Elmondhatjuk, hogy a Szövetség idei jól sikerült Szilvesz­tere a kollektív munkának, az „öregek” és a fiatalok összefogá­sának szép eredménye. Ezúttal is sokat segített a Budapesti Helyi Csoport, a nőbizottság és KISZ-szervezet. Attól függetlenül, hogy sok vidéki sorstárs itt töltötte a Szilvesztert, az összes vidéki csoportok a maguk területén is megrendezték a szokásos és szintén mindenütt jól sikerült szil­veszteri mulatságukat. Boldog újévet..,

Next