Siketek és Nagyothallók, 1963 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
2 m /> >е^п [UNK]У Január 27-én, vasárnap este fél hat órai kezdettel mutatja be a kultúrgárda a székházban Dunai Ferenc „A NADRÁG” című színdarabját, a Vígszínház műsordarabját. (A színdarabban a vállalat igazgatója üzemi ünnepségre készülődik. hez. Ott, a lakáson, az Előtte még elmegy nőismerőséigazgató nadrágján egy kis folt esik. Megkéri nőismerősét, hogy távolítsa el a foltot. Közben összevesznek , és a nőismerős az igazgató nadrágját belevágja a fürdőkádba, ahol, persze, csuromvizes lesz. Vasalni akarja, de elégeti. Az igazgató nadrág nélkül nem tud elmenni az ünnepélyre, ahol neki kellene az ünnepi beszédet megtartani. Közben az igazgató felesége megtudja, hogy a férje a nőismerősénél van — válni akar. Később azonban a feleség megszánja férjét, ünneplő ruhát visz neki. Az igazgató erre elhagyja nőismerősét és még sikerül idejében az ünnepségre érkezni.) A mulatságos színdarabban fellépnek: Ábrahám Félix Lukács Miklós Kentner Kálmánné Szebesi Józsefné Mink Mátyásné Vitáris László 1963 az oktatás fejlesztésének éve legyen ! A Szövetség IX. küldöttközgyűlése anyagát lapunk 1962 december havi számában ismertettük. Most közöljük Rudas Nándor főtitkárnak a felszólalásokra adott válaszát. Egyetért Emszt Kálmánné javaslatával: ilyen nagy jelentőségű tanácskozás szombat délután kezdődjön és rendelkezésre álljon vasárnap is, hogy legyen idő a hozzászólásokra. Több mint valószínű, hogy 1963. első negyedévében megkapja a szövetség a szükséges televízió készülékeket, ebben az irányban tárgyalások folynak. 1963. év az oktatás fellendítésének éve legyen! Azoknak a kultúrcsoportoknak, amelyek színvonalasan szerepelnek, igyekszenek módot teremteni, hogy felléphessenek más csoportoknál. A kulturális munka fellendítése is egyik cél. Vigyázzanak, milyen darabokat mutatnak be. Politikai szempontból is megfeleljenek a kiválasztott darabok. A kulturális bizottság kialakítja majd azokat az irányelveket, amelyek szerint a kultúrcsoportoknak működni kell Érdemes főiskolát elvégezni, aki végzett, annak fenn van tartva az álláshely. A gimnázium nem nyújt szakképesítést, hanem az általános műveltség növelését. Pár év múlva olyan kádergárda lesz, hogy nem lesz többé probléma megfelelő embert találni egyes posztokra. Nemcsak maguknak a gimnáziumi tanulóknak jelent fokozott tanulásuk műveltségi emelést, hanem hatással lesz a közösségre is, ha a szövetségben lesz száz olyan ember, aki elvégezte a gimnáziumot. Fokozottan tanulni, sokat olvasni, így lehet boldogulni. A csoportok közötti verseny vándorzászlajának átadására nem került sor, mert a csoportok helyezésének eldöntésével kapcsolatban ellenvetés hangzott el. A küldöttközgyűlés bízza az országos elnökségre, mégegyszer nézzék át az eredményeket és igazságos döntést hozzanak. Tekintettel arra, hogy a küldöttközgyűlés már nem határozatképes a vidéki küldöttek jó részének elutazása miatt, valószínűleg a következő választmányi ülés a küldöttközgyűlés folytatása lesz, akikor fogják a javaslatokat elbírálni, határozatokat ott fognak hozni megvitatják az alapszabály-módosítás tervezetét és szavaznak majd felette. Az Országos Választmánynak tagja Takács Gábor is, akinek neve lapunk decemberi számából nyomdahibából kimaradt Megbeszélés az oktatásról (Folytatás az 1. oldalról.) .érettségizni egy fiatal siket 7—9 éves korában , sikerült meg, hallásmaradványa nincsen, tanulja a német nyelvet is. Jobban érti a szájról leolvasást mint a jelbeszédet Nézni kell azt is, a siket honnan ér el arra a tanítási fokra, amit a gimnáziumi oktatás megkíván. Vannak siket emberek, akik igénylik a hangbeszédben való gondolkodás szintjét, amely képessé teszi őket, alapos korrepetálás mellett a gimnázium elvégzésére, és ezt lehetővé is kell tenni számukra. Ha a képességük megengedi, a hallók között tanuljanak. Szükséges siket ipari tagozat felállítása. Az élettel szemben a tényleges munka fogja igazolni, hogy a szakmunkás-képzés milyen módja a helyes. A siket tömegeik szakirányú képzését meg kell oldani. Szükséges megfelelő, rendszerezett hangingertömeggel betörni a siket fiatalok agyába, a hallásnevelés útján kell járnunk, így lesz járható a siketek középiskolai oktatásának útja. Esetleg az egyetemi tanulmányok elvégzése is többek részére elérhető lesz. A tanfolyamok órarendjét a szükséglet határozza meg. Mikor a tanár belép a tanfolyamra, együtt van a család, oktatás-nevelésnél fontos, hogy jól érezze magát mindenki. Ő arról beszél a tanfolyami órákon, amire a hallgatók kíváncsiak. Tematikához ragaszkodni nehéz. A feladatok tömegében eligazodni — ezt kell megtanítani, de csoportonként, naponként más-más formában. A témakörök változnak, a lényeg ugyanez. Hosszú idő kell, amíg egy emberen meglátni, mivé fejlődött. Mennyire tud önállóan úgy viselkedni munkahelyén, társadalomban, ahogyan tanították. A siketek élete a konkrétuma! Tanításunk legtöbb eszköze a szó, a hangbeszéd. Nagy Ernő országos szervező titkár hozzászólásában hangsúlyozta: nemcsak érdemes, kell is a siketeket és nagyothallókat középiskolában, sőt egyetemen is, felsőiskolákban oktatni. Természetesen szelektálni kell. Akikben megvan a képesség, akarat, azokat középiskoláiba kell irányítani, azokat is, akik később vesztették el hallásukat, így nagyobb a szókincsük, de persze elsősorban azokat, akik siketen születtek, s akik jó oktatás mellett jól fel vannak készülve. Miképpen történjen a középiskolai foglalkozás? Egyelőre menjenek tovább a megkezdett úton. Tovább is járjunk az eddig járt úton, a siketek érdekében. A megbeszélésen elhangzottakat Rudas Nándor főtitkár foglalta össze. A gimnáziumi oktatásban ez évben szelektáltunk, az került az első osztályba, aki felvételi vizsgán megfelelő eredménnyel állt helyt, a többi előkészítőbe került. A tanárok nagy szeretettel végzik munkájukat. Megfelelő szakismeretükkel a Szövetségben folyó oktatáshoz irányelveket dolgozzanak ki. Ez a kérés jogos, hiszen a résztvevők az országban legjobban dolgozó tanfolyamok vezetői közül kerültek ki. Tervezi Ciolkovszkij kör megalakítását, ahol általános tanulmányokkal, világnézeti neveléssel, a Szövetség feladataival, célkitűzéseivel, politikai kérdésekkel, a vezetés kérdéseivel foglalkoznának. SIKETEK ÉS NAGYOTHALLOK 1963. JANUAR a A budapesti Helyi Csoport, Nőbizottsággal 1962. december 22-én karöltve, tartotta fenyőfaünnepéllyel egybekötött télapó-estjét a székház kultúrtermében, melyet megtöltöttek a tagok gyermekei szüleikkel. Az ünnepséget beszéd kíséretében Déri Sándor, elnökségi és pártalapsz. közp. vezetőségi tag nyitotta meg. Ezután szétnyílt a kultúrterem színpadi függönye és a gyertyafényes, csillogó karácsonyfával díszített színpadon megjelent a télapó Major Zoltán tagtárs személyében. Kis beszédet intézett a gyermekekhez. Jóra, jó tanulásra intette őket, majd átvonulva a nagyothallók helyiségébe, kiosztotta a gyermekek között az ajándékcsomagot, amit azok természetesen, nagy örömmel vettek át. N. E. /Шама О [UNK] [UNK] М [UNK]аnivmtcBc! Télapó est és Fenyőfa ünnepély Minden laptárs rendezte 1962. év december havában csak 7 új tagot szerveztünk be. A nagyothallók hármat, a hódmezővásárhelyiek kettőt, míg a budapestiek és a veszprémiek egyet-egyet. A veszprémiek még egy új tagot beszerveztek a múlt év végéig, azonban ez utóbbi belépési nyilatkozatát későn, ez év január elején küldték be úgy hogy azt már nem lehetett az 1962. december havi taglétszámba számítani. A decemberi teljesítmény bizony gyenge eredménynek tekinthető, még akkor is, ha az az év végi zárás előtt történt, ami általában lanyhuló képet szokott mutatni. Taglétszám szaporulat 1962. dec. hóban Az 1962. év utolsó hónapjában, decemberben a miskolci csoport csatlakozott a 100%-ot teljesítők díszes sorába. Ha figyelembe vesszük e csoport múlt év eleji gyenge állását, a fokozott előretörését, az elért teljesítményét dicséretesnek mondhatjuk. Gratulálunk már, hogy Kaposvárnak nem sikerült elérnie a 100 °/o-ot. Pedig közel állott hozzá. Budapest, Veszprém és Kecskemét sokat javított, azonban többre már nem futotta erejükből. Ez is azt mutatja: az igyekezettel már a kezdet kezdetén, vagyis az év elején kell indulni, hogy az év végén ne kelljen kapkodni, és kedvezőbb sőt, 100%-os eredményt tudjanak elérni. A tagtoborzó és tagdíjfizetési kampányt az 1963. évben is folytatjuk, és annak eredményeit lapunkban, a múlt évihez hasonlóan, hónapról hónapra kimutatásszerűen közölni fogjuk. Fel a taglétszám további emeléséért! Fel a tagdíj mielőbbi teljes rendezéséért! Csoportok és fiókok Helyezés fő Tagdíjfizetési aránya 1962. januártól dec. 31-ig Csoportok és fiókok 1. Nagyothallók 2. Hm.-vásárhely 3. Budapest 3. Veszprém Vác Szeged Békéscsaba Győr Debrecen Szombathely Pécs Kecskemét Baja Miskolc Sopron Nyíregyháza Kisvárda Kaposvár Nagykanizsa Cegléd Helyezés 2 3 1. Szeged 100,— 1 2. Békéscsaba 100,— 1 3. Hm.-vásárhely 100,— — 4. Győr 100,— — 5. Debrecen 100,— — 6. Vác 100,— — 7. Sopron 100,— — 8. Pécs 100,— 9. Miskolc 100,— 10. Kaposvár 98,4 11. Budapest 86,3 12. Szombathely 94,1 13. Kecskemét 94,— 14. Veszprém 92,8 — 15. Nagyothallóik 91,— — 16. Nagykanizsa 78,— — 17. Nyíregyháza 68,7 — 18. Kisvárda 62. Összesen: összesen: 95,8 SZABAD PÁRTNAPOT rendezett a budapesti helyi csoport január 17-ért. A csikorgó hideg dacára is több mint ötvenen jöttek el. Déri Sándor pártvezetőségi és elnökségi tag megnyitója után Csillág György párttitkár tartott előadást az országgyűlési és tanácsválasztásokkal kapcsolatban. Major Zoltán, Szabó József, Mink Mátyás, Nagy Ernő (kérjék meg a kerületi tanácsot, hogy egy tanácstag tartson beszámoló gyűlést a Szövetségben. Ilyen gyűlés 1959-ben is volt.) Varjú Mária, Füzesi Géza, Kincses Józsefné hozzászólásaira az előadó válaszolt. Bemutatkozó látogatás Az Eü. M. Szociálpolitikai Főosztálya bemutatkozó látogatáson fogadta a Szövetség központi elnökségének budapesti tagjait. Dr. Kádár Róbertné főosztályvezető, Jakab Anna osztályvezető és Schmidt Péter főelőadó behatóan érdeklődtek a Szövetség problémáit illetően, s elhatározták, hogy a jövőben is tartanak megbeszéléseket, vagy a Főosztályon, vagy a Szövetségben fontosabb esetekben. N. E. A ceglédi részlegnél a szilveszteri mulatság volt az első rendezvény. Jó volt a hangulat. 41-en vettek Tréfás-mókás műsor is részt. volt. Sikert aratott. A Természetbarát egyesületünknek 18 tagja vom.Én szerveztem meg, nagy gyakorlatom van, 1958- ban a Duna Cipőgyár természetjáró szakosztályának vezetője voltam, majd Cegléden a Cipőipari Vállalat Természetbarát osztályának túravezetője voltam.) A ceglédi részleg helyisége látogatott. Kun József Szegedről jelentik: December 18-án dr. Malinsziky László , Pintér Dávid és dr. Schmidt Péter az EÜ. Minisztérium főelőadói, dr. Szilágyi István a helyi szoc.pol. csoport vezetője társaságában meglátogatták a helyi csoportot és áttárgyalták a problémákat. Üdvözöljük az ilyen helyszínen való tárgyalásokat, mely sok iratváltást tesz fölöslegessé. (B. S. L.) Az OMKER hallásjavító szaküzlete 1983. január 11-től ismét a régi helyén, Budapest, VI., Népköztársaság útja 36 szám alatt működik. Itt árusítják a hallásjavító készülékeket és tartozékaikat, és itt történik azok javítása, illetőleg karbantartása. (Telefon: 118—080.) (A Budapest, VI., Zichy Jenő u. 4. szám alatt az árusítás és javítás megszűnt.) A hallásnevelés modern útja Ifj. dr. Götze Árpád fülszakorvos a szövetség székházában a nagyothalló csoport rendezésében december 14-én előadást tartott 1962. év nyarán tett tanulmányútáról. Az előadást több, mint kétszázan hallgatták feszült figyelemmel. Az előadás néhány részletéből alább adunk ismertetést. Hollandiában, Nordwijkban nemzetközi audiológiai kongresszus volt, amelyen részt vett a magyar származású, Nobel-díjas Békésy professzor is. A hallás legújabb élettanmechanizmus elmélete témakör megbeszélését ő vezette. (Egy előadás 10 perces volt.) Tanulmányútja során alkalma volt látni Békésy-féle audiométert, különleges automata hallásmérő készüléket. Megállapította: nálunk csak van lemaradás, technikai téren a szakembereink tudása egyenrangú a külföldi szaktudósokéval. Persze, állandóan tanulni kell, fő, hogy tudjuk, milyen úton kell járnunk! Groningenben meglátogatta a világ negyedik legrégibb siketnéma intézetét. Ma azok a gyermekek, akik régebben siketnéma iskolába jártak volna, nagyothalló iskolába járnak. A siketeket beszédre tanítják nagyothalló készülék segítségével. Egy gyermek sincsen, aki ne kapna hallókészüléket, még az is, akinél a legmodernebb hallásvizsgálat sem tud hallást kimutatni. Ennek nemcsak lelki hatása van, hanem még reménytelennek látszó esetekben is igen jó a hatása. A rezgéseket fokozottan felerősítve kapják. A nagyothalló gyermekek hallókkal járnak iskolába, megtanulnak beszélni, míg a halláserősítést pedagógiai úton nagyothalló iskolában folytataják. A siketnéma intézetben több csoportban folyik oktatás. Az „a” csoportban elsősorban hallás útján, készülék segítségével érintkeznek a külvilággal, ebben persze a szájról olvasás is támogatja a gyermeket. A gyógypedagógus a beszédhibát korrigálja. A „b” csoportban a beszédtanulás nem a halláson alapul elsősorban, de itt is a hallás segítségével. Az eredmény: előkészítik magasabb osztályok látogatására a gyermeket. Például középfokú osztályban hét gyermek franciául tanul. Fiókban mindegyik audiógramja, megmutatták. Ilyen hallású gyermekek nálunk siketnéma intézetben vannak. Dániában van a világ legtökéletesebben kiépített hallásgondozó rendszere. Ingyenes a vizsgálat, a hallókészülék, javítás, négyévenkénti csere, egyéni illesztők, elemek. Magas fokú a fülészet, a gyógypedagógia, fejlett a híradástechnikai ipar. Ez a három tábor összefogott és létrehozta a korszerű persze állami hallásgondozást, segítséggel. betegeket felkutatják, felkeresik lakásán, otthonában, munkahelyén. (Nálunk sokan még ma is húzódoznak hallókészülék viselésétől, nehéz meggyőzni a beteget, hogy idő kell, amíg a füt és a készülék összeszokik, fél is szükséges ehhez.) és Dániában érdeklődnek a nagyothallóktól: van-e otthon indukciós hurkuk, hallgatnak-e vele? Csaknem kivétel nélkül ezzel hallgatják a rádiót, mozikban, színházakban, előadótermekben sokszor előnyösebb helyzetben vannak ezzel a nagyothallók, mint a jól hallók. (Nálunk a nagyothallóknak is sokat kell még tanulniok. Dániában, Svédországban a betegek szakképzettek, mi az a nagyothallás, tudják, milyen nagyothallásuk van. Ismerik a decibelt. Ismerik a műtétet. Nem szaladgál jobbra-balra a beteg, saját hallását jól ismeri. A betegek objektíven érdeklődnek, az orvos ténykedésében százszázalékosan megbíznak, így azután sikerül sokszor megjavítani hallásukat.) Dániában a nagyothallók 85 százaléka visel hallókészüléket. Arra a kérdésre, hogy meg van-e elégedve a készülékkel, a megkérdezettek 81 százaléka válaszolt igennel. Nálunk az eladott hallókészülékek 40 százalékát viselik, Németországban 60 százalékát. A rendszeres törődésnek az eredménye ez a jelentős eredmény. Igen jelentős az eredménye a rendszeres hallókészülék-viselésnek. Erre egy adat. Egyik amerikai gyár, ahol sok nagyothalló dolgozik, két hétre kötelezte a nagyothalló dolgozókat, hogy készülék nélkül dolgozzanak. A teljesítmény 30 százalékkal csökkent. Modern szuper hallókészülékek 60 decibel helyett 70--75, néha 80 decibel erősítést is elérnek. Ez jelentős a siket gyermek halláserősítésénél. Vannak olyan készülékek, amelyek a színpadról érkező hangokat jól erősítik, a túl erős hangokat lefojtják. Legújabb készülékek azért is előnyösek, mert velük a nagyothallók fájdalom nélkül tudnak érintkezni az emberek között. A szemüvegbe épített, a miniatűr készülékek, a hallójáratba beleférő készülékek keveset erősítenek, és csupán egy, másfél óráig használhatók. Olyan nagyothallók számára, akiknek erős készülék kell, a szemüvegkészülék hatásfoka erősítésre nem alkalmas. A nagyothalló iskolák tantermeiben indukciós hurok van, a tanuló leteheti a csoportos készüléket és előveheti saját készülékét. A siketnéma-oktatás új útja a hallás útján való beszédtanítás,, a beszéd kialakítása, a fejlődés útja a hallásfejlesztés, hallásnevelés. A siket gyermekeket hallani tanítják, így lehet siketből nagyothalló és nagyothallóból halló. A siket tanintézetekből nagyothalló iskola lett. A gyermekek számára nagyothalló tanácsadó állomás van születéstől beiskolázásig, tehát iskolás kor előtt. A gyermekek hallókészüléket kapnak, s a szülőket megtanítják, hogyan kell kezelni a készüléket. A siket és nagyothalló gyermek legkönnyebben kétéves kora körül tanul meg beszélni. Ez a felismerés igen eredmény, nagy fejlődés: nagy kétéves kor körül kezdődjön a hangos beszéd tanítása. A gyermek játszik más gyermekekkel, játszani tanul, és közben tanul beszélni. Van intézmény, ahol hároméves korban írni-olvasni tanítják a siket és nagyothalló gyermekeket. Ez melléktermék a tanításnál. Minden gyermek meg tud tanulni írni, olvasni hároméves korában, ám nincsen rá szüksége, de a siket és nagyothalló gyermekeknél a hallásnevelésnél, a hangos beszédtanításnál fontos szerepe van. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Bógner Gyula, a nagyothalló csoport elnöke mondott köszönetet az előadónak. Felhívta a nagyothallók figyelmét: ne szégyelljék viselni a nagyothalló készüléket, küzdjék le gátlásaikat. Meg kell tanulni hallani, megtanulni a hallókészülék használatát.