Siketek és Nagyothallók, 1964 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

SIKETEK ES NAEYOTHAU ПК Ünnepi gyűlésen adták át a Gázár András emlékérmeket a Sollen Amióta a Cházár András emlékérmeket évről évre a si­ketek és nagyothallók érdekében a legjobb munkát végzők számára kiadják, először fordult elő, hogy nagyüzemben adták át a kitüntetetteknek, először kapta gyárban nyújtott kiemel­kedő segítségéért hajló ember. Az ünnepi gyűlésről a gyár üze­mi lapja is beszámolt. A cikket alább közöljük. Két kitüntetés Évszázadokon keresztül az emberiség kevésbé hasznos, sajnálatra szoruló tagjai vol­tak a siketnémák. Nehézkes jel­beszédük alig-alig tudta át­hidalni a szakadékot, ami a halló és beszélni tudó embe­rektől elválasztotta. Cházár András volt az első, aki felismerve emberi értékeit a siketnémák vette rendszeres­­ megszer­oktatásukat. 1802-ben Vácott alakult meg az első olyan intézet, ahol a jelbeszéden zöngésségének kívül a hangok érzékeltetésé­vel, a szájmozgás leolvasásá­val „beszélni” és „hallani” ta­nultak a siketnémák. Hosszú évek elkeseredett harca után végül is diadal­maskodott Cházár András kez­deményezésének ügye. Kezde­ményezése nyomán az egyre fejlődő oktatás lehetővé tette, hogy a siketek középis­kolát, sőt, egyetemet végezze­nek, s ahol nem feltétlen szük­séges a hallás , ott kiválóan megállják helyüket. A szövet­ség minden évben 15 emlék­érmet oszt ki legjobban dol­gozó, munkájában példamuta­tó tagjai között. Azok a halló dolgozók is részesülnek e ki­tüntetésben, akik segítik és támogatják a sketeket. A Goldberger kelenföldi te­lepén mindig nagy figyelem­mel foglalkozott a siketek­kel. Külön instrukció, ké­rés nélkül a legmesszebbme­nőkig mindent elkövetett, hogy szakmailag és emberileg egyenrangú tagjaivá nevelje siket dolgozóit. 1963-ban gyárunk két dol­gozója részesült Cházár And­rás emlékérem adományozásá­ban. Barcza Dénes elvtárs, a siketek gyári bizalmija siketek között végzett lelkiis­­­meretes társadalmi­ munká­jáért és Lei­tner László elv­társ, segítő munkájáért, a si­keteknek nyújtott különös megbecsülésért és támoga­tásért. Az emlékérmet a Sike­tek Országos Szövetségének titkára nyújtotta át. (Goldberger Textil, a Gold­berger Textilművek dolgozói­nak lapja cikke. A lap két képet is közöl: Nagy Ernő or­szágos szervező titkár átnyújt­ja a Cházár András emlék­érmet Barcza Dénes elvtárs­nak. Gratulálunk a ki­tüntetéshez! A másik képen Leitner László elvtársnak nyútja át az emlékérmet Nagy Ernő.­ Elértük, amiért Cházár András küzdött! December 29-én ünnepségre gyűltek össze a Goldberger­i Textilművekben dolgozó siket " és nagyothalló dolgozók. Ek­kor volt a két új Cházár András emlékérmes kitünteté­sének ünnepélyes átadása. Megjelent a gyűlésen Diószegi Imre igazgatóhelyettes, Wi­­techa Pálné, a textilszakszer­­vezet budapesti bizottságának munkatársa, Berger Antalné, a pártbizottság titkára, Tor­­másy Sándorné, az szb titkára. Az ünnepség megkezdése előtt elmondták, hogy a lánchenger­­szerelők részére tartott szerelő tanfolyamon három siket vett részt, Péter Károly és Német­h István ötöst kapott, míg Hor­­­­váth László hármast. Novem­ber 7 ünnep alkalmából öt si­ket dolgozó kapott jutalmat: Szebeliné, Dobos Etelka, Bar­cza Dénes 150—15­0 forintot, Witl Lajosné és Kis György lakatos 100—100 forintot. (Kis György fantasztikusan szor­galmas, a szálvilla-készítés mestere, ő készíti zongorahúr­ból az egész gyárnak, még más gyáraknak is.) Az ünnepi ülést Barcza Dé­nes, a siket és nagyothalló dolgozók üzemi bizalmija nyi­totta meg. Rudas Nándor fő­titkár ismertette Cházár And­rás életét, tevékenységét. Ő volt az első Magyarországon, ak­i felismerte a siketek em­beri értékeit, s megszervezte­­ oktatásukat, feltárta a hangos beszéd elsajátításának és a műveltség megszerzésének fontosságát. A Goldberger gyárban mai színvonalon foly­tatják ezt az úttörő munkát, szakmai továbbképzést bizto­sítanak a siketek részére is. Rendszeresen tájékoztatják őket a felmerült problémák­ról. Első ízben kap üzemben halló dolgozó Cházár András emlékérmet. És első ízben kapja üzemi siket bizalmi ezt a kitüntetést. Nagy Ernő országos szerve­ző titkár adta át a kitüntetést Leitner László gyárrészlegve­zetőnek és Barcza Dénes üze­mi bizalminak. Leitner László elmondta, hogy a szövődő éves tervét 1963. december 17-én teljesítette — ebben (és a túl­teljesítésben) a siket és na­gyothalló dolgozók munkája is benne van. 1964 feladatai nagyobbak lesznek. Szakács Antalné, a szakszervezeti mű­helybizottság elnöke jutalom­könyvet és vörös szegfűcsok­rot adott át a két kitüntetett­nek. Az ünneplő közönség egy része a Gáliban Virágcsokorral köszöntik az új Cházár András érmes Leitner Lászlót. 1964. JANUAR. ÚJÉVI ÜDVÖZLETEK •тн [UNK] [UNK]тпт [UNK]*» '■ ••' <- ■ [UNK] • lill! VBHI ’ s *•Ш . <--4 < > jrt. V <<?%*'>*■'• > C­íh . Kti< Zxsai 'Y'á­td $>> ;.*!,• iV-i У­ÍAX.-4- V­•>**•< Л. ШКУ­ 3 tv* fitt* .ty.ÄKV », X«S.LÁ<191 <±* >*S5 • : m Ъ: .­­ . ■ 1964-ben is rengeteg újévi jókívánság érkezett a központi vezetőséghez és lapunk szerkesztő­ségéhez. Ezúton is köszönjük a kedves megemlékezéseket és forró szeretettel kívánunk mi is boldog új évet! TÖBB RENDEZVÉNYT A szövetség pártalapszerve­­zete decemb­er 21-i taggyűlését­­ Virág Ferencné pártvezetőségi tag nyitotta meg. Bejelentette, hogy Lengyel László párttitkár és Déri Sándor pártvezetőségi tag a Szabadság-hegyen üdü­lőben vannak — ugyanazon szobában. — Ismertette a na­pirendet. Földvári Sámuel kül- és belpolitikai tájékozta­tója után Virág Ferencné ér­tékelte a pártalapszervezet 1963. évi munkatervét, ame­lyet a párt VIII. kongresszu­sa határozatai alapján állítot­tak össze. Öt fő pontra tago­lódott: szervezés, pártoktatás, pártépítés, tömegszervezeti munka, kulturális munka. A pártalapszervezet tag­gyűlésének határozata sze­rint a rendszeresen meg­tartott taggyűléseken és a szövetség szerveinek min­den jelentősebb összejöve­telén kül- és belpolitikai tájékoztatást tartottak. Az utóbbi hónapokban minden párttag meg lett bízva párt­­munkával. A jelenlegi fő fel­adat: felkutatni a más párt­­a­l­apszervezetek­hez tartozó si­ket és nagyothalló elvtársakat, ehhez a munkához aktívaként minden párttagot bevonnak. A pártoktatás eredményes volt. Jó lenne, ha a nagyothalló cso­portban is lenne szervezett pártok­tatás. A párton kívüli tömegek közt végzett politikai felvilágosító munka fontos. Régebben voltak aktívaérte­kezleteik, párttagok és párton­­kívüli aktíváik bevonásával. A szövetség és­ a pártalapszer­­v­ezet problémáit egymástól­­ elválasztani nem lehet. Ezért rendszeresen kell tartani a jövőben aktívaüléseket. Bogner Gyula, Mink Má­tyás, Kentner Kálmán, Weicher Sándor, Ernő, Ádám János, Galambos Földvári Sámuel, Nagy Ernő felszólalá­saira Virág Ferencné vála­szolt. A kulturális munka fel­felé ível. A vidéki vendégsze­repléseket hiba volt az utolsó hónapra halasztani. Elismerés, siker kísérte a vendégszerepléseket, ez adjon erőt további jó munkára. Ne ütközzön Budapesten sport, a helyi csoport rendez­­­vénye, és jó beosztással­­ minél több legyen. A pártvezetésig részéről minden támogatást megadnak ahhoz, hogy 1964. az olimpiai előkészítés éve le­gyen. Vegyen részt a tagság a problémák megoldásában Súlyos probléma Hódmezővásárhelyt a helyi csoport helyi­ségének megoldatlansága. Lapunkból olvasóink figyelemmel kísérhették a hódmezővásárhelyi csoport hatalmas fejlődését. És a csoport élete mégsem fejlődhet ki, mert a parányi helyi­ség kalodába zárta a sok-sok nemes törekvést. A Csongrád megyei Hírlap figyelemre méltó cikkben foglalkozott ezzel a tarthatatlan helyzettel. Alább közöljük a cikket: Kétszáznegyven segítségre váró ember Alig 20 négyzetméteres he­lyiség, padlás nélküli féltető­vel, szimpla műhelyablakkal. Hosszú hónapok óta itt műkö­dik a Siketek és Nagyothal­lók Országos Szövetsége vásár­helyi csoportja. Valamikor garázsnak használták ezt a helyiséget. Jelenleg iroda, tan­terem, tv-s­zoba, valamint tag­gyűlések, értekezletek, előadá­sok színhelye. Mondanunk sem kell: egyik célnak felel meg a klubtermük, sem hi­szen a középre helyezett asz­talnál 7—8 ember fér csak el, s a beugró kis sarokrészben hegyen-hátán az irodai felsze­relés. S ami ennél is súlyo­sabb, a szimpla falú, padlás nélküli termet télen képtelen­ség megfelelően fűteni. A cso­port nem érdemli meg ezt a mostoha helyzetet, hiszen or­szágos viszonylatban is igen jól működik, mint 240 tagja Ma már több­ van­ szervezésben például. A tag­­a köz­ponti lapjuk szerint, országo­san a második helyezést ér­ték el. De egyéb téren is igen eredményesen dolgoznak. Há­rom tanfolyamon tanulnak a tagok. Több mint ötvenen vesznek részt a speciális oktatásban, különböző szakta­nárok irányításával. Hangsúlyoznunk sem kell, mennyire fontos ilyen nagy létszámú csoport részére a megfelelő kulturális élet ki­alakítása. Fontos ez azért is, mivel a szövetség helyi cso­portjának tagjai szinte képte­lenek más szervezetekbe beol­vadni, ott megfelelő kultúrá­­lódási lehetőségeket találni, hiszen a hallás vagy a beszé­lőképesség fogyatékosságai akadályozzák őket ebben. A csoport titkára, Vida László, lelkiismeretes, önzet­len munkát fejt ki­ a csoport szervezése, összetartása és kulturális, szociális igényei­nek a lehető legjobb kielégí­tése terén. Sajnos, már ő is belefáradt a sokszor meddő ügyintézésbe, s lemondott. Igaz, hogy a hallókészülékeik megszerzéséhez kaptak segít­séget, de a helyiség­ügyben még mindig nem sikerült ki­elégítő megoldást kiharcol­­niok. Amikor a vásárhelyi városi tanács szociálpolitikai csoport­jának vezetőjénél érdeklőd­tünk, olyan választ kaptunk: kár türelmetlenkedniök a csoport vezetőinek, hiszen februárra megkapják új he­lyiségül a helyi vegyesipari vállalat József Attila utcai kárpitosműhelyét. A vegyes­ipari vállalat vezetői viszont úgy nyilatkoztak: Addig nem tudják átadni a két műhely­­helyiséget, amíg nem rendez­kednek be a Bajcsy-Zsilinszky utcai leendő új telepükön. Er­re valószínűleg majd csak a jövő év dereka táján, esetleg később kerül sor. Véleményünk szerint na­gyon lelkiismeretesen kell a csoport ügyeinek intézését felkarolni. Amikor valamilyen helyiséget kiutalnak szár­uk­­ra, szükséges figyelembe ven­ni annak fűthetőségét, vala­mint azt a körülményt, hogy ott nemcsak irodai munka és társalgás folyik, hanem szélesebb körű oktató-ne­velő munka. Olyan embe­reknek töltik itt meg az életüket tartalommal, akik helyzetüknél fogva sóvá­rogják a kultúrát, a kö­zösségi életet. Tanfolyamaikon olyan ké­pességekre tudnak szert tenni, amely alkalmassá teszi őket az emberibb életre, az alkotó munkára. A csoport kultúr­­felelőse, Dura Béla vegyész­­technikus, fájó szívvel emlí­tette, hogy szép kult­úrprog­ramjukat a szűk helyiség miatt nem tudják végrehajta­ni, pedig beterveztek orvosi, képzőművészeti előadásokat, s egyéb rendezvényeket, továb­bi tanfolyamokat stb. De van más természetű sérelmük is. Igen sokan el tudnának kö­zülük helyezkedni különböző fizikai vagy szellemi munká­ra, amennyiben ehhez foko­zottabb támogatást kapnának. Úgy gondoljuk, hogy a szö­vetség egyik Szegeden műkö­dő kisipari szövetkezete veze­tőinek módjukban van a vá­sárhelyi részlegek további fej­lesztésénél ezt érvényesíteni. A vásárhelyi párt- és tö­megszervezetek jelenleg foglalkoznak a csoport prob­i­­lémáival, a tanácsszerveken és az országos szövetség irá­nyítóin a sor, hogy végre ki­elégítő megoldást találjanak a csoport egészséges életének a kialakításához. (kovács) A helyiségkérdés megoldásáért­ Hódmezővásárhelyt Sajti Imre, a városi pártbizottság első titkára, Molnár László, a pártbizottság munkatársa je­lenlétében fogadta Rudas Nándor főtitkárt, Nagy Ernő országos szervező titkárt, Vi­da László csoporttitkárt, Molnár Imrét, a helyi csoport elnökhelyettesét, sabb kérdésekről, A legfonto­elsősorban a helyi csoport helyiségkérdé­séről tanácskoztak. Vida László ismertette a problémá­kat, majd Rudas Nándor fő­titkár szögezte le, hogy a je­lenlegi hódmezővásárhelyi he­lyiség a csoport tevékenységé­hez, más­ fejlődéséhez nem alkal­majti Imre párttitkár elmondta, sokat törődtek a helyiségkérdés megoldásával. Tagja a városi tanács végre­hajtó bizottságának, ismertet­te a városi tanács részéről tett erőfeszítéseket. Utasítot­ták az igazgatási osztályt, hogy a lehetőségen belül, szinte elsőnek, oldják meg a szövetség helyiségigényét. Mihelyt felszabadul megfele­lő helyiség, meg lesz oldva ez a kérdés. A vegyesipari vál­lalatok öszevonása révén fel­szabaduló helyiségek közül a legalkalmasabbat igénybe ve­szik. Nem tudni, mikor, de ha csak kicsi lehetőség kínál­kozik, megtalálják a megol­dást. Taggyűlések, összejövete­lek, oktatás céljára a ke­rületi pártalapszervezetek szívesen adnak helyisé­­­­get, a pártalapszervezetek vezetőségével össze kell hangolni az időt, meg kell beszélni. Átmeneti megoldásnak ezt a lehetőséget igénybe lehet ven­ni. A pártalapszervezet a vil­lanyt, a fűtést vállalja. Tisz­tázni kell, mi az igénye a a helyi csoportnak, nyújtsák be pártalapszervezetnél igé­nyeiket, amit majd összehan­golnak a pártházak beüteme­zett programjával. Reméli, hogy a helyi csoport igényei­nek jelentős részét ki tudják elégíteni. Nyújtson a helyi csoport a helyiségkérdés meg­oldásánál úgy is segítséget, hogy a tagság derítse fel, van-e nem megfelelően haszno­sított épület. Ha tudnak ilyet, még átalakítással is használhatóvá teszik a helyi csoport számára. Hódmezővásárhelyt a helyi csoport tagjai és vezetősége a kezdeti lépéseket teszik, nem szabad türelmetlennek len­niük. Vinni tovább a munkát, ha lehet, kicsit javítani a feltételeken, megteremteni, amit a lehetőségek engednek. Közösen, szívósan küzdjenek azért, hogy az akadályozó szemléleteket felszámolják, ha valahol akad ilyen. Bizonyos idő után nagyobb türelmet­lenséget alkalmazhatnak majd, mint jelenleg. A hód­mezővásárhelyi viszonyok sem rosszabbak mint másutt. Ha Budapesten, Vácott és más vá­rosokban a siketek és nagyot­hallók megállják a helyüket. Hódmezővásárhelyt is meg kell adni számukra a lehe­tőséget. Vida László csoport­titkár tevékenysége értékes ezen a vonalon. A mozgalom keretében egy célért küzde­nek az egész országban. A legnagyobb elismerés, amit egy-egy vezető kaphat, a tö­megek elismerése.

Next