Siketek és Nagyothallók, 1964 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1964-09-01 / 9. szám
4 SIKETEK IIs NAI.YOTHAI.I-Лк 1064. SZEPTEMBER A PÉCSI PANTOMIM GÁRDA GYŐZÖTT AZ ELSŐ ORSZÁGOS KULTÚRVERSENYEN A férfi egyéni versenyben első Bagó Lajos, Pécs, a női egyéni versenyben első Schuller Beatrice, Budapest, nagyothallók csoportja Óriási érdeklődés előzte meg az első országos kultúrversenyt. Mindkét versenynapon, augusztus 22-én, szombaton és augusztus 23- án vasárnap este, zsúfolásig megtelt a székház nagy kultúrterme. A kezdet nagyszerűen sikerült, az első lépés, az elindulás jó volt. Bizonyította azt, hogy megértek az előfeltételei az országos jellegű fesztiválnak. A tagtársak, sorstársak kulturéhsége megérdemli a fokozott figyelmet. A résztvevő helyi csoportok kulturgárdái pedig azt igazolták, hogy az öntevékeny színjátszó csoportok megfelelő színvonalú előadásokat tudnak produkálni. Az első lépés után jogos a várakozás a további lépések, az előrehaladás iránt. Megfelelő irányítás, segítségnyújtás mellett, a jövőben fokozatos fejlődéssel, egyre fokozni lehet majd a résztvevő csoportok számát. És fokozni lehet majd a műsorszámokat bemutató kultúrgárdák szereplőinek számát. Az első országos kultúrverseny a vártnál jobban sikerült. A résztvevő helyi csoportok többet adtak, mint amennyit vártak tőlük. Az 1964-ben megrendezett első országos kultúrverseny úgy kerül be majd a szövetség történetébe, mint ami előjátéka, próbája, indulása volt a kulturális fesztiváloknak. Az első kultúrverseny még rögtönzött verseny volt. Azt tudtuk meg, mire képesek önerejükből a kulturális munkával már most foglalkozó helyi csoportok. Azok a helyi csoportok, amelyek részt vettek a kultúrversenyen, nagy vonalakban megértették, mit kell csinálniok. És a közönség is megértette az első országos kultúrverseny jelentőségét. Váratlan nagy siker volt a kétnapos kultúrversenyen. Azt lehet mondani, a szövetség kulturális ünnepe lett a kétnapos kultúrverseny. Megmutatta az utat, amelyen haladni kell. Ezen az úton, kultúréletünk ezen új útján találkozik a széles közönség érdeklődése kultúrmunkásaink nagyszerű tevékenységével. Ez az út vezet kulturális életünk, műveltségi színvonalunk általános emelkedéséhez. Felfelé vezet ez az út. És ezen a felfelé vezető úton szívesen együtt jön velünk a kultúra minden igaz barátja, a kulturális élet egyre izmosodó, bővülő tábora, szereplők, nézők egyaránt. Ezt a nagyszerű kilátást tárta fel az első országos kultúrverseny átütő sikere. A kultúra minden művelőjének, a kultúra minden igaz barátjának azt a megszívlelendő tanulságot nyújtja ez az elsöprő, minden kételyt elhárító siker: Bátran, előre, tovább a megkezdett úton! Az elsőt kövesse a második! Még szélesebb alapokon, még több résztvevővel. A helyes kezdeményezést igazolta a siker. A felkeltett várakozás előjele a még nagyobb érdeklődésnek, a fokozódó sikernek. Az első országos kultúrverseny sikeréért köszönet a rendezőknek, a szereplőknek és köszönet a szakemberekből összeállított zsűrinek! A zsűri munkája tanítás a további kultúrmunkára Augusztus 22-én este olyan tanácskozás volt a székházban, amilyen még sohasem azelőtt. Az első országos kultúrverseny zsűrije tartott előzetes megbeszélést. Az asztal körül Harsányi Gizi, Császár Kamilla, Ligeti József, Kovács Imre, Perényi Kálmán ny. színészek — a zsűri hivatásos tagjai — mellett ott ültek Konkoly Márta, Sipos Erzsébet és Ádám János, akik a szövetség képviseletében vettek részt a zsűri munkájában. A zsűri színész tagjai elsősorban megállapodtak a bemutatásra kerülő produkciók elbírálásának egységes szempontjaiban. — A megjelenést, a produkciót, az együttest nézik — mondja egyikük. — Az egyéneket először, ezután az összességet — mondja másikuk. — Arcjáték, magatartás színpadon — így a következő a vélemény. — Amit tudnak, hogyan tudják kifejezni azt a kultúrművet, amit előadnak — mondják többen is. — A táncnál a ritmus... Megegyeznek abban,, nem mindennapi kulturális esemény szemtanúi lesznek, amire vállalkoztak, első és egyedülálló a maga nemében. Minjárt leszögezik azt is, hogy a siket zsűritagok nemcsak tanácskozási joggal vesznek részt a munkában, hanem a döntésben is teljes értékű szavazattal rendelkeznek. Tehát a zsűri minden tagjának szavazata számít, ez a nyolc szavazat. Mi lesz szavazategyenlőség esetén? Elnököt kell választani, akinek szavazata ilyen esetben dönt. Egyhangúan a zsűri elnökévé választják Ligeti Józsefet. Hamarosan megegyeznek az elbírálás módjában, és abban is, hogy a zsűri ne tapsoljon senkinek, bármennyire is tetszik egy-egy műsorszám. A további tárgyalás folyamán új és új szempontok merülnek fel: a zsűri a rendező munkáját is értékelje. Fontos, hogyan érteti meg magát egyegy szereplő a közönséggel, hogyan vesz részt a kultúrcsoport teljesítményében? Mind az egyéni, mind az együttesek eredményét értékelik. Lehet egyéni szereplő jó, és ugyanakkor az együttes munkája kívánnivalót hagyhat maga után. Az egyén azért megkaphatja a legmagasabb elismerést, ha az együttes, amiben játszott, nem is éri el a legfelső szintet. A zsűri minden tagja önállóan értékel. Külön értékeli minden zsűritag az együttesek és a rendező munkáját, hiszen a rendező teljesítménye az, amit az együttes produkál. És külön értékeli minden egyes szereplő munkáját. A zsűri még néhány fontos elvi kérdést vitat meg: A színjátszás megelevenített emberi cselekvés, amivel eszmei és érzelmi hatást kívánnak elérni — mégpedig meghatározott időn belül lezajló, majd nyomtalanul semmibe vesző előadás útján. Igen. A színelőadás nyomtalanul a semmibe vesz. Ezért a nézőnek ott helyben, egységében kell azt végignéznie. A színház lényegéből fakadó, minden időkre, minden körülmények között érvényes alapkövetelmény tehát: a hatáskeltés különböző eszközeivel érdekesnek lenni, s így a nézőt az egész előadás tartamára helyhez kötni. A sajátos drámai hatás feltétlenül szükséges, ez olyan esztétikai igény, amit sohasem lehet figyelmen kívül hagyni. A színművészet egyre inkább az ember és a társadalom viszonyáról szól, ember és ember közötti viszonylatokról. Az írott szó színházának hatáskeltő művészetében két alkotó működik együtt: az író és a színjátszók. Fontos tehát: milyen színdarabot adnak elő, és hogyan? Persze tehetséges színjátszók és jó színdarab még nem biztos siker. A sikerhez elengedhetetlen előfeltétel a közönség alkotó részvétele. Nem túlzás-e a közönséget is alkotónak nevezni? Bizonyára nem. Sőt, ha jól megnézzük, ez az alapvető, a meghatározó tényező. Végső soron a közönség szellemi arculata, érzelemvilága határozza meg a színjátszás minőségét, színjátszás a közönség megértése, támogatása nélkül nem képzelhető el. (A kultúrverseny sikerét is végső soron a közönség magatartása határozza meg.) Az egész közönség közvetlenül, ténylegesen részt akar venni a játékban. Élénk kölcsönhatás van a színpad és a nézőtér között. Ez a kölcsönhatás döntő tényező a sikerben. Lendítő ereje van a közönségnek. A gazdag, színes színjátszást igénylő közönség nagy megtermékenyítő erőt jelent a színjátszás számára. A közönség át akarja élni saját hősei izgalmas életét, követni akarja őket harcaikban, problémáik világába, megszereti, vagy meggyűlöli őket, és nevetésével bünteti az élethez nem értő csetlő-botlót. A szín- A zsűri nagy figyelemmel kísérte az első országos kultúrverseny bemutatóit. (Képünkön jobbról balra: Császár Kamilla, Ligeti József, Ádám János, Harsányi Gizi, Perényi Kálmán zsűritagok, mellettük Scholtz P. Kornélné tolmács, Lovász László, a Művelődésügyi Minisztérium gyógypedagógiai osztályának képviseletében. A második sorban jobbról a harmadik Csizmadia Dezsőné, a VI. ker. Tanács művelődési osztálya tól. A második sorban balszélen Mattyasovszky Mária, a soproni helyi csoport elnökhelyettese. Mellette YVanda, lengyel vendég sorstársnő, Bógner Gyula, a férfi egyéni verseny második helyezettje fogadja Ligeti gratulációját. József zsűriéinek Az első országos kultúrverseny győztese: a pécsi pantomimgárda. Képünkön balról jobbra: Bertus Mihály, Walzl Ottóné, Koós Lajos oktató-tanár, rendező: Fodorné Szabó Ágnes, Bagó A budapesti helyi csoport kultúrgárdájának népi tánccsoportja Lajos, a férfi egyéni verseny győztese, nagysikerű bemutatót tartott a kultúrversenyen. Schuller Bea, a nagyothallók csoportja tagja, a női kultirgárdájának egyéni verseny győztese. (Folytatás az 5. oldalon.) A Dunántúli Naplóban olvastuk: A pécsiek nyerték a siketek országos kultúrversenyét A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége augusztus 22-én és 23-án rendezte Budapesten az első országos kultúrversenyt, melyen a fővárosi és vidéki helyi csoportok színjátszói vettek részt. A nagy nyilvánosság és neves színművészekből álló szakbíráló bizottság előtt, a szövetség Benczúr utcai székházában lezajlott kétnapos versenyen a pécsi csoport kulturgárdája nyerte az első díjat Koós Lajos pécsi pantomimoktató ,.Pécsi utca” c. pantomim etűdjével. Az egyéni verseny győztese Bagó Lajos, ugyancsak pécsi versenyző. Így a pécsiek az országos verseny mindkét díját: díszes kivitelű vörös zászlót és oklevelet hazahozták. A kettős sikerért az elismerés elsősorban Koós Lajos rendezőt illeti, kit Pécs mj. város Tanácsa vb művelődési osztálya bocsátott a csoport rendelkezésére. De kimagasló teljesítményt nyújtottak a szereplők is: Bagó Lajos, Fodorné Szabó Ágnes, Walzl Ottóné és Bertus Mihály, kiket a hatalmas termet zsúfolásig megtöltő közönség többször hívott a függöny elé. V. I. Pécs