Siketek és Nagyothallók, 1964 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1964-09-01 / 9. szám

4 SIKETEK IIs NAI.YOTHAI.I-Лк 1064. SZEPTEMBER A PÉCSI PANTOMIM GÁRDA GYŐZÖTT AZ ELSŐ ORSZÁGOS KULTÚRVERSENYEN A férfi egyéni versenyben első Bagó Lajos, Pécs, a női egyéni versenyben első Schuller Beatrice, Budapest, nagyothallók csoportja Óriási érdeklődés előzte meg az első orszá­gos kultúrversenyt. Mindkét versenynapon, augusztus 22-én, szombaton és augusztus 23- án vasárnap este, zsúfolásig megtelt a szék­ház nagy kultúrterme. A kezdet nagyszerűen sikerült, az első lépés, az elindulás jó volt. Bizonyította azt, hogy megértek az előfelté­telei az országos jellegű fesztiválnak. A tag­társak, sorstársak kulturéhsége megérdemli a fokozott figyelmet. A résztvevő helyi cso­portok kulturgárdái pedig azt igazolták, hogy az öntevékeny színjátszó csoportok meg­felelő színvonalú előadásokat tudnak produ­kálni. Az első lépés után jogos a várakozás a további lépések, az előrehaladás iránt. Meg­felelő irányítás, segítségnyújtás mellett, a jö­vőben fokozatos fejlődé­ssel, egyre fokozni le­het majd a résztvevő csoportok számát. És fokozni lehet majd a műsorszámok­at bemu­tató kultúrgárdák szereplőinek számát. Az első országos kultúrverseny a vártnál jobban sikerült. A résztvevő helyi csoportok többet adtak, mint amennyit vártak tőlük. Az 1964-ben megrendezett első országos kul­túrverseny úgy kerül be majd a szövetség tör­ténetébe, mint ami előjátéka, próbája, indu­lása volt a kulturális fesztiváloknak. Az első kultúrverseny még rögtönzött verseny volt. Azt tudtuk meg, mire képesek önerejükből a kulturális munkával már most foglalkozó he­lyi csoportok. Azok a helyi csoportok, ame­lyek részt vettek a kultúrversenyen, nagy vo­nalakban megértették, mit kell csinálniok. És a közönség is megértette az első országos kultúrverseny jelentőségét. Váratlan nagy si­ker volt a két­napos kultúrversenyen. Azt le­het mondani, a szövetség kulturális ünnepe lett a kétnapos kultúrverseny. Megmutatta az utat, amelyen haladni kell. Ezen az úton, kultúréletünk ezen új útján találkozik a szé­les közönség érdeklődése kultúrmunkásaink nagyszerű tevékenységével. Ez az út vezet kul­turális életünk, műveltségi színvonalunk ál­talános emelkedéséhez. Felfelé vezet ez az út. És ezen a felfelé vezető úton szívesen együtt jön velünk a kultúra minden igaz barátja, a kulturális élet egyre izmosodó, bővülő tábora, szereplők, nézők egyaránt. Ezt a nagyszerű kilátást tárta fel az első országos kultúrverseny átütő sikere. A kul­túra minden művelőjének, a kultúra minden igaz barátjának azt a megszívlelendő tanul­ságot nyújtja ez az elsöprő, minden kételyt elhárító siker: Bátran, előre, tovább a megkezdett úton! Az elsőt kövesse a második! Még szélesebb alapokon, még több részt­vevővel. A helyes kezdeményezést igazolta a siker. A felkeltett várakozás előjele a még na­gyobb érdeklődésnek, a fokozódó sikernek. Az első országos kultúrverseny sikeréért kö­szönet a rendezőknek, a szereplőknek és kö­szönet a szakemberekből összeállított zsűri­nek! A zsűri munkája tanítás a további kultúrmunkára Augusztus 22-én este olyan tanácskozás volt a székház­ban, amilyen még sohasem az­előtt. Az első országos kul­túrverseny zsűrije tartott elő­zetes megbeszélést. Az asztal körül Harsányi Gizi, Császár Kamilla, Ligeti József, Kovács Imre, Perényi Kálmán ny. színészek — a zsűri hivatásos tagjai — mellett ott ültek Konkoly Márta, Sipos Erzsé­bet és Ádám János, akik a szövetség képviseletében vet­tek részt a zsűri munkájá­ban. A zsűri színész tagjai első­sorban megállapodtak a be­mutatásra kerülő produkciók elbírálásának egységes szem­pontjaiban. — A megjelenést, a produk­ciót, az együttest nézik — mondja egyikük. — Az egyéneket először, ez­után az összességet — mondja másikuk. — Arcjáték, magatartás színpadon — így a következő a vélemény. — Amit tudnak, hogyan tud­ják kifejezni azt a kultúrmű­­vet, amit előadnak — mond­ják többen is. — A táncnál a ritmus... Megegyeznek abban,, nem mindennapi kulturális ese­mény szemtanúi lesznek, amire vállalkoztak, első és egyedülálló a maga nemében. Minjárt leszögezik azt is, hogy a siket zsűritagok nem­csak tanácskozási joggal vesz­nek részt a munkában, hanem a döntésben is teljes értékű szavazattal rendelkeznek. Te­hát a zsűri minden tagjának szavazata számít, ez a nyolc szavazat. Mi lesz szavazat­­egyenlőség esetén? Elnököt kell választani, akinek szava­zata ilyen esetben dönt. Egy­hangúan a zsűri elnökévé vá­lasztják Ligeti Józsefet. Hamarosan megegyeznek az elbírálás módjában, és abban is, hogy a zsűri ne tapsoljon senkinek, bármennyire is tet­szik egy-egy műsorszám. A további tárgyalás folya­mán új és új szempontok me­rülnek fel: a zsűri a rendező munkáját is értékelje. Fontos, hogyan érteti meg magát egy­­egy szereplő a közönséggel, hogyan vesz részt a kultúrcso­­port teljesítményében? Mind az egyéni, mind az együttesek eredményét értékelik. Lehet egyéni szereplő jó, és ugyan­akkor az együttes munkája kívánnivalót hagyhat maga után. Az egyén azért megkap­hatja a legmagasabb elisme­rést, ha az együttes, amiben játszott, nem is éri el a leg­felső szintet. A zsűri minden tagja önál­lóan értékel. Külön­­ értékeli minden zsűritag az együtte­sek és a rendező munkáját, hiszen a rendező teljesítmé­nye az, amit az együttes pro­dukál. És külön értékeli min­den egyes­ szereplő munkáját. A zsűri még néhány fontos elvi kérdést vitat meg: A színjátszás megelevení­tett emberi cselekvés, amivel eszmei és érzelmi hatást kí­vánnak elérni — mégpedig meghatározott időn belül le­zajló, majd nyomtalanul semmibe vesző előadás útján.­­ Igen. A színelőadás nyomtala­nul a semmibe vesz. Ezért a nézőnek ott helyben, egységé­ben kell azt végignéznie. A színház lényegéből fakadó, minden időkre, minden körül­mények között érvényes alap­­követelmény tehát: a hatás­­keltés különböző eszközeivel érdekesnek lenni, s így a né­zőt az egész előadás tartamá­ra helyhez kötni. A sajátos drámai hatás feltétlenül szük­séges, ez olyan esztétikai igény, amit sohasem lehet fi­gyelmen kívül hagyni. A színművészet egyre in­kább az ember és a társada­lom viszonyáról szól, ember és ember közötti viszonylatok­ról. Az írott szó színházának hatáskeltő művészetében két alkotó működik együtt: az író és a színjátszók. Fontos tehát: milyen színdarabot adnak elő, és hogyan? Persze tehetséges színját­szók és jó színdarab még nem biztos siker. A sikerhez elengedhetet­len előfeltétel a közönség alkotó részvétele. Nem túlzás-e a közönséget is alkotónak nevezni? Bizo­nyára nem. Sőt, ha jól meg­nézzük, ez az alapvető, a meg­határozó tényező. Végső soron a közönség szellemi arculata, érzelemvilága határozza meg a színjátszás minőségét, színjátszás a közönség megér­­­tése, támogatása nélkül nem képzelhető el. (A kultúrver­seny sikerét is végső soron a közönség magatartása hatá­rozza meg.) Az egész közönség közvet­lenül, ténylegesen részt akar venni a játékban. Élénk kölcsönhatás van a színpad és a nézőtér kö­zött. Ez a kölcsönhatás döntő tényező a sikerben. Lendítő ereje van a közönség­nek. A gazdag, színes színját­szást igénylő közönség nagy megtermékenyítő erőt jelent a színjátszás számára. A kö­zönség át akarja élni saját hősei izgalmas életét, követni akarja őket harcaikban, prob­lémáik világába, megszereti, vagy meggyűlöli őket, és ne­vetésével bünteti az élethez nem értő csetlő-botlót. A szín- A zsűri nagy figyelemmel kísérte az első országos kultúrverseny bemutatóit. (Képünkön jobb­ról balra: Császár Kamilla, Ligeti József, Ádám János, Harsányi Gizi, Perényi Kálmán zsűri­­tagok, mellettük Scholtz P. Kornélné tolmács, Lovász László, a Művelődésügyi Minisztérium gyógypedagógiai osztályának képviseletében. A második sorban jobbról a harmadik Csizmadia Dezsőné, a VI. ker. Tanács művelődési osztálya tól. A második sorban balszélen Mattyasovszky Mária, a soproni helyi csoport elnökhelyettese. Mellette YVanda, lengyel vend­ég sorstársnő, Bógner Gyula, a férfi egyéni verseny második helyezettje fogadja Ligeti gratulációját. József zsűriéinek Az első országos kultúrverseny győztese: a pécsi pantomimgárda. Képünkön balról jobbra: Bertus Mihály, Walzl Ottóné, Koós Lajos oktató-tanár, rendező: Fodorné Szabó Ágnes, Bagó A budapesti helyi csoport kultúrgárdájának népi tánccsoportja Lajos, a férfi egyéni verseny győztese, nagysikerű bemutatót tartott a kultúrversenyen. Schuller Bea, a nagyothallók csoportja tagja, a női ku­lti­rgárdá­jának egyéni verseny győztese. (Folytatás az 5. oldalon.) A Dunántúli Naplóban olvastuk: A pécsiek nyerték a siketek országos kultúrversenyét A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége augusztus 22-én és 23-án rendezte Buda­pesten az első országos kultúr­versenyt, melyen a fővárosi és vidéki helyi csoportok színját­szói vettek részt. A nagy nyil­vánosság és neves színművé­szekből álló szakbíráló bizott­ság előtt, a szövetség Benczúr utcai székházában lezajlott kétnapos versenyen a pécsi csoport kulturgárdája nyerte az első díjat Koós Lajos pécsi pantomimoktató ,.Pécsi utca” c. pantomim etűdjével. Az egyéni verseny győztese Bagó Lajos, ugyancsak pécsi ver­senyző. Így a pécsiek az orszá­gos verseny mindkét díját: dí­szes kivitelű vörös zászlót és oklevelet hazahozták. A kettős sikerért az elismerés elsősor­ban Koós Lajos rendezőt illeti, kit Pécs mj. város Tanácsa vb művelődési osztálya bocsátott a csoport rendelkezésére. De kimagasló teljesítményt nyúj­tottak a szereplők is: Bagó Lajos, Fodorné Szabó Ágnes, Walzl Ottóné és Bertus Mi­hály, kiket a hatalmas termet zsúfolásig megtöltő közönség többször hívott a függöny elé. V. I. Pécs

Next