Siketek és Nagyothallók, 1965 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1965-08-01 / 8. szám

1963. AUGUSZTUS Felhívás a győri példa követésére Lapunk januári számában felhívással fordultunk a cso­portokhoz és fiókokhoz, hogy hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére tegye­nek felajánlásokat. A csoportok és fiókok a fel­hívásnak eleget téve megtet­ték felajánlásaikat. Ezekről la­punkban folyamatosan szá­moltunk be. Több csoport, úgy a szegedi és pécsi máris tel­jesítették felajánlásaikat. Említésre méltó a győri csoport által tett felajánlás, melynek újsze­rűségénél fogva kezdemé­nyező jellege van. Lapunk április havi számában leközöltük a „Kisalföld” napi­lapból a „Cházár András bri­gád” című riportot. Azontúl minden számban beszámoltunk a brigádról. A májusi lapszám­­­ban „Egy cikk nyomában” al­cím és „Követendő példa” fő­cím alatt. Abban az írásban idéztük Czetti Béla tagtárs, a brigád létrehozója és vezetője nyilatkozatát, aki többek kö­zött kijelentette, hogy a bri­gádban találták meg a bizal­mi rendszer jobban körülírt formáját. Előadta továbbá, hogy a bri­gádmo­zgalmaka­t szélesíteni szeretnék. Ezért fel­hívással fordult lapunk útján az országban dolgozó sorstár­sakhoz, hogy kövessék példá­jukat a formájának munkaverseny eme kiterjesztésében, alakítsanak másutt is­ szocia­lista címért küzdő brigádokat olyan üzemekben, ahol töb­ben dolgoznak siketek, és na­gyothallók, eredményeikről s alakulásukról, számoljanak be lapunkban. Lapunk júniusi száma is foglalkozott velük „Cházár András brigád” cí­men. Ebben már szó van, nem­csak tevékenységükről, hanem eredményeikről is. Július havi lapszámunk megint más lap­ból, a „Kábá”-ból vett át a brigáddal foglalkozó cikket „Dolgozni, tanulni, szórakozni, mint a hallók” címen. Szóval most már ott tartunk, hogy nemcsak a mi lapunnk foglalkozik a vonatkozó bri­gádmozgalommal, hanem más, napilapok is foglalkoznak vele és értékelik. Kell, hogy mi is értékeljük és így foglalkozunk vele lapunk minden számában. Kell hogy ez a szép és nemes mozgalom országos mozga­lommá terebélyesedjék. Visszatérve Czetti Béla bri­gádvezető felhívására,­­ köz­ponti elnökségünk felfogta a felhívást és felerősítve adja tovább. Felhívjuk az ország siket és nagyothalló dolgo­zóit, hogy az üzemükben, ahol többen vannak sorstársak, alakít­sanak szocialista címért küzdő Cházár András bri­gádot. A győri brigád­munka­ver­seny­ vállalását 9 pontba fog­lalva lapunk júniusi számában ismertettük. Ez, vagy ehhez hasonló vállalás szolgálhat ala­pul a többi, az alakuló brigád­ra nézve. Fogjanak hozzá és keljenek a nemes vetélkedésre egymással, mely végeredményben az egyén javát — a csoportok di­csőségét —, a szocialista nép­gazdaságunknak pedig további felemelkedését szolgálja. Nagy Ernő Szervező gyűlés Tatabánya-Alsón Június közepén a győri cso­port vezetősége és néhány győ­ri tagtárs részt vett Tatabá­nya-Alsón a vasutas kultúrott­­h­onban megtartott szervező gyűlésen. Bebecz­­ István cso­porttitkár ismertette a győri csoport munkáját, eredményeinket az okta­tás, a kulturális munka te­rén. Ismertette terveiket, pl. szeretnének olvasókört megalakítani, országos ifjúsági találkozót tar­tani. Marics Mihály csoportel­­nök politikai beszámolót tar­tott. A győri csoport kultúrgárdája pantomim­jeleneteket adott elő nagy sikerrel. Bemutatták, „Né­ma szobor” és „Bonyo­dalmak egy szerelmespár körül” című jeleneteket. Szerepeltek: Belecz István, Tóth Teréz, Fehér Jánosné, Bogdány József, György. A szereplők Horváth értékes teljesítményt nyújtottak. Előadás után többen kirán­dultak vidám hangulatban, hegytetőre másztak fel, még Kőcser Gizella néni is meg­tette a nehéz utat. Alaposan kifáradtak, de megérte, mert gyönyörködtek­ a­ táj szépségei­ben. Bacsó Magdolna Ki tud róla? A budapesti Siketek Ált. Is­kolája 1966. év december ha­vában ünnepli fennállásának 75-ik évfordulóját. Az iskola azzal a kéréssel fordul lapunk olvasóihoz, hogy amennyiben tudnak valamit az alant megnevezettekről, akik a fenti iskolának első tanulói voltak, vagy hozzátartozóidról tájékoztassák az iskola igazga­tóságát. Jakubovics Mária Jászfezsér, 1877. aug. 17. Walheim Elza, Budapest, 1885. március 7 Nagy József Dunaszerda­­hely, 1881. április 27. Szokosze Katalin, Budapest, 1883. február 4. Bodnár Ferenc, Budapest, 1880. július 9. Kamerle Mária, Budapest, 1­186. május 12. ROMÁNIA Temesvárott július 5—8 kö­zött tánc- és senyt rendeztek. pantomimver­A verseny országos jellegű volt, s azon megjelent Miclea központi el­nök is. A táncversenyt a kolozsvá­riak nyerték. A pantomim­versenyben a bukarestiek let­tek az elsők. Gy. Sz. Temesvár SIKETEK fit NAGYOTHALLOK II. ORSZÁGOS KULTÚRVERSENY A II. országos kultúrversenyt­­ egy napon, augusztus 20-án bo­nyolítják le. Hat csoport kul­túrgárdája vesz részt a verse­nyen. A budapesti helyi csoport kultúrgárdája a „Vita a vacso­ra körül” című színdarabot ad­ja elő, és színpadra lép a pan­tomim-, és a népi tánccsoport is Nagyothallók csoportja a „Váratlan látogató” című szín­darabot adja elő. A pécsi csoport pantomim­gárdájával szerepel. Műsoruk: „Szerelmesek találkozója”, „Bonyodalom”, „Pénz, vagy leány”. A soproni helyi csoport kul­­túrosai, két jelenetet adnak elő: „Max Linder kalandjai” és „Soproni betyárcsárda”. A kecskemétiek kultúrgár­dája pantomimjeleneteket ad elő. A szombathelyi kultúrosok két jelenetet adnak elő: „Fü­redi piacon” és „Веке bácsi”. Az országos kultúrverseny­­ben a csoportok és az egyé­nek is vetélkednek, a legjobb csoportokat és a legjobb egyé­ni szereplőket oklevéllel tünte­tik ki. A kultúrverseny műsora után reggelig tartó bál lesz. A műsorban az egyes helyi csoportok kultúrgárdái a kö­vetkező sorrendben szerepel­nek: Szombathely, Kecskemét, Budapest, Sopron, Pécs, Nagyothallók. Ki tud róla? A „Vöröskereszt Családi lapja” 1965. július havi száma „Ki tud róluk?” rovatában többek között a következőket közölte: Keressük Boros Antalt (szü­letett Bakonyszegen, 1929. má­jus 20-án, anyja: Gyenge Te­réz), aki siketnéma volt, és a háború előtt eltűnt. Aki tud valamit Boros An­talról, szíveskedjen erről a szö­vetség titkárságát értesíteni. 60 ÉVES JUBILEUM Szövetségünk 1967. évben ün­nepli meg a siketek egyesüle­tének 60 éves fennállását. Az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepséget ter­vezünk. Ennek keretében sze­repel többek között kiállítás rendezése és jubileumi könyv kiadása. Máris megalakult a jubile­umi könyv kidol­gozásával meg­bízott szerkesztő bizottság, melyben Déri Sándor korp. elnök, Rudas Nándor főtitkár, Kohári Jenő SSC ügyv. el­nök, Gates Mihály régi tag, Sipos Erzsébet gyógyp. tanár és Nagy Ernő orsz. szervező­­titkár foglalnak helyet. A szerkesztő bizottság fel­hívással fordul a tagtársakhoz, sorstársakhoz, hogy amennyi­ben egyesülettel kapcsolatos írásos, vagy fényképes, eset­leg egyéb dokumentumaik van­nak birtokukban, azokat szí­veskedjenek rendelkezésünkre bocsátani. A dokumentumokat kérjük a szövetség titkárságánál le­adni. A dokumentumok leadá­sát lapunkban nyugtázni fog­juk, s felhasználásuk után kí­vánságra visszaszármaztat­juk. N. KELLER HELEN 85 ÉVES 1965. június 27-én érte meg 85. születésnapját Keller He­­len a világhírű vak-siket író­nő, amerikai Easton-beli ott­honában. Amíg egészsége és ereje volt, sokat utazott, nem­csak Amerikában, bejárta Eu­rópát is. Előadásainak jövedel­mét szűkölködő sorstársai se­gélyezésére fordította. Magas kora miatt most már nem utazgat , és ritkán fényképe­zik. Otthona magányában em­lékezik eseményekben gazdag elmúlt éveire. V. M. KULTURÁLIS MOZAIK PÉCS Július 29-i vezetőségi ülé­sükön Cserni Jánosné cso­porttitkár bejelentette, hogy a k­ultúrgárdájuk részt vesz az országos kultúrversenyen. Is­mertette a bemutatásra kerülő darabot, melyet Koós Lajos pantomim koreográfus írt, állí­tott össze, rendezett és maszkí­rozott. A három képből álló komédia címe Szótl­an bábuk. A játék stílusa Marionettszerű. Hat szereplő lesz. A 4 törzs­­szereplő mellett 2 fiatal leány játszik. A játék érdekessége lesz ezen fiatal lányok szere­peltetése, a kis társulat felfris­sítése. Ismertette az 1965—66. okta­tási évaddal kapcsolatos elő­készületi munkákat. A tanfo­lyamot szeptember elején in­dítják, míg az olv­asóköri fog­lalkozások szeptember közepkén kezdődnek.­­ A csoporttitkár két albumot kíván átnyújtani az országos titkári értekezleten. Egyet a központi elnökségnek, egyet a vendéglátó debreceni csoport­nál!?. Az albumot társadalmi munkában Márkus József gyógypedagógiai igazgatóhe­lyettes és Szr. Bagó Lajos állí­tották össze a csoport 1964—65. évi kultúrmunkájáról készült fényképekből. Az album érté­kes dokumentum lesz a cso­port kulturális életéről, törek­véseiről. A vezetőség köszöne­tet mondott Márkus Józsefnek és ifj. Bafló Lajosnak értékes társadalmi munkájukért. Ifj. Bakó Lajos kultúrfelelős közölte, hogy a kultúrgárda unokái zökkenőmentesen foly­nak. Csernai Jánosné csoporttit­kár augusztus 1-i taggyűlésen be­tee­entette a tagságnak, hogy pantomim együttesünk az or­szágos kultúrversenyen, a múlt évihez hasonlóan ebben az év­ben is nívós műsorral vesz részt. Alkalmat adnak a sze­­r­­zőiknek művészi képessé­­geik kibontására. A próbák fe­­le­lmezettek, a szereplők hoz­záállása jó. Szeretnék, ha mi­nél több taotárs utazna Bulg­­«árb-v hoz, résztvevői legye­nek az országos kulturális megmozdulásnak. A taggyűlésen a hozzászólá­sok folyamán Farkas Eszter, az olvasóköri foglalkozások őszi újraindításával foglalkozott. Walzl Ottóné csoportelnök az elhangzott javaslatok alap­ján határozati javaslatot tett. A vezetőség a tagság köré­ben propaganda tevékenységet fejt ki, a budapesti országos kultúrversenyre minél nagyobb számban történő utazással k?­csoi? b­an. A taggyűlés a javaslatot el­fogadta. KECSKEMÉT A csoport kultúrgárdája ké­szül az országos kultúrver­­senyre. Mindent megtesznek a jó szereplés érdekében. SZOMBATHELY Júliusi vezetőségi ülésünkön napirendi pontként szerepelt, hogyan kapcsolódjanak be az országos kultúrversenybe. Nagy Lajosné csoportelnök be­számolt a színjátszó csoport tevékenységéről. Két egyfelvo­­násos darabot tanulnak be: Füredi piacon és Веке bácsi. A Füredi piacon című da­rabban 4-en szerepelnek: Nagy Lajosné, Takács Jánosné, Sze­kér Józsefné és Zábó Károly. А Веке bácsi­ban ketten ját­szanak: Zábó Károly és Bejczi Tibor. A színjátszók rendsze­resen próbálnak, hogy a dara­bot majd sikerrel adják elő. 14 tagtárs olvas rendszeresen a csoportnál. SOPRON Legfontosabb teendőjüknek tartják az országos kultúrver­­senyre való felkészül­ést. tánccsoport tagyai a kultúrver­­­senyen színdarabot is mutat­nának be, és szavalatot. Tag­gyűlésükön ezt megtárgyalták és el is fogadták. Boros Gyula könyvtáros Sá­rospatakra távozik, ezért le­köszönt a könyvtárosi teendők elátésérel Helyette a tagság Hunyadi Piroskát bízta­­ meg a könyvtár vezetésével, ideigle­nesen. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiititiiuiiiiiiimiiiuiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiini uhu iiiiiiiiiii un iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiii и A Siketek és Nagyothallók lapja júniusi számában meg­kérték a győri Cházár András brigádot, hogy havonta szá­moljunk be a brigád munká­járól. Ilyen irányú kérést kapott levélben, a brigád vezetője is a központi vezető­ségtől. Örömmel teszünk ele­get a kérésnek, és igyekezni­­ fogaunk havonta tájékoztatót­­ adni tevékenységünkről. Az­­ alábbiakban az első ilyen be­­­­s­zámolónkat írjuk meg lapunk I . olvasótáborának. A cím, a Cházár András I szocialista címért küzdő bri­­­gád jelszóvá lett mondata. Először a Magyar Vagon- és Gépgyár üzemi lapjában ír­tak rólunk ezzel a címmel. Úgy gondolja a győri Cházár András brigád vezetősége, hogy ezzel a mondattal jól tudja tolmácsolni a brigád célkitűzéseit. Beszámolónk elején mond­juk el azt, hogy a már ismert brigád nem csupán egy-két ember felbuzdulása és szer­vező tevékenysége alapján jött létre. Mint magát a szo­cialista brigádmozgalmat is, a szükség teremtette meg. Mi, siketek és nagyothallók is megértjük a szocialista bri­gádmozgalom óriási jelentősé­gét, szükségességét és azt nem csupán azért értjük meg, mert erről cikkeznek az újságok. Minket, siketeket és nagyot­hallókat éppen úgy, mint a hallókat, szintén érintenek azok a társadalmi problémák, melyek a szocialista emberré válás mozgató rugói. Mert nézzünk csak utána, konkré­tan mi is ösztönöz bennünket a szocialista brigádmozgalom­ban való részvételre. Ez­ nem más, mint a szocialista módon dolgoz­ni, tanulni és élni mottójának az a belső tartal­ma, amely minket is több­jobb munkára, tudásra, szebb és jobb életre ösztönöz. Mi büszkék vagyunk arra, hogy nagy munkásmozgalmi múlttal rendelkező városunk, Győr és nagy járműipari üze­münk, a vagongyár újra ad valamit, a­mi most már a si­ketek és nagyothallók táborá­ban is meghonosodhat, emel­ve ezzel jogainkat a hallókkal egyértékű megbecsülésre. Ha minden olyan üzemben, ahol nagyobb számú tagtárs dolgozik, brigádot alakít és egységesen törekszik a réginél eredményesebb munkára, azt elsősorban maguk a brigád­tagok fogják­ érdemesnek, jó­nak tartani. Az egyén érdeke talán itt azonosul legjobban a társadalom, a Siketek és Nagyothallók Országos Szö­vetsége érdekeivel. Ekkora kitérő után most már rátérünk brigádunk munkájára. Aki a mi gyárunk főutcáján jár, a kovács gyár­egység falán szembeötlő nagy táblán a következőket olvas­hatja: „A fatelep rendezésén vál­lalatunk szocialista címért küzdő „Cházár András” siketnéma brigádja két hónap alatt 200 óra társa­dalmi munkát dolgozott.” A Rába üzemi újságban is ol­vashatjuk ezt. Azt hisszük, ehhez nem is kell kommentár. Ы kell készíteni a brigád értékelését a vállalások alap­ján. A brigádvezető az ered­ményeket már összegyűjtötte. Nézzük meg, milyen eredmé­nyek vannak az egyéni válla­lások teljesítése terén: Olgyai Ferenc vállalásában a következőket olvashatjuk a hivatalos kiértékelés rovatá­ban. Teljesítménye az első fél­évre vonatkoztatva 100 % volt. A II. negyedévben selejtje nem volt. A patronált (halló) ipari tanuló sikeresen tette le a szakmunkás vizsgát. Mun­kahely tisztántartására tett vállalása teljesítve. Igazolat­lan hiányzása, balesete nem volt. Az üzemi könyvtárat rendszeresen igénybe veszi, a brigád kollektívájával együtt­működött. Olgyai Ferenc brigádtag egyévi szorgalmas és kifogás­talan munkáját dicséri, hogy június hónapban megkapta a „Kiváló dolgozó” jelvényt és mellé 1220,— Ft közvetlen főnöke a jutalmat. brigád­vezetőnek csak dicsérni tudta, őt már segítette a brigád. Hasonló jó eredményt ért el Bóka János kovács, aki havi 7000 db esztergakés ráeső ré­szét programszerűen határ­időre elkészítette, selejtje nem volt. (Megjegyezzük, hogy az üzemi statisztika alapján megpróbáltunk 230,— Ft oko­zott selejtkár alapján százalé­kos selejtet kimutatni, azon­ban ez a kísérlet 0,2 ezrelék nagyságrendű eredményt adott.) Munkahelyét tisztán tartja, igazolatlan hiányzása nem volt. Ez is igen jó ered­mény, pedig Bóka tagtárs ne­héz körülmények között dol­gozik, vonaton nagy távolság­ról jár be munkahelyére, így folytathatnánk a sor­rendet, felsorolva mindazo­kat, akik a brigádból egyéni vállalást tettek, ezeknek létszáma 12 fő. Egyéni válla­a­lását teljesítette Belecz István (akinek üzemvezetője meg­jegyezte ugyan a teljesítés igazolása mellett szóban, hogy a rend területén akad tennivaló). Sipőcz József, még Ti­­bold János, Belecz Istvánné, Jáni Józsefné, Garab Júlia, Vass Sándor, Czetti Béla, Rapkay István valamennyiben teljesítették vállalásaikat. Kiemelkedőbb eredmények: Rapkay István magtári válla­lásához híven megszerezte a gimnáziumi érettségi mellé a faipari technikusi oklevelet. Czetti Béla brigádvezető a Felsőfokú Gépipari Techni­kum III. évfolyamán (4) jó átlagot ért el­mes­ Brigádnaplónkból is érde­visszatekintést végezni. A bejegyzések szépen sorban követik egymást. Az 1. lapon olvasható: Felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából való összejövetel. Ezt a cso­portelnök igazolta aláírásával. A bejegyzés tartalmazza az összejövetel célját és esemé­nyeit. A 2. lapon egy kivágott „Kisalföld’“ cikk is található, melyet lapunk is megjelente­tett. Mellette brigádértekezlet dokumentuma, alább politikai előadásról szóló dokumentum. A 3. oldalon a brigád ol­vasómozgalmáról van szó. Az olvasómozgalom alkalmazko­dik a brigádbeli sajátosságok­hoz, figyelembe vesszük, hogy nem egyforma képességű és érdeklődési körű egyének van­nak brigádunkban. Hat szép­­irodalmi könyvet olvastunk el, két könyvnek a tartalmát előadás keretében ismertet­tük. A továbbiakban szerepel a brigádnaplóban társadalmi munka, sportmozgalom, május havi brigádértekezlet, oktatás, kirándulás, tanfolyam, záró­vizsga, tudósítás, mely a bri­gád szervezésében zajlott le. lon Például idézzük a 6. olda­található oktatás című bejegyzést: „1965. május hó­napban a brigádtagok közül 18 fő vett részt a rendszere­sített oktatáson. Az oktatás magában foglalja a szájról való leolvasási, fogalmazási, fogalommagyarázati oktatást, melyet szakképzett gyógy­pedagógus vezet. Az eseten­kénti téma és megjelenők száma a tanfolyamnaplóban van feltüntetve. Hetenkénti előadások száma kettő. Igazo­lásul: Radó Tibor gyógypeda­gógus, iskolaigazgató írta alá. A „tanfolyam záróvizsga” c. bejegyzés elmondja az egész vizsga történetét. A tanfo­lyamvezető tanár a bejegyzés alá még hozzáfűzte: „Az egész évi munka eredményeként a brigád tagjai szép fejlődést tettek. A formai hiányosságok kiküszöbölése a következő to­vábbi évek feladata, a tartal­mi gondolatközlés fejlesztésé­vel párhuzamosan. És most, ezen­ beszámoló végén, de nem utolsósorban még el kell mondanunk egy fontos kitételt. A szocialista­­ versenymozgalomban követ­kezetesen érvényesíteni akar­juk azt a szocialista elvet, hogy mindenki képességei szerint, mindenkinek a mun­kája szerint. A mérnök, a technikus, a tisztviselő, munkás­, a művelt és kevésbé a művelt egyaránt a brigád­mozgalom óriási lehetőségei­nek részese, össze „hangolni” munkánkat tudjuk sors­társi alapon. Kiegészítjük egy­más képességeit a közért, egy érdekünkben álló közös jóért, a minél teljesebb kibontako­zással, odaadással. Ahogy a győriek tapasztal­ják az egyre nagyobb erkölcsi megbecsülést, a vállalat szer­veinek támogatását, úgy még a mozgalmat nem támogatók is kénytelenek elismerni a közmondást, mely szerint egységben az erő. Czetti Béla brigádvezető, Belecz István brigádvezető-helyettes, Bajusz József term. fel. KISZ-titkár. Fenti beszámoló tárgyilagos képet igyekszik adni a bri­gád munkájáról. Ahogy az eredmények széles skáláját boncolgatja, rámutat a cse­kély mértékben bár, de fel­lelhető hibákra. Pl. arra, hogy a brigád egyik tagja, Ku­­runczy János kilépett a bri­gádból. Szép funkciót töltött be. Ö volt a brigád termelési felelőse. Módja lett volna szakmájában dolgozni. Óriási lehetőségeit nem használta ki. Munkálkodása brigádon belüli funkciójával, valamint moz­gékony, eleven természetével ellentétben negatív volt. N. „Dolgozni, tanulni, * szórakozni, mint a ☆

Next