Siketek és Nagyothallók, 1966 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' xwn. évfolyam, 1. »»unim«, мни a* SIKETEK ÉS ÁTHALLoK A SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA A nagyothallók új általános iskolájának óvodája (nevelőotthona) (Az avató ünnepélyről képes beszámoló a 7. oldalon) ISO évvel ezelőtt halt meg Cházár András, a magyarországi sibtnémák nagy pártfogója Az első magyarországi süketnéma nevelőintézet megalapítója százötven évvel ezelőtt, 1816. január 28-án hunyt el Rozsnyón. Gömör megyében született, ennek a megyének pedig a táblabírója, volt évtizemegelőzőleg Győrött tanulta a jogot és ott volt ügyvédjelölt. Hivatalos és egyéb ügyei Bécsba szólították a század utolsó évében, 1799-ben. Világváros volt már akkor is színházak, rengeteg látnivalóval; mulatóhelyek, műgyűjtemények kápráztatták el az odavetődött magyarok szemét, mert efféléknek nem volt nyoma sem a saját hazájukban. Még a magyar nyelvű újságot is Bécsben nyomtatták. Könyvalakú, 16 lapos volt ez a Magyar Kurír; szerkesztője Pánczél Dániel meglepő levelet kapott Cházártól és bár ekkoriban a francia háborúk dúltak, mégis helyet adott Pánczél uram a levélnek: „Becsnek minden ritkaságait semmivé tette előttem a Siketi imáknak Oskolája. Szárakozás, édes megilletődés, bámulás öszve ütköztek bennem. Láttam, hogy azok a kikben ez előtt az ötödik érzékenységnek fogyatkozása miatt a Fő-Valóságnak képe: az okos lélek, mintegy eltemettetve hevert, a léleknek foghatóságait szállás helyett jelek által kifejtegethetik, gondolataikat másokkal közölhetik, írnak, számoznak, kártyáznak, egymással vagy mással leveleznek, a könyvnyomtató művhelyben betűket szedegetnek, nyomtatnak, s a. t. Láttam, hogy ezek a szerencsétlenek boldogok, a Fő-Valóságról való képzelődéseiket, mind jelek, mind az írás által másokkal a mint is az eleikben közölhetik, általam is leírt kérdésekre írással azonnal megfeleltek: egymásnak a könyvekből jelek által gattak s a diktáltattakat diktálte-írogatták. Láttam, hogy a Süketek nem hallván is, hallanak; a Némák nem beszélvén is beszélnek. Láttam egy szóval, hogy ők az Isten, embertárs és magok iránt való kötelességekre, a religióra, a kézi munkásság s a t. megtaníttattak, valamint akárki más. Isteni találmány!"’ Megnevezi a jelbeszéd feltalálóját, a francia De l’Epée abbét, akit fölébe helyez a léghajózás, a telegráf és más találmányok kieszelőinek. Hiszen a süketnémák azaddig maguknak és a társadalomnak is terhére voltak. 1782-ben II. József császár a bécsi intézettel módot adott, hogy birodalmának szerencsétlen süketnémái közül számosan hasznos polgárokká válhassanak De Cházár szűkebb magyar hazájára is gondolt és egy magyar intézet alapításának eszméjét forgatta agyában. Ismert a csetneki iskolában egy Magda Pál nevű tanítót, aki szívesen megtanulná Bécsben a tanítás módját, ezt a fiatal embert hajlandó költségén a császárvárosba saját küldeni, az intézet számára pedig felajánlja rozsnyói házát és a tanulóknak „mind mulatságokra, mind gyakoroltatásokra” egy közeli kertjét. Ha azonban valami okból nem Rozsnyót választják ki az illetékesek az intézet helyévé, akkor 1000 ft-tal rakja le annak alapját. Remélhetőleg akadnak egyéb adakozók is. Tulajdon 15 esztendős fia megismerve apja szándékát 52 forintnyi megtakarított pénzét ajánlja fel, egy gömöri hámoros pedig száz forintot. Cházár soraira napra már megjött alig egy hóválaszként az első újságközlemény. Pánczél szerkesztő elmondja, hogy Cházár cikke milyen figyelmet keltett Bécsben, nemcsak az ott lakó magyarok, hanem egyéb lakosok is készségüket jelentették adakozásra. De nagy szerep vár a gyűjtésben a megyék alispánjaira és szolgabíráira, akiknek a különböző gyűléseken kellene előadni a dolgot. Magyarországi intézményre szükség van. „Nem lehet, írja Pánczél, érzékenység nélkül azokat a szerencsétlen témákat említeni, akiknek szüleik Magyar Országból most is 13 könyörgő Leveleikkel az ide való Fő Directiohoz folyamodván gyermekeiknek ingyen való Fel-Vállalását kértek de meg nem nyerhették. Tudniillik az itt való Institutum tsak 45 személyre terjed. Ezen számon felül valók fizetés nélkül be nem vevődhetnek, így a tehetetlen néma néma maradván, lelkére nézve is néma lesz.” Pánczél felemlíti, hogy a megyék a nemzeti színészet istápolására, fegyverekre, lovak nemesítésére sokat költenek. „Hát tsak igen az ember maga maradna — e érdemetlen ember Társának figyelmetességére?” Hamarosan újabb levél került közlésre a Magyar Kurírban, Aranyos Maróiról küldte bizonyos Zmeskál György. „Örvendeztem azon, kezdi, hogy barátokat találtak azok, akik szerencsétlenségeiket értették, de segítséget kérni s panaszolkodni nem tudtak.” Valamely egyházi célra szánt 100 aranyat, azonban „a Némáknak tekintete, írja, minden tekintetek felett való tekintet”. Egyik jobbágyának két néma gyereke van, maga pedig gondnoka egy néma földbirtokosnőnek. Ezek segítség nélkül félemberek maradhatnak, az egyházi intézmények az ő 100 aranya nélkül is lábra kaphatnak, amint közli. Maga Cházár, amellett, hogy az intézet gondolatát felvetette, ötvenezer forintot gyűjtött össze. 1802-ben Kassán magyarul és latinul röpiratot adott ki ezzel a címmel: Könyörgő levél, melyet segedelemnyújtás végett nyújtott a váczi siketnémák nevelőházának nevében segedelem beszedő.” Cházár nagy a művét siker koronázta, 1802-ben megnyílt a váci intézet, megelőzve sok európai intézetet és a mai napig virágozva. Cházár nem nyugodott babérain. Neve országos hírűvé vált és országos közügyek foglalkoztatták, így pl. a sajtószabadság, ami miatt baja is akadt a hatósággal. Rendkívül halálbüntetés ügye, érdekelte a II. József ugyan eltörölte, de éppen a budai Vérmezőn hullott le kiváló magyarok feje a Martinovics mozgalommal kapcsolatosan. Még Erzsébet orosz cárnő is gondolt az eltörlésre, de még az 1843-as országgyűlésen is hasztalan harcoltak érte a jobb érzésűek. Cházár Lőcsén adott ki 1807-ben latin nyelven erre vonatkozó munkát. 1815-ben lett Cházár 70 esztendős. Hajdani pártfogolja, Magda Pál ekkor már az ország túlsó végén Sopronban tanárkodott, de nem feledkezett meg a nagy emberről. „Emlékezet oszlop, melyet Cházár András úrnak tiszteletére 70-ik nyarán Jakab havának 5-ik ú. m. születése napján emelt.” Felsorolva a fentebbi érdemeket egy szakaszt szán érdemeire a süketnémák ügyében: „De a Siketek is neved azért áldják, A néma beszélőt hogy szemekkel hallják. Mert fundamentomát Váczott megvetetted Szép intézeteknek. Dicsértessék Tetted.” Cházár ezután már csak fél évig élt. 150 év alatt, amely időszak halála óta eltelt, a legtöbb törekvésének meghozta a beteljesedését. A jubileum alkalmával kedves kötelessége mindazoknak, akik munkálkodásának máig tartó áldásából telt, hogy egy áldozatos részesülpercet szánjanak emlékének. Csatkai Endre, Kossuth-díjas, a Cházár András emlékérem kitüntetettje A központi elnökség 1966. évi üléseinek főbb napirendi pontjai A központi elnökség január 10- i ülését Dési Sándor központi elnök nyitotta meg. Eredményes, jó munkát kívánt az elnökség tagjainak az új esztendő első elnökségi ülésén. Ismertette a napirendet. Az elnökségi ülései főbb napirendi pontjaira Rudas Nándor főtitkár terjesztett elő javaslatot. Hangsúlyozta: a legfontosabb feladatokat tervezik meg előre. Mindig lehetnek fontos napi kérdések, amelyek a központi elnökség ülésén a hivatalos napirend után mintt egyéb ügyek, kerülnek majd megtárgyalásra. A központi elnökség beható tárgyalás és vita után egyhangúlag a következő határozatot hozta: A központi elnökség január 11- i ülésén a beterjesztett javaslatok alapos megvitatása után üléseinek főbb napirendi pontjait, havonkénti bontásban, a következőkben határozta meg: Január: Az elnökség 1966-ben végzett munkájának értékelése. Előadó: főtitkár. Az 19*4. évi eln.öl'Térd .tMv-sck .főtitk apizoldi pontjainak meghatározása. Előadó: főtitkár. Február: Kultúrmunka: A „legkulturáltabb csoport” címért folyó munkaverseny értékelése. Az országos színjátszó verseny előkészítése. Előadó: kultúrelnök. Szervezési munka: Tájékoztatás az alapszervek megszervezésénők működéséről, az 1965. évi taglétszám és tagdíjfizetés alakulásáról, további szervezési feladatok. Előadó: országos szervező titkár. Február (II.): rendkívüli elnökségi ülés. A választmányi ülés előkészítése. Előadó: orsz. szerv, titkár. Tájékoztatás a ügyekről. Előadó: elnök, segély- Gyermeknyaraltatás. Előadó: főtitkár. A nagyothallók problémáiról. Előadó: nagyothalló alelnök. Március: Oktatás: Tájékoztatás az 1965. évi oktatási munkáról, s a további feladatokról. Előadó: oktatási felelős. A szövetség politikai munkájáról. Előadó: főtitkár. Április: Küldöttközgyűlés előkészítése. Előadó főtitkár: Ipari tanulók beiskolázása. Előadó: főtitkár. Május: Beszámoló az apparátus munkájáról. Előadó: főtitkár. 1967. évben ünnepeljük a Siketek Egyesülete megalakulásának 60. évfordulóját. A jubileumi ünnepség előkésztéséről beszámoló. Előadó: elnök. Június: Az 1967. évi költségvetés tervezetének előkészítése. Előadó: főtitkár. Országos titkári értekezlet előkészítése. Előadó: főtitkár. Július: A vezetőképző tanfolyam eredményeinek értékelése. Előadó: oktatási, felelős. A siketek nemzetközi napjának előkészítése. Előadó: orsz. szerv, titkár. Augusztus: Cházár András emlékérem bizottság megalakítása. Előadó: orsz. szerv, titkár, sporttevékenység országos értékelése. Előadó: sportcalekick. , Szeptember: Ifjúsági nevelőmunka értékelése. Előadó: főtitkár. Október: Választmányi ülés előkészítése. Előadó: orsz. szerv, titkár. Beszámoló a helyi csoportok munkájáról és az alapszervezetek működéséről. Előadó: orsz. szerv, titkár. November: A küldöttközgyűlés, a véáasztmányi, az elnökségi ülések 1966. évben hozott határozatai végrehajtásának ismertetése. Előadó: elnök. December: Az 1967. évi elnökségi ülések főbb napirendi pontjainak meghatározása. Előadó, főtitkár. Az egyes beszámolókat a központi elnökség reszortfelelősei tartják. A reszortfelelősör a beszámolót az apparátus illetékes ügyintézőjének bevonásával készítik el. Az ügyintézők a napirendi pont tárgyalásánál a központi elnökség ülésén jelen vannak. Petőfi brigád a Gyapjúmosó [UNK] és Szövőgyárban ban alig alakult meg a siket és nagyothalló dolgozók alapszerve, máris hozzáfogtak brigád alakításához. Az ez ügyben 1965. december 15. napján összehívott alapszervi értekezleten Boros Dénes szövődés osztályvezető-helyettes bejelentette, hogy az alapszerv a vállalati vezetőséggel egyetértésben, a siket dolgozók bevonásával szocialista brigádot alakít. A brigád a versenyt 1986. január 1-vel kezdi. A továbbiakban ismertette a brigád 7 pontból álló felajánlásának tervezetét. Ez előírja, hogy a brigád tagjai 100 százalékos mennyiségi , és ezt megközelítő minőségi teljesítést érnek el, kiesésük nem lesz, a Szövetség rendezvényein részt vesznek, a vállalati könyvtárnak aktív olvasói lesznek, munkájuk ellen kifogás nem merül fel, munkájukban egymást segítik, betegség esetén egymást meglátogatják, s ha probléma merül fel, úgy azt közösen oldják meg. Boros elvtárs a brigád vezetésére Vitáris Lászlónét javasolta és bejelentette, hogy a vállalat szakszervezeti bizottsága ezen nemes kezdeményezést a legmesszebbmenően támogatja. Nagy Béláné termelési felelős, a felvetett kérdésre, tájékoztatást adott a brigádvezető feladatairól, s kijelentette, hogy figyelemmel fogják kísérni a versenyben álló •>nga lagot? tesjciUpeiryét, és ezt kiértékelik. Javasolta, hogy felajánlásban szerepeljen a modellezés, a testedzés, a társadalmi munka, a politikai képzés. Berliner Imréné stb.-titkár megemlítette, hogy a más számottevő egyéni teljesítmények is figyelembe lesznek véve. Nagy Béláné elvtársnő elismeréssel nyilatkozott a vállalat siket és nagyothalló dolgozóiról, s Becsületesen végzik munkájukat, a legjobb munkaerők között szerepelnek. Felemlítette, hogy a vállalat brigádvezetőinek értekezletén beszámolt a siket dolgozók brigádalakítási tervéről, amit nagy örömmel fogadtak. Javasolta még, hogy a felajánlásban szerepeljen a múzeumok stb. kollektív látogatása is. Kovács József előadta, hogy látogatóban volt Csepelen, s az ott szerzett tapasztalatai alapján jobbá tudná tenni a vállalat bizonyos munkamódszerét, mire a jelenvolt vezetők azzal biztatták, hogy mondja el, s azt figyelembe fogják venni a brigád versenyeredményeinek kiértékelésénél. Vitáris Lászlóné elvállalta brigád vezetését. Nagy Ernő orsz. a szerv, titkár a Szövetség üdvözletét tolmácsolta és köszöntötte a brigád megalakulását. Jónak látja a versenyfelajánlás frontjait a hozzászólások figyelembevételével. Javaslatot tett arra, hogy forduljanak versenyfelhívással valamelyik testvérvállalat alapszervéhez, a brigád tagjai vegyenek részt a Szövetség többirányú tanfolyamain, rámutatva szakmai továbbképzésnek a fontosságára is. A jelenvoltak alapos megfontolás után Petőfi nevét adták brigádjuknak. Boros elvtárs összegezve az elhangzottakat, kijelentette, hogy a brigád versenyfelajánlásait ki fogják egészíteni a hozzászólások során tett javaslatok reális részeivel, így azzal is, hogy a brigádtagok részéről igazolatlan késés nem lesz, részt vesznek a politikai előadásokon is, és versenyfelhívással fordulnak egy testvérvállalat, pl. HPS alapszervéhez. N. E.