Siketek és Nagyothallók, 1967 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, LG1 XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1967. JANUÁR I SIKETEK в NAGYOTHALLOK A SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA шшшшшштшяшяшт '!sssss///s/sssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssss/s//s/sssj ~ssssssssssssssssssssssssssssss/ssß ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ Év végén számvetést szokás ké­szíteni az évközben végzett mun­ka eredményéről. Lapunk 1966 december havi száma mégsem hozott ilyen közleményt. Ez nem elmaradás. Lapunk évközben többször is foglalkozott a szövet­ség munkájával, s így ismétlések­be bocsátkoztunk volna. Ezúton köszönetünket fejezzük ki mind­azoknak, akik az elmúlt évben vállvetve segítették szövetségün­ket munkájában. Az 1967. évet köszöntővel kezd­jük. Meleg szeretettel köszöntjük a szövetség összes tagját és jó­akaróit. É­s kérjük további érté­kes támogatásukat az új eszten­dőben is. Ez évben szintén sok a szövet­ségi munka. Sok feladat vár meg­oldásra. Azok csak úgy oldhatók­ meg, ha a tagság egy emberként áll a vezetőség mögé, s ki-ki te­hetségéhez mérten ajánlja fel se­­gítőkészségét. Elsősorban a vá­lasztmányi tagokhoz szólunk, akik azzal, hogy funkciót vállal­tak, elkötelezték magukat. Szó­lunk az aktivistákhoz, akik akár megbízásból, akár önkéntes oda­adásból vállalták a nemes hozzá­állást a szövetség építőmunkájá­hoz. Szólunk az egyszerű tagok széles tömegéhez, akik közül so­kan tanújelét adták a szövetség­hez való hűségüknek és az egy­más iránti szeretetnek, megbecsü­lésnek. Értjük alattuk a szövet­ségben, ill. a székházban működő klub, nőbizottság, KISZ siketek alapszerve, bélyeggyűjtők köre stb. tagjait. Felkérjük őket nagy összefogásra. Az ilyen ös­­­­­szefosás nagyon sokra megy. Lendületet ad a vezetőség elé tűzött feladatok megvalósításá­hoz. Hassa át a tudat, fűtse az ambíció, hogy a vezetőség minden erejével, tudásával a szövetség, s ebben minden egyes tag, így a magúit érdekelt, boldogulását szolgálja. A tagság minden segítő szándékú hozzájárulása vissza­hat a kamatostól. Az ilyen össze­tartást, hozzáállást az öntudat, a fegyelem kell hogy adja. Mind­ezeket az oktatásban, a művelő­désben és a politikai képzésben való részvétel szüli. Minél több a tanult, képzett, művelt tag, an­­­nyival is magasabb szintű és ér­tékű a szövetség. Minden tudás, műveltség építőkő, aminek min­den egyes egyén hasznát látja, s hozzájárul a szövetség és a szo­cializmus építő munkájához. Mi­n­él előbb — és minél többen ve­szik igénybe a sorstársak javára gondos előrelátással megszerzett és biztosított, két kézzel nyújtott többféle tanulást és lehetőséget, annyival művelődési is hama­rább érjük el az egyén és szövet­ség vonatkozásában a megkí­vánt szintet. S akkor szövetsé­günk megtalálja a kibontakozás útját, a maga elé tűzött célok el­érését. Kádár János elvtárs, az MSZMP első titkára IX. kongres­­­szusi beszédében többek között a haza sorsát az állampolgárok fel­készültségével hozta egy vonat­kozásba.­­Ez igaz, s ezt vonatkoz­tathatjuk a szövetségre és tagsá­gára is. Munkálkodjunk pártunk kongresszusa útmutatásai és IX. Siketek Világszövetsége célkitű­­­zései szerint. A fent leírtak hassanak át minden egyes tag­társat, sorstár­sat, és sorakozzanak fel egy emberként alapszervükön, részle­gükön, fiókjukon, klubjuknál keresztül csoportjukon egy ember­ként szövetségünk mögé. Ennek szellemében kíván min­denkinek kollektív összefogást, aktív munkálkodást és eredmé­nyekben gazdag új esztendőt a központi elnökség. Ismerjék meg a pártkongresszus anyagát Szövetségünk december 4-i vá­lasztmányi ülése pártunk IX. kongresszusának szellemében folyt le. Kihangsúlyozásra ke­rült, hogy a szövetség munkájá­nak vezérfonalát a pártunk po­litikája adja. A szövetségnek mint tömegszervezetnek feladata és kötelessége tagságának politikai oktatása, nevelése. Ezért elenged­hetetlenül szükséges, hogy első­sorban vezetőink, valamint tagsá­gunk minél szélesebb köre megis­merje pártunk IX. kongresszusá­nak anyagát és határozatait. A helyi csoportjaink vezetősé­gei szinte kivétel nélkül gondot fordítanak tagságunk politikai képzésére, leginkább tanfolyamo­kon, ismeretterjesztő előadásokon, pártnapokon, politikai szeminá­riumon, taggyűléseken keresztül az aktuális bel- és külpolitikai események, valamint az ideoló­giai kérdések ismertetésére, ör­vendetes, hogy pártunk IX. kong­resszusának jelentőségével már a kongresszus előtt foglalkoztak csoportjaink többségénél. A tanfolyamokon beszéltek a párt szerepéről. Például a váci fiók tanfolyamai tájékoztatást ad­tak a pártról , szervezeti felépí­téséről, a demokratikus centraliz­musról, a szocializmus építésének eredményeiről­­, további felada­tairól. Kaposvárott és Szegeden a tanfolyamokon rámutattak a kongresszusi munkaverseny eredményeire. Beszéltek a mun­kaversenyről és a szocialista bri­gádmozgalom szerepéről, jelentő­ségéről, a szocializmus építésé­ben. A hódmezővásárhelyi tanfo­lyamokon a hallgatók sorából tartottak beszámolót a kongres­­­szus anyagából. A budapesti, a debreceni, a soproni csoportok tanfolyamain is foglalkoztak a kongressz­ussal. A kongresszusi anyagot a vi­szonyainknak megfelelően dol­gozzák fel. Ismertessék mind­azokat a részeket, amelyek feltét­lenül szükségesek ahhoz, hogy tagságunk még fokozottabban vegyen rész­t a szocializmus épí­tésében, példamutatóak legyenek a termelésben és egyéb társadal­mi tevékenységben. Ez nemcsak a tanfolyamok feladata — erre kü­lön előadássorozatot is szerveznek külső előadókkal, a tagság minél nagyobb részvételével. S. E. Szilveszter a székházban (Nagy Ernő felvétele) A központi elnökség ülése január 6-án tartotta a központi elnökség ez évben első ülését. Dé­ri Sándor központi elnök meg­nyitója után ismertette a napi­rendet, majd az első napirendi pontot: a siketek egyesületbe tö­mörülése 60 éves évfordulójának megünneplését. Nagy Ernő orszá­gos szervező titkár hangoztatta reális tervek elkészítését az ün­nepséghez. A főrendező a központ lesz, azonban bekapcsolódnak az ünnepségbe az összes helyi cso­portok. Kifejtette, jó lenne meg­találni a módját a Siketek Világ­­szövetsége vezetőjének vendégül látására. Amikor átutaznak Bu­dapesten a varsói világkongres­­­szusra, rövid időre meg tudják szakítani útjukat nálunk. Rudas Nándor főtit­kár közölte: az ün­nepséget szerény keretek között rendezik. Egyetért azzal, hogy a szövetség 60 éves jubileuma nem­csak Budapestre hanem országszerte korlátozódik, megünnepe­lik. Minden helyi csoport adott­ságainak megfelelően, a maga módján rendezzen ünnepséget. A program összeállítására bizottsá­got hoznak létre. A program ki­terjedhet választók 7­ i ülésre, esetleg küldöttközgyűlésre is, ahol méltatnák a szövetség múlt­ját; lennének rendezvények, sportversenyek. A szövetség sok­szorosítógépet kap, esetleg ennek segítségével el lehet készíteni, össze lehet állítani a siketek egyesülésének hatvanéves vid történetét. A költségeket rö­jó szervezéssel, előadások, kiállítá­sok rendezésével be lehet hozni. Déri Sándor öt-héttagú bizottsá­got javasol, s a bizottság a köz­ponti elnökség irányelvei, útmu­tatása szerint dolgozzon. A második napirendi pont elő­adója Nagy Ernő országos szer­vező titkár volt. A Siketek Világ­­szövetsége soron következő kong­resszusát ez évben tartja Varsó­ban. Az előkészítő bizottság egy­más után küldi a tájékoztatáso­kat, ismertetik szus programját. a világkongresz- Szeretnék, ha minél több értekezést küldenének a kongresszusra. Ha lehet, sze­mélyesen, akinek nem áll módja­, ban részt venni a világkongres­­­szuson, írásban küldheti el érte­kezését, például pedagógusok, or­vosok részéről. A beküldött írá­sokat az előkészítő bizottság ta­nulmányozni fogja, s ha alkal­masnak találják, foglalkozni fog­nak azzal a világkongresszuson. 15 prospektust küldtek, ezeket szak­emberek kezébe kívánják juttat­ni. Amennyiben valakinek szak­­dolgozata van készen, szívesen vállalkoznál­ eljuttatására az elő­készítő bizottsághoz. A szövetség kéttagú delegációt küld ki a vi­lágkongresszusra. A kiküldöttek a múlthoz hasonlóan igyekezni fognak részletesen beszámolni majd a világkongresszus munká­járól. Jafcsák Pál több kérdést tett fel. A levelezés nyelve iránt ér­deklődött, s felvetette az eszpe­rantó nyelv használatának kér­dését. Ábrahám Félix a magán­jellegű utazásokkal kapcsolatban szólalt fel. Nagy Ernő válaszá­ban hangsúlyozta, hogy az előké­szítő bizottság főként az újszerű, az úttörő értekezéseket, javasla­tokat terjeszti a világkongresszus elé. Jafcsák Pál mint delegátus az eszperantóval kapcsolatos javas­latát vesse fel a világkongres­­­szuson, majd meglátják, milyen megnyilvánulás lesz azzal kap­csolatban. A hivatalos nyelv az angol és a francia, felmerült az orosz nyelv is, mint hivatalos nyelv, azonban még nem foglal­tak állást. A közeli, baráti or­szágba magánjellegű utazásnak akadálya nincsen. A világkong­resszus valamennyi ügyével azon­ban a kéttagú hivatalos delegáció illetékes foglalkozni, és minden­ről tájékozódniuk kell. Sportügyekről Ábrahám Félix sportelnök számolt be. A hármas sportbizottság működési szabály­zatával foglalkoznak. Alaposan áttanulmányozzák. Szükségesnek látja a központi képviseletet a győri sportközgyűlésen. Nagy Er­nő közölte, hogy a működési sza­bályzat célja a fejlődés biztosítá­sa, a nehézségek elhárítása. Déri Sándor javaslatára a központi el­nökség megbízta Ábrahám Félix sportalelnököt a győri sportköz­­gyűlésen való részvétellel. Ez­után Ábrahám Félix javaslatára megvitatták a CISS kongres­­­szuson az elnökség képviseleté­nek kérdését. Rudas Nándor fő­titkár javaslatára a központi el­nökség Ábrahám Félixet bízta meg (Déri a szövetség képviseletével. Sándor szavazásra tette fel a javaslatot, amit egyhangúan fogadtak el.) Rudas Nándor főtit­kár szükségesnek tartja a CISS és a szövetség kapcsolatának ja­vítását. Például bulletint a szö­vetségnek nem küldenek. A hi­vatalos külföldi sportlevelezést magánlakásokra küldik, mindezt az elnökség küldöttje ismertesse a CISS vezetősége előtt Nagy Ernő közölte, hogy a sportklub elnökének, titkárának címét ré­gen is bekérték, s a hivatalos cí­met adták­ meg, amit a CISS el­fogadott. A sportklubnak van hi­vatalos helyisége, ennek címére küldték a nemzetközi levelezést. Déri Sándor az elnökség megkér­dezése és egyhangú véleménye után közölte, hogy Ábrahám Fé­­lixet megbízza az elnökség a vi­tás kérdések tisztázására. Déri Sándor javaslatára elha­tározzák, hogy a központi elnök­ség legközelebbi ülése február 15-én legyen. Rudas Nándor főtitkár közölte, hogy a titkárság összeállítja és a legközelebbi elnökségi ülés elé terjeszti a központi elnökség ez évi üléseinek fő napirendi pont­jait. Minden reszortfeladatot napirendre tűznek. Az elnökség tagjai tájékoztatást fognak adni feladataik végrehajtásáról, vala­mint a küldöttközgyűlés, a vá­lasztmányi ülések határozatainak végrehajtásáról. Előtérben van a IX. pártkongresszus anyagának feldolgozása. Az alapszabály mó­dosítással kapcsolatos intézkedé­seket is meg kell tenni. Mind­ezeknek az elnökség tervében szerepelniük kell. Legalább ezer tag szociális helyzetének felmé­rése is feladat. A 8. számú ipari­­tanuló-intézet igazgatóhelyettese, Csorna elvtárs szeretné, ha a ná­luk végzett ipari tanulók jelenle­gi helyzetéről képet kapnának. Megadják a névsort, amit megfe­lelően feldolgozva megküldenek az egyes helyi csoportoknak. Az elnökség bízza meg a titkárságot a terv kidolgozásával, amit majd az elnökség elé terjesztenek. javaslatot Déri Sándor szavazás­á­ra tette fel, egyhangúan elfogad­ták. Nagy Ernő az alapszabály-mó­dosítással kapcsolatos körlevél mielőbbi kibocsátását tette szóvá. A módosítás legfontosabb részeit lapunkban is adják közre, hogy a széles aktívagárda is tanulmá­nyozhassa. Rudas Nándor főtitkár javasolta, hogy a körlevél május 31-ben szabja meg a javaslatok beküldésének határidejét. Bizott­ság vitassa majd meg az új, mó­dosított tervezetet, amely jogilag is elfogadható legyen. Déri Sán­dor a javaslatokat szavazásra tet­te fel, az elnökség azokat egyhan­gúan elfogadta. A színjátszócsoport műsora Sopronban Számos érdeklődő előtt zajlott le 1966-ban a november 7-i meg­emlékezés a soproni ipari tanuló­­intézetben az intézeti KISZ-alap­­szervezet és a szövetség helyi csoportjának rendezésében. Az új oktatási forma új színt, lüktető életet hozott a helyi csoport éle­tébe, mely máris érezteti hatását. Az ismeretterjesztő előadások mellett a kulturális is előtérbe lépett. Az tevékenység ünnepség keretében a színjátszócsoport élő­képek formájában elevenített meg néhány mozzanatot az 1917-es eseményekből. Az első kép a for­radalom előkészítőjét mutatta be. A második kép a Téli palota ostromát ábrázolja, ahol munkás, paraszt, matróz, vállvetve harcol a cári önkény ellen. Harmadik és egyben zárókép a forradalom győzelmét elevenítet­te meg. Szereplők: Lenin (Ficsor I.), Vörös katona (Bertalan V.), Mat­róz (Bősze I.), Munkás (Csányi I.), Kozák (Mizik I.), Erdei munkás (Láng I.) muzsik, zászlóvivő (He­­rm­es) az ünnepi beszédet Erdős József tartotta, méltatva a nap eseményét. Közreműködött még: Budai J. Dal a vörös zászlóról (írta Zi­­binszki), Kádi G. Munkásgyermek himnusza (Juhász Gyula), Bálint G. Köszöntünk október (Poznansz­­kij) és szavalataikkal emelték az ünnepség fényét. Befejező aktus­ként az intézet és a továbbképző tagozat kitüntetett dolgozói vet­ték át a megyei tanács jutalmait. Szakály Ernő tanár (Elkésve bár, közreadjuk ezen értékes beszámolót arra gondolva, hogy 1967-ben­ van az 50. éves ju­bileuma 1917. november 7-ének.)

Next