Siketek és Nagyothallók, 1968 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

Щ ЩЯ BF ® "'jtc ^ XIX. ÉVFOLYAM. VILÁG SÍRÉI 1u éi HAGYOTHALLÓK A SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA 1968: a nagyobb lehetőségek éve Az új év elején visszatekintést szokás vetni a végzett munkára. Ezúttal nem tesszük, mert ez nagyjából megtörtént a szövetség 1937. XIX. 9-én tartott választ­mányi ülésén és a XII. 10-i kül­­dött-közgyű­lésen. Bár a jövőbeni feladatokról is volt szó, inkább nézzünk előre! Mind a két ülésen határozati ja­vaslatot hoztak A két — az egyik 7, a másik 3 pontból áll — ja­vaslat nagyjában megszabja fel­adatainkat. Természetes, hogy a pontokban foglaltakon kívül van­nak még több megoldásra váró problémák. Az előrenézésnek különös je­lentőséget ad az, hogy az új esz­tendővel az új gazdasági mecha­nizmus küszöbét léptük át. Has­son át minden sorstársat a gon­dolat: a szocialista országépítés szorosan összefügg szövetségünk építésével. Tagtársaink, a sorstársak soka­sága, munkahelyükön az új gaz­dasági irányításban még fokozot­tabban, teljesebb odaadással ve­szik ki részüket az építő munká­ból. Ugyanakkor gondoljunk arra, mint lentebb említettük: az új gazdasági mechanizmus lehetősé­get nyújt szövetségünk­ további fejlesztésére. Pl. ami minden tag­­társ, sorstárs vágya, a szövetség irányítása alatt­ álló üzem létesí­tése, amit első­ lépésként foglal­koztató formájában kívánunk lét­rehozni. Ennek kulcshelyzete van, mely sokféle lehetőséget nyitna meg a szövetség életében, munkájában. Gondolunk az üzem, ill. foglal­­koztató tagjainak szakmai képzé­sére, munkával való ellátására. Emellett hathatósabban kiterjed a gondoskodás az ide tömörített tagok általános oktatására, neve­lésére, művelődésére, kultúrmun­­kában való bevonására, melybe a másutt dolgozó sorstársak is be­kapcsolódhatnak. Figyelemmel a szabad idő, az ajándék szombat hasznos felhasználására. A létrehívandó foglalkoztató­nak, az ebből majdan kinövő üzemnek lehetőleg olyan profilt választanánk, ami hiánycikk az országban, s az előállítás kizáró­lagosságával járna, ami biztosíta­ná egyrészt a munka — másrészt az áruellátás Népgazdaságunk folyamatosságát, csakis nyerne vele. Mindezt a szakminisztériu­mok bevonásával beszélnénk meg. Ily módon idővel eljutnánk oda, hogy szövetségünk ne csak kérjen, hanem adjon is az államnak. Így van ez a szocialista országok nagy részében, sőt már egyes ka­pitalista államokban is. Ez áll a Siketek Világszövetsége célkitű­zésében, mint speciális feladat, s ezt tartalmazza szövetségünk XIV. küldöttközgyűlésén hozott határozat 4. pontja. A határozati javaslatok többi pontja és azon túli feladatok végrehajtásra várnak, s a mara­d­­déktalan megvalósításuk a tag­társak, sorstársak összefogását igénylik. Az ny­gwtdiuáli­ [UNK]­­ mechanizmus nyújtotta lehetőségekkel élve, ki-ki minden téren teljes erejé­vel, tudásával munkálkodjék a népi államunk, s ebben szövetsé­günk további felvirágoztatása ér­dekében. Ebben a szellemben induljunk neki a szocialista szempontokat — közös érdekeket szolgáló új gazdaságirányítás 1968. munka­esztendejének. (II.) T­élapó^délután A budapesti helyi csoport de­cember 17-én tartotta Télapó délutánját. Ezúttal a szövetség székházának kultúrterme teljes egészében a gyermekeké és szü­leiké volt. Előbb a gyermekeknek való, két darab 1—1 órás filmet per­gették le. Utána nagy izgalom közepette megjelent a színpadon a Télapó. Első benyomás az volt, hogy ta­valy óta­­ megfiatalodott. Ko­vács József tagtárs, a „Petőfi” szocialista brigád vezetője alakí­totta. Csak a legkisebb gyermekek, akik először találkoztak szövet­ségi Télapóval — szepegtek. A na­gyobbak, a „tapasztaltabbak" bát­ran járultak a Télapó elé. Sőt nem egy akadt, aki a jó szóra oda­mondogatott. Így a Télapó valódi gyermeke is. Idén 85 gyermek részesült aján­dékcsomagban. Nagyrészük azon­nal bontotta, megnézték a tartal­mát, sőt kóstolgatták is látható megelégedéssel. Szöveg és kép: Nagy Ernő A kis Putyera-gyerek kiváncsi: mi van a csomagban? A prrsi rsoporl lg» п«1очк«м1нчн iKl^ágáról 1Н67-Ьеи A pécsi csoport­­ vezetősége minden évben tájékoztatja kul­turális célkitűzéseiről, munkájá­ról és eredményeiről a tagságot. Minden évben kiadnak egy ös­­­szefoglalót munkájukról. A cso­port gazdag életét bizonyítja, hogy háromszor egymás után nyerték el a legkulturáltabb cso­port címet. (Lapunkban sok érté­kes cikkben és tudósításban szá­moltak be sokoldalú munkájuk­ról.) A csoport tagjai között 1967-ben 7 kiváló dolgozó és 27 jutal­mazott munkavállaló ivott a kü­lönböző munkahelyeken. A csoport gyümölcsöző együtt­működést létesített Baranya és Tolna megye, valamint Péc.- mj. Város Tanácsa végrehajtó bizott­ságainak szakigazgatási szervei­vel, összeköttetést építettek ki a helyi tanácsok és vállalatok ve­zetőivel. A csoportot 799 esetben keresték meg és a helyi csoport 971 alkalommal intézkedett. Az 1770 ügyirat lüktető szervezeti élet­e vall. A munka- és bér­problémák, a bérviták, a pana­szok és sérelmek túlnyomó több­ségét a tagság érdekvédelmében eredményesen megoldották. A pécsi helyi csom­­a­g tájékoz­tatása tevékenységük sok új moz­zanatával ismerteti meg a szö­vetség tagságát, s így gazdag és értékes munkásságukról teljes képet formálhatunk. A Petőfi szocialista brigád értekezlete A Petőfi szocialista brigád de­cember 12-én a Gyapjúmosó és Szövőgyár szövödéjének irodahe­lyiségében értekezletet tartott. Kovács József brigádvezető adott tájékoztatást az 1967-ben végzett munkáról. A brigádértekezletet megalakulásuk második évfordu­lója tiszteletére­­ hívták össze. 1967-ben április 4-én és novem­ber 7-én kaptak jutalmat, okle­velet és kitüntetést a jó mun­káért. Gyárlátogatáson voltak a Kelenföldi Textilgyárban, több­ször voltak múzeumban. A szö­vetségtől jelentős támogatást kaptak. A brigádértekezlet után Kovács József, Déri Sándor, központi el­nökkel meglátogatta a szövödét. A mintaszövödében Kiss Nándor mutatta meg a gépeket és az ott készülő anyagokat. A felvető üzemrészben Csajághy Boldizsár adott tájékoztatást a munkáról. Göndör Irén a szövőgép működé­sét mutatta meg. Az áthúzóban a műhely munkáját Kovács Jó­zsef ismertette. Déri Sándor örömét fejezte ki, hogy részlete­sen megismerhette a Petőfi szo­cialista brigád munkáját. (Ké­szült a brigádértekezlet jegyző­könyve alapján.) Kovács József brigádvezető Szilveszter a székházban A pesti ,,csendesek " szüveezte­ kihúzatni. Még a malac is kivid­te hagyományos módon zajlott le. csian nézte a szerencsekerék sor- Szép számban jelentek meg a gálát. Úgy látszott érdekelte, vendégek. Eljöttek a közeli és ia- hogy ki lesz a gazdája. Ekkor az volt vidékről, sőt az országon túl­ egyik­­ nagyban izguló fiatal tag­ról­­. Főként a környező baráti államokból. Pl. Csehszlovákiából, Romániából,­­Jugoszláviából, Len­gyelországból, láttunk osztrákokat is. Volt zene, dúsan megrakott bü­fé. Ezek emelték a jó hangulatot. A tombola főnyereményét, a va­lódi malacot körbesétál­tát­va be­mutatták a mulatóknak. Erre job­ban keltek a tombolajegyek. Amikor elfogytak a jegyek, s kez­detét vette a szerencsekerék for­gatása és a számok bemondása, mindenki izgult szerencséjére várva. A főnyeremény kihúzása előtt tetejére hágott az izgalom. Mindenki a maga szám­át kívánta társ türelmét vesztve felszólt a színpadra a malacot tartain­*, hogy adja neki száz forintért. Megveszi! Persze nem adták oda, mert jóval többe volt. S a végén mi történt? A kihúzott szám pont azé az izguló fiatalemberé volt. Név szerint Benedek Péter a sze­rencsés. Egy pillanat, s felugrott a szín­padra és izgatottan vette át a fő­nyereményt, a malacot. Az arca úgy ragyogott, mintha ő lett vol­na a legboldogabb ember — az egész világon. Bár 30 féle volt a tombola nye­reménytárgya, sokan elszántva­­(Folytatás a 2. oldalon.) Várják a főnyeremény sorsolását A malac kíváncsian figyeli: ki lesz a gazdája? Táncolnak a párok

Next