Siketek és Nagyothallók, 1970 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA { ^ A karácsonyfáért résztvevői Pécsett. Fotó: Márkus 7SSSSS//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSS/SSSSSSSSSS Fellendülést a jubileumi évfordulók jegyében! Részletes beszámoló választmányi ülésünkről A központi elnökség december 20-án 17 órára hívta össze az 1989. év második választmányi ü­lését. A kedvezőtlen időjárás (nagy havazás) miatt majdnem úgy alakult a helyzet, hogy a vá­lasztmányi ülést nem lehet meg­tartani, ugyanis több vidéki vá­lasztmányi tag nem tudott fel­utazni, illetve időben megérkezni. A kezdési időpontban az ülés még határozatképtelen volt, de ha kés­ve is, egymás után megérkeztek a választmányi tagok, úgy hogy 19 órára több mint kétharmada jelen volt, így a választmányi ülés határozatképessé vált. Az ülést Déri Sándor központi elnök nyitotta meg, majd Bogner Gyula, pártszervezetünk titkára politikai beszámolót tartott az időszerű kérdésekről. Az­ elnökség beszámolójának is­mertetését Rudas Nándor főtitkár kezdte meg.­­ Bevezetőjében el­mondta, hogy a Szövetség 1979. évi munkájára vonatkozóan az elnökség most csupán a legfon­tosabb, legalapvetőbb kérdésekre térhet ki, mivel a választmányi ülés fő napirendi pontja a Szö­vetség 1970. évi munkájának meg­beszélése. Ugyanis a nagy törté­nelmi­ évfordulókról való méltó megemlékezés, s ezekre a felké­szülés nagy feladatot ró a közpon­ti elnökségre, amelyhez a választ­mánytól hathatós segítséget vár. Ami a Szövetség, illetve az el­nökség munkáját illeti, az elnök­ségi ülésekről lapunkban közölt tájékoztatásokon keresztül mind a választmány, mind a tagság tu­domást szerezhetett. A múlt évi gazdálkodásról A beszámoló először is az 1969. évi költségvetési előirányzatról, s annak teljesítéséről adott tájékoz­tatást. A kiadási előirányzat:­ 1 630 000.— Ft. a módosított elő­irányzat: 1 709 000,— Ft, a teljesí­tés december 19-ig: 1 681 000,— Ft, amely 98,4 százaléknak felel meg. A költségvetési előirányza­tunkból sok mindent tudunk meg­valósítani, amelyek a Szövetség, illetve csoportjainak szempontjá­ból igen jelentősek. Megemlítette a debreceni csoport elhanyagolt helyiségeinek tatarozását, amely ezáltal barátságos otthonná vál­tozott. Igaz, még sok tennivaló akad a helyiség szépítése tekinte­tében, pl. a rossz padlózat kicse­rélése, mely a szép falak és a fris­sen mázolt ajtók, ablakok hatását nagymértékben rontja. A bútorzat kicserélésére is van még tenni­való, bár ezért eddig is sokat tett a vezetőség. Egyben felhívta a vá­lasztmányi tagok figyelmét, te­gyenek meg mindent annak érde­kében, hogy a csoport helyisé­gei minél otthonosabbak, kultu­ráltabbak legyenek, mert csakis ilyen környezetben lehet eredmé­nyesen dolgozni. Megemlítette még a pécsi csoportot, amely ez évben is több ezer forintot kért és kapott helyiségük bővítésére. Ők szüntelenül arra töreksze­nek, hogy a lehetőség szerint székházuk az igényü­ket befogadóképesség szem­pontjából is ki tudja elégíteni. Az elmúlt években a költségvetési megszorítások miatt az egyes cso­portok vezetőiben az a felfogás alakult ki, hogy ilyen célokra nemigen lehet pénzt igényelni. Miként a költségvetés, illetve az állami támogatás növekedéséből látható, mindinkább lehetőség lesz arra, hogy a szükségletek, ha nem is teljes egészében, de már megközelítően kielégítést nyerje­nek. Ebben a nehéz időszakban is voltak csoportok, amelyek en­nek ellenére küzdöttek helyisé­geik szépítéséért (Szeged, Pécs), és ennek köszönhető, hogy e te­kintetben is az elsők között van­nak. Most, a kedvezőbb helyzet­ben sem ígérhető meg, hogy min­den kívánság teljesíthető lesz, de ennek ellenére kérjék ez irányban is az elnökség támogatását. A központi elnökség az anyagi hely­zethez viszonyítva mérlegelni fog­ja a kívánságokat és a lehetősé­gekhez mérten azokat teljesíteni igyekszik. A helyiségek rendbehozása A központi székház rendbeho­zására ez évben is tekintélyes összeggel egészült ki az elmúlt évi, majdnem félmilliós tatarozási költség. 1969-ben több nagyobb helyiségben a padlózat kicseré­lésére, a kisebbekben kijavítására került sor. A beszerzések között főleg bútorvásárlások szerepelnek. Megemlítette még a pécsiek szá­mára nyújtott több ezer forint tá­mogatást, amelyre a filmgyártás­hoz volt­ szükségük. A pécsi ve­zetőség kulturális szempontból igen jól értékesítette ezt a támo­gatást. Ma már olyan filmeket készítenek, amelyekre érdemes felfigyelni. A jövőt illetően eddigi eredményeik sok biztatást adnak. Ilyen hasznosan megtérülő támo­gatást az elnökség mindig szíve­sen ad. Jó lenne, ha a többi cso­portok is követnék a pécsiek pél­dáját, természetesen azon a mó­don, ahogyan ők tették! Előbb be­bizonyították, hogy mire képesek, s csak azután léptek fel anyagi igényekkel. A budapesti helyi csoport hasonló törekvéséhez is nyújtott az elnökség támogatást, de az, sajnos, közel sem térült meg olyan mértékben, mint a pécsieknél. Igyekezniük kell a lemaradást behozniuk. Szeretnénk — mondta —, ha az országos színjátszó versenyeken a filmbe­mutatókra is sor kerülhetne. A főtitkár ezután kitért a ne­héz szociális körülmények között élő tagság segélyezésének ismer­tetésére. szerepelt 1969-ben 179 000,— Ft a költségvetésünkben állandó segélyre, és emellett 10 000,-*- Ft rendkívüli segélyre. Ezt az összeget teljes egészében erre a célra fel is használta a központi elnökség. A folyó évben állandó havi segélyben 88, rend­kívüli segélyben 55 sorstársat ré­szesítettek. Az állandó segélye­zetteknél az egy főre eső átlag 201,— Ft volt, a rendkívüli se­gélyezetteké 210, —Ft. A segélye­zési összeg mindkét kategóriában 100,— Ft-tól 350,— Ft-ig terjedt. Ezután rátért a bevételi terv előirányzatának és teljesítésének ismertetésére. A bevételi előirány­zat 178 000,— Ft volt. A teljesítés december 19-ig 165 400,— Ft, ami 92,9 százaléknak felelt meg. A tagdíjra az előirányzat 120 000,— Ft, melynek teljesítése 105 400,— Ft, mintegy 87,8 százalék. A ren­dezvényi előirányzat 57 000,— Ft, teljesítés 59 700,— Ft, ami megfe­lel 104,8 százaléknak, örvendetes, mondotta, hogy — az elmúlt évekkel szemben — a rendezvé­nyi bevételi tervelőirányzatunkat az idén túlteljesítettük. E téren igen sok köszönhető a szegedi, a pécsi és a budapesti helyi cso­portoknak. Az előbbi két csoport lényegesen túlteljesítette a bevé­teli tervét. A budapesti helyi cso­port 10 év óta először teljesítette, illetve túlteljesítette a bevételi tervét, ha kis százalékkal is, de ahhoz képest igen szép, hogy az eddigiek során mindig több, mint 10 000,— Ft-os lemaradásuk volt. Ezért dicséret illeti a budapesti csoport vezetőségét, amit annál is inkább megérdemel, mivel az or­szágos rendezvényi bevételi terv­nek több mint 50 százaléka — 33 000,— Ft — a budapesti helyi csoportra esik. Az 1970. évi költségvetés évi A beszámoló ismertette az 1970. költségvetési előirányzatot. Örvendetes, mondotta a főtitkár elvtárs, hogy ez évben is igen nagy százalékban növekedett a kiadási előirányzatunk. Egész kö­zel jutottunk a két millió forint­hoz, 1 961 000,— Ft állami támo­gatásban részesül szövetségünk, mellyel ismét nagyobb előrelépést tehetünk. Ezzel kapcsolatban megemlítette a Szövetségünk szék­házában­ lévő szociális otthon fel­számolását. Ebből a támogatásból lehetőség lesz a felszabadult he­lyiségeket úgy berendezni, hogy azokkal olyan kulturális körülmé­nyek közé juthat a budapesti tag­ság, amire már rég áhítozott. Hogy az milyen lesz, s milyen marad, az függ a székházban lévő szervek vezetőitől, s nem kevésbé a tagságtól. Mindenesetre, olyan­ná kell tenni, hogy azok minél jobban szolgálják a kulturális életet. A bevételi előirányzatunk nem emelkedett — mondotta —, vi­szont minden csoportnak arra kell törekednie, hogy a nagyobb álla­mi támogatással szemben vállal­janak kötelezettséget a bevételi tervek teljesítésére, sőt, túlteljesí­tésére. Örvendetes, hogy erre vo­natkozóan a szegedi helyi csoport már igen szép felajánlást tett Le­nin születésének 100. évfordulójá­ra: 1000,— Ft-ot és felszabadulá­sunk 25. évfordulójára 1200,— Ft­­ot. Ha a többi csoportok vezetősé­ge is követi a példát, akkor nem­csak teljesíteni fogjuk, hanem túl is teljesítjük bevételi előirányza­tunkat. A szakmunkásképzéssel foglal­kozva elmondta, hogy a siketek tanintézeteiben 92 tanuló végzett, 46 lány és 46 fiú. Közülük 90-en választottak szakmát. A lányok női szabó, fehérneműkészítő, ci­pőfelsőrész-készítő, könyvkötő, felsőruhavarró és szövő szak­mákra nyertek felvételt, egy leány üvegcsiszoló szakmát választott A fiúk lakatos, asztalos, autófé­nyező szakmát választottak. Egy fiú mintakészítő, egy pedig cipész szakmára jelentkezett. Gyermeküdülésben ezen a nyá­ron 39 gyermek vett részt. A már ismertetett üdülői nehézségek miatt csökkent az üd­ültetett gyer­mekek száma. A SZOT 1969-ben nem tudott részünkre üdülőt biz­tosítani. A Télapó- és Fenyőfaünnepek alkalmával mintegy 320 gyermek megajándékozására volt lehetősé­günk Egyik örvendetes tényként em­lítette meg a beszámoló, hogy központi elnökségünk lehetőséget kapott a tanfoly­amvezető tanárok óradíjának felemelésére Ennek felbecsülhetetlen jelentősége van, hiszen szövetségünk egyik alap­vető feladatának jobb ellátását segítették ezáltal elő, nem beszél­ve arról, hogy az alacsony óradí­jak miatt egymás után szűntek meg csoportjainknál tanfolyama­ink. Az 1970. évi költségvetés arra is módot nyújt, hogy titkáraink és adminisztrátoraink tiszteletdíját némiképpen emelni tudjuk. Ha ez az emelés nem is mondható je­lentősnek, mégis kedvezően fog hatni munkájukra, hiszen hosszú évek óta a tiszteletdíjban — kü­lönösképpen a kiemelkedő mun­kát végzőknél — nem juthatott kellően kifejezésre anyagi meg­becsülésük. Reményét fejezte ki a főtitkár, hogy a jövőben erre még tágabb lesz a lehetőség. Nagyobb takarékosságot! Külön felhívta a figyelmet a helyes gazdálkodásra. Ügyelni kell arra, hogy a nagyobb anyagi támogatás ne lazítsa fel a pénz­ügyi fegyelmet. Sajnos, egyes csoportjainknál vagy talán vala­mennyinél — ha nem is egyforma mértékben — tapasztalhatunk olyan jelenségeket, hogy kiadá­sainknál és tevékenységükben nem teljes mértékben tartják szem előtt a takarékosságot. Kü­lönösen tartózkodni kell pl. olyan levelezésektől, amelyek nem fel­tétlenül szükségesek. Figyelemmel kell lenni arra, hogy tanfolya­maink megfelelő létszámban mű­­ködjenek. Minden egyes kiadás­nál vegyük számba, hogy azok az összegek hogyan és mennyiben térülnek meg, mert csakis a gaz­daságosság szem előtt tartásával tudjuk minél nagyobb mértékben az állami támogatást hasznossá tenni, eredményekben realizálni. Jubileumi munkaprogram A továbbiakban a főtitkár elv­társ a szövetség 1970. évi munka­­programjának előkészítéséhez, az elnökség által kidolgozott irány­elvekről beszélt. Abban a leglé­nyegesebb feladatokat foglalta össze a központi elnökség. Kérte a választmányi tagokat, hogy a programtervezethez minél többen szóljanak hozzá, azt javaslataik­kal egészítsék ki, hiszen a Szö­vetség egész évi munkájának fog alapul szolgálni. Az irányelvek, melyeket a vá­lasztmányi tagok már korábban kézhez kaptak, a munka általános fellendítését szolgálják s a követ­ Az irányelvek, melyeket a vá­lasztmányi tagok már korábban kézhez kaptak, a munka általános fellendítését szolgálják s a követ­kező célkitűzéseket tartalmazzák. Az 1970-es esztendő felszaba­dulásunk 25. évfordulója megem­lékezésének jegyében zajlik le. A nagy­ nemzeti ünnepünk egybe­esik Lenin születésének 100. év­fordulójával. A történelmi ese­mények mellett 1970-ben ünne­peljük Szövetségünk és ezen belül több csoportunk létrejöttének 20. évfordulóját is. Az évfordulókról így emlékezhetünk meg, méltó­képpen, ha munkánkat jól meg­szervezzük és eredményeinket fo­kozzuk. Az irányelvek célkitűzé­sei: 1. Szervezés, tagdíjfizetés terén: Még nagyobb gondot kell for­dítani a taglétszám növelésére, fel kell kutatni a még kívülálló­kat, ismét szorgalmazni kell a szervező gyűléseket, külön figye­lemmel a nagy létszámban levő nagyothallók beszervezésére, mi­vel a taglétszámunk növelésénél szinte már csak rájuk számítha­tunk. A velük való foglalkozásra — a sajátos helyzetüknek megfe­lelően — programot kell elkészí­teni, amelyet leghelyesebb lenne egy nagyothallókból álló bizott­ságra bízni, amely egyben figye­lemmel kísérné a program meg­valósítását is. A tagság szervezettebb össze­fogása érdekében minden üzem­ben és községben szorgalmazni kell az alapszervek létrehozását. Fokozottabb meggyőző munkát kell végezni a csoportok vezetői­nek az évi tagdíjfizetés időbeni rendezésére. A helyi tanácsok szociálpoliti­kai csoportjaival a kapcsolatot még jobban el kell mélyíteni. A csoport munkájáról tájékoztatni kell őket és a problémák megol­dásához segítségüket kell kérni. A csoport helyiségének nyitva­tartási idejét és az összejöveteli napok időpontját és tárgyát ki kell függeszteni a helyiségben, és a nyitvatartás idejére az ügyeletet meg kell szervezni. 2. Országos színjátszóverseny A színjátszóversenyre az évfor­dulókkal kapcsolatos színdarabo­kat kell megtanulni. Ilyenek le­hetnek: a felszabadulás, Lenin emléke, esetleg szövetségi vonat­­kozásúak. A benevezést január 15-ig meg kell küldeni a köz­pontnak a kiválasztott darab meg­jelölésével, illetve ennek hiányá­ban színdarab-igényléssel. A da­rab kiválasztásához a központ se­gítséget ad. Az országos színját­szóverseny időpontja: április 4. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next