Siketek és Nagyothallók, 1970 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6. szám
SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK el, és arra törekedjenek, hogy művelt társadalmi vezetőket s aktívákat neveljenek ki. Szerinte a társadalmi vezetők többsége is erre a nevelésre szorul. Így még nem lehet várni tőlük, hogy ők neveljék ez irányban a tagságot. Negatívnak ítélte meg a Szövetség és a sportkörök közötti szervezeti lazaságot. Pedig a sport igen jelentős nevelési tényező — mondotta. — A sportot a fiatalság kedveli, de hibát követünk el, amikor a sportkörben tömörülő fiatalságot, csak a sport felé irányítjuk, és nem törődünk azzal, hogy a sporteredmények mellett műveltségben is szép eredményeket érjenek el. Nem elég csak az izmokat erősíteni — hangsúlyozta —, hanem gyarapítani kell az ismereteket is. Az életben való boldoguláshoz sok olyan ismeretre van szükség, amit csak továbbképzés útján szerezhetnek meg. Mindez érdekében arra kell törekedniük a Szövetségnek és a sportköröknek, hogy minél szilárdabb egységet teremtsenek. Elmondta, hogy a sportkörök a lengyel Siketek Szövetségének szerves részei. Tagjai csak szövetségi tagok lehetnek, s így — alapszabálya szerint kötelesek tevékenykedni. Bielenko elvtárs felhívta a figyelmünket, hogy nekünk is ebben az irányban kell munkálkodnunk, mert különben fiatalságunk nevelése sínyli ezt meg. Rudas Nándor főtitkár foglalta össze az elhangzottakat. Örömmel állapította meg, hogy igen nagy az érdeklődés mindkét részről szövetségeink munkája iránt. Bielenko elvtársnak arra a kijelentésére, hogy talán „túl őszinte” volt, megjegyezte, hogy egy tapasztalatcsere értékelésénél az őszinteség csak annak előnye lehet, még akkor is, ha esetleg úgy tűnik, hogy a másik fél nem szívesen veszi azt. Ez egyben arra is lehetőséget ad, hogy az esetleges félreértések tisztázódjanak. Erre a jelen esetben is szükség van. Hiányosságként említették meg például a lengyel elvtársak, hogy nem rendelkeznek a helyi csoportjaink könyvtárral, holott komoly könyvállományuk van, és az egyes csoportjainknál olvasókörök is működnek. Az meglátogatott csoportnál — egyik Pécsett — működik a legjobb. A tapasztalatcsere akkor válhat igazán eredményessé — mondta többek között a főtitkár elvtárs —, ha az gyakoribb lesz, mert egy ilyen egyszeri látogatás nem lehet elég gyümölcsöző, hisz ekkor még az első benyomások a dominálók, s ezek inkább összehasonlító jellegűek. Megállapíthatjuk, hogy munkánkban sok a közös vonás, amint Bielenko társ is mondta. Sőt annyira elvhasonló, mintha módszereinket egymáséról másoltuk volna le, de ez vonatkozik más országokra is. Így nyilvánvalóan a felmerülő problémáknak is azonosaknak kell lenni, amelyek mindegyik szövetség előtt megoldásként jelentkeznek, és ezekhez kell keresnünk a legcélravezetőbb módszereket. Számos ilyen közös problémánk van. Köztük elsődlegesnek kell mondanunk a kifejező készséget, az iskolán túli továbbfejlesztésének módját és nem utolsósorban azt, hogy milyen eszközökkel lehet tagságunk széles tömegét művelődésre rábírni, mivel ezek a társadalmi beilleszkedésük legalapvetőbb feltételei. Korábban a szövetségek, illetve egyesületek munkájában a sporttevékenység dominált és a nemzetközi kapcsolatokban is ez nyilvánult meg. Örömmel állapítható meg, hogy az utóbbi években a kulturális érdeklődés is előtérbe kerül és a kapcsolatainknak ezt erősítenie kell. Ennek folytán tagjaink is felfigyelnek a kultúra jelentőségére — fejezte be összefoglaló értékelését a főtitkár elvtárs. A hasznos és nyilván gyümölcsöző tapasztalatcsere végén vendégküldöttség tagjai annak a a reményüknek adtak kifejezést, hogy a két szövetség között kialakult barátság tovább mélyül, és kapcsolataink a jövőben még jobban szélesednek. „ „ S. t. Kérdések a lengyel siketek életéről Ezek után több kérdést tettek fel a delegáció tagjainak. A budapesti KISZ-szervezettől Szíri Lajos elvtárs megkérdezte , működnek-e a lengyel Siketek Szövetsége szervezetében ifjúsági csoportok. A vendégek elmondták, hogy külön a Szövetség szervezetében nincsenek ifjúsági csoportok, de a vállalatoknál igen, amelyek szervezetileg az Ifjúsági Szövetséghez tartoznak. A sportra vonatkozóan sok kérdés hangzott el. Többek között: milyen támogatást kapnak a lengyel siketek sportkörei, honnan kapják ezt, vannak-e siket edzők, kötelesek-e a sportkör tagjai szövetségi tagdíjat is fizetni, kik látják el a szakmai irányítást? A válasz: a sportkörök a Szövetségtől és a sporthatóságoktól kapják a támogatást. A Szövetség hárommillió zlotyt ad a sportköröknek pályák fenntartására, felszerelésekre és mind olyan igények kielégítésére, amelyek a sportszervek támogatásán felül jelentkeznek. A támogatást a Szövetség központja osztja fel a szükségletek felmérése, illetve a költségvetés alapján. A sport szakmai irányítását központi sportbizottság végzi, amelyekben szakemberek foglalnak helyet. Emellett természetesen az illetékes sportszervek is beleszólnak a sportkörök munkájába. A nemzetközi játékokon részt vevő sportolókat a Lengyel Olimpiai Bizottság válogatja ki. A siketek sportköreiben egyaránt működnek siket és halló edzők. A sportkör tagjai csak szövetségi tagok lehetnek — amint már mondta — s mindkét helyen kötelesek tagdíjat fizetni. A nagyothallókról Bogner Gyula elvtárs, elnökségünk tagja, a nagyothallók csoportjának elnöke tett fel kérdéseket, mégpedig: mennyi Lengyelországban a nagyothallók iskoláinak száma, milyen módszereket alkalmaznak a nagyothallók iskolái oktatásában, milyen a hallókészülék-ellátottság, hogyan vesznek részt a nagyothallók a Szövetség életében? — Lengyelországban három nagyothallók iskolája van — válaszolta —, amelyekben a hallássérült gyermekek szinte kivétel nélkül hallókészülék segítségével tanulnak. Az iskola elvégzése után két kiegészítő osztállyal szerzik meg a normál általános iskolai képzettséget. Az a törekvés, hogy a jó képességű siket és nagyothalló gyermekek a speciális iskola néhány osztályának elvégzése után hallók között folytassák általános iskolai tanulmányaikat. A hallókészülék-ellátottsággal elégedettek a nagyothallók. Lehetőségük van szükség esetén külföldi hallókészülék beszerzésére is, amelyhez a szociális helyzettől függően a Szövetség segélyt biztosít. Számukra nincs külön szervezet s szövetségben beolvadnak a siketek közé. Dr. Zipszer Konrádné elvtársnő érdeklődött a Lengyelországban élő siketek száméról, és a Szövetség taglétszámáról. Marian Kranas, a Lengyel Siketek Szövetségének titkára közölte, hogy Lengyelországban mintegy 50 000 siket él, akiket a helyi tanácsok tartanak nyilván, amit állandóan kontrollálnak. A szövetségük taglétszáma 18 000 körül van. Bielonko elvtárs azzal zárta válaszát, hogy a tapasztalataikat őszintén igyekeztek elmondani, s hozzátette: talán túl őszinték is voltak, de ezt az egymás iránti megbecsülés megköveteli. Jarács László kultúrfelelős átadja a KISZ-szervezet ajándékát Bielonko elvtársnak (Kovács József felvétele) A színjátszó verseny értékelése, az ifjúság problémái és sportkérdések a májusi elnökségi ülés napirendjén A központi elnökség május 19-én tartotta rendes havi ülését. Ezen értékelte szövetségünknek a nagy történelmi évfordulók tiszteletére rendezett ünnepségsorozatát, majd foglalkozott az 1969. évi novemberi ülés határozatával, az ifjúság kérdéseivel, valamint a sport- és egyéb ügyekkel. Napirend előtt Déri Sándor elnök tájékoztatta az elnökséget a lengyel delegáció fogadására tett intézkedésekről és a számukra készített programról. Ezután Rudas Nándor főtitkár adott ismertetést arról, hogyan emlékeztek meg helyi szerveinknél történelmi évfordulókról. a nagy Amint bejelentette: mindenütt tartottak ünnepséget, több helyen rendeztek kiállítást, kollektív látogatásokat szerveztek helyi jubileumi kiállításokra, tanfolyamokon, ismeretterjesztő előadásokon foglalkoztak az évfordulók jelentőségével, filmvetítéseket tartottak ezekben a témákban, részt vetítek a helyi megmozdulásokban stb. Az ünnepségsorozatba tartozott az idei országos színjátszóverseny megrendezése is, amelyen a nagy történelmi évfordulókkal kapcsolatos színműveket mutattak be. Csoportjaink és színjátszóink lelkesen készültek e versenyre, átérezve annak ünnepi jelentőségét. A továbbiakban Marton Mária rendező összefoglalása alapján a főtitkár elvtárs ismertette a zsűri értékelését. A bemuattók rendezése általában színvonalas volt. A színpadtechnikai megoldásokat jónak ítélték meg — kizárólag a budapesti csoport követett el jelentős hibát azzal, hogy a színpad átrendezése túlzottan elhúzódott a bonyolult megoldások miatt, ami rontotta a bemutatójuk hatását. A szereplők meglepően jól oldották meg feladataikat. Külön dicsérte azokat a csoportokat, amelyek siket vonatkozású darab bemutatására vállalkoztak. Kiemelte a pantomimműfaj értékét, amely igen alkalmas eszköz a siket színjátszóknak, hogy siket és halló közönség számára egyaránt érthető előadást és művészi élvezetet biztosítsanak. Ehhez közel állt a debreceniek előadásmódja is. Bár színdarabjukat jelbeszéddel adták elő, de szájmozgásuk annyira tökéletes volt, hogy azt a benyomást keltették, mintha a szinkronba mondott szöveget tőlük hallották volna. A budapesti helyi csoport bemutatóját azért dicsérte a zsűri elsősorban, mert az ünnepi alkalomra élt azzal , hogy van egy olyan lehetőséggel, szereplője, aki szinte tökéletesen alakítja Lenint. A nagyothalló szereplők dicséretére válik — a zsűri szerint —, hogy egy olyan nehéz darabot, ami hivatásos színészek számára is komoly feladat, viszonylag jól oldottak meg. A soproniak élőképi sorozatai igen kifejezőek voltak és értéküket növelte a magnetofonkísérett, amelyen a megfelelő szövegrészt siket narrátor mondta. A zsűri elnöke — aki először látott hallássérült színjátszókat — nagy elismeréssel nyilatkozott az egész rendezésről, színjátszóink tehetségéről és szövetségünk ez irányú törekvéséről. Rudas Nándor főtitkár ezután az ifjúság kérdésével foglalkozott. Elmondta, hogy ez a kérdés szerepelt már néhány hónappal ezelőtt az elnökségi ülésen, de jelentőségénél fogva erre többször vissza kell térni. Ismertette a határozat óta eltelt időszak tapasztalatait és megállapította, hogy a vezetőink még nem a jelentőségének megfelelően foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Igaz, hogy nem tartozik a könnyű feladatok közé, s ennek a munkának még csak a megindításánál tartunk. Hosszabb időre van szükség e feladat ellátásának kialakítására. Ehhez megfelelő módszerbeli segítséget kell nyújtani vezetőinknek. El kell érni, hogy az ifjúsági nevelőmunka a helyi csoportok munkaprogramjának szerves részét képezze. Elsősorban Budapesten szorgalmazzuk ezt, hiszen tagságunknak közel fele az itteni csoporthoz tartozik. Ennek a munkának a kialakítására itt a legjobbak a feltételek. A szerzett tapasztalatokat a későbbiek során a vidéki csoportoknál is hasznosítani lehet. Erre való tekintettel javasolta első lépésként, hogy az elnökség hívja össze a Budapesten levő szervek: budapesti helyi csoport, nagyothallók, KISZ, sportklub, nőbizottság vezetőségét, s természetesen kérje fel a pártszervezet vezetőségét is, hogy vegyen részt ezen a megbeszélésen és segítse kialakítani az ifjúsággal való foglalkozás módját, közös programját. Ábrahám Félix elvtárs hozzászólásában hangsúlyozta az ifjúsági munka fontosságát. Felhívta a figyelmet a szövetség és a sportklub szervezeti kapcsolatának erősítésére, ami annál inkább is szükséges, mivel a fiatalság nagy része főleg a sport felé orientálódik és ezért a sportklub segítségét is igénybe kell venni a szövetség ifjúsági nevelőmunkájához. Ez is sürgetőbbé teszi báziskérdés megoldását. Addig is azon kell lenni, hogy az elnökség közelebb jusson a klub vezetőségéhez és elvárni tőlük a segítséget ehhez a felelősségteljes munkához. Bogner Gyula elvtárs most is megerősítette a novemberi elnökségi ülésen tett kijelentését: a pártalapszervezet azon lesz, hogy a szövetség minél jobb eredményeket érjen el az ifjúság nevelésében. Bana Gizella véleménye szerint az ifjúsági nevelőmunka Budapesten csak akkor lehet eredményes, ha a helyi vezetőségek összehangoltan végzik ezt a feladatot és nem elégszenek meg azzal, hogy a fiatalság a KISZ vagy csak a sportklub tagjai, hanem arra törekszenek, hogy az ifjúságot több vonatkozásban érjék nevelő hatások. Különös gondot kell fordítani azokra a fiatalokra, akik még sehova sem tartoznak, vagy esetleg helytelen irányban orientálódnak. Az elhangzottakat Déri Sándor elnök foglalta össze, majd a főtitkár elvtárs javaslatát az elnökség határozatra emelte. A sportügyekről Ábrahám Félix sportalelnök adott tájékoztatást az elnökségnek. Ismertette a Siketek és Nagyothallók Sportbizottsága rendkívüli ülésének határozatát a nemzetközi mérkőzések lebonyolításáról és a csoportvezetők kijelöléséről. 1970. JÚNIUS BUDAPESTI KISZ-HIRADÓ Április 19-én nagy sikerű kirándulásunk volt Vörösköre, Jarács László vezetésével. Április 22-én, Lenin születésének 100. évfordulójáról a pártszervezettel együtt ünnepi taggyűlésen emlékeztünk meg. KISZ-tagjaink közül sokan jelentek meg. Május 1-én szép számmal vettünk részt a felvonuláson. A vöröskői kirándulásról és a felvonulásról is filmfelvételeket készítettünk. Klubesteket az elmúlt időben április 18-án, 25-én és május 23-án rendeztünk. Május 27-én mi is fogadtuk a Lengyel Siketek Szövetsége delegációját. Tiszteletükre kisebb összejövetelt tartottunk és filmen bemutattunk a KISZ-szervezet életéből néhány epizódot. A vetítés után rövid beszélgetést folytattunk a vendégekkel: ismertettük szervezetünk munkáját, majd Jakács László kultúrfelelős emléktárgyakat adott át a delegációnak a KISZ-szervezet nevében: egy kócsag fafaragványt és egy rézdomborművet, amelyet a KISZ-tagok készítettek a barkácsszakkörben. Úgy érezzük, hogy a lengyel küldöttség jó benyomásokat szerzett nálunk. Az elmúlt két hónap alatt mintegy 15 új tag jelentkezett. Amíg örvendetes a létszámemelkedés, addig elszomorító, hogy egyes fiatalok hónapok óta tájékára sem néznek szervezetünknek, hiányoznak a taggyűlésekről is. KISZ-tagnak lenni nem kötelező, de aki tagja szervezetünknek, az érezze megtiszteltetésnek. Reméljük, hogy távol maradó tagjaink is olvassák híradónkat, és találva érzik magukat. Június—július hónapokban a vezetőség egyik fontosnak tartja, hogy tagjai feladataszámára hasznos programot készítsen a nyári szünidőre. A június 8-i vezetőségi ülésén foglalkozott párt Központi Bizottságának „Az ifjúság helyzete és problémái” határozatával. Szeptembertől megindítjuk politikai oktatást, amit két csoportban kívánunk lebonyolítani: Ifjúsági előadássorozat, Marxista vitakör. Természetesen mind a kettőre lehet jelentkezni. Havonta egyszer tartunk előadást, lehetőség szerint úgy szervezzük azokat, hogy a több műszakban dolgozók is részt tudjanak venni. nek, ha minden KISZ-tag szeretrészt venne ezeken az előadásokon. Jelentkezni július 15-ig lehet Szíri Lajosnál vagy Klekner Gyulánál. Június—júliusi programunk: Június 24, szerda: fél 6 órakor taggyűlés. Július 8, szerda: fél 6 órakor vezetőségi ülés. Július 15, szerda: fél 6 órakor taggyűlés. Július 25—28: balatoni KISZ- tábor. Jelentkezni lehet július 15-ig Jakács Lászlónál. Molnár Irén KISZ-alapszervezetünk az elmúlt két hónap folyamán több összejövetelt tartott, amelyekből mostani híradónkban csak a legfontosabbakat említjük meg.