Siketek és Nagyothallók, 1970 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA Í Az elnökségi ülés napirendjén Lapunk szerkesztése és a hallókészülék-problémák A központi elnökség június 22-én tartotta rendes havi ülését. Ezen lapunk hallókészülékkel szerkesztéséről, a kapcsolatos problémákról, sport és más egyéb ügyekről tárgyalt. Lapunk feladata és az Igények Szövetségünk lapjával Rudas Nándor főtitkár foglalkozott. — Szükségszerű — mondta a bevezetőben —, hogy az elnökség időnként napirendre tűzze lapunk szerkesztési munkájának megvizsgálását, színvonalának elemzését, megállapítsa, hogy az összhangban van-e az adott időszakban a Szövetség fejlődésével, és ebből következően irányt adjon a szerkesztési munka javításához. Amikor a lapunk színvonaláról és fejlesztési programjáról beszélünk, szem előtt kell tartanunk tulajdonképpeni szerepét, funkcióját. Lapunk alapvető feladata, hogy tükrözze Szövetségünk munkáját, segítse azt elő, s ezen belül fontos eszköze legyen a tagság politikai és kulturális nyerésének, összekötő kapcsot jelentsen a központi és helyi vezető szervek, valamint a Szövetség és a tagság között. Lapunkról — szerkesztéséről, színvonaláról — általában elégedetten nyilatkoznak: „Szép és tartalma kielégítő" — mondják. Valóban megállapíthatjuk, hogy lényeges változás történt. Ez arra vezethető vissza, hogy a szerkesztés munkáját átszervezzük. A szerkesztő bizottság tagjai s a lap munkatársai között egyetértés, jó munkatársi viszony alakult ki. A tartalommal kapcsolatban több irányból hangzanak el vélemények, javaslatok, igények, amelyeket mérlegelnünk és a fejlesztési program elkészítésénél figyelembe kell vennünk. A főtitkár megjegyezte, hogy az igen értékes javaslatok mellett ellentmondó kívánságok is felmerülnek. Pl. túl sok helyet foglal el a sport, mások szerint több is lehetne. Hasonló vélemények hangzanak el az irodalommal, a politikai vonatkozású közleményekkel kapcsolatban is. Foglalkozás a csoportokkal Egyesek nem értik, hogy miért adunk bővebb tájékoztatást a Szövetség központi vezető szerveinek üléseiből, s azt is vitatják, hogy a Szövetség helyi szerveinek életéről, azok tevékenységéről, és kisebb megnyilvánulásairól adott tájékoztatások mennyire fontosak, és nem lehetne-e megelégedni csak a nagyobb események tudósításával. Vannak, akik több szakmai cikket kérnek, szeretnének olvasni a külföldi testvérszövetségekről ... És még lehetne tovább sorolni a kívánságokat. Egy tény: a lap feladata és terjedelme nem teszi lehetővé sok olyan kívánság kielégítését, amely egyébként hasznos lenne. Ugyanakkor a Szövetség fejlődése érdekében még ragaszkodnunk kell olyan jellegű közleményekhez, amelyek látszólag nem jelentősek — mint pl. az egyes helyi csoportok kisebb eseményeiről készült tudósítások. Ám ezek ma még szükségesek, mert a csoportok számára ösztönzést jelent, hogy tevékenységükről — akár a legkisebbről van szó —, hírt adjunk, de abból a szempontból is jelentősek, hogy a közleményen keresztül munkájuk más csoportokra is hasson. Természetesen ügyelni kell az ilyen írások jó megszerkesztésére és kerülni kell a valóban sablonos felsorolásokat. Szükséges ugyanakkor a központi vezetőszervek üléseinek részletesebb leközlése is, mivel ezek tájékoztatják a tagságot a végzett munkáról és irányelveket közölnek, amelyekről feltétlenül tudomást kell szereznie a helyi vezetőknek, de magának a tagságnak is. Irodalom, külföldi lapszemlék Az irodalomnak a továbbiakban is megfelelő helyet kell biztosítani. Ezzel is támogatjuk és alkotásra ösztönözzük a tehetséges tagjainkat. Eddigi tapasztalatunk, hogy ezeket az írásokat szívesen olvassák. Annak a kívánságnak is helyt kell adni, hogy adjunk ismertetést a más országokban élő siketek életéről, helyzetéről. Ez jelenleg fordítási nehézségekbe ütközik, de remélhetőleg rövidesen megoldjuk. A felsoroltakkal szemben viszont lapunk nem vállalhatja a napi kül- és belpolitikai események közlését, csak a nagyobb történelmi évfordulók és mozgalmi ünnepek méltatására szorítkozhat. Ehelyett Szövetségünk oktató-nevelő munkáján keresztül arra törekszik, hogy a tagság a napilapok, folyóiratok rendszeres olvasójává váljon, s azokból szerezze meg a szükséges információkat. Örömmel tapasztaljuk, hogy ezeket a lapokat tagságunk döntő többsége olvassa. Ehhez természetesen lapunknak is segítséget kell nyújtania. Végül egyet kell értenünk azokkal is, akik több szakmai cikket kérnek. További teendők A főtitkár elvtárs felvázolta ezután, hogy az elmondottakon kívül a lap fejlesztési programjának elkészítésénél még milyen szempontokat kell figyelembe venni, így például a tagság nevelésével foglalkozó írások gyarapítását, amelyek segítséget adnak számukra helyzetük felismeréséhez, ösztönzi őket a továbbképzésre, s amelyek utat mutatnak társadalmi beilleszkedésükhöz. Több szakmai cikket kell közölni — egészségügyi, pedagógiai, technikai stb. területről —, amelyekben a tagság feltétlenül érdekelt. Ezek megírására szakembereket felkérni, a szakintézmények munkájáról riportokat készíteni, amelyekben választ kell adni a tagságot leginkább érdeklő kérdéseikre. Lapunknak is részt kell vennie a hallássérültek beilleszkedési problémáinak feltárásában: munkahelyi, családi, s egyéb közösségi vonatkozásban, melyekhez tervszerű riportsorozatokon keresztül lehet a legjobban eljutni. Ez segítséget adnak a vezetés munkájához, a jó példák bemutatása pedig tagjaink társadalmi beilleszkedéséhez, s a szakterületeknek is hasznára lehetnek. Az elmondottakat összefoglalva Rudas Nándor javasolta, hogy az elnökség irányelvei alapján szerkesztő bizottság készítsen tervezetet a lap fejlesztésére, a realitás és a fokozatosság elvének figyelembevételével. Ezt októberig állítsa össze. Olvasóink megszokták lapunkat, s ezért nem szabad hirtelen olyan változtatást eszközölnünk sem formai, sem tartalmi téren, amivel esetleg eldegenítenénk őket.Ugyanakkor a tervezet elkészítésénél figyelembe kell venni lapunk elemzése mellett az eddigi bírálatokat, javaslatokat és egyéb intézmények, s szakemberek véleményét is. A napirendhez elsőnek Jafcsák Pál szólt hozzá, aki felvetette: szerinte nem szükséges a tagdíjfizetésről készített kimutatást havonta leközölni, elegendő lenne negyedévenként. Bogner Gyula szerint azért szükséges a havonkénti közlés, mert így a csoportok rendszeresen tájékozódnak a verseny állásáról. Ezt követően Nagy Ernő bejelentette, hogy a szerkesztő bizottságnak már tett javaslatot a mozaikrovat megváltoztatására. A hozzászólásokra válaszolva Rudas Nándor kijelentette: nem lenne helyes ilyen sekkel foglalkozni, részletkérdés bármit is változtatni is addig, amíg a szerkesztő bizottság a tervezetet el nem készíti, s azt nem tanulmányozza. az elnökség A főtitkár javaslatát Déri Sándor elnök szavazásra bocsátotta, s azt az elnökség elfogadta. Megbeszélés a székházban Második napirendi pontként a főtitkár tájékoztatta az elnökséget arról a megbeszélésről, amit június 22-én a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága, a GELKA és a Szövetség képviselői tartottak a hallókészülék-ellátásról, illetve -javításról. A megbeszélésen a Főigazgatóság részéről Gere Sándorné, a GELKA-szerviztől Dósa Imre szervizvezető, Pelseczki Béla vállalkozási osztályvezető, Sándorfi Sándor áru- és anyagforgalmi osztályvezető, valamint Sütői Lajos termelési osztályvezető vett részt, míg a Szövetséget Bogner Gyula alelnök, Dura Béla, a hódmezővásárhelyi csoport titkára és Rudas Nándor főtitkár képviselte. Rudas Nándor bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a megbeszélést, amely már igen aktuálissá vált, az elnökség korábbi határozata alapján hívták össze. A SZOTSВ Fűigazgatósága ugyanis 1969. január elsejével új rendszert vezetett be, mely szerint a hallókészülékeket mindig a kijelölt szakrendelő adja ki, a javítást pedig a GELKA-szerviz végzi. Ezek a változtatások előnyösen befolyásolták az ellátást és a javítást is. Ugyanakkor tagjaink részéről problémák, panaszok is felmerültek, s ezek megoldásához kívánt ez a megbeszélés segítséget adni. Az országszerte jelentkező általános problémákat a főtitkár ismertette, míg konkrét és részletesebb tájékoztatást Bogner Gyula, illetve Dura Béla adott. Budapesti... A Budapesti Nagyothallók Csoportjának nevében Bogner Gyula elnök kifogásolta, hogy a budapesti GELKA-szerviz alkalmazottjai a kiszolgálásnál türelmetlenül bánnak az ügyfelekkel, s emellett megemlítette a különböző készülékek elektromos és konstrukciós hibáit is. ... és vidéki problémák Dara Béla a vidéki tapasztalatokról szólt, s sok olyan fontos kérdést vetett fel, amelyek megoldása sürgető. Sorra vette a készüléktípusok (TERTA, OMIG, MEDIKOR) hibáit, s azt is, hogy ezek milyen súllyal jelentkeznek a készüléktulajdonosoknál. A legsúlyosabb gond a TERTA-tulajdonosoké, mert ehhez a készülékhez a különböző alkatrészek (rugók, akkumulátor, mikrofon) már nincsenek raktáron, s így azokat javítani nem tudják. Ez az alkatrészhiány furcsa helyzetet teremt: a szerviz nem vezeti rá a javítási lapra, hogy a készülék nem javítható, s így az orvos új készüléket nem írhat fel. Az igényjogosult tehát a használhatatlan készülék ellenére sem tud új készülékhez jutni. Gondot okoz az is, hogy a készülék kiutalásánál nem mindig veszik figyelembe, hogy az igénylő lakhelyén még nincs áramszolgáltatás, így az akkumulátorokat nem tudja feltölteni. Őket elemes készülékkel kellene ellátni. A MEDIKOR-készülékkel kapcsolatban Dura Béla felvetette, hogy ennek a típusnak a ki- és bekapcsolója műanyagból készült, a gyenge szerkezet hamar letörik, s mivel a garancia a törésekre nem vonatkozik, a javítási költségek (kb. 60—70 Ft) teljes egészében a nagyothallót terhelik. Helyes lenne, ha a gyár a további sorozatgyártásnál kijavítaná ezt a konstrukciós hibát vagy legalábbis nem számolná fel az ilyen irányú javítási költséget. Dura Béla végül a tartós készülékellátás-hiányról szólt, kiemelve, hogy vannak időszakok, amikor egyes tartozékok (zsinór, füldugasz, de főleg akkumulátor) nem kaphatók a kirendeltségnél s ez elégedetlenséget szül a nagyothallók körében. Válaszol a GELKA A felvetett problémákra a GELKA részéről elsőnek Dósa Imre válaszolt. A türelmetlenségről szólva elmondta, hogy ennek egyik oka: a meghibásodott készülékek miatt — érthetően — már eleve idegesek az ügyfelek, s ezt csak fokozza a túlzsúfoltság miatti várakozás. A TERTA-készülék alkatrészhiányával kapcsolatban közölte, hogy Budapesten az ilyen készülékeket már javíthatatlannak minősítik, s hasonló eljárásra fogják felszólítani a vidéki kirendeltségeket is. Dósa Imre a továbbiakban kifejtette, hogy a panaszokat, problémákat nagymértékben csökkenteni lehet a Szövetség és a GELKA közötti jó kapcsolat kiépítésével, s konkrét esetekben akár telefonon is lehet intézkedni. A maguk részéről szívesen vállalják, hogy időnként eljönnek a Szövetségbe, s a problémákról közvetlenül a tagsággal is elbeszélgetnek. Ugyanakkor lapunkon keresztül is szívesen adnak felvilágosítást a különböző hallókészülékek használati és kezelési problémáiról, a leggyakrabban előforduló hibákról, s rendszeresen válaszolnak a tagságtól beérkező kérdésekre. Tartozék van - csak rendelni kell! Gere Sándorné a tartozékellátással kapcsolatban megjegyezte, hogy azokban nincs hiány. Ha egyes kirendeltségeknél mégis előfordul ilyen, annak egyszerű a magyarázata: rosszul mérték fel a szükségletet, s nem annak megfelelő mennyiséget rendeltek. Mindenesetre erre a hiányosságra felhívják majd a kirendeltségvezetők figyelmét. Pelseczki Béla a maga részéről szintén hasznosnak ítélte meg a tanácskozást, s hangsúlyozta, hogy a kapcsolatokat el kell mélyíteni, hisz ennek legnagyobb hasznát maguk a hallásjavító készülék viselői látják. Előkészületek az évfordulókra Az elnökségi ülés harmadik napirendi pontjaként Déri Sándor üdülni jó! (Nagy Ernő felvétele)