Siketek és Nagyothallók, 1970 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA Í Az elnökségi ülés napirendjén Lapunk szerkesztése és a hallókészülék-problémák A központi elnökség június 22-én tartotta rendes havi ülését. Ezen lapunk hallókészülékkel szerkesztéséről, a kapcsolatos problémákról, sport és más egyéb ügyekről tárgyalt. Lapunk feladata­­ és az Igények Szövetségünk lapjával Rudas Nándor főtitkár foglalkozott. — Szükségszerű — mondta a beve­zetőben —, hogy az elnökség időnként napirendre tűzze lapunk szerkesztési munkájának meg­vizsgálását, színvonalának elem­zését, megállapítsa, hogy az össz­hangban van-e az adott időszak­ban a Szövetség fejlődésével, és ebből következően irányt adjon a szerkesztési munka javításához. Amikor a lapunk színvonaláról és fejlesztési programjáról beszé­lünk, szem előtt kell tartanunk tulajdonképpeni szerepét, funk­cióját. Lapunk alapvető feladata, hogy tükrözze Szövetségünk mun­káját, segítse azt elő, s ezen be­lül fontos eszköze legyen a tagság politikai és kulturális nyerésé­nek, összekötő kapcsot jelentsen a központi és helyi vezető szervek, valamint a Szövetség és a tagság között. Lapunkról — szerkesztéséről, színvonaláról — általában elége­detten nyilatkoznak: „Szép és tartalma kielégítő" — mondják. Valóban megállapíthatjuk, hogy lényeges változás történt. Ez ar­ra vezethető vissza, hogy a szer­kesztés munkáját átszervezzük. A szerkesztő bizottság tagjai s a lap munkatársai között egyetértés, jó munkatársi viszony alakult ki. A tartalommal kapcsolatban több irányból hangzanak el véle­mények, javaslatok, igények, amelyeket mérlegelnünk és a fej­lesztési program elkészítésénél fi­gyelembe kell vennünk. A főtitkár megjegyezte, hogy az igen értékes javaslatok mellett ellentmondó kívánságok is felmerülnek. Pl. túl sok helyet foglal el a sport, mások szerint több is lehetne. Hasonló vélemények hangzanak el az irodalommal, a politikai vo­natkozású közleményekkel kap­csolatban is. Foglalkozás a csoportokkal Egyesek nem értik, hogy miért adunk bővebb tájékoztatást a Szö­vetség központi vezető szerveinek üléseiből, s azt is vitatják, hogy a Szövetség helyi szerveinek éle­téről, azok tevékenységéről, és kisebb megnyilvánulásairól adott tájékoztatások mennyire fonto­sak, és nem lehetne-e megelé­gedni csak a nagyobb események tudósításával. Vannak, akik több szakmai cikket kérnek, szeretné­nek olvasni a külföldi testvérszö­­vetsé­gekről ... És még lehetne tovább sorolni a kívánságokat. Egy tény: a lap feladata és ter­jedelme nem teszi lehetővé sok olyan kívánság kielégítését, amely egyébként hasznos lenne. Ugyanakkor a Szövetség fejlődé­se érdekében még ragasz­kodnunk kell olyan jellegű közle­ményekhez, amelyek látszólag nem jelentősek — mint pl. az egyes helyi csoportok kisebb ese­ményeiről készült tudósítások. Ám ezek ma még szükségesek, mert a csoportok számára ösztön­zést jelent, hogy tevékenységük­ről — akár a legkisebbről van szó —, hírt adjunk, de abból a szempontból is jelentősek, hogy a közleményen keresztül munkájuk más csoportokra is hasson. Ter­mészetesen ügyelni kell az ilyen írások jó megszerkesztésére és kerülni kell a valóban sablonos felsorolásokat. Szükséges ugyanakkor a köz­ponti vezetőszervek üléseinek részletesebb leközlése is, mivel ezek tájékoztatják a tagságot a végzett munkáról és irányelveket közölnek, amelyekről feltétlenül tudomást kell szereznie a helyi vezetőknek, de magának a tag­ságnak is. Irodalom, külföldi lapszemlék Az irodalomnak a továbbiak­ban is megfelelő helyet kell biz­tosítani. Ezzel is támogatjuk és alkotásra ösztönözzük a tehetsé­ges tagjainkat. Eddigi tapasztala­tunk, hogy ezeket az írásokat szí­vesen olvassák. Annak a kívánságnak is helyt kell adni, hogy adjunk ismerte­tést a más országokban élő sike­tek életéről, helyzetéről. Ez jelen­leg fordítási nehézségekbe ütkö­zik, de remélhetőleg rövidesen megoldjuk. A felsoroltakkal szemben vi­szont lapunk nem vállalhatja a napi kül- és belpolitikai esemé­nyek közlését, csak a nagyobb történelmi évfordulók és mozgal­mi ünnepek méltatására szorít­kozhat. Ehelyett Szövetségünk ok­tató-nevelő munkáján keresztül arra törekszik, hogy a tagság a napilapok, folyóiratok rendszeres olvasójává váljon, s azokból sze­rezze meg a szük­séges informá­ciókat. Örömmel tapasztaljuk, hogy ezeket a lapokat tagságunk döntő többsége olvassa. Ehhez természetesen lapunknak is se­gítséget kell nyújtania. Végül egyet kell értenünk azokkal is, akik több szakmai cikket kérnek. További teendők A főtitkár elvtárs felvázolta ez­után, hogy az elmondottakon kí­vül a lap fejlesztési programjá­nak elkészítésénél még milyen szempontokat kell figyelembe venni, így például a tagság ne­velésével foglalkozó írások gyara­pítását, amelyek segítséget adnak számukra helyzetük felismerésé­hez, ösztönzi őket a továbbkép­zésre, s amelyek utat mutatnak társadalmi beilleszkedésükhöz. Több szakmai cikket kell közölni — egészségügyi, pedagógiai, tech­nikai stb. területről —, amelyek­ben a tagság feltétlenül érdekelt. Ezek megírására szakembereket felkérni, a szakintézmények mun­kájáról riportokat készíteni, ame­lyekben választ kell adni a tag­ságot leginkább érdeklő kérdé­seikre. Lapunknak is részt kell vennie a hallássérültek beilleszkedési problémáinak feltárásában: mun­kahelyi, családi, s egyéb közössé­gi vonatkozásban, melyekhez tervszerű riportsorozatokon ke­resztül lehet a legjobban eljutni. Ez segítséget adna­k a vezetés munkájához, a jó példák bemuta­tása pedig tagjaink­­ társadalmi beilleszkedéséhez, s a szakterüle­teknek is hasznára lehetnek. Az elmondottakat összefoglalva Rudas Nándor javasolta, hogy az elnökség irányelvei alapján szerkesztő bizottság készítsen ter­­­vezetet a lap fejlesztésére, a rea­litás és a fokozatosság elvének figyelembevételével. Ezt októbe­rig állítsa össze. Olvasóink megszokták lapun­kat, s ezért nem szabad hirtelen olyan változtatást eszközölnünk sem formai, sem tartalmi téren, amivel esetleg eldegenítenénk őket.­­Ugyanakkor­­ a­­ tervezet el­készítésénél figyelembe kell ven­ni lapunk elemzése mellett az ed­digi bírálatokat, javaslatokat és egyéb intézmények, s szakembe­rek véleményét is. A napirendhez elsőnek Jafcsák Pál szólt hozzá, aki felvetette: szerinte nem szükséges a tagdíj­fizetésről készített kimutatást ha­vonta leközölni, elegendő lenne negyedévenként. Bogner Gyula szerint azért szükséges a havon­kénti közlés, mert így a csopor­tok rendszeresen tájékozódnak a verseny állásáról. Ezt követően Nagy Ernő bejelentette, hogy a szerkesztő bizottságnak már tett javaslatot a mozaikrovat meg­változtatására. A hozzászólásokra válaszolva Rudas Nándor kijelentette: nem lenne helyes ilyen sekkel foglalkozni, részletkérdé­s bármit is változtatni is addig, amíg a szer­kesztő bizottság a tervezetet el nem készíti, s azt nem tanulmányozza. az elnökség A főtitkár javaslatát Déri Sándor elnök sza­vazásra bocsátotta, s azt az el­nökség elfogadta. Megbeszélés a székházban Második napirendi pontként a főtitkár tájékoztatta az elnöksé­get arról a megbeszélésről, amit június 22-én a SZOT Társada­lombiztosítási Főigazgatósága, a GELKA és a Szövetség képviselői tartottak a hallókészülék-ellátás­ról, illetve -javításról. A megbe­szélésen a Főigazgatóság részéről Gere Sándorné, a GELKA-szer­viztől Dósa Imre szervizvezető, Pelseczki Béla vállalkozási osz­tályvezető, Sándorfi Sándor áru- és anyagforgalmi osztályvezető, valamint Sütői Lajos termelési osztályv­ezető vett részt, míg a Szövetséget Bogner Gyula alel­­nök, Dura Béla, a hódmezővásár­helyi csoport titkára és Rudas Nándor főtitkár képviselte. Rudas Nándor bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a megbeszé­lést, amely már igen aktuálissá vált, az elnökség korábbi hatá­rozata alapján hívták össze. A SZOT­SВ Fűigazgatósága ugyanis­ 1969. január elsejével új rend­szert vezetett be, mely szerint a hallókészülékeket mindig a ki­jelölt szakrendelő adja ki, a ja­vítást pedig a GELKA-szer­­viz végzi. Ezek a változtatá­sok előnyösen befolyásolták az ellátást és a javítást is. Ugyanak­kor tagjaink részéről problémák, panaszok is felmerültek, s ezek megoldásához kívánt ez a megbe­szélés segítséget adni. Az ország­szerte jelentkező általános prob­lémákat a főtitkár ismertette, míg konkrét és részletesebb tájékozta­tást Bogner Gyula, illetve Dura Béla adott. Budapesti... A Budapesti Nagyothallók Cso­portjának nevében Bogner Gyula elnök kifogásolta, hogy a buda­pesti GELKA-szerviz alkalma­zottjai a kiszolgálásnál türelmet­lenül bánnak az ügyfelekkel, s emellett megemlítette a különbö­ző készülékek elektromos és konstrukciós hibáit is. ... és vidéki problémák Dara Béla a vidéki tapasztala­tokról szólt, s sok olyan fontos kérdést vetett fel, amelyek meg­oldása sürgető. Sorra vette a ké­szüléktípusok (TERTA, OMIG, MEDIKOR) hibáit, s azt is, hogy ezek milyen súllyal jelentkeznek a készüléktulajdonosoknál. A leg­súlyosabb gond a TERTA-tulaj­­donosoké, mert ehhez a készülék­hez a különböző alkatrészek (ru­gók, akkumulátor, mikrofon) már nincsenek raktáron, s így azokat javítani nem tudják. Ez az alkatrészhiány furcsa helyzetet teremt: a szerviz nem vezeti rá a javítási lapra, hogy a készülék nem javítható, s így az orvos új készüléket nem írhat fel. Az igényjogosult tehát a használhatatlan készülék ellenére sem tud új készülékhez jutni. Gondot okoz az is, hogy a készü­lék kiutalásánál nem mindig ve­szik figyelembe, hogy az igénylő lakhelyén még nincs áramszol­gáltatás, így az akkumulátorokat nem tudja feltölteni. Őket elemes készülékkel kellene ellátni. A MEDIKOR-készülékkel kap­csolatban Dura Béla felvetette, hogy ennek a típusnak a ki- és bekapcsolója műanyagból készült, a gyenge szerkezet hamar letörik, s mivel a garancia a törésekre nem vonatkozik, a javítási költsé­gek (kb. 60—70 Ft) teljes egé­szében a nagyothallót terhelik. Helyes lenne, ha a gyár a továb­bi sorozatgyártásnál kijavítaná ezt a konstrukciós hibát vagy leg­alábbis nem számolná fel az ilyen irányú javítási költséget. Dura Béla végül a tartós készü­­lékellátás-hiányról szólt, kiemel­ve, hogy vannak időszakok, ami­kor egyes tartozékok (zsinór, fül­dugasz, de főleg akkumulátor) nem kaphatók a kirendeltségnél s ez elégedetlenséget szül a na­gyothallók körében. Válaszol a GELKA A felvetett problémákra a­ GELKA részéről elsőnek Dósa Imre válaszolt. A türelmetlenség­ről szólva elmondta, hogy ennek egyik oka: a meghibásodott ké­szülékek miatt — érthetően — már eleve idegesek az ügyfelek, s ezt csak fokozza a túlzsúfoltság miatti várakozás. A TERTA-készülék alkatrész­­hiányával kapcsolatban közölte, hogy Budapesten az ilyen készü­lékeket már javíthatatlannak mi­nősítik, s hasonló eljárásra fogják­ felszólítani a vidéki kirendeltsé­geket is. Dósa Imre a továbbiak­ban kifejtette, hogy a panaszokat, problémákat nagymértékben csökkenteni lehet a Szövetség és a GELKA közötti jó kapcsolat ki­építésével, s konkrét esetekben akár telefonon is lehet intéz­kedni. A maguk részéről szívesen vál­lalják, hogy időnként eljönnek a Szövetségbe, s a problémákról közvetlenül a tagsággal is elbe­szélgetnek. Ugyanakkor lapunkon keresztül is szívesen adnak felvi­lágosítást a különböző hallóké­szülékek használati és kezelési problémáiról, a leggyakrabban előforduló hibákról, s rendszere­sen válaszolnak a tagságtól beér­kező kérdésekre. Tartozék van - csak rendelni kell! Gere Sándorné a tartozékellá­­tással kapcsolatban megjegyezte, hogy azokban nincs hiány. Ha egyes kirendeltségeknél mégis előfordul ilyen, annak egyszerű a magyarázata: rosszul mérték fel a szükségletet, s nem annak meg­felelő mennyiséget rendeltek. Mindenesetre erre a hiányosságra felhívják majd a kirendeltségve­zetők figyelmét. Pelseczki Béla a maga részéről szintén hasznosnak ítélte meg a tanácskozást, s hangsúlyozta, hogy a kapcsolatokat el kell mé­lyíteni, hisz ennek legnagyobb hasznát maguk a hallásjavító ké­szülék viselői látják. Előkészületek az évfordulókra Az elnökségi ülés harmadik na­pirendi pontjaként Déri Sándor üdülni jó! (Nagy Ernő felvétele)

Next