Siketek és Nagyothallók, 1971 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1971-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! М [UNK]1 [UNK]11 [UNK]НМ11­111 [UNK]П11 [UNK]!Ш11111111 [UNK] [UNK]11 [UNK]­ [UNK]11М11 [UNK]1 [UNK]1111 [UNK]1111 [UNK]Н [UNK]1ННН1111 Н1 [UNK]1 [UNK]1 Н11 [UNK] [UNK]ПН1 Н [UNK]1 £ Újévi jókívánság Népszokás egymásnak új év alkalmával jókívánságot mon­­­­dani. Ezek a kívánságok valamikor, a tőkés rendszerben a dol­­­­gozó ember számára sosem teljesültek. Sokszor még nagyobb­­ nyomort, nem egyszer tragédiát hozott az új esztendő. A tő­­­­késrendszer nem adott létbiztonságot, sőt a rendszer termé­­­­szetéből adódóan mindig bizonytalanságot jelentett. Ez még­­ a tőkéseket sem kímélte. Nem egy tőkés vesztette el vagyo­­­­nát egyik napról a másikra a piacért folytatott harcban, nem­­ beszélve a kisipar tömeges pusztulásáról. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy az új év beköszön­­­­tése nagyon sok munkáscsalád tragédiáját hozta, mivel ja­­­­nuárban végezték az úgynevezett szanálásokat, ami azt je­­­­lentette, hogy számos vállalat leállította a termelést, hogy meg­­­­szabaduljon az eladatlan áruk tömegétől, amely a raktárak­­­­ban­ felhalmozódott. Ez elbocsátásokkal és bércsökkentésekkel­­ járt, így fogadta általában a dolgozó embereket az új esz­­­­tendő. Ma a kívánságok teljesülésére nálunk, a szocialista tár­­­­sadalo­mban minden lehetőség adott. Sőt, egészen biztosak­­ vagyunk abban is, hogy a következő év eredményekben gaz­­­­dagabb lesz az előzőnél. Sokan vannak, akik nagyobb beruházásokat is képesek a tervezett idénre megvalósítani. (tv, bútor, ház, autó stb.) Per­­­­sze ezeknek a kívánságoknak a teljesítését nem valami ter­­­­mészetfeletti erő segíti. Ennek biztosítéka maga a szocialista­­ termelési mód, amelyben a termelt javak teljes egészében a­­ termelők fokozódó igényeit elégítik ki. A szocialista társada­­­­lom fő jellemzője a termelt javak igazságos elosztása, de en­­­­ne­k bőségét az emberek termelésben való helytállása adja, s miáltal javaik évről évre gyarapodnak.­­ Szocialista társadalmunk e tekintetben a hallássérültek­­­­kel sem tesz kivételt. Az ő számukra i­s meg­van a jog és a lehetőség a boldoguláshoz, sert, ha kivételről van szó, az az­­ ő javukra történik, helyzetükre való tekintettel. Társadal­­­­munk a lehetőségekhez képest arra törekszik, hogy a helyze­­­­tünkből adódó nehézségeket, minél könnyebben áthidalhas­­s­sa... Ezt érezhetjük abból a támogatásból is, amit államunk I a Szövetség munkájához nyújt, hogy gondoskodhasson tagsága s egyre inkább növekvő szociális, kulturális igényeinek kielégí­­­­téséről, szórakozásuk megszervezéséről. § Emellett szól költségvetésünk évről évre való emelkedé­­­­­­se. Ez öt évi távlatban a következőképpen alakult: kerekített § 1 számokban: 1965-ben egymillió háromszázezer, 1966-ban egy-­­ I millió négyszázezer, 1967-ben egymillió négyszázezer, 1968-ban i I egymilióötszázezer, 1969-ben egymillióhétszázezer, 1970-ben e­z kétmillió háromszázezer forint. Az 1970. év végén háromszáz- é­s tízezer forint póthitelt kapott a Szövetség, amit a helyiségek = I berendezésére fordíthatott. Ebből mindegyik csoport számára­­­­ szép összeg jutott. Arra törekedett és a jövőben is azon i­s lesz, hogy tagsága olyan kulturáltan berendezett helyiségek­­­­­ hez jusson, ahol különböző módon, hasznosan töltheti szabad­­­­ idejét, ismereteket szerezhet, jó szórakozást találhat. Ami vonatkozik a társadalmi termelésre, vonatkozik­ a szö­ j­ö­vetségi tevékenységre is; csak úgy boldogulhat igazán, ha ab­­­­­­ban minden szövetségi tag azon fáradozik, hogy a biztosított j­ó feltételeket minél teljesebben hasznosítsa, mind a maga, mind j­ó a közösség számára. Tanuljon, neveljen, szórakozzon, s lelke­­t szájon a jóért, a szépért, segítse a közösségi munkát. E gondolatok jegyében kíván az elnökség a csoportoknak­­ és valamennyi sorstársnak további jó munkát és boldog új­­­ esztendőt. ümiiiiiiiittiiiitiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii A Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetségének vezetőségválasztó küldöttközgyűlése A testvérszövetség december 13-án tartotta küldöttközgyűlé­sét, amelyre meghívták szövetsé­günk főtitkárát is. A szövetség központi elnöksége igen szép eredményekről tudott számot ad­­ni a közgyűlésnek, amelyek igen jelentősek voltak a vakok hely­zetének javításában. Ezen a té­ren elnökségüknek igen sok ten­nivalója akadt, annak, ellenére, hogy a vakok foglalkoztatásának száma a többi országokhoz vi­szonyítva az elsők között van. lev is mindössze 25 százalékuk áll munkaviszonyban. A szövet­ség birtokában levő világstatisz­tikai adatok szerint a tőkésor­­­szágokban a vakoknak csak 5— 6 százaléka dolgozik. Mivel a mi szövetségünk is vezetőségválasz­tó küldöttközgyűlés előtt áll, ér­demes megemlíteni tanulság­ként, hogy küldöttközgyűlésüket szünetekkel együtt mindössze óra alatt bonyolítoták le. (A be­­­számolót előre nem közölték.) A szövetség elnökévé ismét dr. Vass Tibor elvtársat válasz­tották. A főtitkár továbbra is dr. Körner György elvtárs. Rudas Nándor főtitkár szövet­ségünk elnöksége és tagsága ne­vében üdvözölte a testvérszövet­séget és tagságát, munkájukhoz sok sikert kívánt. Dr. Vass Tibor elnök hasonlóan jó kívánságait fejezte ki szövetségünknek. Az elnökség tavalyi tevékenysége és a küldöttközgyűlés előkészítése A VÁLASZTMÁNY ELŐTT ь от­lu и г truiuuv intr^nyitója után Dogner Gyula, a pártal­ap­szervezet titkára adott rövid tá­jékoztatást pártunk X. kongres­szusának munkájáról. A választmányi ülésen az Egészségügyi Minisztérium Szo­ciálpolitikai Főosztálya képvisele­tében részt vett Zipszer Konrád­­né dr. főelőadó. Egységes álláspontot Rudas Nándor főtitkár az el­nökségi beszámoló ismertetése előtt felhívta a Választmány fi­gyelmét, hogy az elnökségnek a küldöttközgyűlés előkészítésére vonatkozó álláspontját a novem­beri ülésen kifejtette és azt la­punkban is közölte. Annak átta­­n­u­lm­á­n­y­ozás­ára a vádi>znvian­­i tagok figyelmét idejében felhívta. Kérte őket, hogy arra vonatko­zóan nyilvánítsanak véleményt, s törekedjenek arra, hogy a kül­döttközgyűlés előkészítésére és lebonyolítására egységes állás­pont alakuljon ki. Ezután rátért az elnökség be­számolójára, ami az 1970. évi ülé­seken végzett munkát tükrözte. Az elnökségi ülések főbb napirendi pontjai Az elnökségi ülések főbb napi­rendi pontjait januárban határoz­ták meg. Elmondta, hogy ezeket a Szövetség legfontosabb felada­tai szerint állították össze, így szociális, kulturális, gazdasági, sport, nemzetközi stb. kérdéseket beszéltek meg. A februári ülésen értékelték a Szövetség helyi szerveinek 19S9. évi munkáját, valamint az 1970. évre készített munkaprogramját. Ezen az ülésen vizsgálta a cso­portok eredményei közötti nagy eltéréseket, amelyek a kulturális munka­verseny értékelése alapján váltak igazán szembetűnővé. Meg­állapították, hogy ennek oka el­sősorban a személyi feltételekben keresendő. A nagy különbségeket úgy le­het felszámolni, hogy a gyengén működő csoportokat erősíteni kell és a munkájukhoz több segítséget adni. Az ipari tanulók beiskolázásáról Márciusban az ipari tanulók beiskolázásával foglalkoztak. szakmai képzésre 102 tanuló je­­­lentkezett: 50 fiú és 52 leány. Tájékoztatást kapott a beiskolá­zásról történt intézkedésekről, s határozatot hozott, hogy a felvé­telek lezárása után vizsgálja meg, hogy a beiskolázás a választott szakma szerint történt-e? Ezen az ülésen, foglalkoztak a gyer­mek- és felnőttüdültetés előkészí­tésével is. Áprilisban a választmányi ülés referátumát beszélték meg. Má­jusban a színjátszó versenyt ér­tékelték és ismét foglalkoztak az ifjúság nevelésének kérdésével a decemberi határozat alapján. Megállapították, hogy az ezzel a kérdéssel való foglalkozás vonta­tottan halad, a helyi szervek ve­zetői nem fordítanak erre előg gondot, sőt a választmányi ülés erre vonatkozó irányelvét is szin­te figyelmen kívül hagyták. A központi elnökségnek is nagyobb gondot kell fordítania erre. Ezen az ülésen sportkérdéseket is tár­gyaltak. A hallókészülék­­problémákról júniusban a nagyothallók kér­désével foglalkoztak, a hallóké­szülék és tartozékai ellátásának problémáival. Az elnökség tájé­koztatást kapott arról a megbe­szélésről, a­m­elyet a Szövetség a SZOT Társadalombiztosítási Fő­igazgatóságával és a GELKÁ-val folytatott. Ezen az ülésen értékel­ték lapunk szerkesztésének mun­káját is, s foglalkoztak az SSC sportpályájának hovatartozásával és a báziskérdéssel. Júliusban a gazdasági és szer­vezési kérdéseket tárgyalták. A Szövetség fél évi költségvetési gazdálkodása jól zárult. Kiadási tervét több, mint 90%-ra teljesí­tette, a bevételi tervet 105%-ra. Ez az előző évek hasonló idősza­kához viszonyítva nagyon szép eredmény, ami a nagy történelmi évfordulók tiszteletére tett fel­ajánlásoknak köszönhető. A kulturális verseny értékelése­ Augusztusban az oktatási mun­kát és a kulturális verse­nymoz­­galmat értékelték. Örvendetesnek tartották, hogy majdnem minden csoportnál volt rendszeres oktató­munka. A kulturális munkaver­sennyel kapcsolatban nagyra ér­tékelte az elnökség, hogy a cso­portok többsége megértette a Szövetség kultúrpolitikáját és a jól dolgozók gyakorlatilag már majdnem minden vonatkozásiban meg is valósították azt. Ezúttal az országos kiállítással is foglal­kozott az elnökség. Tájékozta­tást kapott a kiállítási anyag ös­­­szegyűj­téséről. Szeptemberben nem tartott ülést az elnökség. A helyi szer­vek munkájával kapcsolatos problémák megbeszélése és a tájékoztatás az országos titkári értekezleten történt Októberben az évfordulók programjának teljesítését és az országos kiállítást értékelték. El­ismerésüket fejezték ki a helyi szervek vezetőinek és a kiállítás rendezőségének, amiért a nagy történelmi évfordulók program­jának megvalósításában odaadó és eredményes munkát végeztek. A novemberi ülés a küldöttköz­gyűlés előkészítésének alapelvei­vel foglalkozott és a kulturális munkaverseny értékelésének módszerével.­­ Decemberben a berlini szimpozion munkájáról számoltak be, és egy rendkívüli elnökségi ülésen megbeszélték a választmányi ülés beszámolóját, s meghatározták az 1971. évi ülé­sek főbb napirendi pontjait. A beszámoló során a főtitkár elvtárs részletesen elemezte az egyes­üléseket. Szervezési kérdések Ezt követően Nagy Ernő orszá­gos szervező titkár adott tájékoz­tatást a szervezési munkáról. Az évi taglétszámterv 5100 volt, amit 4913 főre teljesítettek a csopor­tok, s az év folyamán 318 új ta­got szerveztek be. Hangsúlyozta a tagdíjfizetés jelentőségét, amely leginkább tükrözi a tagok hűsé­gét, majd ismertette a tagdíjfize­tés állását; ez elérte a 90%-osc Ее [UNK]Мк a talasztm­ányi tagokat; hassanak oda, hogy területükön mindenki teljesítse maradéktala­nul tagdíjfizetési kötelezettségét. Ezután ismertette az egyes cso­portoknak a szervezés és tagdíj­­fizetés terén elért eredményét. Kiemelkedő munkát végzett a budapesti, debreceni, győri, ka­posvári, kecskeméti, miskolci, pé­csi, szegedi, a nagyothallók cso­portja­i és a váci fiók, amelyek eredményeit az elnökség oklevél­lel is elismerte. Végül tájékoztat­ta a Választmányt, hogy a közel­múltban részt vett a Siketek Vi­lágszövetsége revizori bizottságá­nak munkájában. Ez a megbízás Szövetségünk részére megtiszte­­lést is jelent — mondta. Egyben köszönetét fejezte ki az Egész­ségügyi Minisztériumnak, hogy a kiutazást engedélyezte és az útlevelet idejében megkapta — így eleget tehetett e fontos meg­bízatásnak. Sportügyekről A sportügyekről Ábrahám Félix sportalelnök tartott beszámolóit. Elmondotta, hogy az előző vá­lasztmányi ülésen ismertette azo­kat a feladatokat, amelyek a Si­ketek és Nagyothallók Sportbi­zottsága előtt állnak. Az év má­sodik felében több kiemelkedő sportesemény volt: elsőnek a finnhországi Siketek Sakk Világ­­bajnokságán elért magyar ered­ményeket ismertette, s hozzátet­te, hogy sajnos, azok nem a leg­jobbak voltak. A budapesti lab­darúgócsapat Berlinben szerepelt, az asztaliteniszezők pedig Bécs­ben. Kiemelkedő eredménnyel tértek haza mindkét városból. Ábrahám elv­társ beszélt a Szö­vetség és a hangsúlyozta, SSC viszonyáról, s hogy azt javítani kell a közös érdekek szem előtt tartásával. Ennek érdekében több megbeszélés volt s annak a re­ményének adott kifejezést, hogy ezek végül is a problémák meg­oldásához vezetnek. Elmondotta, hogy az Egészségügyi Miniszté­rium a Sporthatóságok és a Szö­vetség tárgyalást folytatnak a (Folytatás a 2. oldalon)

Next