Siketek és Nagyothallók, 1974 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1974. JANUÁR NAGYOTHALLÓK A SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA A TARTALOMBÓL Látogatás az OMKER-nél Közérdekű jogszabályok Egy francia iskoláról Vers - Novella Fiatalokról - fiataloknak Mozaik - Hírek - Sport - A központi elnökség januári ülése Az 1973. évi gazdasági munkáról -f- A XI. Országos Színjátszó Verseny előkészítése -- Az 1974. évi küldöttközgyűlés előtt -f- Szakmai bemutató a siketek színjátszásáról A szövetség központi elnöksége 1974. január 7-én ült össze, hogy megvitassa az 1973. év gazdasági munkáját; a XI. színjátszóverseny előkészítésének feladatait; az elnökség múlt évi munkájáról készített beszámolójának tervét, amit a küldöttközgyűlés elé fog terjeszteni; a siket színjátszás fellendítése érdekében szükséges szakmai bemutató megrendezésének kérdéseit. Déri Sándor elnök megnyitotta az ülést, majd köszöntötte az elnökség tagjait az új év első ülésén. Csajági Józsefné főkönyvelő tájékoztatást adott az 1973. év gazdasági munkájának főbb vonalairól. Beszámolójában részletesen kitért a bevételi és kiadási terv teljesítésére, a pécsi és budapesti székház felújításának munkálataira, az erre fordított összegek alakulására. Szólt az utazási kedvezmény költségelőirányzatának múlt évi felhasználásáról. Virágh Károlyné főelőadó ismertette a XI. országos színjátszóverseny lebonyolításának tervét. Ebben az évben is területi elődöntők szervezésével kívánjuk a színjátszóverseny nívóját tovább emelni, a vidéki csoportokat aktivizálni az országos jelentőségű kulturális rendezvény szervezésére és lebonyolítására. A területi elődöntőkre javasolt városok Kecskemét és Veszprém. Lebonyolításukra előreláthatóan május végén kerül sor. A döntőt Budapesten, a siketek nemzetközi napja ünnepségei alkalmával, szeptember 28-án fogjuk megrendezni. Virágh elvtársnő javaslatot tett a zsűri összetételének meghatározására, majd tájékoztatást adott a szervezés feladatairól. Az elnökség behatóan foglalkozott a felmerült kérdésekkel és útmutatást adott a szervezőknek azok megoldására. Illésfalvi Béla főtitkár az elnökség és a központi apparátus beszámolójának tervét ismertette, amelyet az elmúlt évekhez hasonlóan a küldöttek írásban, a közgyűlés megtartása előtt, időben kézhez kapnak. A beszámoló részletesen foglalkozik majd az 1973. év szervezési, oktatási, szociális, kulturális és sportkérdéseivel, az 1974. évi tervekkel. az Ezt követően a főtitkár elvtárs elnökség elé terjesztette a múlt évi szakmai tanácskozáson elhangzott javaslatot, mely szerint szükséges — bemutató előadásokkal egybekötött — szakmai vitát rendezni a siketek színjátszása módszereinek kidolgozása érdekében. A múlt évi színjátszóverseny eredményei is igazolták ennek szükségességét. Az elnökség színhelyül Debrecent jelölte meg. A bemutatón részt vesznek a budapesti és debreceni színjátszó együttesek, a budapesti nagyothallók csoportjának művészegyüttese. A főtitkár elvtárs tájékoztatta az elnökséget a szövetség 1974. évre tervezett szakmai kiadványairól. Eszerint megjelentetjük a múlt évi nemzetközi nagyothalló és szakmai tanácskozások előadásainak anyagát. Orvosi és pedagógiai tanácsokkal szeretnénk ellátni a hallássérült gyermekek szüleit. Ezért tájékoztatót akarunk megjelentetni a csecsemő- és kisgyermekkori szakorvosi ellátás és a szülők otthoni gondozói munkájának javítása céljából. Az utolsó napirendi pont szerint Déri Sándor elnök ismertette az elnökség éves munkatervét. Egyéb ügyek keretén belül személyi kérdésekben hoztak döntést. Irodalmi pályázatunkról Lapunk 1973. júniusi számában, tettük munkat közzé irodalmi pályázatírai és prózai (novella, riport) alkotásokkal lehetett részt venni a pályázaton. Erre a mindinkább hagyományos szellemi erőpróbára tizenhatan küldték el írásukat, összesen tizenhét művet. A múlt évi, eredményes irodalmi pályázathoz képest némi fejlődés most is tapasztalható. A témák megválasztása lényegében azonos volt a múlt évi pályázatokéval: a társadalomba illeszkedés problémái, a hallássérültek sorsa, a béke iránti vágy és a nemzetközi szolidaritás gondolatai foglalkoztatták leginkább a szerzőiket. A szerencsés témaválasztás arra vall, hogy a hallássérült írók és költők helyes politikai érzékkel, reálisan mérik fel a társadalmi helyezüket, s az irántuk megnyilvánuló társadalmi elvárásokat. Dicséretes még a szerzők többségénél az átélés őszintesége, az érzések palástolatlan kifejezése. A tartalomnak leginkább megfelelő írásforma kiválasztása, a történések képszerű, érzékletes kifejezése; az élmény gördülékeny, választékos szavakkal történő előadása többeknél még kívánnivalókat hagy maga után. Igaz, a mondanivalónak megfelelő kifejezésmód megválasztása nagyon nehéz. Minden alkotás — így az írói is — csak akkor lehet művészi értékű, ha megtestesíti, magába a forma zárja a tartalom és a legteljesebb összhangját. Évről évre visszatérő megállapításunk, hogy szerzőinknek — kevés kivétellel — általában ezen a téren kell leginkább fejlődniük. Ismerve szorgalmukat, az irodalom iránti szeretetüket, képesnek tartjuk őket erre a fejlődésre. Nagyobb igény a mondanivalóval szemben; törekvés az egyszerű, világos, képszerű változatos kifejezésmódra, a hibátlan mondatfűzésre, a mértéktartásra — mind-mind velejárója a művészi alkotásoknak. Bízunk benne, hogy a jövőben az írások, versek többségét jellemezhetjük majd ezekkel a kedvező ismérvekkel Köszönjük pályázóink részvételét, s kívánjuk nekik, hogy a jövőben sok-sok színvonalas novellával, verssel szerezzenek örömet kisebb közösségüknek, s alkotásaik érdeme szerint lapunk olvasóinak is. A pályázat eredménye VERSEK: I. helyezett (500 Ft.): Dudás Sándor: Arcok szótára. II. helyezett (300 Ft.): Cz. Varjú Mária: Ne sírj! II. helyezett (300 Ft.): Réti László: Az élet részese lettem. III. helyezett (200 Ft.): Gebri János: Nem az vagyok. Dudás Sándor: Arcok szótára c. versében az arcok játékából, szemekből, tekintetekből olvas érzelmet, szándékot, vágyat, szenvedést, jellemet. Verse magas szárnyalású. Szeretne kitörni a hangok világába, majd szelíd megnyugvással zárja sorait: az arcok szótárából megérti az embert és az életet. Cz. Varjú Mária: Ne sírj! c., igen szép verse alkalmas az érzelmek felkeltésére, nevelésre és buzdításra; mondanivalója — a szép és a tudás iránti vágy felkeltése — értékes. Réti László: Az élet részese lettem c. versében a hallókészülék — parányi masina — használata által kitárulkozik előtte a világ; bájos közvetlenséggel érzékelteti a hangok végtelen skáláját, árnyalatait. A tudósok — a „masina” feltalálói — iránti hála is kicsendül a választékos nyelvezetű költeményből. Gebri János versei közül Nem az vagyok c. sikerült a legajobban. Részben derűs, részben kesernyés hangulatú költeménye életszerűen ábrázolja az idős embert, annak fájó — ifjúkort idéző — nosztalgiáját. NOVELLÁK: I. helyezett (500 Ft.): Szaller Györgyi: A megtalált önbizalom. II. helyezett (300 Ft.): Kováts Hona: Lizi. II. helyezett (300 Ft.): Péteri Károly: Szemünk fénye. III. helyezett (200 Ft.): Horváthné Bacsó Magda: Falusi idill. Szaller Györgyi: A megtalált önbizalom c. novellájában fokozatosan tér rá olyan problémákra, amelyek általánosak a sorstársak életében. Társadalmi és lélektani szempontból elsőrendű gondolatok ezek. Kár, hogy munkahelyi gondjairól, mindennapjairól nem írt. Kováts Ilona: Lizi c. novellájából szívszorító valóság érződik. Erénye az írásnak, hogy rámutat a kicsik intézeti nevelésének fontosságára. c. Péteri Károly: Szemünk fénye írása lényegében tárca, egy jó novella elmulasztott lehetősége fekszik benne. Erénye, hogy áttételesen szól egy égetően fontos társadalmi és politikai kérdésről, demográfiai helyzetünkről. Egyszerű, őszinte, hihető írás. Horváthné Bacsó Magda: Falusi idill c. írásában egy okos, siket kislány konfliktusát írja le fiatal társaival, majd a feloldódás megható folyamatát. RIPORTOK: Az I. és II. helyezést nem érte el senki. III.helyezett (200 Ft.): Erdős János: Jó tanács. III. helyezett. (200 Ft.): Szálkai Ella: Visszapillantó tükör. Erdős János: Jó tanács c. írása szintén tárcának indult. De a szerző nem törekedett következetesen mondanivalója megvalósítására. Jó az író rémesen érzelmes stílusa, ez benne az érték. Szálkai Ella: Visszapillantó tükör c. írása vázlatos önéletrajz, vagy inkább olvasó levél. Igen rokonszenves írójának őszintesége. Egy sorssújtott, de szilárd lélek váll a maga egyszerű módján. BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG Bírna Gizella: A hallássérültek társadalmi beilleszkedésének néhány alapvető feladata Tisztelt Szakmai Tanácskozás! A hallássérültek társadalmi beilleszkedésének javítása érdekében csak néhány alapvető kérdéssel szeretnék foglalkozni. A hallássérültek korai felkutatása és a velük való szakirányítású nevelőgondozás és szakmai foglalkozás megoldását lehetőleg csecsemő- és kisgyermekkorban kell megkezdeni. Ehhez a munkához az egészségügyi és művelődésügyi szervek együttműködése szükséges. Gondolataim kiindulópontjául dr. Götze Árpád főorvos szavait szeretném idézni, amelyeket a múlt évi szakmai tanácskozásunk alkalmával mondott: ,,A ma sikerjei néha az átlag felett keresnek üzemeinkben. gyárainkban. A feladatok, a kívánságok igen nagy mértékben megnőnek. A ma még egyszerűen elvégezhető munka is egyre inkább programozott, gépi feldolgozás által irányított munkafolyamattá válik. Egyre kevesebb gyerekünk érheti el azt a szintet az életben, amelyet halló társai. Ennek megakadályozása számunkra a jövő feladata.” Ezt, a jövő feladatait, kell — a megoldás érdekében — konkrét formában megfogalmaznunk. Iskoláskor előtti hallásvizsgálat A csecsemőkori hallásvizsgálatnak tárgyi és személyi nehézségei vannak. Ebből kifolyólag csak olyan kérdésekkel szándékozom foglalkozni, amelyek megoldása nem okoz különösebb nehézséget e téren. Egy kisgyermekről már 3 éves korban spontán is megállapítható a siketség, vagy súlyos nagyothallás. Mivel minden gyerekkel 3 éves koráig találkozik védőnő, vagy orvos, ezeknek a gyerekeknek a kötelező jelentése megoldható. Nehezebb a megoldás a kevésbé súlyos és enyhe nagyothalló gyermekek esetében. Ezeknek a gyerekeknek a szűrővizsgálatát az óvodában, illetve óvodás korban kellene végrehajtani. Minden általános iskolába kerülő gyereknek a hallását meg kellene vizsgálni, mielőtt iskolába kerül. Ez a speciális foglalkozás szempontjából elengedhetetlenül szükséges. Az általános iskolás korú nagyothalló gyermekek száma Budán 3 százalék — a Budai Hallásgondozó Állomás mérése alapján. A nemzetközi statisztika még ennél is nagyobb százalékot említ. A debreceni klinika mérései is a 3 százalékot erősítik meg. Ez olyan nagy szám, ami kötelezően meghatározza e kérdéssel való behatóbb foglalkozást. A nagyothalló gyermekek egy sze a budapesti nagyothalló főiskolában tanul. Az országban csupán ez az egy nagyothalló intézet működik. Ez nem tudja megoldani a nagyothalló gyermekek problémáját. Ennek következtében sok súlyos nagyothalló gyerek a siketek iskoláiba kerül, vagy kisegítő iskolába telepítik át, helytelenül. Több ízben jelentkeznek szövetségünknél kisegítő iskolát végzett nagyothallók, akik nem értelmi fogyatékosok. Ezek nagy része a kisegítő iskola elvégzése után le tud vizsgázni az általános iskola 7—8 osztályából, és ezután el tudjuk helyezni őket szakmunkásképző intézménybe. Mennyivel egyenesebb lenne az út az általános iskolán keresztül! Ebben az esetben hogy a kisegítő iskolába kérdés, kerülő nagyyothalló gyermekek értelmi elmaradása mennyiben írható a nagyothallás rovására. A kisegítő iskolai áttelepítő bizottság vizsgálata előtt minden gyermeknek hallásvizsgálaton kellene átesnie. Ezáltal megelőzhető lenne a helytelen áttelepítés. Sok — enyhén nagyothalló — gyermek, készülék használata nélkül tanul az általános iskolában. Természetesen, ezek a gyerekek a tananyag elsajátítása során nehézségekkel küzdenek. Nem mindent, vagy nem jól értik az anyagot, és ennek következtében rosszabb eredményt érnek el, mint hasonló értelmi (Folytatás a 2. oldalon)