Siketek és Nagyothallók, 1974 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1974. JANUÁR NAGYOTHALLÓK A SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA A TARTALOMBÓL Látogatás az OMKER-nél Közérdekű jogszabályok Egy francia iskoláról Vers - Novella Fiatalokról - fiataloknak Mozaik - Hírek - Sport - A központi elnökség januári ülése Az 1973. évi gazdasági munkáról -f- A XI. Országos Színjátszó Verseny előkészítése -­- Az 1974. évi küldöttközgyűlés előtt -f- Szakmai bemutató a siketek színjátszásáról A szövetség központi elnöksége 1974. január 7-én ült össze, hogy megvitassa az 1973. év gazdasági munkáját; a XI. színjátszóver­seny előkészítésének feladatait; az elnökség múlt évi munkájáról készített beszámolójának tervét, amit a küldöttközgyűlés elé fog terjeszteni; a siket színjátszás fel­lendítése érdekében szükséges szakmai bemutató megrendezésé­nek kérdéseit. Déri Sándor elnök megnyitotta az ülést, majd köszöntötte az el­nökség tagjait az új év első ülé­sén. Csajági József­né főkönyvelő tá­jékoztatást adott az 1973. év gaz­dasági munkájának főbb vonalai­ról. Beszámolójában részletesen kitért a bevételi és kiadási terv teljesítésére, a pécsi és budapesti székház felújításának munkála­taira, az erre fordított összegek alakulására. Szólt az utazási­ ked­vezmény költségelőirányzatának múlt évi felhasználásáról. Virágh Károlyné főelőadó is­mertette a XI. országos színját­szóverseny lebonyolításának ter­vét. Ebben az évben is területi elődöntők szervezésével kívánjuk a színjátszóverseny nívóját to­vább emelni, a vidéki csoportokat aktivizálni az országos jelentősé­gű kulturális rendezvény szerve­zésére és lebonyolítására. A területi elődöntőkre javasolt városok Kecskemét és Veszprém. Lebonyolításukra előreláthatóan május végén kerül sor. A döntőt Budapesten, a siketek nemzetközi napja ünnepségei alkalmával, szeptember 28-án fogjuk megren­dezni. Virágh elvtársnő javaslatot tett a zsűri összetételének meghatáro­zására, majd tájékoztatást adott a szervezés feladatairól. Az elnök­ség behatóan foglalkozott a fel­merült kérdésekkel és útmutatást adott a szervezőknek azok megol­dására. Illésfalvi Béla főtitkár az el­nökség és a központi apparátus beszámolójának tervét ismertet­te, amelyet az elmúlt évekhez ha­sonlóan a küldöttek írásban, a közgyűlés megtartása előtt, idő­ben kézhez kapnak. A beszámoló részletesen foglalkozik majd az 1973. év szervezési, oktatási, szo­ciális, kulturális és sportkérdé­seivel, az 1974. évi tervekkel. az Ezt követően a főtitkár elvtárs elnökség elé terjesztette a múlt évi szakmai tanácskozáson elhangzott javaslatot, mely sze­rint szükséges — bemutató elő­adásokkal egybekötött — szakmai vitát rendezni a siketek színját­szása módszereinek kidolgozása érdekében. A múlt évi színjátszó­verseny eredményei is igazolták ennek szükségességét. Az elnök­ség színhelyül Debrecent jelölte meg. A bemutatón részt vesznek a budapesti és debreceni színját­szó együttesek, a budapesti na­gyothallók csoportjának művész­­együttese. A főtitkár elvtárs tájékoztatta az elnökséget a szövetség 1974. évre tervezett szakmai kiadvá­nyairól. Eszerint megjelentetjük a múlt évi nemzetközi nagyothal­ló és szakmai tanácskozások elő­adásainak anyagát. Orvosi és pe­dagógiai tanácsokkal szeretnénk ellátni a hallássérült gyermekek szüleit. Ezért tájékoztatót aka­runk megjelentetni a csecsemő- és kisgyermekkori szakorvosi el­látás és a szülők otthoni gondo­zói munkájának javítása céljá­ból. Az utolsó napirendi pont sze­rint Déri Sándor elnök ismertet­te az elnökség éves munkatervét. Egyéb ügyek keretén belül sze­mélyi kérdésekben hoztak dön­tést. Irodalmi pályázatunkról Lapunk 1973. júniusi számában, tettük munkat­ közzé irodalmi pályáza­tírai és prózai (novella, riport) alkotásokkal lehetett részt venni a pályázaton. Erre a mind­inkább hagyományos szellemi erőpróbára tizenhatan küldték el írásukat, összesen tizenhét művet. A múlt évi, eredményes irodal­mi pályázathoz képest némi fej­lődés mo­st is tapasztalható. A témák megválasztása lényegében azonos volt a múlt évi pályáza­tokéval: a társadalomba illeszke­dés problémái, a hallássérültek sorsa, a béke iránti vágy és a nemzetközi szolidaritás gondola­tai foglalkoztatták leginkább a szerzőiket. A szerencsés témavá­lasztás arra vall, hogy a hallás­sérült írók és költők helyes poli­tikai érzékkel, reálisan mérik fel a társadalmi helyezüket, s az irán­tuk megnyilvánuló társadalmi el­várásokat. Dicséretes még a szerzők több­ségénél az átélés őszintesége, az érzések palástolatlan kifejezése. A tartalomnak leginkább meg­felelő írásforma kiválasztása, a történések képszerű, érzékletes kifejezése; az élmény gördülé­­keny, választékos szavakkal tör­ténő előadása többeknél még kívánnivalókat hagy maga után. Igaz, a mondanivalónak megfe­lelő kifejezésmód megválasztása nagyon nehéz. Minden alkotás — így az írói is — csak­ akkor lehet művészi értékű, ha megtestesíti, magába a forma zárja a tartalom és a legteljesebb összhang­ját. Évről évre visszatérő megálla­pításunk, hogy szerzőinknek — kevés kivétellel — általában ezen a téren kell leginkább fejlődniük. Ismerve szorgalmukat, az iroda­lom iránti szeretetüket, képesnek tartjuk őket erre a fejlődésre. Nagyobb igény a mondanivaló­val szemben; törekvés az egysze­rű, világos, képszerű­­ változatos kifejezésmódra, a hibátlan mon­datfűzésre, a mértéktartásra — mind-mind velejárója a művészi alkotásoknak. Bízunk benne, hogy a jövőben az írások, versek­ többségét jel­lemezhetjük majd ezekkel a ked­vező ismérvekkel Köszönjük pályázóink részvéte­lét, s kívánjuk nekik, hogy a jövőben sok-sok színvonalas no­vellával, verssel szerezzenek örö­met kisebb közösségüknek, s al­kotásaik érdeme szerint lapunk olvasóinak is. A pályázat eredménye VERSEK: I. helyezett (500 Ft.): Dudás Sán­dor: Arcok szótára. II. helyezett (300 Ft.): Cz. Var­jú Mária: Ne sírj! II. helyezett (300 Ft.): Réti Lász­ló: Az élet részese lettem. III. helyezett (200 Ft.): Gebri Já­nos: Nem az vagyok. Dudás Sándor: Arcok szótára c. versében az arcok játékából, szemekből, tekintetekből olvas érzelmet, szándékot, vágyat, szenvedést, jellemet. Verse magas szárnyalású. Szeretne kitörni a hangok világába, majd szelíd megnyugvással zárja sorait: az arcok szótárából megérti az em­bert és az életet. Cz. Varjú Mária: Ne sírj! c., igen szép verse alkalmas az ér­zelmek felkeltésére, nevelésre és buzdításra; mondanivalója — a szép és a tudás iránti vágy fel­keltése — értékes. Réti László: Az élet részese lettem c. versében a hallókészü­lék — parányi masina — hasz­nálata által kitárulkozik előtte a világ; bájos közvetlenséggel érzékelteti a hangok végtelen skáláját, árnyalatait. A tudósok — a „masina” feltalálói — iránti hála is kicsendül a választékos nyelvezetű költeményből. Gebri János versei közül Nem az vagyok c. sikerült a leg­a­jobban. Részben derűs, részben kesernyés hangulatú költeménye életszerűen ábrázolja az idős em­bert, annak fájó — ifjúkort idéző — nosztalgiáját. NOVELLÁK: I. helyezett (500 Ft.): Szaller Györgyi: A megtalált önbi­zalom. II. helyezett (300 Ft.): Kováts Hona: Lizi. II. helyezett (300 Ft.): Péteri Károly: Szemünk fénye. III. helyezett (200 Ft.): Horváth­­né Bacsó Magda: Falusi idill. Szaller Györgyi: A megtalált önbizalom c. novellájában foko­zatosan tér rá olyan problémák­ra, amelyek általánosak a sors­társak életében. Társadalmi és lé­lektani szempontból elsőrendű gondolatok ezek. Kár, hogy mun­kahelyi gondjairól, mindennap­jairól nem írt. Kováts Ilona: Lizi c. novellá­jából szívszorító valóság érződik. Erénye az írásnak, hogy rámutat a kicsik intézeti nevelésének fon­tosságára. c. Péteri Károly: Szemünk fénye írása lényegében tárca, egy jó novella elmulasztott lehetősége fekszik benne. Erénye, hogy át­tételesen szól egy égetően fontos társadalmi és politikai kérdésről, demográfiai helyzetünkről. Egy­szerű, őszinte, hihető írás. Horváthné Bacsó Magda: Fa­lusi idill c. írásában egy okos, siket kislány konfliktusát írja le fiatal társaival, majd a feloldódás megható folyamatát. RIPORTOK: Az I. és II. helyezést nem ér­te el senki. III.­helyezett (200 Ft.): Erdős János: Jó tanács. III. helyezett. (200 Ft.): Szálkai Ella: Visszapillantó tükör. Erdős János: Jó tanács c. írá­sa szintén tárcának indult. De a szerző nem törekedett következe­tesen mondanivalója megvalósí­tására. Jó az író rémesen érzel­mes stílusa, ez benne az érték. Szálkai Ella: Visszapillantó tü­kör c. írása vázlatos önéletrajz, vagy inkább olvasó­ levél. Igen rokonszenves írójának őszintesé­ge. Egy sorssújtott, de szilárd lélek váll a maga egyszerű módján. BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG Bírna Gizella: A hallássérültek társadalmi beilleszkedésének néhány alapvető feladata Tisztelt Szakmai Tanácskozás! A hallássérültek társadalmi be­illeszkedésének javítása érd­eké­ben csak néhány alapvető kér­déssel szeretnék foglalkozni. A hallássérültek korai felku­tatása és a velük való szakirá­nyítású nevelő­gondozás és szak­mai foglalkozás megoldását lehe­tőleg csecsemő- és kisgyermek­korban kell megkezdeni. Ehhez a munkához az egészségügyi és művelődésügyi szervek együtt­működése szükséges. Gondolataim kiindulópontjául dr. Götze Árpád főorvos szavait szeretném idézni, amelyeket a múlt évi szakmai tanácskozásunk alkalmával mondott: ,,A ma si­kerjei néha az átlag felett keres­nek üzemeinkben. gyárainkban. A feladatok, a kívánságok igen nagy mértékben megnőnek. A ma még egyszerűen elvégezhető munka is egyre inkább progra­mozott, gépi feldolgozás által irá­nyított munkafolyamattá válik. Egyre kevesebb gyerekünk ér­­heti el azt a szintet az életben, amelyet halló társai. Ennek meg­akadályozása számunkra a jövő feladata.” Ezt, a jövő feladatait, kell — a megoldás érdekében — konkrét formában megfogalmaznunk. Iskoláskor előtti hallásvizsgálat A csecsemőkori hallásvizsgálat­nak tárgyi és személyi nehézsé­gei vannak. Ebből kifolyólag csak olyan kérdésekkel szándéko­zom foglalkozni, amelyek meg­oldása nem okoz különösebb ne­hézséget e téren. Egy kisgyermekről már 3 éves korban spontán is megállapítható a siketség, vagy súlyos nagyot­­h­allás. Mivel minden gyerekkel 3 éves koráig találkozik védőnő, vagy orvos, ezeknek a gyerekek­nek a kötelező jelentése megold­ható. Nehezebb a megoldás a kevés­bé súlyos és enyhe nagyothalló gyermekek esetében. Ezeknek a gyerekeknek a szűrővizsgálatát az óvodában, illetve óvodás kor­ban kellene végrehajtani.­­ Min­den általános iskolába kerülő gyereknek a hallását meg kellene vizsgálni, mielőtt iskolába kerül. Ez a speciális foglalkozás szem­pontjából elengedhetetlenül szük­séges. Az általános iskolás korú nagyothalló gyermekek száma Budán 3 százalék — a Budai Hallásgondozó Állomás mérése alapján. A nemzetközi statisztika még ennél is nagyobb százalékot említ. A debreceni klinika méré­sei is a 3 százalékot erősítik meg. Ez olyan nagy szám, ami köte­lezően meghatározza e kérdéssel való behatóbb foglalkozást. A nagyothalló gyermekek egy sze a budapesti nagyothalló fő­is­kolában tanul. Az országban csu­pán ez az egy nagyothalló inté­zet működik. Ez nem tudja meg­oldani a nagyothalló gyermekek problémáját. Ennek következté­ben sok súlyos nagyothalló gye­rek a siketek iskoláiba kerül, vagy kisegítő iskolába te­lepítik át, helytelenül. Több íz­ben jelentkeznek szövetségünk­nél kisegítő iskolát vég­zett nagyothallók, akik nem ér­telmi fogyatékosok. Ezek nagy része a kisegítő iskola elvégzése után le tud vizsgázni az általános iskola 7—8 osztályából, és ez­után el tudjuk helyezni őket szakmunkásképző intézménybe. Mennyivel egyenesebb lenne az út az általános iskolán keresz­tül! Ebben az esetben hogy a kisegítő iskolába kérdés, kerülő nagyyothalló gyermekek értelmi elmaradása mennyiben írható a nagyothallás rovásár­a. A kisegítő iskolai áttelepítő bi­zottság vizsgálata előtt minden gyermeknek hallásvizsgálaton kellene átesnie. Ezáltal megelőz­hető lenne a helytelen áttelepí­tés. Sok — enyhén nagyothalló — gyermek, készülék használata nélkül tanul az általános is­kolában. Természetesen, ezek a gyerekek a tananyag elsajátí­tása során nehézségekkel küzde­nek. Nem mindent, vagy nem jól értik az anyagot, és ennek kö­vetkeztében rosszabb eredményt érnek el, mint hasonló értelmi (Folytatás a 2. oldalon)

Next