Siketek és Nagyothallók, 1978 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

A HALLÁSSÉRÜLTEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA ÉRDEKVÉDELEM Jeltolmácsolás, jogsegélyszolgálat Lapunkban és szövetségünk kü­lönböző fórumain sok szó esett már a hallássérültek érdekvédel­mének módjairól, lehetőségeiről, az adott érdekvédelmi munka szükségességéről és kiszélesítésé­ről. A feladatokról, s a végzett konkrét munkáról azonban mind­eddig nem volt mód széles kör­ben, részletesen tájékoztatni tag­jainkat, olvasóinkat. Amikor az érdekvédelmi tevé­kenységről beszéltünk, a felada­tukat röviden így fogalmaztuk meg: kialakítani a jeltolmácshá­lózatot, megvalósítani a jogsegély­­szolgálatot, jogi tanácsadást. Hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban? * A hallássérültek érdekvédelmé­ben fontos szerephez jut a jeltol­mácsolás. Ezen belül az elsődle­ges cél: az igazságügyi, államigaz­gatási, rendőrhatósági és más hi­vatalos szervek előtt­­ segíteni a rászorultakat ügyeik intézésében. Szövetségünk központjában há­rom tolm­ács látta el az elmúlt évben az ilyen jellegű feladato­kat, összesen 10­1 alkalommal jár­tak el és tolmácsoltak tagjaink hivatalos ügyeiben. Érdekes meg­vizsgálni az esetekről készített statisztikát. Igazságügyi szervek előtt 6,? al­kalommal tolmácsoltak. Rendőr­hatóságoknál 23-szor. államigaz­gatási szervek előtt 10. munkálta­tók előtt 7 esetben. Büntető ügyekben 4 alkalommal keresték meg tolmácsainkat, birtokháborí­­tási ügyekben 3-szor. házasságot; felbontása ügyében l­­ször, végül munkahelyi kérdésekben öt ízben folyamatban levő ügyekben, is­mételt tárgyalásokon 39 alkalom­mal kellett megjelenniük. Ezek az adatok Budapest terü­letére vonatkoznak. Három ízben Dorogon, Tatabányán, illetve Rác­­­kevén tolmácsoltak munkatársa­ink. Sajnos az országos jeltolmács­­hálózat kiépítése lassan halad. Ennek oka elsősorban a szakem­berek hiánya, hiszen ehhez a munkához tökéletes jeltudás, po­litikai és általános műveltség, s nem utolsósorban emberismeret szükséges. Múlt év februárjában harmincegy, vidéki nagyvárosban élő, általunk alkalmasnak ítélt személyről kértünk előzetes tájé­koztatást arról, hogy vállalna-e jeltolmácsolást. Tizennyolcan küldtek vissza kedvező választ, a többiek megkeresése eredményte­len volt. Lehetőségeinket sajnos hátrá­nyosan befolyásolja, hogy jogsza­bályaink nem rendelkeznek erről a speciális területről, illetve a ke­retszabályozás a gyakorlatban fel­merült problémák rendezésére nem alkalmas. A joghézag meg­­szüntetésére a közelmúltban ja­vaslatot terjesztettünk be felügye­leti szervünkhöz, s reméljük, hogy ezzel jelentős lépést teszünk a kérdés megoldása felé.­­ Az területi érdekvédelem más, önálló a jogi tanácsadás. Ezt szövetségünk keretein belül több­féle formában igyekszünk meg­oldani. A hozzánk érkező és eh­hez a kérdéskörhöz tartozó meg­keresésekre levélben válaszolunk az érdeklődőknek, a tanácsot ké­rőknek. Lapunkon keresztül egy másfajta, közérdekű tájékoztatást próbálunk megvalósítani olyan kérdésekről, amelyek feltehetően sokakat érintenek. Jogi rovatunk­ban — természetesen a teljesség igénye nélkül —, mondhatnánk úgy is: figyelemfelkeltésként, be­számolunk a legújabban megjele­nő szabályokról, rendeletekről, amelyek ismerete tagjaink na­gyobb részének feltétlenül hasz­nos. E tájékoztatások nyomán to­vábbra is várjuk olvasóinktól — a már egyedi esetekre vonatkozó — leveleiket. A tanácsadásban nagy szerepet játszik az ügyfélfogadáson adott jogi tájékoztatás, segítségnyújtás, valamint a feladatkörünkbe tar­tozó ügyekben a különféle szer­vezetek felé megtehető észrevé­telezési jog gyakorlása. Szervezeteink bevonásával fel­mérést kezdeményeztünk annak megállapítására, hogy egy-egy nagyobb, vidéki munkahelyen mi­lyen számban és milyen területen dolgoznak hallássérültek. Az adatok birtokában a munkahelyi pártszervezetekkel, szakszerveze­tekkel és a gazdasági vezetéssel állandó kapcsolatot kívánunk ki­alakítani és tartani, segítséget kérni és adni a­ problémák megol­dásához. ★ Tagjaink közül kevesen tudják, hogy szövetségünk központjában érdekvédelmi csoport foglalkozik a már említett jogügyekkel, az ér­dekvédelmi feladatokkal. Termé­szetesen munkájuk ennél tágabb területet fog át, de tevékenységük legfontosabb része tagjaink ér­dekeinek közvetlen védelme. Ezt mutatják a tervek is, amelyek megvalósítása az idei év egyik fontos teendője. Első helyen kell említeni ezek közül az üzemlátogatásokat, szo­ciológiai felméréseket, az üzemi vezetőkkel és az ott dolgozó hal­lássérültekkel közös megbeszélé­sek szervezését, amire ebben az évben többször sor kerül majd. Az érdekvédelmi csoport fogja kidolgozni a tolmácsok alkalmas­sági vizsgájának tematikáját és ők irányítják erre a vizsgára a felkészülést. A tolmácsok részére negyedévenként értekezletet tar­tanak, amelyen a kölcsönös tájé­koztatás mellett lehetőség nyílik a a különleges esetek megvitatására, tapasztalatok összegezésére és jogi szaktanácsadásra is. A cso­port egyik fontos feladata lesz a hallássérültek kedvezményes uta­zásáról rendelkező jogszabály ki­egészítésével kapcsolatos tervezet kidolgozása, valamint a szövetség működési szabályzatának össze­állítása. Az átfogó, nagyobb horderejű feladatok mellett a mindennapi munka*elsődlege­s ’[és* változat­­­lanul a jeltolmácsolás, a jogi ta­nácsadás, amely ebben az évben negyedévenként tartott közérdekű jogi előadásokkal gyarapszik. ★ Szövetségünk érdekvédelmi munkája egyre bővül, mind sok­rétűbbé válik — ahogy növekszik az igény iránta. Terveink között is fontos helyen szerepel ennek a munkának további szélesítése, bő­vítése, hiszen az érdekvédelem éppoly jelentős része rehabilitá­ciós munkánknak, mint bármely más­­ feladatunk, s ugyanúgy érinti tagságunk egészét. E hasábokon ismét megragad­juk a lehetőséget, hogy felhívjuk tagjaink figyelmét jogsegélyszol­gálatunkra és kérjük, vegyék igénybe azok a rászorulók is, akik mindeddig nem figyeltek fel er­re az új szolgáltatásra. ELNÖKSÉGI ÜLÉS Szövetségünk központi elnök­sége 1977. december 17-én tartot­ta az elmúlt év utolsó ülését. A megvitatott kérd­sek köz­ött fontos helyen szerepelt a kö­zpont és az elnökség idei munkaterve. Az év során minden nagyobb rendezvény megbeszélése és ér­tékelése napirendre kerül majd az elnökségi üléseken. Közülük kiemelkedik a küldöttközgyűlés, az országos kulturális verseny, a szakmai tanácskozások szervezé­se és eredményeik összegezése; nemzetközi kapcsolatok terén el­sősorban a bulgáriai világkong­resszuson való részvétel szervezé­si és szakmai kérdései. Foglalko­zik majd az elnökség az 1977 78-as és az 1978 79-es tanév okta­tási munkájával, feladataival, va­lamint a hallássérültek sportmoz­­gamának továbbfejesztésével. Ebben az évben is öt helyi szerv — a bajai és kisvárdai körze­t csoport, a Komárom, Nógrád­ és Tolna megyei szervezet — beszá­moltatása van tervbe véve. Az elnökség meghallgatta és megvitatta Balla Gizella szervező­titkár beszámolóját a megyei szervezetek vezetőinek és küldöt­teinek megválasztásáról. Ez kérdés a februári ülésen, a kül­­­döttközgyűlés előtt még egyszer napirendre kerül. Az ifjúsági vezetők országos értekezletéről Bih­éri Ferencné adott tájékoztatást. Jelentése kapcsán az elnökség behatóan foglalkozott a hallássérült Lati­­tok szervezeti életének problémái­val, amelyek megoldása sürgető feladat. A közeljövő nemzetközi tervei­ről és az ezzel kapcsolatos teen­dőkről Illésfalvi Béla főtitkár számolt be. Ismertetője után a múlt évi, területi kulturális be­mutatók eredményeiről, a kultúr­­munka idei feladatairól hangzott el tájékoztató. Egyéb ügyekben az elnökség a helyi szervezetek mellett működő klubokban, szakkörökben folyó munkáról tárgyalt, majd sport­­ügyeket és az érdekvédelmi tevé­kenység néhány fontosabb kérdé­sét vitatták meg. BEISKOLÁZÁS, FELNŐTTOKTATÁS Adatok az alsó- és középfokú oktatásról, tanfolyamokról, szakkörökről A POMÁDÉ KIRÁLY KREMNICÁN Vendégszereplés Csehszlovákiában IDŐS HALLÁSSÉRÜLTEK GONDOZÁSA A PESTI ÚTI SZOCIÁLIS OTTHONBAN Staindl Róbert írása KULTURÁLIS MUNKÁNKRÓL CSALÁD­I OTTHON A vitaminokról (bef. rész) NYELVÉSZKEDJÜNK! Szólásainkról, mondásainkról (2. rész) GYERMEKEKNEK Farsangi mulatság KERTBARÁTOK OLDALA Rejtvénypályázat indul! AUTÓSOKNAK Csehszlovákiai jubileum MOZAIK a csoportok életéből Nyugdíjasok klubja Taglétszám, tagdíj SPORT A sportbizottság jelenti Asztalitenisz-találkozó Sportbál Mi újság a nagyvilágban?­ ­ Olaszországban már-már kormányválsággal fenyeget az új­ra fellángoló politikai terrorhul­lám. Szinte mindennaposak merényletek, halálos kimenetelű­­ akciók. A demokratikus erők ha­tározott fellépést követelnek a kormánytól a terrorizmussal szemben, sőt a Köztársasági Párt főtitkára az Andreotti-kormány lemondását és egy szükségkabinet megszakítását sürgette. Anneott­i olasz miniszterelnök szerint nincs szükség „új megoldásra", a vál­ság elkerülhető. A kommunisták, a Fiszocialisták és a köztársaság­­pártiak azonban „szükségprog­ram” kidolgozását tervezik.­­ A legfontosabb nemzetközi feladatokat foglalta össze Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár a világ országaihoz intézett újévi­ üzene­tében. „Az 1978-as év új­ korsza­kot nyithat az emberi fjénS történe­tében" — jelentette ki. A legsür­getőbb teendők között eyh­ítette a közel-keleti helyzet átf­ogó rende­­­zését, a leszerelés kérdésében az előrelépést, az infláció, a munka­nélküliség, a szegénység felszá­molását.­­ Súlyos összecsapások, tünte­tések, újabb letartóztatások, utcai harcok, új tiltakozási hullám kí­sérte a Pirnoch­et által elrendelt chilei kényszer-népszavazást. A szavazási komédia elrendelése még a junta tagjai között is szem­benállást, nézetkülönbséget szült. A fasiszta terrortól sínylődő chi­lei nép újabb meggyalázása, az egyetemes emberi jogok durva megsértése nemzetközi méretű til­takozást váltott ki.­­ Hivatalosan is megtörtént az indiai Nemzeti Kongresszus Párt kettészakadása. A párton belüli ellentétek a választási kudarc után kezdődtek, s csak fokozta a belső válságot Indira Gandhi le­­­mondása a párt vezetésében be­töltött szerepéről. A Brahmanan­­da Reddi által vezetett szárny ki­zárta a pártból Indira Gandhit és híveit, akik a kongresszus pártja­i országos konferenciáján Gandhit elnökké választva új pártot alakí­tottak, amely megtartotta a Nem­zeti Kongresszus Párt elnevezést.­­ Carter amerik­ai elnök több­napos, hét országot érintő körutat tett, melynek során Lengyelor­szágba, Iránba, Indiába, Egyip­tomba, Szaud-Arábiába, Francia­­országba és Belgiumba látogatott el. Az utazás kapcsán tett nyilat­kozataiban az amerikai elnök többnyire a közel-keleti fejlemé­nyekkel és a Szovjetunióval foly­tatott SALT-tárgyalások kilátá­saival foglalkozott.­­ A Vietnam és Kambodzsa között kirobbant fegyveres határ­­viszály feszült helyzetet teremtett a délkelet-ázsiai térségben. Viet­nami­ részről hangsúlyozzák, hogy­­ a vietnami nép és hadsereg csak a jogos önvédelem eszközével élt és visszautasítják azt a kambod­zsai állítást, amely „agresszióval, nagyhatalmi törekvésekkel­’ vá­dolja Vietnamot. A Hanoiban ki­adott kormánynyilatkozat a kont­aktus tárgyalások útján történő mielőbbi rendezését sürgeti, de kambodzsai részről a feszültség fokozásának jelei mutatkoznak.­­ Hazaérkezett az Egyesült Ál­lamokból történelmi ereklyénk, a magyar korona és a koronázási ékszerQ^Cyrus Vance amerikai külügym­inniszter, Carter elnök személyes képviselője vezette az amerikai küdöttséget, amely a ko­rona és a koronázási jelvények átadására érkezett hazánkba. Az ünnepélyes aktusra az Ország­házban került sor. Apró Antal, az országgyűlés elnöke vette át a fel­becsülhetetlen értékű nemzeti ereklyéket, melyeket később a Nemzeti Múzeumba szállítottak. Jkosonczi Pál, az Elnöki Tanács­­elnöke, a korona és a koronázási ékszerek hivatalos átadása után az Országházban fogadta az ame­rikai küldöttséget.

Next