Siketek és Nagyothallók, 1978 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1978-04-01 / 4. szám
isis. Április Tartozékok A hallókészülék folyamatos üzemeltetését a jó tartozékok biztosítják. Ezek a következők: áramforrások, zsinórok, fülilleszték. Folytatjuk a hallókészülék kezeléséről szóló cikksorozatot. Lapunk múlt havi számában általános tudnivalókról, a hallókészülékek használatának alapvető szabályairól és a beszerzésekor szükséges tennivalókról írtunk. Ezúttal a hallókészülékek tartozékairól és üzembehelyezésének módjáról lesz szó. Áramforrások A hallókészülék elektromos árammal működik, ezért működéséhez áramforrás szükséges. Áramforrásul akkumulátorokat és szárazelemeket használnak. Akkumulátorokat széles körben alkalmaznak hallókészülékek áramforrásául. A hallókészülék típusától függően, különböző méreteket gyártanak: gomb és rúd alakúakat. Az akkumulátorok töltőkészülék segítségével a világítási hálózatból feltöltthetők. A feltöltött akkumulátor a hallókészülékben leadja a felvett áramot, eközben kimerül. A kimerülés után újra tölthető (többször) a töltőkészülékkel. A hallókészüléket működtető akkumulátorok száma szerint egy vagy két töltőkészüléket adnak a hallókészülékkel együtt. A szárazelemek a zseblámpaelemekhez hasonló szerkezetűek, csak kisebb a méretük. Van gombakkumulátor méretével egyenlő szárazelem is! Fontos tudnivaló: a szárazelem, kimerülés után nem tölthető! Töltésének kísérletezése a töltőkészülék szétpukkanásához, károsodásához vezethet, ami balesetveszélyt is jelent! Kimerülés után a szárazelemet el kell dobni! r • j vv A szárazelem állás közben is kimerül, ezért negyedévi szükségletnél többet ne szerezzünk be, és átvételkor mindig követeljük meg a kipróbálását! Az áramforrásokat mindig száraz, hűvös helyen kell tárolni úgy, hogy egymástól elkülönítve legyenek, mert fémes érintkezés esetén károsodhatnak. A szárazelemek különösen, de az akkumulátorok is, hosszabb idő elteltével tönkremennek és tovább nem tölthetők. Ha az akkumulátor felpúposodik, el kell dobni, további töltése robbanásveszélyes ! SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK3 A hallókészülék kezeléséről... Hallókészülékünk folyamatos működtetéséhez a társadalombiztosítás terhére, meghatározott időszakonként (félévenként), újabb áramforrást lehet — ajánlatos is — beszerezni a társadalombiztosítási kirendeltségeken a hallókészülék-ellenőrzési lap alapján, annak mellékleteként adott tartozékszelvényre. Fontos tudnivaló: a tartozékszelvény csak az érvényesítés időtartamára szól. (Például: az 1978. IV. negyedévi szelvényt csak 1978. október 1-től december 31-ig lehet kiváltani.) Zsinórok A dobozos hallókészülékeknél a hallókészülék és a fülhallgatók közötti összeköttetést a zsinórok biztosítják. Ezek is tönkremehetnek, félévenként újat lehet kiváltani a társadalombiztosítás terhére. Fülilleszték A 1 elvezetéses hallókészülékeknél a fülhallgatóból érkező hang fülbe vezetésére, valamint a fülhallgató fülben való rögzítésére a tökéletes illeszkedésű fülilleszték szolgál. Gyárilag csak néhány méretben készül a jobb és bal oldali fülbe. Ezek, a gyakorlati tapasztalat alapján, nem megfelelően alkalmasak a hallókészülék üzemeltetésére, mert ahány ember, annyiféle fülkagyló és füljárat. Emiatt a legtöbb esetben, ha nagy az illeszték, feltöri vagy szorítja a fület, ha kicsi, a készülék sípol, az illeszték pedig bármikor kieshet a fülből. Ajánlatos, ha mindenki „egyéni fülillesztéket” készíttet! A hallókészülék kiírásakor ezért szükséges mindjárt javaslatot is kérni az egyéni fülillesztékre. . . A megadott időpontban kell megjelenni a fülilleszték mintavétele helyén. A szükséges útmutatást a hallókészülék felírásakor is megadják. A hallókészülé ellenőrzési lap A hallókészülék-ellenőrzési lapnak nagy szerepe van. A társadalombiztosítási kirendeltségen állítják ki a hallókészülék jogosításakor. Ebben feltüntetik a tulajdonos és a hallókészülék adatait. Bejegyzik a tartozékokat és a javításokat. Évenként, az egész évre szóló tartozékszelvényeket is ebben helyezik el. A hallókészülékkel kapcsolatos minden eljárásnál nélkülözhetetlen ez a lap. Mindig magunkkal kell vinni! Üzembehelyezés Helyezzük üzembe hallókészülékünket az itt közölt sorrendben: 1. Helyezzük a fülillesztéket a fülhallgatóra! Az illesztőkön gyűrű alakú patentzár van. Fogjuk kezünkbe a fülhallgatót. Nézzük meg, hogy a kis cső alakú hangkivezető csatlakozó körül ott van-e a műanyagból készült szigetelő korong. Ennek hiánya sípolást eredményez! Ha nincs, magunk is készíthetünk műanyag zacskóból olyat, amely szorosan rámegy a kis csövecskére. A cső nyílása maradjon szabadon! Az illesztőket fogjuk a jobb kezünkbe, a fülhallgatót a balba. A fülilleszték patentzára a fülhallgató hangkivezető csöve felé nézzen! Illesszük össze a csövet a patentzárral, majd erős nyomással zárjuk össze a két szerkezetet. Az illesztéknek nem szabad lejönnie, és csak erősen lehessen elforgatni a fülhallgatón. 2. Kössük össze a fülhallgatót a készülékkel! A zsinórokat kétféle érintkező dugóval látták el. Egy oldalt és egy előreálló érintkező dugóval. A fülhallgatót vegyük bal kezünkbe, a zsinór előreálló érintkezés csatlakozó dugóját pedig a jobba. Nézzük meg, hogy a dugón levő két csatlakozó tűből a vastagabb a fülhallgató ngyobb bevezető nyílása felé áll-e, és most dugjuk a dugót a fülhallgatóba. Jó illeszkedés esetén a dugó kotyogásmentesen, szilárdan érintkezik a fülhallgatóhoz. Vegyük most a hallókészüléket, amelyen általában oldalt helyezik el a zsinórral való csatlakozó nyílásokat. Fogjuk a bal kezünkbe a hallókészüléket, a jobb kezünkbe pedig a zsinór oldal érintikezős csatlakozó dugóját. Itt is vigyázzunk arra, hogy a vastagabb tű a nyílás felé nézzen. Dugjuk a dugót a hallókészülékbe. Jó érintkezés esetén itt is kotyogásmentes, szilárd a csatlakozás. 3. Helyezzük az áramforrásokat a hallókészülékbe! Behelyezés előtt mindig győződjünk meg arról, hogy az áramforrások működőképesek-e. Hogyan? Legyen otthon mindig egy másfél voltos zseblámpaégő. Az áramforráson és az égőn — ha nem is pontosan — hasonló rendszerben két jól elhatárolt pólust látunk, amelyeket szigetelőanyaggal választottak el egymástól. A zseblámpaégő és az áramforrás két pólusát kell egy pillanatra összeérinteni. Ha az égő felvillan, üzemképes az áramforrás. Ha az égő nagyobb voltszámú, nem világít fényesen! Ez nem baj, számunkra az a fontos, hogy az árramforrás működőképes legyen. Fontos tudni: az égőt csak egy pillanatra szabad az áramforráshoz érinteni, ellenkező esetben az égő kimeríti és tönkreteszi az áramforrást. Különös gonddal kell eljárni a rúd alakú akkumulátorok és a szárazelemek vizsgálatánál. Itt a szigetelt középső fémkivezetést kell összeérinteni a hengeres test aljával. Hogyan? Egy vékony, kicsi drótot meghajlítunk. Az egyik végét az akkumulátor középső fémes kivezetéséhez érintjük, a másikat pedig az aljához. Az érintkezést két ujjunkkal rögzítjük. Ezt követően az égőt egy pillanatra a meghajlított drót csúcsához érintjük. Az üzemképes áramforrást helyezzük a hallókészülék áramforrástartójába, ami általában a készülék alján van, elütő színű műanyag sapkával fedett, vagy a készülék szétnyílásával tehető szabaddá. Az áramforrás tartójának egyik végében keresztet, a másodikban vonalat láthatunk. Ez a jelölés megtalálható az áramforráson is. A tartó és az áramforrás jelzései azonosan találkozzanak. Fontos! A fordítva behelyezett áramforrás tönkreteszi a hallókészüléket. A gombakkumulátoron is jelölt a pozitív pólus (+). A behelyezés után le kell zárni a készülék áramforrástartóját. Ha a készüléket hosszabb ideig nem használjuk, az áramforrást mindig ki kell venni belőle. A hallókészülék kezelőelemei A kezelőelemeket általában a készülék felső részén helyezik el. ÜZEMMÓDKAPCSOLÓ: Kapcsolókar, amely egy kivágásban MTO (esetenként MT) betűk előtt mozgatható. A betűk a készülék üzemmódjának kezdőbetűit jelentik. M — a készülék mikrofonját kapcsolja be. Ez a készülék normális üzemmódja; a mikrofon felerősíti a külső hangokat. T— a készülék telefonorsóját kapcsolja be. Ha a készüléket a telefon hangszórójához teszik, ebben az állásban csak a telefon hangját erősíti. Ezt az üzemmódot használjuk akkor is, ha rádiónk, televíziónk indukciós tekercs-kivezetéssel ellátott és ezen keresztül kívánjuk hallgatni a sugárzott műsort. Mág csak néhány készüléken van ilyen üzemmód. Itt mind a mikrofon, mind a telefonorsó bekapcsolt, s ekkor nemcsak a telefonorsóból, hanem egyidejűleg a mikrofonból is erősít a készülék. E — a készülék kikapcsolt állása. NANGSZÍNSZABÁLYOZÓ. Kapcsolókar, amely egy kivágásban L, N, H betűk előtt mozgatható. A beállított betűk szerint a hallgatóban hallható hang mély, magas és normál színezetű lehet. A betűk jelentése: L — mély hangszín (az angol Long szó rövidítése), N — normál hangszín, H — magas hangszín (az angol High szó rövidítése). hangerősség-szabályozó. Egy süllyesztett korong, recézett peremmel. Rendszerint számok vannak rajta. Ujjheggyel lehet forgatni. Ha a készülék középvonala felé forgatjuk, halkul a hang, ellenkező irányban erősödik. Egyes készülékeken egyben a kikapcsolót is tartalmazza (például: OMTG). Kikapcsoláskor erősebben kell forgatni a végállás közelében mindaddig, amíg kattanást nem érzünk. Egyes készülékekben kikapcsoló is van, amely csak két állású: О helyzetben a készülék kikapcsolt, I helyzetben bekapcsolt állásban van. 4. Hozzuk működésbe készülékünket! Hallókészülékünket fogjuk bal kezünkbe, jobb kezünkbe vegyük a fülhallgatót — ha jobboldalt használjuk. Tegyük a fülünkbe ju. illesztőket. Az üzemmódkapcsoló ilyenkor mindig állásban legyen! A hangszínszabályozó N állásban legyen! A hangerősségszabályozó 1-es (minimális hangerő) állásban legyen! Az üzemmódkapcsolót helyezzük M állásba. A készülék ezzel bekapcsolt állásba került! Most a hangerősség-szabályozót — lassan — forgassuk a növekvő számok felé nagyobb hangerőre mindaddig, amíg az számunkra szükséges. (Következik: A hallókészülék elhelyezési módja. Áramforrások kezelése, A hallókészülék rendszeres használata.) Lapunk korábbi számaiban „NYELVÉSZKEDJÜNK!” címmel cikksorozatot közöltünk, amit olvasóink közül sokan nagy örömmel fogadtak, és többen kérték a folytatását. Ennek a kérésnek teszünk eleget most, amikor napjaink szállóigéiből válogatunk — teljesség igénye nélkül — öt részre tervezett sorozatunkban. Annak, aki szeretne behatóbban és részletesebben is megismerkedni napjaink szállóigéivel, azok eredetével, történetével, ajánlhatjuk figyelmébe Békés István két kötetben 1977-ben megjelent gyűjtését, amely Napjaink szállóigéi címen a Gondolat Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot. ★ Vannak szállóigék, amelyeket úgyszólván mindenki használ. Ezek között vannak magyar eredetűek és idegen származásúak. Nagyon sok szállóige a bibliai történetekből, a mitológiából ered. A bibliát a könyvek könyvének nevezik. Mai természettudományos ismereteink birtokában már nem a vallásos tanok könyve, hanem ősrégi, átöröklött mondák, legendák, törvények és tapasztalatok gyűjteménye Marx, Engels és Lenin, írásaikban és beszédeikben gyakran használtak bibliai szállóigéket. Ezeket is az osztályharc fegyvertárába sorolták, mert az új eszmék népszerű megvilágítására használták. De tartsunk sorrendet és kezdjük a világ teremtésénél. Mindenki ismeri a történetet: Ádám és Éva az Édenkertben, a Paradicsomban ártatlan boldogságban, édes semmittevésben éltek, mígnem az álnok kígyó tanácsára ettek a tudás fájának gyümölcséből, a tiltott gyümölcsből, és kiűzték őket a Paradicsomból. Most már arcuk verejtékével kellett kenyerüket megkeresni. Ide kapcsolódik még az Ádám-kosztüm kifejezés, ami a ruhátlanságot jelenti. A bűnbeesés miatt a szégyenkezést is megismerték és ruházatul fügefalevelet használtak. Ádám volt tehát az első ember, s mivel egyedül unatkozott, az Úr az oldalbordájából megteremtette párját, Évát. A feleséget tréfásan úgy is emlegetik, mint valakinek az oldalbordáját. Tisztázatlan dolog, hogy milyen gonoszságok miatt akarta isten özönvízzel kipusztítani a Föld népét és miért találta erényesnek Noét, akinek megkegyelmezett. Ő kapott parancsot, hogy építsen bárkát (hajót), amelybe háza népével s valamennyi földi állatból egy párral megmenekült. Az özönvíz természeti katasztrófák, árvizek ősemlékét idézi; már az asszír-babilóniai mondákban is szerepel. Ugyancsak régmúlt legenda a szülője annak a mondásnak, amikor a magas kort megért emberre azt mondják, hogy matuzsálemi kort ért meg. Egy ilyen nevű ember a rege szerint 969 évig élt. Amikor az özönvíz után a víz apadni kezdett, a galambok csőrükben olajágat hozva tértek vissza. A békegalamb, Picasso ismertté vált alkotása révén, a világbékéért folyó nemzetközi harc szimbóluma lett. Az emberek egykor egy magas tornyot építettek, hogy mindig hazataláljanak. Ez volt bábel tornya, a bibliai felhőkarcoló. Az Úr parancsa ellenben az volt, hogy széledjenek szét az emberek az egész világon. Ezért az Úr büntetésből az építők nyelvét összezavarta, azok többet egymást meg nem értették. Innen a kifejezés: bábeli zűrzavar. Volt valaha két város: Szodoma és Gomorra, melynek lakói féktelen kicsapongásaikról voltak híresek. Ezeket az isten kénköves tűzesővel pusztította el. (Vulkánkitörés lehetett, tűzvész, vagy meteor?) De lakott ott egy istenfélő, jó ember is, akinek Lót volt a neve. Ennek a Lótnak a felesége — az angyalok parancsa ellenére — futás közben kíváncsiságból hátranézett — és sóbálvánnyá változott. Bár ez már majdnem rémtörténet, ha valaki nagyon elbámészkodik, elcsodálkozik vagy elborzad valamitől, arra szokták ezt mondani. Aki semmiségért eladja vagyonát vagy jogait, arra mondják, hogy egy tál lencséért eladta javait. Eredete, hogy Jákob egyszer jó vacsorát főzött. Amikor bátyja hosszú és fárasztó, eredménytelen vadászat után kiéhezve megjött, enni kért Jákobtól. Ez pedig, kihasználva az alkalmat, csak úgy volt hajlandó megosztani az ételt bátyjával, ha átengedi neki az elsőszülöttség minden jogát. Vagyis lemond örökségéről, vagyonáról, jogairól Lenin 1902-ből származó beszédében is találkozunk ezzel a szállóigével: „... a cárok hazug beszédeivel és taktikájukkal először adnak egy tál lencsét... az „elsőszülöttségi jog” helyett azután még a tál lencsét is elveszik.” Ami Jákob legkisebb és elkényeztetett fiával, Józseffel történt, az valóban krimibe illő történet. Józsefet irigy testvérei eladták egy egyiptomi főembernek, Potifárnak. „József szép termetű és szép arcú vala...” Potifár felesége, amikor egyszer kettesben maradtak, bűnre akarta Józsefet csábítani. József azonban ellenállt a kísértésnek. A gonosz asszony ekkor a húzódozó Józsefről lerántotta ruháját és azzal vádolta őt férje előtt, hogy erőszakot akart tenni rajta. Ez a história sok költőt és festőt megihletett, s megörökítették a csábító Potifárné és a szemérmes József történetét. József — bár ártatlan volt — börtönbe került, de ott megfejtette az egyiptomi fáraó titokzatos álmát: mit jelent, ha hét sovány tehén elnyel hét kövér tehenet. Az bizony azt jelenti — mondta József —, hogy hét kövér esztendő után jön hét szűk esztendő, vagyis a nyomor. Ezért mondjuk a nagyon sovány, leromlott emberre: olyan, mint a hét szűk esztendő. Jákobtól azzal búcsúzunk, hogy késő vénségében született legkisebb fiát Benjáminnak nevezte. A társaság legfiatalabbját, a tapasztalatlant, a kezdőt, az ártatlant, a gyámolításra szoruló kedvencet szokták Benjáminnak nevezni. (Folytatása következik.) — vF - Napjaink szállóigéi