Siketek és Nagyothallók, 1978 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1978-09-01 / 9. szám
2 SIKETEK ÉS NAGYOTHALLOK A jubileum jegyében Negyedszázados fennállását ünnepli szövetségünk budapesti csoportja. A jubileum, mint minden évforduló, egyben visszaemlékezés. Számvetés a végzett munkáról, elért eredményekről, sikerekről és kudarcokról, de jövőbe mutató feladatok összegezése is. A huszonöt év kapcsán a távoli múltat is idéznünk kell, hiszen a ma eredményeinek súlyát a múlttal összevetve tudjuk lemérni. Ma, amikor szocialista társadalmunkban a hallássérültek általános beilleszkedése az élet sok területén végleg megoldott, s gondok, nehézségek — állami feladat révén, társadalmi összefogással — fokról fokra csökkennek, szükséges és hasznos visszapillantani a régmúlt időkre, amikor erre — akárcsak sok más, fontos társadalmi kérdésre — nem volt válasz, nem lehetett megoldás. A hallássérültekről való intézményes gondoskodást hazánkban a siketek, vádlásától tanintézetének megalakuszámíthatjuk. A Cházár András kezdeményezésére — Bécs és Párizs után — Európában harmadikként megnyíló váci intézet az addig tanulatlan siketek általános és szakoktatását tűzte ki célul, de a gyakorlatban ez csak egy kis létszámú csoportot érintett. Az általános helyzet e téren elkeserítő lehetett. A siketek túlnyomó része munka nélkül volt, vagy éhbérért dolgozott. Legtöbbjük a társadalom számkivetettjeként, szomorú körülmények között élt. Néhány kivételes, haladó gondolkodású egyén kezdeményezésének köszönhető, hogy a szervezett iskolai képzés megindítása után néhány évtizeddel a hallássérültek ügye olykor-olykor társadalmi kérdéssé magasodott, vagy legalábbis annak tűnt. Jótékonysági egyletek, asztaltársaságok, kezdtek különböző, társas körök behatóbban foglalkozni az igen elmaradott körülmények között élő hallássérültek helyzetével. A kérdés létjogosultságát igazolta a váci tanintézet működése, amely általánosságban szorgalmas, dolgos, a lehetőségekhez képest jó képességű fiatalokat bocsátott az egyes szakmákra. Az intézetből kilépő fiatalok tanonciskolába, ipari képzésre kerültek, de képesítést nem nyertek. Három-négyévi inaszkodás után segédként dolgozhattak az egyes szakmákban, s csak a jobb képességűeknek adatott meg, hogy önerejükből elsajátíthassák az önálló szükséges szaktudást.működéshez Szociális helyzetük az 1800- as évek végén valamit javult. Az elesettek felkarolása, segítése, néhány egyedi, kivételnek számító eset, a fogyatékosságügy nagynevű elődeinek felvilágosult harca, s a külföld hasonló irányú törekvései megtették hatásukat, a közfelfogásban is némileg módosult a hallássérültekről rögződött kép. Szervezett iskolai oktatásuk következményeként ez időiből már önálló szervezeti törekvésekről is tudunk. Kisebb-nagyobb társaságokat, egyesületeket asztalalakítottak, s szervezetileg igyekeztek magas patrónusokat keresni, hogy helyzetükön javíthassanak. 1892-ben megalakult a Siketnémák Társasköre, amely rövidesen közlönyt is alapított hasonló célból. A Siketnémák Közlönyének alapítása Oros Kálmán, kivételes tehetségű siket betűszendő nevéhez fűződik. A századfordulón már több nagyvárosban működött iskola a siketek számára, szervezett oktatásuk egyre nagyobb méreteket öltött. Ennek természetes következményeként javultak munkalehetőségeik, s elfogadhatóbbá vált általános szociális helyzetük. Állami támogatásban — meglehetősen csekély mértékben — csak az oktatás során részesültek. Az ekkor működő mintegy tíz „siketnéma egyesület” — néhány jelentéktelen kedvezményen kívül — csupán a megfelelő társaságot jelentette a hallássérültek számára. Az utcai perselyezésből, jótékony célú gyűjtésekből, adományokból szerzett, csekély vagyon nem nyújthatott biztos alapot segélyezésükre, vagy szociális helyzetük más formában történő javítására. Az Egyetértés Siketnéma Kör és a Siketnéma Ifjak Társasköre összevonásával megvalósult az a siketnémák közlönye XXXV. évfolyamának 9., 1937. október-novemberi száma, melynek vezércikkében már részletes, programpontokba foglalt, sürgető tervet találunk az egységes érdekvédelmi szövetség megalakítására. „Hogy társadalmi és gazdasági helyzetünk mostohaságán javítani tudjunk, ennek egyedüli megvalósítható feltétele: az egyesületek országos szövetsége” — szögezi le a cikk írója. (Ebben az időben tíznél több különböző egyesülete működött a siketeknek.) „A társadalmi kérdések ügyét is mielőbb rendezni kell, mert e téren nagy hiányok vannak” — olvashatjuk másutt, s mintegy összegzésképpen közli a lap az 1937. évi, párizsi nemzetközi kongresszus jelszavát: „Nem szánalmat és alamizsnát, hanem kötelező oktatást és a munkához való egyenlő jogot kérnek a siketnémák!” egységes szervezet megalakítására tett régebbi törekvés. 1907-ben megalakult a Cházár András Siketnéma Otthon. A belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályában a munkanélküli siketek segélyezése, érdekvédelmük ellátása, társadalmi, kulturális és sportéletük fejlesztése szerepelt első helyen. Állami támogatásban az otthon szintén nem részesült, jövedelmét a tagdíjak, gyűjtések, rendezvények bevételei alkották. A helyiségek bérleti díja, az irodai berendezések, adminisztratív szükségletek azonban leszűkítették a segélyezésre fordított alapot. Az otthon vezetői, a kérdéssel egyre szélesebb körben foglalkozó gyógypedagógusok segítségével igyekeztek mindent hogy a hallássérülteket megtenni, megkülönböztető hátrányos helyzetet felszámolják. Közvetítettek munkába helyezésüknél, bírósági ügyeknél, minden lehetséges propagandával támogatták és segítették felemelkedésüket. A Rómában, 1911-ben megtartott Siketek Világkongresszusának programpontjai között már a következőket találhatjuk: zővé teendő a siketnémák „köteleoktatása”, vagy: „Törvények iparos rendeletek alkotandók, melyeknek céljuk, hogy társadalmi helyzetük jobbíttassék”. Ezek a követelések nem maradtak hatástalanok a siketek hazai szervezeteiben sem. zerkilencszáztizenkilencben, a Tanácsköztársaság idején először fogalmazódott meg, hogy a fogyatékosokról való szociális gondoskodás közügy, állami feladat. Megalakult a Siketnémák Tanácsa, amit a Tanácsköztársaság állama anyagilag és erkölcsileg egyaránt hathatós támogatásban részesített. Rövid működésének eredményeit később sem lehetett meg nem történtnek nyilvánítani. Rövidesen egy siketeket foglalkoztató ipartelep létrehozását kezdeményezték, amit az 1920-as népszámlálás adataival (2614 siketnéma) indokoltak, majd az 1930-as népszámlálás során megállapított tényszámokkal (9055 siketnéma) erősítettek meg. 1923- ban Budapesten már működött a siketeknek egy szövőműhelye, később egy könyvkötészete is. A Tanácsköztársaság bukása után azonban az egymástól újra elszigetelten működő kisebb egyesületek nem láthatták el a hallássérültek egységes érdekvédelmét. A növekvő munkanélküliség a siketeket a hallóknál ben és jóval korábban is erősebsújtotta. A Cházár András Otthon 1937- ben kiadott új alapszabálya — a feloszlás lehetőségeit is latolgatva — többek között rögzíti a siketnéma tanoncok segítését az elhelyezkedésben, munkanélküli siketek foglalkozáshoz juttatását, segélyezését, s tervként szerepel egy siketnéma tanoncotthon létrehozása is. Annak ellenére, hogy az otthonnak ekkor már Debrecenben és Szegeden is voltak fiókjai, e törekvések, a segítségnyújtás a hallássérülteknek csak igen kis rétegét érintette. Tudunk egyedi esetekről, amikor kisebb csoportokat különböző szociális kedvezményekben részesítettek, például: siket gyermekeket vittek üdülni északi országokba, vagy egy-egy nagyobb összegű adomány révén megnövelhették az otthon könyvtárállományát, nagyobb befektetéssel folytathatták a propagandát érdekükben, új folyóiratokat indíthattak, kiállítást nyitottak munkáikból, vagy tudományos ülést rendeztek helyzetük jobbá tétele céljából. Általánosságban azonban nem sokat változtak életkörülményeik az előző évtizedekhez képest. A társadalomnak sok tekintetben lenézett, elítélt, elhanyagolt, másodrendű polgárainak tekintették őket. Törvények, rendeletek, szabályok nyilatkoztak elmarasztalóan a siketekről; jogaikat megnyirbálták, lehetőségeiket korlátozták. 1937-ben megalakult a Siketek önképző Köre, melynek vezetői haladó szellemű, demokratikus programmal jelentkeztek. Az akkori kormányzat betiltotta működésüket, s ezért „Edison asztaltársaság” néven nyilvánosan új programot hirdettek, de céljaik ugyanazok maradtak, összejöveteleik során — az egyesületek közt első ízben — jelentős szerepet kapott a politika: gyárakat látogattak, agitáltak, szervezték a siket munkásokat, feltárták társadalmi helyzetük visszásságát, emberileg elfogadhatatlan szociális körülményeiket. A nyilasuralom üldözése miatt azonban az illegális önképző kör megszűnt. A hallássérültek életében gyökeres változást az új társadalmi rend hozott. A róluk való egységes szociális gondoskodás csak hazánk felszabadulása után, a szocialista társadalomban valósulhatott meg. E gondoskodás egyik fontos állomása volt az egységes érdekvédelmi szövetség megalakítása 1950-ben, amellyel a hallássérültek társadalmi beilleszkedésének számtalan új lehetősége vált elérhető valósággá. 1953-ban megalakult a budapesti csoport, amely ma szövetségünk egyik legnagyobb szervezete. Az elmúlt évtizedek munkáját, eredményeit az országos szövetség néhány évvel ezelőtt megrendezett jubileumi ünnepségén számtalan esemény idézte. Most, a budapesti csoport fennállásának 25 éves jubileumán, a gazdag ünnepi program során arról kapunk képet, miként valósultak meg az elmúlt negyedszázad törekvései fővárosban és Pest megyéiben. A a kiállítások, a különböző rendezvények, emlékünnepségek a közeli múlt eredményeit dokumentálják. Az ünnepi szónokok beszédei, a kiállított tablók, fotók, szervezeti okmányok, tárgyi emlékek, művészeti alkotások, vagy a mindennapi munka kiállításra hozott legszebb termékei a gazdag tartalmú jelent tükrözik, s a jövő bizakodását hordozzák. Ám értékük valódisága fölidézi a régmúltat is emlékeztetőül, amely összehasonlításra késztet, de tennivalóinkra is figyelmeztet. E XXXV. ii kuiapest,1437. okti«t*Ar—novemb«r 4. „CHÁZÁR ANDRÁS" ORSZÁGOS SIKETNÉMA. OTTHON HIVATALOS LAPJA A „Magyarországi Siketnéma Egyesületek Országos Szövetsége“ 1973. Szeptember TANÁCSKOZÁS BULGÁRIÁBAN a világkongresszus előkészületeiről A szocialista országok siketek és nagyothallók szövetségei 1978. szeptember 3—7 között tanácskozást rendeztek a Bulgár Siketek Szövetsége primorskói üdülőjében, amelynek fő témái voltak: a VIli. világkongresszus előkészületei és az ezzel kapcsolatos információk közzététele, valamint a szocialista országok szövetségeiben működő szociális bizottságok munkájának összehangolása, s e munka ismertetése, népszerűsítése a világkongresszuson. A tanácskozáson, első ízben a Siketek Kubai Szövetsége is képviseltette magát. Szövetségünk részéről Jafcsák Pál elnök és Illésfalvi Béla főtitkár vett részt a primorskói tanácskozáson. (Lapunk következő számában bővebb tájékoztatást adunk.) NYUGDÍJASOK BUDAPESTI KLUBJA Üzemlátogatások, tanulmányi kirándulások Mint mindig, augusztus hónapban is színes, érdekes előadások, tartalmas klubfoglalkozások, gazdag programok várták a nyugdíaasok budapesti klubjának tagjait csütörtöki összejöveteleken. Nagy érdeklődés kísérte Galambos Ernő, Déri Sándor és Weinacht Lajos előadásait, amelyek időszerű politikai kérdésekkel foglalkoztak. Augusztus 27-én csoportos tanulmányi a klubtagok kiránduláson vettek részt; a Pálvölgyi cseppkőbarlanghoz látogattak, ahol lenyűgöző élményben volt részük. A klub fő célkitűzése a nyugdíjas tagokról való gondoskodás. Ennek egyik szép megoldási formája, hogy a klub részéről rendszeresen meglátogatják beteg társaikat. Augusztusban Varjú Máriánál jártak, meglátogatták a 92 éves Goda Miklósnét és a kórházban fekvő Kozma Imrét. A látogatókat nagy örömmel fogadták, láthatóan jól esett a figyelmesség. Kozma Imre azóta szépen javult, s nemrég gyógyultan hazament a kórházból. Varjú Mária sok szép versét mutatta meg a látogatóknak. Mivel a nőbizottság a nyári hónapokban szüneteltette a büfét, a nyugdíjas tagtársnők ritkán látott buzgalommal és önkéntes felajánlással vették át ez időre ezt a munkát. Az összejövetelek jó hangulatáért őket illeti az elismerés. A nyugdíjasok bizottsága felhívja a klubtagok figyelmét, hogy szeptember 20-án, délelőtt 9 órakor csoportos üzemlátogatást szerveznek a Tejipari Vállalathoz. Bővebb felvilágosítás a csütörtöki klubnapokon! A bizottság jelenleg a téli hónapok programjaival foglalkozik, többek között a budapesti csoporttal közösen tervbe vett műsoros évzáró ünnepség szervezésével. A klub októberi programja: 5-én, 18 órakor: „Élő újság”. 12-én, 18 órakor: „A repülés története”. Előadás, diafilmvetítés. 19-én, 18 órakor: Löwenstein Pál előadása a Szovjetunióban tett látogatás tapasztalatairól és a bratislavai siketek sportakiádjáról. 26-án, 18 órakor: Találós kérdések — jutalommal. 31-én: Múzeumlátogatás. Nyugdíjasok! Látogassátok minél többen a klubunkat! G. E. Nyugdíjasok a nagycenki kastélymúzeum előtt HÍREK László Ferenc és Molnár Erzsébet kunszentmártoni tagtársak július 1-én házasságot kötöttek. Petó Adrienne kaposvári tagtársnő és a Svédországban élő Dömötör Sándor augusztus 26-án házasságot kötöttek. Bóka Piroska, a győri csoport elnöke és Fider István szabómester augusztus 20-án tartották eljegyzésüket. A miskolci csoport színjátszói közül Seres Katalin Soltész Ferenccel, D. Varga Mária Tóth Bélával lépett házasságra. Kiss Istvánnak és nejének (sz. Demeter Frida), szegedi tagtársaknak kisfiuk született, aki a Gábor nevet kapta. Boda János és Nagy Katalin kisteleki tagtársaknak kisleányuk született, akit Tündének neveztek el. Gratulálunk! ★ Fájó szívvel tudatjuk, hogy 57 éves korában, augusztus 8-án, tragikus hirtelenséggel elhunyt Gál Gézáné, a szolnoki csoport vezetőségi tagja. Temetésén a csoport vezetői és tagsága is képviseltette magát. Sírján elhelyezték a hála és kegyelet koszorúját. 59 éves korában, május 29-én elhunyt Kvnka József budapesti tag. Emléküket kegyelettel megőrizzük! ★ Babai Jenő pécsi tagtárs, a városi rendelőintézet igazgatóságától kiváló munkája elismeréséül pénzjutalomban részesült. HALLÓKÉSZÜLÉK. Eladó 1 db OTICON típusú, fül mögötti hallókészülék, vadonatúj állapotban, komplett. Érdeklődni lehet: VÖLGYI Istvánné, 8000 Székesfehérvár, Pintér K. lp. 24. III. 2. Eladó szemüvegszárba épített dán, DANAVOX típusú hallókészülék (jobboldalas), tartozékaival együtt. Érdeklődni lehet levélben: JUHÁSZ Béla, 1086 Budapest, Szerdahelyi út 18. I. 10. Eladó 1 db DANAVOX 647 AVC típusú hallókészülék és 1 db szemüveges, csontvezetéses PHONAR VISATON—S típusú hallókészülék. Érdeklődni lehet a 364—596 telefonszámon az esti órákban. A BUDAPESTI CSOPORT JUBILEUMI PROGRAMJA Szeptember 18-án, 17 órakor: „25 ÉV” c. jubileumi kiállítás megnyitása. (A kiállítás szeptember 24-ig minden nap 17—20 óráig tekinthető meg.) 23-án, 10 órakor: Cházár András szobrának megkoszorúzása a szövetség budapesti székházában. DÍSZKÖZGYŰLÉS, 16.30 órakor: A XIV. Országos Kulturális Verseny döntője.