Hallássérültek, 1981 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
198 HALLÁSSÉRÜLTEK I 8P*Myfi állás × árültek tár Щ Wij sadaitmi stratigrá Щ * wj dójának jelentő* 4 .gégével, lehet**Meei;Gég € 3 módszerei, . ^ veil, s az elérhető eredményekkel a szakemberek ma már szerencsére tisztában vannak, s ki-ki a magaden területén igyekszik minsegítséget megadni ahhoz, hogy a hallássérült ember a társadalomban megtalálja helyét, s annak hasznos, építő tagja lehessen. A hallássérülés önmagában még nem ok arra, hogy az ember ne éljen tartalmas, kiegyensúlyozott, boldog életet. Az életre való felkészítés annál simább, annál eredményesebb lesz, minél korábban kezdődik. Egy-egy kisbaba születését a legtöbb családban örömteli várakozás előzi meg. Szülők, nagyszülők találgatják, kisfiú lesz-e, vagy talán mégis kedvesebb lenne egy kislány, szőke lesz-e vagy barna, és így tovább, de egyben mindnyájan egyetértenek: fő, hogy ép, egészséges legyen! Leigi többiször maga a szülő is meg tudja állapítani, hogy kicsinye egészségesen fejlődik-e, vagy sem. Ehhez mércét rendszerint a hasonló korú gyermekekhez való viszonyítás, a tapasztalás ad, de bőségesen találhatók jól érthető, olvasmányos, a gyermek fejlődésével, gondozásával foglalkozó egészségügyi kiadványok. Ezek segítséget nyújtanak a szülőnek gyermeke helyes megítélésében. Ha például erősebb hangra nem „felel” összerezzenéssel a fcát-háromhettes csecsemő, ez már figyelmeztető jel. Amennyiben többszöri megismétlés esetén is elmarad a várt reakció, felmerül a hallássérülés gyanúja. Ebben az esetben célszerű azonnal, a lakóhelyhez legközelebb eső fülészeti szakrendelésen jelentkezni, ahol a szakorvos, műszerek segítségével nagy bizonyossággal meg tudja állapítani a hallássérülés tényét és fokát már a legkisebb korban is. A fülészorvos hivatott tehát megállapítani a diagnózist, és ő nyújtja az első és leglényegesebb segítséget is, amikor a hallássérült kisgyermeket ellátja a neki legmegfelelőbb hallókészülék ákcal. De nagy tévedés lenne a hallókészüléket egyedül üdvözítő csodaszernek tekinteni! Legalább ilyen fontos az ideális gyermeki környezet megteremtése. Először is fokozott figyelmet kell fordítani a gyermek egészséges s a látás, mozgás,fejlődésére, tapintás, ízlelés, szaglás útján érzékelhető ingerek mellett bátran és tervszerűen hozzá kell szoktatni a hangingerekhez, így az emberi beszédhez is. Legalább ilyen fontos nyugodt, bizakodó, derűs léga kör, a szeretet, mely a gyermeket biztonságot adó meleggel öleli körül.létkornak megfelelő szintű segítségadás, újabb és újabb feladatok elé állítása, valamint a legkisebb eredménynek is örömteli nyugtázása nagyban hozzájárul a gyermek jó közérzetének kialakításához. Az ideális családi környezet megteremtése sok türelmet, nagy megértést, fáradhatatlan leleményességet kívánó munkája az első években szinte teljes egészében a szülőkre, s ezen belül is elsősorban az édesanyára hárul. Ehhez nagyon szép, de nagyon nehéz munkához nyújt jelentős segítséget társadalmunk az édesanyáknak — a világon szinte egyedülálló jelenségként — a hároméves gyermekgondozási lehetőséggel megadva minden édesanyának, hogy gyermekét az emberré válás legfontosabb szakában maga nevelhesse. A nevelés irányításában hasznos segítséget kaphat a család a siketek általános iskoláiban dolgozó nevelőktől is. Úgynevezett „Tanácsadás"-on jelenhet meg a szülő gyermekével, ahol egy-két hétre előre közösen megtervezhetik a teendőket, segítséget kaphat a szokások kialakításához, többek közt a hallókészülék rendszeres használatához. A tanácsadás díjtalan! Ahhoz tehát, hogy a szülő hallássérült gyermekét a társadalommal el tudja fogadtatni, első lépésként magának a családnak kell őt elfogadnia. Éppen úgy kell vele bánni, mint más hasonló kort, ép érzékszervű gyermekkel. Fel kell figyelni hangadásaira, s arra lehetőleg hangos beszéddel kísért cselekvéssel kell „felelni”. Választási lehetőségek, döntések elé kell állítani a gyermeket, gyakran kell sikerélményhez juttatni, de meg kell tanítani veszteni is, nem feledve, hogy a tapasztalatszerzés a tudás megszerzésének egyik legjárhatóbb útja. A biztonságot adó szűkebb családi környezetet célszerű mielőbb bővíteni, elsősorban hasonló korú, ép érzékszervű gyermekekkel. Játékaikba, közös tevékenykedésükbe (rajzolgatás, formázás, gyöngyfűzés), de az utánzáson alapuló szerepjátékokba is így kapcsolódhat be legkönnyebben. A közhiedelemmel ellentétben —mely szerint a siketeknek különösen kifinomult a kézügyességük — tévedés lenne túlértékelni a kisgyermek ügyességét. De az bizonyos, hogy a manipulációs készség is, mint egyéb képesség, gyakorlással fejleszthető. Egy- egy ügyesen, szépen megmunkált „darab” okot ad arra, hogy a környezet elismerését kivívja; ez az elismerés növeli a gyermek önbizalmát, ami továbbá tevékenykedésre serkenti. Mivel a beszédfejlődése — még az ilyen céltudatosan nevelt gyermeknek is — nagy valószínűséggel messze elmarad a hasonló kort halló társakétól, adjon a szülő lehetőséget minél gyakrabban feleletértékű cselekvésekre. Már másfél-kétéves korú gyermeket ránevelhetünk arra, hogy önállóan vetkőzzön, ruháit meghatározott rendben rakja le, bevonható kisebb házi munkákba; válogatás, takarítás, terítés stb. A „feleletet” eleinte magának a szülőnek kell megmutatnia, de többszöri türelmes gyakorlással a legtöbb kisgyermek ránevelhető. Az így felkészített kisgyermek számára az óvodai közösség nem lesz riasztó, félelmetes. Társaival és a felnőttekkel könnyebben tud kapcsolatot teremteni, és nem atolsós árban nem jelent olyan megrázkódtatást az elválás sem a gyermeknek, sem a szülőnek. A szépen megindult személyiségfejlődés töretlenül folytatódhat.a - ■ -j“azánkban a hallás - É-. ’ lássérültek okitat вtása 1802-ben, a ' siketek váci in BteSSHHitézetének megalapításával kezdődött. Olyan nevek fémjelzik a siketek és nagyothallók oktatását, mint Simon Antal, a váci intézet első igazgatója, Borbély Sándor, az első tannterv szerzője, Bárczi Gusztáv, a hallásnevelés hazai úttörője, külföldön is elismert szakember, akit munkásságáért Kossuth-díjjal tüntetnek ki. A hallássérültek oktatása hosszú ideig csak a siketekre terjedt ki, a nagyothalló gyermekek részére csak 1925-ben létesült önálló iskola. A felszabadulás után a siketek és nagyothallóik intézeteit általános iskolákká szervezték. Ezek az intézmények az általános iskolával egyenjogú bizonyítványt adnak, lehetőségeit nyújtva a hallássérült gyermekeknek is a sokirányú továbbtanulásra. Hazánkban 60-80 ezer siket és kb. 800 ezer nagyothalló él. Évente átlag 150 siket és 500 nagyothalló gyermek kerül óvodás korba. Az ország intézetében minden siket gyermeket el tudnak helyezni, és az óvodás korúak 70%-át is oktatják. A nagyothallók egyetlen fővárosi intézete a rászorulóknak csak kis részét tudja fogadni, a többi nagyothalló gyermek egy része — helytelenül — a kisegítő iskolába kerül, más része az általános iskolában tanul, gyakran minden segítség nélkül. Nagy szükség volna a Dunántúlon és a Tiszántúlon a nagyothallóknak egy-egy álltalános iskolája létesítésére és az általános iskolába járó hallássérültek szervezett megsegítésére. Az 1972. évi júniusi oktatási párthatározat eredményeként a hallássérültek iskolái számára új tantervet dolgoztak ki, s azt 1979. szeptember 1-től vezették be. Az új tantervek általános célkitűzései megegyeznek az általános iskola céljaival, s ugyanakkor két speciális célkitűzés került előtérbe. Az egyik a tanulók nyelvi konyesc e tanulók kihasznál javító e szerekkel gyorsalló arra tőrese a nag ség hát nyeiit, és mukra intézetek tanulást, ként аs illeszkedő A síkéla tíz éve előkészíti iskolai és mértékbe iskolát T gógus ál beszédnekiak) és I (3—6 éve lesztései A kés illetszkedő elvek sei tásában: hez az fejlesztés tásiban is álló életi A 7. életre való felkészítés annál eredményesebb lesz, minél korábban kezdődik Az életkornak megfelelő, újabb és újabb feladatok, az eredmények nyugtázása hozzájárul a gyermek jó közérzetének kialakításához ^ Hallásáér t U||ji||/* mint az emberi értékek legfőbb Я ftilUNIVA forrása, személyiségformáló és értékmérő élettevékenység, a szocialista embertípus kialakulásában alapvető szerepet játszik, s ez független attól, hogy a társadalmi építőmunkában részt vevő személy ép érzékű vagy testileg-érzékszervileg valamilyen mértékben károsult. Az önmegbecsülést, a közösségben elfoglalt hely és szerep értékrendjét, a társadalmi hasznosság érzését csak a közösség részeként és annak hasznára végzett munka jelentheti. Nem véletlen, hogy a gyógypedagógiának is egyik alaptétele a munkára nevelés, az alkotókészség, a kreativitás kifejlesztése, kibontakoztatása — természetesen a képességek, adottságok lehetőségein belül. Ez nyújthat tartós sikerélményt, ez vezet el egyéni boldoguláshoz, s ez legfőbb alapja az a tényleges társadalmi beilleszkedésnek. СА1МЛС a sérült emberek körében a belAínyi illeszkedés iránti igény nem egyértelmű; hajlamosak az elszigetelődésre, befelé fordulásra, saját közösségek kialakítására. Érthető ez, hiszen az integráció tőlük sokszoros erőfeszítést igényel, s ráadásul (nemegyszer puszta tájékozatlanság vagy meggyökeresedett előítéletek miatt) ehhez nem is mindig kapják meg a megfelelő társadalmi segítséget. A HALLÁSSÉRÜLTEK helyi beilleszkedés terén kedvezőbb, mint a más testi vagy érzékszervi fogyatékosságban szenvedőké. Pályaválasztási lehetőségeiket természetesen meghatározza sérülésük mibenléte, de munkaképességük, munkaintenzitásuk, teljesítőképességük — azokban a munkakörökben, amelyekben nem kizáró ok a hallás hiánya ■— a halló dolgozókéval egyenértékű. Az enyhe fokú nagyothallók elhelyezkedése általában nem okoz gondot, s nem igényel segítséget. A súlyos nag munkahelyi beilleszkí említett „viszonylagos” miatt szerteágazóbb, á jelent. A hallássérültek na lesz. Már pályaválasz kozák, bár az utóbbik egyetértenek abban, h mák köre (az úgynevi együtt cca. 50—60) töséges felülvizsgálni a orientációjának kérdés a tudományos-technik fikáltabb szakembere minden területén, úgy nem kellően — megöl munkások átképzése, mindenütt biztosított kéz — szövetségünk, salkoztató munkahelyi ügyi szervek összefügget kapnak, kezdve a adástól a jeltolmácsé szervezett továbbképz oktatási formákig. A nem általános. SZÖVETSÉGÜNK - ben, ahol nagyobb lérlássérültek. Tények illeszkedés meglétét. К ban tanult szakmáji hallássérülteket, meg reális alapokon törtéi bérezésben és az ezaránt. Közvetve — h zott révén — részt vimokrácia fórumain égalomban, s a legtöbbekitíva egyéb más sportkörökben, közös