Hallássérültek, 1982 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

1982. JANUAR SZECSEY LAJOS Szecsey Lajos, a hallássé­rült ipari szakmunkástanulók­ fiúkollégiumának igazgatója, az Asztalos János Középisko­lai Kollégium igazgatóhelyet­tese. Hamvait nagy részvéttel kí­sérték utolsó útjára a Kispesti­­ temetőben, 1981. december 16-án. Iskolája, a 29. sz. Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet tantestülete nevében Fodor Péter igazgatóhelyettes, a ne­velőotthonok részéről Kiss Jó­zsef, az Asztalos János Kö­zépiskolai Kollégium igazga­tója búcsúzott munkatársuk­tól, kollégájuktól. Élete szüntelen tanulással, önképzéssel telt. Tanult, mert tanított, oktatott, nevelt. Mű­szaki Tanárképző Főiskolát végzett, majd a Pedagógiai Főiskolán matematika-fizika szakos tanári oklevelet szer­zett. A 8. sz. „Kölcsey Fe­renc” és ennek megszűnte után a 29. sz. „Április 4.” Ipari Szakmunkásképző Inté­zet tanára, majd kollégiumve­zetője lett. Szakterületét és növendékei tanulási nehézsé­geit mind jobban meg akarta ismerni. Ezért a főiskolai ta­nulmányok után szakmai ké­pesítést is szerzett a finom­­mechanikai műszerész szak­mából. Mint pedagógusnak 1974-től vált igazán tartalmassá és sok­oldalúvá az élete és munká­ja, amikor rábízták az iskola egy nehéz , különleges sorsú tanulócsoportjának nevelését és segítését, a hallássérültek fiúkollégiumának vezetését.­­ Ettől kezdve már nemcsak a képzésükkel törődött. Részt vállalt mindennapos gond­jaikból és örömükből. Sok küszködéssel jár ez a munka. Az ország különböző iskolái­­­­ból, távoli helységeiből jövő­­ tanulókat kellett egy harmo­­­­nikus közösséggé kovácsolni, biztosítva számukra olyan tár­gyi és nevelési feltételeket, amelyek által hozzásegíthette őket a beilleszkedésükhöz, tár­sadalmi rehabilitációjukhoz. Teljes szívvel, lelkesedéssel végezte ezt a munkát. Nem­csak a vezetése alatt álló in­tézet növendékei tisztelték és szerették őt. Kapcsolatban állt szinte valamennyi, Budapes­ten tanuló hallássérült növen­dékkel és vidéki tanintézettel, hiszen rendezvényeiken szíve­sen látták őt. A szülők nyu­godtan bízták rá féltett gyer­mekeiket, hiszen apjukként kezelte őket. Különös gonddal törődött a nehezebb sorsú és állami gondozott gyerekekkel. Mindegyiknél igyekezett ki­alakítani az anyagi biztonsá­gon kívül a lelki egyensúlyt is. Nagy szükség volt itt gaz­dag tapasztalataira, jó peda­gógiai érzékére. Növendékei tudták és érezték is, hogy sze­reti őket. Figyelemmel kísérte boldogulásukat, további sor­sukat. Mindig visszatértek hozzá. Harc és küzdelem volt az élete. Mindig jobbat és többet akart nyújtani környezetének, önmagát nem kímélve. Kitar­tásához, munkabírásához csa­ládja is hozzájárult. Példás családi életet élt. Munkás szü­leitől becsületes életet, szor­galmat tanult. Erre nevelte leányait is. Két pedagógust és egy nyomdászt adott a társa­dalomnak. Sok irányú lekötöttsége mel­lett még most is tanult, pél­dát mutatva a fiataloknak. Politikailag felkészült, érdek­lődő, tájékozott ember volt. Elkötelezettje pártunk, népünk politikájának. Aktív és közös­ségi ember, a kollektíva, az ünnepségek, összejövetelek lelke, motorja, hangulatának megteremtője. Kitüntetései közül a leg­büszkébb volt a pedagógusi munkájának elismeréséért ka­pott „Munkaügyi Minisztérium Kiváló Dolgozója” kitüntetés­re, amire e speciális területen valóban rászolgált. Korai eltávozása nagy vesz­teség mindannyiunk számára. A több mint két évtizedes pe­dagógiai munkája során sok hallássérült fiatal került ki a keze alól, akik az ő munkás­ságának és iránymutatásának eredményeként becsülettel megállják a helyüket az élet­ben. Nagyon köszönjük ezt Neki ! Emlékét kegyelettel meg­őrizzük! < тшшшяигшNo1шяашшш&!ш5шш ELHUNYTAK LAKI Andrásné sz. Winkler Margit, a váci csoport tagja, éle­tének 39. évében, 1981 decembe­rében Diósjenőn, nagy türelem­mel viselt, hosszú szenvedés után meghalt. Osztatlan részvét mel­lett kísérték utolsó útjára Diós­jenőn. KOÓSNÉ Karg Mária, a szege­di szervezet alapító tagja és volt elnöke, a Cházár András emlék­érem tulajdonosa, 1981. decem­ber 12-én elhunyt. Emléküket kegyelettel meg­őrizzük. Különös szótár Szokatlan szótár készül Fran­ciaországban. A sü­ketnémáknak szánják, és benrnre megtalálhatók azok a jelzések — száj- és kéz­mozdulatok —, amelyek a gondo­latok továbbítására szükségesek. A szótár jórésze természetesen rajzok, fényképek gyűjteménye a kifejezési formákra. Pedagógusok szerkesztik. Mivel a gesztusok csaknem mindenütt használato­sa­k, lehetőség nyíli­k, hogy a kü­lönböző nyelvűek is megértsék egymást. (France—Soir) (Megjelent a Magyar Nemzet 1981. december 20-i számában.) RÖVIDEN .­. St. Molière 360 éve, 1622. január 15-én született Jean-B­aptiste Moliére francia drámaíró, a vígjáték­írás klasszikusa, színész. Leg­ismertebb művei — a Tar­­tuffe, a Nők iskolája, a Kép­zelt beteg, a Tudós nők, az Űrhatnám polgár — a mai színpadokon is rendszeresen játszott darabok. Bfrceumart­hais 250 éve, 1732 január 24-én született P.­А. C. Beaumar­chais francia drámaíró. Fő­ként vígjátékaival aratott si­kert. Társadalombírálata a forradalomat készítette Legnépszerűbb művei A elő. se­­villai borbély és a Figaro há­zassága. K­elen József 90 éve, 1892. január 12-én született Kelen József, a KMP alapító tagja. A Tanácsköztár­saság idején a Szociális Ter­melési Népbiztosság egyik népbiztosa volt. 1922-től a Szovjetunióban élt HALLÁSSÉRÜLTEK TALLÓZÁS A MAGYAR SAJTÓBÓL Komputeres fülvizsgálat Az orvostudomány, az orvosi vizsgálótechnika, sőt a betegség megállapítása egyre több terüle­ten kap helyet korunk műszaki sztárja, a komputer. Napjaink­ban — angol tudományos kutatók jóvoltából — a fülészetben, a kö­zépső és a belső fül betegségeinek gyors felismerésében segít az elektronikus számítógép. Fülünkhöz két fontos élettani funkció: a hallás és az egyensú­lyozás kapcsolódik. A levegő hangrezgéseit a külső fül továb­bítja a középső fülh­öz. Ez a bo­nyolult ingerátalakító berendezés négy fő részből: a dobhártyából, a dobüregből, a hallócsontokból, valamint a fülkürtből áll. A fe­szes, sima felszínű, vékony dob­hártya egy befelé húzódó kúpfel­szín, amely nemcsak a középső fül üregeit zárja le (védve a fül középső és belső részeit), hanem mint rezgő hártya, akusztikai fel­adatokat is ellát. A dobüregben helyezkednek el a feszes ízületek­kel egymáshoz rögzített halló­csontok (a dobhártyával összenőtt kalapács, a kalapács fejével íze­sülő üllő, s az üllő maradványá­val kapcsolódó kengyel), amelyek rezgésközvetítő berendezést ké­peznek a dobhártya és a belső fül folyadékterei között. A dob­üreg és a külső levegő között a fülkürt létesít kapcsolatot, fel­adatai közé tartozik többek között a dobhártya két oldalán uralkodó légnyomás egyenlően tartása. sok A belső fülbe jutott hangrezgő­folyadékrezgésekké alakul­nak, itt történik továbbá a hang­inger­ erősségének és frekvenciá­jának „kiértékelése”, idegingerü­letté történő alakítása is. Az új számítógépes vizsgáló­­technika a TMD (tympanic membrane displacement=dobhár­­tya-elmozdulás) elnevezést kapta,, s mint neve is utal rá, a dobhár­tya helyzetének pillanatnyi vál­tozásait méri. A beteg fülére kü­lönleges fejhallgatót helyeznek, amelybe meghatározott hangokat játszanak. A hangrezgések hatá­sára a dobhártya rezegni kezd. A vékony hártyát egy parányi, vele éppen párhuzamosan mozgó du­gattyúval kötik össze. A számító­gépbe ennek a kis dugattyúnak a mozgásadatai kerülnek. A kom­puter programozása során egyéb­ként arra is figyeltek, hogy a masina ne vegye figyelembe azo­kat a mozgásokat, amelyek a lég­zésből, a nyelésből vagy éppen a szív dobbanásaiból adódnak. A számítógép a mért értékek­ből képernyőre rajzolja fel a du­gattyú, illetve a dobhártya rezgé­si görbéjét, ami valójában felelet a fejhallgatón át küldött hangok­ra. A görbéből azután következ­tetni lehet a fül különféle rend­ellenességeire, sőt, még az agy azon részeinek daganataira is, amelyek a hallással vannak kap­csolatban. A vizsgálat egyszerű, pontos, s mindössze három-négy­­ m ércet vesz igénybe. (A berendezéssel különféle hallástesztek is elvégez­hető, amit a TDM-rendszer ígér.) Horváth Annamária (Megjelent a Népszava 1981. de­cember 9-i számában.) Az irodalmi pályázat eredménye A lapunk 1981. évi februári számában meghirdetett irodalmi pályázatra a prózai kategóriában öt szerzőtől hat alkotás, míg a vers kategóriában nyolc szerzőtől tizenöt költemény érkezett hoz­zánk. A bíráló bizottság a pályázato­kat értékelte és a következő díja­kat ítélte oda: I. A prózai művek kategóriájá­ban: Az első díjat és a vele járó 500 Ft-ot Dudás Sándor nyerte Naád Péter hazatér c. életrajzi kisregé­nyével. A második díjat és a vele járó 300 Ft jutalmat Szálkai Ella kap­ta Tavaszvárás c. felszabadulási megemlékezéséért. II. A versek kategóriában: Első díjat és 300 Ft jutalmat kapott Dudás Sándor Csöndkiáltó c. verséért. A második díjat és 200 Ft-ot Koronczayné Müller Ilonának ítélte oda a bizottság. Hol vagy­tok, régi barátok c. költeményé­ért. A bizottság az alkotás, a nemes gondolatok kifejtésének dicsére­tes szándékáért a következő szer­zőket, illetve alkotásaikat része­sítette elismerésben: Prózai alkotásaikért: Simor Tibor: Milyen a jó bor, Bodóné Gajer Mária: Vasakarat, Sors, nyiss nekem tért, Horváth Sándorné: Alkoholizmus. Verseikért: Jónás László: Sorstársaimhoz, Gyevi Lajosné: Szeretet, Schott Péter: Halló élettársamhoz, Az üzemiben, Duba Gyuláné: Tavasz­­várás, Rozs Kálmánné: Óh, mi szép lehet, Berecz Zoltán: Rok­kant induló s egyéb versei. Köszönjük a pályázat iránti érdeklődést. Rákóczi hamvai 75 éve, 1906. október 22-én az országgyűlés törvényt ho­zott II. Rákóczi Ferenc erdé­lyi fejedelem, a magyar sza­badságharc vezére hamvainak hazahozataláról. A dicsőséges emlékű fejdelmet a kassai székesegyházban temették el. 3 HOLLANDIÁRÓL - TURISTÁKNAK KÉT ORSZÁGNÉV — KÉT FŐVÁROS? Az ország, ahova utazunk — kétnevű. Nederlandnak vagy Hollandiának hívják. A régi ma­gyar elnevezés különben annak az emléke, hogy a középkorban a mai Hollandia a német—római birodalomhoz tartozott. Két területre oszlik, Észak- és Dél-Hollandiára. A kettő között a lényeges különbség — melyről a turistákat minden alkalommal tájékoztatják —, hogy Észak- Hollandia lakosságának többsége protestáns, Dél-Hollandiáé pedig katolikus. Ha valamelyik idegen ország­ban, az iskolában felteszik azt a kérdést, hogy mi Hollandia fővá­rosa, a jó diák bizonnyal így fe­lel: Hága. Igaza is van, hiszen ott tart a királyi palota (illetve Amszterdamban is akad egy, az igazság az, hogy a királynő itt­­ is, ott is eléggé keveset időzik)." Hágában vannak a minisztériu­mok, a parlament, s ugyanitt szé­kelnek a diplomáciai testületek is. Ám, ha a holland diákot meg­kérdezik az iskolában, hogy mi hazájának fővárosa, így válaszol: Amszterdam. A hollandok na­gyon egyszerűen felelnek erre: Hága a kormány székhelye, de a főváros Am­szterdam. Mert ez a város a legnagyobb, a legszebb és főként, mert történelmi múlt­ja van, sokkal jelentősebb, mint Hágának. ÉGHAJLAT, HOLLAND TÁJ Aki Hollandiába látogat, szá­molnia kell azzal, hogy sokat esik az eső. Az eső azonban a legtöbb esetben, amilyen gyorsan érkezik, olyan hamar el is vo­nul. Valamennyi évszak egyen­­legesen csapadékos. Az éghajlat — az ország északi fekvése elle­nére — mérsékelt. Nyáron nincs túlságosan meleg, a tél viszont nem túl hideg. Közismert, hogy a holland táj teljesen lapos, hegyek nincsenek az országban. A legmagasabb dombok alig emelkednek 300 m fölé a keleti és a déli részen. Hollandia legnagyobb szenzációja az, hogy az földrajzi ország területének nagyobbik fele, mint­egy 60%-a a tenger szintjénél mélyebben fekszik! Ez erősen rá­nyomja bélyegét a holland tájra. Rengeteg csatorna van. Az Ijs­selmeer és a csatornák mentén vezető utak a leggyakrabban gát szerepét töltik be, s csodál­a­kozással látjuk, hogy a víz ma­gasabban van, mint az út másik oldalán a talaj szintje. Mert pél­dául az Ijsselmeer partja men­tén az országút a gát mellett ve­zet el, s a falként kiemelkedő gát miatt a hatalmas belső tavat az útról egyáltalán nem vehetjük észre. Ha meg akarjuk nézni az óriás víztükröt, ki kell szállnunk az autóból és fel kell mászni a gátra. A HOLLAND EMBEREK A holland igen dolgos­­ nép, és ami a turistáknak nem közöm­bös , rendkívül segítőkész. Meg kell becsülni azt a kemény munkát, amellyel a hollandoknak a szó szoros értelmében minden talpalatnyi földért meg kellett küzdeniük a tengerrel — és kell még ma is. A hollandok otthon ülő embe­rek, a politika iránt érdeklődést mutatnak, jól tájékozottak a szo­cialista országok viszonyairól is. Az emberek nyugodtak, kedve­sek, szívélyesek. Az autósok ud­variasak egymáshoz, de főként az idegenekhez. Egyébként az angol nyelvvel ma már jobban lehet boldogulni Hollandiában, mint a némettel. Ha németül beszélnek, mondják meg, hogy magyarok. A magya­rok iránti rokonszenv érezhető itt, ez még a vallásháborúk ide­jéből datálódik, az első világhá­ború után pedig számos magyar gyermek befogadásában fejező­dött ki. A hallássérültek számára is se­gítséget nyújtanak, főként szo­ciális téren. Például: a tv-ben mindennap 5 perces feliratos hí­reket adnak, naponta háromszor: délben, délután és este, sok feliratos film vetítése is. Az ut­­a­zás ingyenes, ha más városban van az iskola, a tanulókat min­dennap taxival viszik oda-vissza az iskolába. Mágocsiné Szűcs Dolly GAZDAG PROGRAMOK A NAGYOTHALLÓK FEBRUÁRI PROGRAMJA 4- én: Kertbarátok. 8-án: Műsoros tenesz. 13-án: Séta a Várban. 15-­én: Emlékünnep. 19-én: Ismeretterjesztő előadás. 26-án: Szellemi vetélkedő. A „TÖRÖK BÉLA” IFJÚSÁGI KLUB FEBRUÁRI PROGRAMJA 5- én: Klubnap. 12- én: Asztalifoci-bajnokság. 13- án: Disco. 19-én: Diavetítés. 26- án: Szabad foglalkozás. 27- én: Disco.

Next