Hallássérültek, 1983 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

A MINISZTERTANÁCS MEGTÁRGYALTA Továbbfejlesztik a foglakozási rehabilitációt. A Minisztertanács december 23-án ülést tartott és — egyebek között — határozatot hozott a foglalkozási rehabilitáció to­vábbfejlesztéséről. A határozat lényegesebb, részeit az alábbiak­ban ismertetjük. ■ A foglalkozási rehabilitáció to­vábbfejlesztéséről döntött a Mi­nisztertanács csütörtöki ülésén. Az erre vonatkozó 1980. évi hatá­rozatának végrehajtását elemezve szükségesnek ítélte, hogy az ille­tékes szervek — a rehabilitáció nemzetközi tapasztalatait és a Nemzetközi Munkaügyi Szerve­zet által elfogadott egyezménye­ket is figyelembe véve — a kö­vetkező két évben komplex reha­bilitációs rendszert dolgozzanak ki, amelyet a VII. ötéves terv idő­szakától alkalmazhatnak majd. Az egyik fontos tennivaló: kor­szerűsítsék a rokkantság elbírá­lásának rendszerét, és ennek megfelelően módosítsák a társa­dalombiztosítási jogszabályokat, a keresetkiegészítés, valamint vállalati pénzügyi kedvezmények a formáit. Az Egészségügyi Minisztérium a munkaképesség-csökkenést el­bíráló orvosszakértői bizottságok részére már kidolgozta a leggya­koribb betegségekből adódó munkaképesség-változás elbírá­lására vonatkozó orvosi szem­pontokat és a rehabilitációs eljá­rás korszerűsített formájának fő elemeit. A Minisztertanács határozata előírja azt is, hogy korszerűsít­sék a csökkent munkaképessé­gűek helyzetének rendezésére vonatkozó, 1967-ben kiadott ren­deletet, és annak hatályát 1983. július 1-től terjesszék ki a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek tagjaira is. Vagyis: a jövedelem­kiegészítés, az átmeneti segély, a rendszeres szociális járadék szabályai rájuk is vonatkozza­nak, akárcsak a vállalatok dolgo­zóira. A tanácsok mellett működő rehabilitációs bizottságok új fel­adata a rokkantak elhelyezkedé­si lehetőségeinek feltárása. Fon­tos — mind az érdekeltek, mind a társadalom számára —, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók hasznos, értelmes mun­kát végezhessenek. Mindennek feltétele, hogy bevezessék a fog­lalkoztatást elősegítő, a rokkant­sági nyugdíjjal legalább azonos jövedelmet garantáló keresetki­egészítő rendszert. Az orvosszak­értői bizottságok véleménye sze­rint egyébként évenként húsz­ezer embert érint ez a kérdés: ennyien vannak, akiket a meg­felelő rehabilitációs rendszer fel­tételei közepette rendszeresen foglalkoztatni lehet. (MTI) Országos értekezlet a rehabilitációról Nyíregyházán VISSZAKERÜLNI A TÁRSADALOMBA A foglalkoztatási rehabilitáció­ról kezdődött országos tanácsko­zás szerdán Nyíregyházán. A Magyar Rehabilitációs Társaság foglalkozási rehabilitációs szek­ciója szervezésében arról vitat­koztak a tanácsi, munkaügyi szakemberek és az orvosok, mi­lyen mértékben oldotta meg az ország a csökkent munkaképes­ségűek folyamatos foglalkoztatá­sát vagy ha fiatalról van szó, a pályaválasztását. A háromnapos tanácskozás tu­dományos első előadásait csütör­tökön tartották. László András, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese köszöntötte a megjelent mintegy kétszáz vendéget és rövid tájé­koztatást adott Szabolcs-Szatmár gazdasági, társadalmi életéről. Ki­tért arra is, hogy nálunk külö­nösen időszerű a csökkent mun­kaképességűek gazdasági szem­pontból is hasznos foglalkoztatá­sáról beszélni, mert még ma is mintegy 30 ezren a megye hatá­rain kívül találnak munkát, és aki a távoli munkahelyen meg­rokkan, szeretne a családja kö­zelében valamilyen állást kapni. Így a teljes rehabilitáció nem­csak orvosi, hanem gazdasági, pénzügyi, munkaerő-gazdálkodá­si és szociális kérdés is. A tanácskozás elnöki tisztét betöltő dr. Rózsa József, az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hivatal területi főosztályának vezetője megnyitó szavai után tíz tudo­mányos előadás hangzott el. Szóltak arról, hogy még mindig megoldatlan a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben meg­rokkant dolgozók helyzete, a jö­vő évben sorra kerülő, 15 éve érvényben levő miniszteri rende­let változtatni fog ezen. Mivel évente 35 ezer új rokkantnyug­díjasa van az országnak, Sza­bolcsban évi 1100—1500 közötti a megváltozott munkaképessé­gűek száma, parancsoló gazdasá­gi szükséglet, hogy újabb szak­mák elsajátításával, betanítással, átképzéssel ezek az emberek is­mét a társadalom hasznos tag­jainak érezzék magukat. Mintegy tíz éve él a köz­tudat­ban a szociálpedagógia fogalma. A társaság elnöke, dr. Borsay Já­nos, az Országos Orvosi Rehabi­litációs Intézet főigazgatója em­lítette, újabban bevonják a csa­ládtagokat, a közvetlen volt munkatársakat a beteg talpraál­­lításába. Az egyik előadó a Vo­lán vállalatoknál nyert ta­pasztalatokról szólt: eszerint fa­hobbiként végzett tevékenységet a némi igazítással lehet a vállalat­nál is folytatni. A szenvedélyes bélyeggyűjtő lehet például jó irattáros, könyv­táros. Dr. Gere Kálmán egy ér­dekes debreceni kezdeményezés­ről, a mozgássérültek kisvállal­kozásáról szólt, akik többek közt bedolgozást vállalnak a Nyírségi Nyomdának, de kiterjeszthetnék tevékenységüket a ma még meg­oldatlan ortopéd cipők gyártásá­ra is. A tudományos ülést vita, majd a „Mozdulj!” mozgássérül­tekről szóló film vetítése zárta. Ma megyei kirándulásra men­nek. ★ (t. k.) (Megjelent a Kelet-Magyaror­­szág november 26-i számában.) HALLÁSSÉRÜLTEK ÉVFORDULÓK Himnusz 160 éve, 1823. január 22-én írta meg Kölcsey Ferenc a Himnuszt. Erkel Ferenc megzenésítésében 1844. július 2-án mutatták be a pesti Nemzeti Színházban. Petőfi Sándor 160 éve, 1823. január 1-én szü­letett Petőfi Sándor költő,, világ­viszonylatban" is jelentős, forra­dalmi eszmeiségű lírikus, az 1840-es évek forradalmi értelmi­ségének egyik politikai vezére. Az új plebejus, demokratikus, népies­ nemzeti irodalom kialakí­tója; 1846-tól költészetét és iro­dalomszervező tevékenységét magyar nép társadalmi felszaba­­­dítása és a világforradalom gon­dolatai határozták meg. Az 1848- as márciusi forradalom tevékeny résztvevője; a szabadságharcban Bem seregében harcolt. Versei csaknem minden ismert nyelven megjelentek, költészete a világ­­irodalom részévé vált. A költőre emlékezve, az alábbiakban közöl­jük a FÜSTBEMENT TERV című versét. Egész úton — hazafelé — Azon gondolkodom: Miként fogom szólítani Rég nem látott anyám? Mit mondok majd először is Kedvest, szépet neki? Midőn, mely bölcsöm ringató, A kart terjeszti ki. S jutott eszembe számtalan Szebbnél-szebb gondolat, Míg állni látszik az idő, Bár a szekér szaladt, S a kis szobába toppanok ... Röpült felém anyám ... S én csü­ggtem ajkán... Mint a gyümölcs a fán,szótlanul... Madách Imre 160 éve, 1823. január 21-én szü­letett Madách Imre drámaíró, költő, publicista, akadémikus, Katona József mellett a XIX. század legnagyobb magyar drá­maírója. 1859—60-ban írta meg Az ember tragédiája című drá­mai költeményt. A műben hazája és az emberiség sorsára keres magyarázatot, 15 színben végig kísérve Ádám és Éva alakjában az emberiség történetét. A drá­mát számos magyar kiadás mel­lett, száznál több alkalommal nyomtatták ki idegen nyelveken. Másik jelentős alkotása Mózes, amelyben a zsidóság bibliai pél­dájával biztatta szabadságának kivívására a nemzetet. A. Tolsztoj 100 éve, 1883. január 10-én szü­letett Alekszej Tolsztoj szovjet­orosz regény- és drámaíró, elbe­szélő. Az Októberi Forradalom után emigrált, de hamarosan a népi hatalom hívévé vált. Az 1930-as évektől kezdve már a szovjet irodalom egyik legna­gyobb egyéniségeként tartották számon. Leghíresebb alkotása a Golgota c. regénytrilógia. ø 1983. JANU­AR MIT KELL TUDNI AZ ÚJ LAKÁSRENDELETEKRŐL? (2.) Igénylési letét Új vonása a minisztertanácsi rendeletnek, hogy az igénylőnek, ha a helyi tanács rendelete elő­írta, a lakásigénylés benyújtása­kor, illetőleg az 1983. január 1. napját követő megújításakor igénylési letétet kell fizetnie. Az igénylési letétet és kamatait (egy éven belül évi 2%, azon túl évi 5%) a lakás-használatbavételi díj megfizetéséire kell felhasználni. Pl.: ha valaki Budapesten 2 szo­bás összkomfortos, vagy komfor­tos, tanácsi bérlakást igényel, 5000 forint letétet kell elhelyez­nie az OTP e célra nyitott szám­láján. Ha az igénylő — szintén a fő­városban — 1—1,5 szobás fél­­komfortos, vagy komfort nélküli lakást kér, a letét összege 2000 Ft. (Az igénylő visszakapja a le­tétet kamataival, ha visszavonja az igénylését, vagy ha azt eluta­sítják.) A lakás-használatba­vételi díj mértéke A lakás-használatbavételi díj mértéke differenciált. Pl. egy 2 szobás, összkomfortos, 53 m2 alapterületű, tanácsi bérlakás la­kás-használatbavételi díja a fővá­rosban és a megyei városokban 56 ezer Ft, a városokban és kiemelt községekben 48 ezer Ft, a egyéb községekben pedig 40 ezer Ft. Bizonyos körülmények fennál­lása esetén a lakáshasználatba­vételi díjat csökkenthetik, vagy növelhetik. Pl. a lakás-használat­bavételi díj legfeljebb 50%-kal csökkenthető, ha a lakás műsza­ki állapota különösen kedvezőt­len (nedves, egészségre ártalmas, aládúcolt lakás esetén). Másik példa a csökkentésre: legfeljebb 20%-kal csökkenthető a lakás­­használatbavételi díj összege, ha a lakás padlószintje legalább 15 cm-rel a terepszint alatt, az alag­sorban van. A helyi tanácsok végrehajtó bizottsága lakás-használatbavé­teli díjat — összhangban a lak­bérövezetekre vonatkozó rendel­kezésekkel — legfeljebb 25%-kal növelhetik, vagy csökkenthetik a lakás területén belüli fekvésének megfelelően. (A részletes szem­pontokat a Lakbérekről c. feje­zetben ismertetjük.) A bérlőt a tanácsi bérlakások­ra megállapított lakás-használat­bavételi díj összegéből az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és más családta­gok után szociálpolitikai kedvez­mény illeti meg. A kedvezmény mértéke egy gyermek után 20%, további gyermekek után gyerme­kenként 25%, más családtag után személyenként 20%. A kedvez­mény felső határa a lakáshasz­nálatbavételi díj 80%-a. A lakbérekről Az új lakbérek 1983. július 1- től lépnek életbe és mértékük a lakás minden négyzetmétere után, havonként a következő: összkomfortos lakás 15,00 Ft komfortos lakás 12,00 Ft félkomfortos lakás 7,50 Ft komfort nélküli lakás 4,50 Ft szükséglakás 2,40­ Ft A havi lakbér mértéke a lak­bérövezetnek megfelelően legfel­jebb 25%-kal növelhető, illetve csökkenthető. A fővárosban pl. 10—25%-kal növelik a különösen kedvező, zöldövezetben, a közel­látás szempontjából jól ellátott, a városi közlekedéssel könnyen megközelíthető területen fekvő épületekben levő lakások bérét. Szintén Budapesten a 10—25%-os lakbércsökkentésnél figyelem­be veszik az ipari körzeteket, a zajártalmas körzeteket és az el­avult lakótömböket. A lakbér mérséklése legfeljebb 50%-ig terjedhet abban az eset­ben, ha a lakás műszaki állapo­ta különösen kedvezőtlen (pl. a lakás aládúcolt, egészségre ártal­mas, nedves). A lakás alapterületének meg­állapításánál a lakás teljes te­rületét, tehát az összes helyisé­get figyelembe kell venni. (A loggia és zárt erkély területének a felét számítják a lakás alapte­rületéhez.) A bérbeadók az 1983. január 1-én fennálló lakásbérleti jogvi­szonyok tekintetében kötelesek az új lakbér összegét megállapí­tani és azt a bérlőkkel 1983. már­cius 31-ig írásban közölni. Ha a bérlő az újonnan megál­lapított lakbérrel nem ért egyet, a lakbérközlés kézbesítésétől szá­mított 15 napon belül észrevéte­leket, illetve kérelmet nyújthat be a bérbeadóhoz. A bérbeadó szintén 15 napon belül köteles kérelmet elbírálni és határozatát a megküldeni a bérlőnek. Az új lakbér megállapítása előtt"a bérlőt a bérbeadó képvi­selői "felkeresik, a szükséges ada­tokat egyeztetik, illetve ellenőr­zik. * ★ Februári lapszámunkban lakbérek emelésével járó terhek a ellensúlyozását, mérséklését szol­gáló állami hozzájárulásról és szociális támogatásról tájékoztat­juk majd olvasóinkat. Dr. Bottyán János Törvényes az örökbe fogadott gyermek? K. J. olvasónk feleségül kíván venni egy hajadont, akinek van egy kislánya. A kislányt viszont örökbe fogadná. Olvasónknak az első házasságából van egy kisfia. K. J. azt kérdezi, hogy annak a idején a családi házát kizárólag kisfia fogja-e örökölni, vagy pedig az örökbe fogadott kislány is örököl majd? Az örökbe fogadott gyermek ugyanolyan mértékben örököl, mint a vérszerinti leszármazó, jelen esetben a kisfiú. Sőt! Az örökbe fogadott gyermek kétsze­resen örököl, ugyanis a vérsze­rinti szülők után is részesül a jussból, mint örökös. (Titkos örökbefogadási eljárás esetén ez az általános nyesüs,­­ ilyen szabály nem érvé­örökbefogadásnál az örökbe fogadott gyermek nem örököl a vérszerinti szülőktől. Ennek az az oka, hogy titkos örökbefogadásnál az örökbe foga­dott gyermek születését újból anyakönyvezik, s az örökbefoga­dó szülőket, illetve egyedülálló örökbefogadót vérszerinti szülő­ként jegyzik be. Ezzel a bejegy­zéssel a gyermek és a vérszerinti­­ szülők között minden jogi kap­csolat véglegesen megszűnik.­ ezt Azt javasolom, hogy ne csak a körülményt mérlegelje, amikor eldönti: ezek után házas­ságot köt-e az örökbefogadáshoz ragaszkodó ifjú hölggyel. Ha nagyon szereti az ifjú haja­dont s úgy érzi, hogy megtalálná benne élete értelmét és boldog­ságát, vegye e körülményt is fi­gyelembe. Jól tudom, az anyagi szem­pontok nagyon fontos dolgok — kisfia esetében is —, de hadd kérdezzem meg öntől, nem en­­­nyire fontos-e egy élet boldog­sága? Esze és szíve szerint döntsön. Dr. B. J.

Next