Hallássérültek, 1984 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

Ж AM Ы [UNK]л 1984. JANUAR A HALLÁSSÉRÜLTEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA Dura Béla, a N­OSZ Csongrád megyei szervezetének elnöke : SZÖVETSÉGÜNK DELEGÁCIÓJÁNAK SZOVJ­ETI M­ÓHBEL TAPASZTALATAI Gazdag program, hasznos tanulságokkal 1983. november 14—22. között a Siketek Összoroszországi vetsége (VOG) meghívására Szö­l­­­lősfalvi Béla főtitkár, Bede Imre igazgató és e sorok írója a szov­jet fiatalok szakmunkásképzését és munkaviszonyuk alatti hely­zetét tanulmányozta Moszkvá­ban. Az érkezés napján a Russia Szállodában történő elhelyezke­dés után, rövid sétát tettünk. Másnap felkerestük a VOG öt­emeletes székházát, ahol a ve­zetőkkel megbeszélést tartottunk. A kölcsönös bemutatkozások után ismertették programunkat, majd Fulajev elvtárs, a VOG elnöke tájékoztatott bennünket a siketek képzésének rendszeréről. О A siket gyermekek már bölcső­­dés koruktól kezdve segítő ke­zekben vannak, s ez végigkíséri őket egész életük során. A mun­kára nevelés már az általános is­kolában megkezdődik, itt gya­korlati órákon sajátítják el a szakmák alapfogásait. 18. élet­évük betöltése előtt nem állnak munkába. A szakmunkásképzés általában a szövetség üzemeiben történik. A szövetség által mű­ködtetett gyárakban külön osz­tályok foglalkoznak a fiatalok képzésének ügyeivel. A siketek intézményeiben felvételi vizsga nincs, azonban sokrétű, alapos orvosi vizsgálat előzi meg a be­­­­iskolázást. A területi művelődés­­ügyi és egészségügyi intézmények irányítják a hallássérült fiatalok sorsát, hogy olyan helyre kerül­jenek, ahol szellemi és egészségi állapotuknak legjobban megfelelő szakmában tudják folytatni építő munkájukat. A legrátermetteb­bek technikumokban, majd fő­iskolákon tanulhatnak tovább. Még kandidátus is van a hallás­­sérültek között. Szó esett a mi viszonylatunk­ban elképzelhetetlen nagy tag­létszámokról is. Az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaság Siketek Szövetségének taglétszáma 1_­1 ezer fő, és hasonló nagyságrendű taglétszámmal működnek a szö­vetségek más köztársaságokban is. A tagdíj csak névleges, 30 ko­pejka (6 Ft) évente. A szép kivi­telű és tartalmas, havonta meg­jelenő folyóiratukért még további 2 rubelt (36 Ft) fizetnek a tagok.­ ­ A megbeszélés után üzemláto­gatáson vettünk részt. Moszkvá­ban a szövetség két gyárat üze­meltet. A dolgozók 70%-a siket, 80%-a nő. Szőrmehulladék-feldol­­gozás, kábelgyártás, elektronikai cikkek készítése a főprofil. dolgozók rendelkezésére áll üze­­­mi orvos és fogászati rendelő. A munkások egészségével törőd­nek, pl. évente két alkalommal fogászati vizsgálat van. Termé­szetesen, rendelkezésre állnak a szociális létesítmények: étterem, öltöző, fürdő, klubterem is, munkahelyeken példás rend, tisz­­­taság van, sok a virág, a falakon a termelési eredmények, a kiváló dolgozók­ arcképei, propaganda­­plantátáik láthatók. A legtöbb munkahelyen fehér köpenyben és a kinti hideg ellenére kelle­mes hőmérsékleten dolgoznak. A munkabiztonságra is nagy hang­súlyt fektetnek. Függetlenített, mérnöki szakképzettségű mun­kavédelmi vezető törődik a mun­a­kavédelmi előírások betartásával, rendszeres ellenőrzésekkel, a dolgozók munkafegyelmével el­érték, hogy szinte ismeretlen fo­galom az üzemi baleset. A meg­látogatói gyárban pl. 7 éve nem volt munkakieséssel járó üzemi baleset.­ ­ 16-án látogatást tettünk a Tu­dományos Akadémiához Detektológiai Intézetben, tartozó ahol a fogyatékos gyermekek egészség­ügyi rehabilitációjával, az okta­­tási kérdések megoldásával fog­lalkoznak tudományos szinten. A hallássérült szekció vezető­nője tájékoztatott bennünket az intézet szerteágazó mimikájáról. Bőven el vannak látva speciális szakirodalommal, ők maguk adnak ki ilyeneket. Nagyon hasz­n­ nos pl. a siketek részére készült, szakmai alapismereteket tartal­mazó enciklopédia. Ebben rövi­den, de a lényeget tartalmazóan ismertetik az egyes munkafogá­sokat, szerszámokat, gépeket. Meglátogattuk a hallásvizsgálati és beszédrehabilitációs laborató­riumot, ahol éppen egy erősen nagyothalló fiatalemberrel fog­lalkoztak. Bemutatták a speciális vizsgálatokat és műszereket. Ér­dekes volt a beszédrehabilitáció­ban alkalmazott műszer, mely kis képernyőn mutatta a kifejtett hang képét. A vizsgált személy addig gyakorolja a kiejtést, míg a hang képe meg nem egyezik az alkotó által kiejtett hang ké­pével. О A kimerítő szakmai program után megtekintettük a világhírű Tretyakov Képtárat, ahol az orosz és szovjet mesterek kiváló festészeti alkotásaiban gyönyör­ködtünk. Vacsora után megnéztük a hí­res moszkvai cirkusz műsorának első részét. A második részt saj­nos, nem tudtuk megvárni, mert az éjféli expresszel Leningrádba utaztunk. Reggel az állomáson a leningrádi szövetség elnöke és munkatársa fogadott bennünket. A hivatalos programot üzemláto­gatással kezdtük. A közel ezer főt foglalkoztató szövetségi gyár­ban a dolgozók 80%-a hallássé­rült. Hangerősítő berendezéseket, elektronikai cikkeket állítanak elő kooperációban, állami­ gyá­rakkal. A fokozottan balesetve­szélyes munkakörökben hallókat alkalmaznak. A szakmunkások képzését a gyár végzi, a kapott szakmunkás-bizonyítvány egyen­értékű a hallókéval. Itt is példás rend és tisztaság volt, sok virág szolgálja a jó munkahelyi köz­érzetet. Meglátogattuk a nem messze lévő telephelyet is, ahol papír­árukat (füzeteket, noteszeket, do­bozokat stb.), biztonsági öveket gyártanak. A balesetveszélyes nyomdai hengersorokon munka­­védelmi vizsgával rendelkező hallók dolgoznak, a többi munkahelyen hallássérültek. An­nak ellenére, hogy a telep re­konstrukció előtt áll, nagy gon­dot fordítanak a rendre, tiszta­ságra, munkabiztonságra. 0 Ebéd után két gépkocsival leningrádi szövetség elnökével és a a moszkvai­­ szövetség képviselő­jével a közel 300 km-re lévő Novgorodba utaztunk. Másnap délelőtt megtekintet­tük az 1100 főt foglalkoztató szö­vetségi gyárat. Az 1976-ban épült modern üzemben ipari tv-készü­­lékeket gyártanak fő profilban, de emellett műanyag kézműipari termékeket, kondenzátorokat, transzformátorokat is készítenek. A munkavégzést hat kategóriába sorolták. Pl.: aki a nyomtatott áramköri lapra felhelyezi az al­katrészeket, az a III., aki a kész­termékeket ellenőrzi, beméri, az V. kategóriában dolgozik, az gyárban szakmunkásképzés is fo­­­lyik, a képzés ideje két év. Itt szintén példás rend és tisztaság volt tapasztalható minden mun­kahelyen. Ezután, megnéztük az ősi nov­­gorodi Kreml épületegyüttesét. A közel 1100 éves városban előbb építették a Kremlt, mint Moszk­vában. Megtekintettük a vár kincstárát, a képtárat, az ezer­éves Oroszország-emlékművet, melyen bronzba öntve felvonul­nak az orosz történelem nagy egyéniségei.­ ­ Késő délután indultunk vis­­­sza L­eningrádba. 19-én a közeli Pavlovszkba utaztunk, ahol I. F. Geilman professzor, a nemzetközi hírű, a siketügy lelkes tudósa intézetét látogattuk meg. Itt a si­­ketséget komplex módon vizsgál­ják: orvosi, szociális, kísérleti oktatási-nevelési munkát végez­­teк szurdopedagógusok, deietuo­­lógusok közrem­űk­ödésével. Ki­­emelnedő munkásságot fejt ki a professzor a jelbeszéd terén is, több tudományos művet írt. szovjet jelbeszéd nemcsak a sza­­­vak egymásutánjából áll, hanem teljes nyelvtani formákat magá­ba foglaló jelalakokat is alkalmaz. Megnéztük a tantermeket, ame­lyekben sokirányú képzés folyik. A laboratóriumban a beszédfejlesztést végzik. A hallás­­tol­mácsképző teremben a kiemelt fontosságú tolmácsképzést gya­korolták. Majdan szövetségi gyá­rakban, szövetségekben fognak dolgozni. Kb. 50 siketre esik egy tolmács a gyárakban. A filmstú­dióban a különböző audiovizuális eszközök gyakorlati használatát tanulják. A jogismereti teremben 13 hallgató ismerkedett az alap­vető jogi ismeretekkel. A hallás­­beszédfejlesztési teremben táb­lára írt szöveget mondtak vissza a hallgatók. Az orosz nyelvi te­remben 16 hallgató tanulta az orosz nyelvet. Igen nagy szerepe van ennek, mert a soknemzeti­ségű Szovjetunióban a nemzeti nyelvek mellett mindenütt hiva­talos nyelv az orosz is. A műte­remben 8 hallgató ceruzarajzot készített. Belőlük lesznek majd a dekorációsok. A művészettör­téneti teremben művészetelmélet­tel foglalkoznak. Érdekes tapasz­talatokkal gazdagodva búcsúz­tunk az intézettől. Leningrádba menet megtekin­tettük a pavlovszki volt cári kas­télyt, melyet a hitleristák lerom­boltak. A háború után eredeti állapotába állították helyre, több éves, gondos munkával. Ebéd után a világhírű Ermi­­tázs képtárat néztük meg, ahol a művészettörténet leghíresebb alkotásaiban gyönyörködtünk. О Este megbeszélést tartottunk a leningrádi szövetség vezetőivel. 6800 fő a taglétszámuk. A tagok 90%-a a szövetség üzemeiben dolgozik. Szabad idejüket nyolc szakkörben tölthetik el (panto­mim, szavalás, báb, tánc, ének, zenekar, agitációs, természet­­barát). A beszélgetés után részt vettünk egy jellegzetesen szovjet közéleti eseményen: a dolgozó kollektívák kérdéseket tettek fel a gyár és a szövetség vezetőinek, melyekre mindig pontos választ kaptak. A leningrádi szövetségi kulturális élet ízelítőjeként 10 számból álló műsort láthattunk. Szerepelt benne pantomimes tánc, discotánc és ének. Ez utóbbi új­donság volt számunkra, ilyet itt­hon még nem láttunk hallássé­rült színjátszóinktól. Az ének hanglemezről hangzott el, a sze­replő pedig a lemezzel szinkron­ban mimikával, taglejtéssel és jelbeszéddel tolmácsolta az ének hangulatát és mondanivalóját. Végezetül megtekintettük a szö­vetség múzeumát, ahol a sike­tekről való gondoskodás relikviá­it, fényképdokumentumait lát­hattuk. 1806-ban Pavlovszkban volt az első siketiskola, 1916-ban adták ki az első, siketeknek szóló újságot.­ ­ Másnap nem éppen kellemes időben (havas eső esett) város­nézésre indultunk. Jártunk a te­metőben, ahol kereken 1 millió ember nyugszik, a 900 napig tartó hitlerista blokád áldozatai. Elszorult szívvel álltunk az egy­szerű, fekete márvány emlékmű előtt. Megnéztük a blokáddal kapcsolatos monumentális áttöré­si emlékművet is. A földszint alatt egy nagy teremben a Leningrád felszabadításáért folyó harcok emlékeit láthattuk. Ezt követően megtekintettük a világtörténelmi jelentőségű eseményre, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitörésére jelt adó Auróra cir­kálót, mely ma múzeum. Ebéd után a Szent Izsák szé­kesegyházba mentünk. A legnagyobb székesegyházai világ közé tartozó épület szolgált a műkin­csek őrzésére a második világ­háborúban. Az épület rendkívül értékes alkotás, burkolására fél­drágaköveket is használtak: cso­dálatos, 1100 színárnyalatú üveg­mozaik ikonjai világhírűek. 93 m magas kupolája az első acél­­szerkezetes építmény a világon. Ma múzeumként használják, ki­állítják az építkezési munkák makettjeit. Tudományos ismeret­­terjesztést is szolgál, a kupola alatt bemutatják a Föld forgását igazoló Foucourt-inga kísérletet. A 93 m hosszú ingára erősített 50 kg-os súly tehetetlensége miatt nem követi a Föld forgását, a padozat pedig igen, így az inga lengéssíkjától 1 fok távolságra elhelyezett fahasábot 4 perc múl­va az inga fellöki, ennyit for­dul a Föld ennyit idő alatt. Dél­után még megtekintettük az Orosz Képtárat, ahol csodálatos festményeket láthattunk. Este a Vörös Nyíl expresszel vissza­indultunk Moszkvába.­ ­ 21-én délelőtt Moszkvában a Kreml történelmi műemlékeit néztük meg. Láttuk a jellegze­tes, hagymakupolás templomo­kat, megcsodáltuk a használt Cár-harangot és sohasem Cár­ágyút, a Kongresszusi Palota modern épületét. Este búcsú­vacsorán vettünk részt, ahol összegeztük a látottakat, és test­véri barátsággal, a közeli viszont­látás reményében búcsúztunk szovjet elvtársainktól. szöntük a vendéglátást és Megkö­azt, hogy hasznos tapasztalatokat sze­rezhettünk az ott folyó munká­ról. A Szovjetunióban, éppúgy mint nálunk, nagy szeretettel és gondoskodással foglalkoznak a hallássérültekkel. Másnap elbúcsúztunk Moszkvá­tól, és egy eredményes tapaszta­latcsere-látogatás után érkeztünk vissza Budapestre. (A rajzot Kováts Lajos készítette)

Next