Hallássérültek, 1985 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

XXXVI. ÉVFOLYAM A HALLÁSSÉRÜLTEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA Szövetségünk központi vezető­sége már múlt év januárjában megkezdte az 1984. évi területi ifjúsági parlamentek szervezését, amelyeket a városi illetve megyei szervezeteknek, az előző évek jól bevált gyakorlatának megfele­lően, többlépcsős formában, de­cemberig kellett lebonyolítaniuk. E határidőig 12 nagyobb szerve­zetünknél zajlottak le a főként megyei szintű parlamentek. Több megyében — a fiatalok létszámát figyelembe véve — nem tartottak külön városi parlamenteket, csak összevont megyei szinten tanács­koztak a fiatalok. Néhány megyei szervezet részére pedig a Köz­ponti Ifjúsági Bizottság engedé­lyezte, hogy a programtorlódások­ miatt, a parlament­ sikere érde­kében ez év első negyedében tartsák meg a fiatalok fórumait. Lehetővé tette ezt az időközbeni országos szintű programváltozás, a központi parlament idejének el­tolódása 1985 szeptemberére. En­nek ellenére, sajnos elmaraszta­lóan kell itt is szólnunk arról, hogy néhány megyei szervezetünk — az indokolás mellőzésével — mind a mai napig nem rendezte meg a fiatalok parlamentjét, s ennek okáról sem értesítette a központi vezetést. Ezt a szervezeti mulasztást pótolniuk kell, hiszen a hallássérült fiatalok parlament­jeinek megtartása központi elnök­ségünk határozata, és kötelező ér­vényű mindazon szervezeteinkre, ahol a fiatalok megfelelő létszá­mot képviselnek a tagságban. Igaz, hogy a mi fiataljainknak e fóruma sajátosan egyéni voná­sokat visel, hiszen csak a hallás­sérül­és ténye az, amely egységet képez e fórumon; minden egyéb tekintetben igen széles körű a fiatalokat érintő kérdések köre. Más szakmák, más érdeklődési körök, más-más családi és társa­dalmi háttér — és sorolhatnánk. Ennek ellenére, éppen a hallás­sérülés sajátos — de ez esetben közösséget jelentő — probléma­köre miatt kell szövetségünknek külön is foglalkoznia a fiatalok helyzetével, a szövetség tevékeny­ségéről, céljairól alkotott vélemé­nyével, amelynek mind ez idáig legeredményesebb fóruma az if­júsági parlament. Már eddig is igazolták ezt a korábbi tanácsko­zások, amelyek sok új kezdemé­nyezést vetettek föl, befolyásolva a rövid távú ifjúságpolitikai ter­veket. A most (1934-ben) lezajlott területi parlamentek legtöbbje ugyancsak számos elgondolkodta­tó és megvalósításra érdemes öt­letet, javaslatot tárt fel, amelyek közül nem egy máris bekerült a megyei szervezetek 1985. évi munkatervébe. Örömmel tapasz­taltuk, hogy a megyei szervezetek vezetőségei nagy rugalmassággal kezelték a parlamentek határoza­tait, s azokat az elgondolásokat (legtöbbje a fiatalok új típusú programigényeire vonatkozott), amelyek a szervezetek hatáskö­rébe tartoznak, beépítették az idei év programtervébe. Örömmel számolhatunk be ar­ról­ is, hogy a fiatalokat — a te­rületi fórumok tanúsága szerint — élénken érdekli a szövetség országos érdekvédelmi tevékeny­sége. Több érdemi javaslat ke­rült továbbításra a Központi If­júsági Bizottság elé, amelyek majd az országos parlament ha­­tározati javaslatait,­s intézkedési tervének egy-egy pontját fogják képezni. A bizottság közelgő feb­­­ruári ülésén összegzi majd e ja­vaslatokat, s ezek nyomán állítja össze az országos előterjesztést. A területi parlamentek össze­foglaló jelentései alapján öröm­­­­­mel tapasztaltuk­ azt­­ is, hogy a szervezetek­­ vezetőségei megkü­lönböztetetten foglalkoztak a fia­talok általános helyzetével. Mind­azokban a kérdésekben (többnyire egyéni jellegű segítségkérések voltak ezek), amelyek elintézé­se más szervek (pl. a városi ta­nács, egy-egy munkahely , stb.) hatáskörébe, intézkedési körébe NÉHÁNY KIVÉTELLEL Lezajlottak a területi • Л* ' ' » »• íijusajji parlamentek tartoznak, s a szövetség nem ille­tékes megoldásukban, a közremű­ködésről, a támogatásról minden esetben biztosították a fiatalokat, s ügyükben megtették a szükséges lépéseket. 4* w A szervezés vonatkozásában is eredményesek voltak a fiatalok fórumai. Az előző parlament gya­korlatának megfelelően, a részvé­teli létszámtól függően vehetnek majd részt küldötteik az orszá­gos tanácskozáson. (Minden tíz résztvevő után 1 fő küldöttet vá­laszthattak fiataljaink, de legfel­jebb ötöt.) Így reális képviseletet nyer mindegyik szervezet aktív ifjúsága az országos kérdések megvitatásában.­­Ezt a küldött­választási rendszert az indokol­ta, hogy egy-egy szervezet fiatal­sága a szervezeti életben való tényleges részvétele alapján nyerjen képviseletet. Hiába nagy létszámú például egy csoport if­júsága,­­ha a szervezeti életben — és így a parlamenten is — csak kevesebben vesznek részt, érdek­lődésük, aktivitásuk vitatható, ezért képviseletük is csökken. A területi parlamentek realitását tovább szabályozzák a határozat­­képességre vonatkozó előírások is.) Ф­ És itt szót kell ejteni néhány hiányosságról. Előfordult, hogy a szervezetek helytelenül értelmez­ték a fórum­ lényegét,­ s úgy gon­dolták, a parlamentek megrende­zése csak azokra a szervezeteink­re vonatkozik, ahol KISZ-alap­­szervezetünk, ifjúsági klubunk működik. Holott ez alkalommal is külön felhívtuk a figyelmet: ifjú­sági parlamentjeink az egész hal­lássérült ifjúság fórumai, függet­lenül attól, hogy "KISZ-tag"-t, vagy ifjúsági klubtagok-e. (Sőt függetlenül attól is, hogy munka­helyeiken részt vettek-e a fiata­lok parlamentjén vagy sem.) Volt olyan szervezet, amely egész egy­szerűen nem­ tudta megrendezni a tanácskozást — a fiatalok ér­dektelensége miatt. (Többszöri próbálkozással­ sem.) Ennek okait, és a fiataloknak a szervezeti élet­be való bevonásának lehetőségeit a KIB fogja megvitatni az­ érin­tett szervezetek vezetőivel közö­sen. Előfordult az is — szeren­csére kis számban —, hogy a szervezetek vezetőségei félreér­telmezték a­­ parlament lényegi szervezési kérdéseit, például: az egészet az ifjúsági klub hatáskö­rébe utalták, s a vezetői beszá­moló az­ ifjúsági klub beszámoló­­jává redukálódott. Holott a köz­pontilag kiadott tájékoztatónk egyértelműen megfogalmazta: e parlament megrendezése a szer­vezetek vezetőségeinek feladata; a­­ vezetői beszámoló ugyanúgy, s lényege, hogy a­ fiatalok átfogó tájékoztatást kapjanak egyrészt a szervezet munkájának egészé­ről, másrészt az előző ifjúsági parlament óta eltelt időszak if­júságpolitikai tevékenységéről, vagyis, hogy a szervezet mit tett hallássérült fiataljai érdekében. Félreértések adódtak az ifjúság­politikai célú pénzeszközök vo­natkozásában is. Több országos fórumon és lapunk ifjúsági rova­tában is többször leszögeztük: szövetségünk nem rendelkezik ön­álló ifjúsági alappal. A fiatalok­ra általában, s az ifjúsági klu­bokra, KISZ-alapszervekre for­dítható pénzeszközök a szerveze­tek költségvetésébe vannak be­építve. Ezek felhasználásáról számot lehet és számot kell adni. Végül egy számadat, amely nem ad elégedettségre okot: a fia­talok részvételi aránya a parla­menteken ez idáig 57 százalékos. (Szemben az előző parlament több mint hetvenszázalékos rész­vételi arányával! Igaz, ez az adat még nem végleges, hiszen a terü­leti parlamentek sorát még nem lehet lezártnak tekinteni.) Az eddigi tapasztalatokat össze­gezve mégis pozitív az eredmény, ami annak köszönhető, hogy a te­rületi parlamentek tartalmilag mélyebbek, élénkebbek lettek. Kevesebb volt a formality és jó­val több az őszintén értékelő, elemző vita. Aminek országos szintű folytatása lesz a szeptem­beri, egri tanácskozás. A kétoldalú nemzetközi csapatok keretén belül — a kap­ma­gyar­ delegáció 1983. évi, szovjet­unióbeli látogatásának viszonzá­saként — a Szovjet Összoroszor­­szági Szövetség kéttagú delegá­cióját fogadta szövetségünk 1984. december 12-től 18-ig. A delegáció tagjai voltak: Va­­lerij Korablinov, az Összorosz Szövetség elnöke és Alekszandr Fleishman, az Összorosz Szövet­ség novgorodi gyárának igazgató­ja. Látogatásuk célja a hallássé­rültek társadalmi, munkahelyi integrációjának tanulmányozása volt. Szövetségünk vezetősége a ren­delkezésre álló rövid idő ellené­re,- sűrített programmal- igyeke­zett biztosítani az érdemi ta­pasztalatcserét. Gazdag szakmai programok Az előre kidolgozott program szerint 13-án Vácott, a Siketek Általános­­ Iskolájában és Neve­lőotthonában Tölgyes Lászlóné igazgató fogadta a vendégeket és ism­ertette az intézet múltját, je­lenlegi működését, eredményeit. Ezen a napon került sor a diósz­jenői Szociális Foglalkoztató In­tézet megtekintésére is. Itt Wi­­singer János igazgató tartott szakmai tájékoztatást a vendé­geknek a halmozottan sérült hal­­lásfogyatékosok képzéséről, fog­lalkoztatásáról, a teljesebb em­beri életre való felkészítésükről. A MÁV és Szerelőipari Főnök­ségen másnap fogadták vendé­geinket. E munkahelyen több mint harminc hallássérültet fog­lalkoztatnak. Beilleszkedésükről, a foglalkoztatás során felmerült kommunikációs kérdések meg­oldásáról, integrációjuk mind tö­kéletesebbé tétele érdekében megvalósított és tervezett intéz­kedésekről Puskás György igaz­gató, valamint az osztály- és üzemvezetők adtak mindenre ki­terjedő felvilágosítást. Részt vettek vendégeink Gyógypedagógiai Tanárképző Fő­­­iskolán folyó jeltolmácsképzés gyakorlati foglalkozásán is. Örömmel nyugtázták, hogy az ok­tatás nemzetközi jelrendszerrel történik, s így közvetlen beszél­getést folytathattak a képzésben részt vevő hallgatókkal Látogatás Debrecenben A szakmai program 17-én Deb­recenben folytatódott. A reggeli órákban a Siketek Általános Is­kolájában Litauszky Tiborné igazgató ismertette az intézet oktatási eredményeit, majd meg­tekintették az iskolában folyó képzés-nevelő munkát. Megis­merkedtek a szakköri foglalkozá­sok eredményeivel is. Ezt követően a szakmunkások­­ társadalmi beilleszkedésének eredményeit a Szék- és Kárpi­tosipari Vállalatnál tanulmá­nyozhatták behatóan. Gyurka Miklós technológiai osztályveze­tő szakmai tájékoztatása után bemutatta az üzemben a hallás­­sérültek foglalkoztatását, ahol személyes beszélgetésen győződ­hettek meg a hallássérültek ér­dekében, kifejtett társadalmi re­habilitációs törekvésünk helyes­ségéről eredményeiről Még ugyanezen a napon a BHG Híradástechnikai Vállalat 2. sz.­­gyárában tettek látogatást. Kovács Béla igazgató fogadta és tájékoztatta a vendégeket a hal­láskárosodás megelőzése érdeké­ben megvalósított zajcsökkentő intézkedésekről, bemutatva a cél érdekében megvalósított tech­nikai megoldásokat. Találkozás e­ln­öks­égü­­n­k­ke­l Vendégeink a központi elnök­ségünkkel 17-én este találkoztak. Nagy megelégedéssel nyilatkoz­tak a számukra biztosított talmas szakmai programról tar­a társadalmi rehabilitáció terén élen járó eredményeinkről. A szíves fogadtatásért köszönetet mondva hangsúlyozták: az itt szerzett tapasztalatok nagyban hozzájárulnak a jövőben a szov­jet hallássérültek érdekében tervbe vett társadalmi integrá­ciós törekvések eredményesebb megvalósításához. B. G. -------- A szovjet delegáció látogatása Magyarországon

Next