Hallássérültek, 1987 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1987-04-01 / 4. szám
X XXVIII. ÉVFOLYAM •A HALLÁSSÉRÜLTEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA Szeretettel köszöntjük a hallássérült anyákat! Petőfi Sándor: FÜSTBE MENT TERV Egész úton — hazafelé — Azon gondolkodóm: Miként fogom szólítani Rég nem látott anyám? Mit mondok majd először is Kedvest, szépet neki? Midőn, mert bölcsőm ringató, A kart terjeszti ki. S jutott eszembe számtalan Szebbnél-szebb gondolat. Míg állni látszék az idő, Bár a szekér szaladt. S a kis szobába toppanok... Röpült felém anyám... S én csüggtem ajkán szótlanul. Mint a gyümölcs a fán. • • Bánhidi Lajos : PLAKÁT Plakát virít a tűzfalon tucatnyi ország két tenyérben elfér nyugodtan ott lakom Európa közepében hol megterem munka és kenyér országnyi gond is osztom sorsát hogy fogja szorosan Európát a földbarázdás két tenyér. költőinket! 1087. ÁPRILIS Képesítést szereztek a jeltolmácshallgatók Az 1987. évi jeltolmács-képesítő vizsga március 18-19-20-án velt a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán. A diplomaosztásra március 27-én került sor a főiskola dísztermében. Gordosné dr. Szabó Anna főigazgató mondott ünnepi beszédet, és kiosztotta a képesítő bizonyítványokat. • Jeltolmács képesítést szereztek: Angyalné Várszegi Éda (Budapest), Bakos Ferencné (Vác), Bányai Györgyné (Vác), Borsos Istvánná (Kaposvár), Finta Bernadette (Felsőgöd), Földes Lajos (Mosonmagyaróvár), Fribék Mária (Csőr), Galgóczy Éva (Veszprém), Gál Sándorné (Budapest), Gila Andrásné (Hódmezővásárhely), Hetényi Eszter (Nagymaros), Hulman Istvánná (Sopron), Iván Katalin (Budapest), Jankó Katalin (Dunakeszi), dr. Józsa Aurélné (Pécs), Kastl Egon (Budapest), Korbács István (Budapest), Kovács Attiláné (Békéscsaba), Kurucz Károly Imre (Mosonmagyaróvár), Maklári Attiláné (Vác), Marillás Andrea (Budapest), Megyeri Józsefné (Budaörs), Mihalovics Jenő (Kaposvár), Moravcsik Ágnes (Budapest), Szabó Miklósné (Budapest), Szűcs Istvánná (Debrecen), dr. Totth Lászlóné (Kaposvár), Váradi Judit (Szombathely), Veres Ildikó (Budapest), Zászkiliczky Péter (Budapest). Üdvözölte a jeltolmácsokat Jafcsák Pál, szövetségünk elnöke is. A jeltolmácsok nevében Mihalovics Jenő, a Siketek Kaposvári Általános Iskolájának igazgatója mondott köszönetet. (A beszédek közlésére lapunk következő számában visszatérünk.) Elljön a munkásosztálf nemzetközi ünnepe! Közel száz éve ünnepüik meg világszerte a dolgozók május elsejét. A II. Internacionálé alapítói 1889-ben nyilvánították e napot a munkásosztály nemzetközi, harcos ünnepévé. Mivel a tőke nemzetközivé tette a kizsákmányolást, törvényszerűvé vált különböző országok munkásosztályának nemzetközi méretű fellépése. Május elseje ünnepi kifejezése a világ munkásai egymás iránti szolidaritásának. A történelem, a forradalmi munkásmozgalom eseményei, eredményei tanúsítják, hogy a munkásoknak a szabadságért, a kedvezőbb életfeltételekért, a kultúráért az emberibb életért folyó küzdelme csak akkor lehet eredményes, ha nemzetközi méretekben megadják egymásnak a szükséges segítséget. Ez a tartalma, a munkásszolidaritásnak. A fennálló történelmi körülmények, társadalmi viszonyok determinálják — szabják meg —, hogy az adott országban és az adott időszakban a munkások milyen célok megvalósítását tűzik maguk elé. május elsejei ünnepségeket, megmozdulásokat ezeknek a célkitűzéseknek a jegyében tartják. József Attila: MÁJUS A rengő lombvirágban ég, és készül a gyümölcsre, a nyílt utcára lép a nép, hogy végzetét betöltse. Iramlanak a bogarak, friss jelszavak röpülnek. S az aranyba vont ég alatt, — mert beköszönt az ünnep —, a szabadság sétára megy. Hős népe ágat lenget, s a kézenfogva vezeti szép gyermekét, a rendet! emelve — egész népünk ünnepévé vált, hiszen május elseje hazánk szabadságát, szocialista vívmányait, népünk politikai, anyagi és kulturális felemelkedését is jelképezi. A munkásszolidaritás új tartalma A Szovjetunió létrejötte új tartalmat adott a munkásszolidaritásnak. Az első szocialista állam megszületése, léte és kimagasló eredményei serkentőleg hatottak és hatnak a világ munkásainak forradalmi mozgalmára. A munkások tudják, hogy az országhatárokon áttörő•proletár internacionali/raus a leghatásosabb fegyver volt és lesz a szabadságukért, felemelkedésükön folyó harcukban. .Országunkban a munkások első ízben a Magyar Tanácsköztársaság idején ünnepelték szabadon május elsejét Immár 42 éve ez a nap — a proletár internacionalista jellegét megtartva és ki Tennivalóinkról Feladatainkról, tennivalóinkról szólva, idéznünk kell az MSZMP XIII. kongresszusának határozatából: „A következő években az a legfontosabb feladatunk, hogy történelmi jelentőségű vívmányainkra támaszkodva, folytassuk munkánkat a fejlett szocialista társadalom megteremtése érdekében; feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista társadalmi rendszerben lévő erőforrásokat; népgazdaságaink teljesítőképességének növelésével létrehozzuk a gazdasági egyensúly további javításának, az életszínvonal érzékelhető emelésének feltételeit; a tudomány, a kultúra és a művelődés fejlesztésével segítsük az emberek alkotóképességének kibontakozását; demokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében erősítsük a nemzeti egységet.” Békés a világnak! Országépítő, alkotó munkánk feltétele a béke. A kongresszusi határozat hangsúlyozza: „Korunkban, amikor a világban rendkívül sok tömegpusztító eszköz halmozódott fel, az emberiség létérdeke a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megállítása, a leszerelés.” A szocialista országok állhatatos küzdelmet folytatnak a béke megőrzéséért, konstruktív lépéseket tesznek a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezéséért. A májusi ünnep erősítse hitünket, bizakodásunkat abban, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok kezdeményezései, a haladó néptömegek nemzetközi méretű erőfeszítései végül is megőrzik a békét a világ számára. Tekintélyünkről a Népünk május elsejét a béke, vívmányaink és nemzetközi tekintélyünk megőrzése jegyében ünnepli. Tekintélyünkkel kapcsolatban Kádár János, az MSZMP főtitkára a közelmúltban így nyilatkozott: „ ... országunk szavának a súlya pontosan azzal arányos, ahogyan itthoni feladatainkat megoldjuk, gazdasági teendőinket elvégezzük. Ha jól dolgozunk, akkor növekszik a Magyar Népköztársaság szavának a súlya, ha nem, akkor csökken. Ma még van súlya, nagyobb, mint korábban bármikor. Dolgozzunk úgy, hogy ezt megőrizzük." Megszívlelendő szavak. Dr. B. J,