Hallássérültek, 1991 (42. évfolyam, 1-12. szám)

1991-01-01 / 1. szám

1991. JANUÁR 3 PANORÁMA Hallássérültek HollandiábanW­­­ 1 1 Hallássérültek A Holland Hallássérültek Ta­nácsa legfontosabb fóruma az in­formációközvetítésnek. Ez, „Hallássérültek shop-ja” révén va­a­lósul meg: itt rendelkezésre áll számos olyan információ is, amely nyomtatásban nem jelent meg. A shop saját nyomdájában készíti a különböző kiadványo­kat, tájékoztató füzeteket a sike­tek számára, illetve a siketek szervezeteiről, cikkeket, szóróla­pokat az ujjábécéről, könyveket a jelbeszéd­ről és más szakmai kérdésekről. Ezeket a kiadványo­kat meg lehet vásárolni a shop­­ban, de kérni lehet a regionális bizottságokon keresztül is. A shop irodája egyébként kü­lönböző koordináló munkát is felvállal az információ területén. Részt vesz szerkesztői segítség­nyújtással a tévé teletextoldalai­­nak kialakításában, az informá­ciómegjelenítésben. Havonta ma­gazint ad ki „Word and Sign", azaz „Szó és Jel” címmel. Itt szervezik a Holland Hallás­­sérültek Tanácsának igazolókár­tyáit is, amellyel a siket személy bizonyítja, hogy a HHT vagy va­lamely regionális szervezetének támogatását élvezi, s ennek bir­tokában különböző kedvezmé­nyekre­ jogosult. A shop kiadványterjesztési, el­adási munkáját egyébként a Hal­lássérültek Tanácsa irányítja. A Hollandiában élő hallássérül­tek életéről és szervezeteik ered­ményeiről három részben közölt „Panorámánk" (egyidejűleg hollandiai tapasztalatcseréről szó­­­ló írásokkal), igazán átfogó képet adott holland sorstársaink életé­ről, helyzetéről. Bátran használ­hatjuk a „magas szintű” jelzőt, amikor a hallássérültek érdeké­ben kiharcolt eredményeiket fel­idézzük. Nem tagadhatjuk, némi irigységgel, sóhajok közepette szerkesztettük lapunk oldalaira e tájékoztató kéziratait: vajha ná­lunk legalább kis hányada meg­valósulhatna! Sajnos, ismerve az ország gazdasági helyzetét, az el­következő egy-két évben erre nem sok remény nyílik. Úgy érezzük, mégis mindenképpen hasznos volt ez a Hollandia-kör­­kép, ha másért nem is, hogy tud­juk, merre kell továbblépni, mit lenne jó célul tűzni és elérni. Persze, sajátos különbözőségek­kel még ezen a területen is szá­molni kell majd (egykor!), de a hollandiai tapasztalatcsere igazolt egy tételt: a siket emberekre nem lehet ráerőszakolni bármely jól indokolt szakmai koncepciót, ha az figyelmen kívül hagyja a rea­litásokat. Tudomásul kell venni a siketek sajátos helyzetét, el kell fogadni külön világukat, s ezt a világot kell társadalmi segítség­gel olyanná formálni, hogy helye, szerepe legyen a hallók világá­ban. Ha ez a gondolat intézmé­nyes szinten magvalósul, tág ho­rizont nyílik az egyes ember egyéni boldogulására, érvényesü­lésére is. ★ Központi rendezvény­em —1991 FEBRUÁR 15-én: Ifjúsági farsang, Buda­pest, 27. —III. 1.: CISS-kongresszus, Banff, Kanada. MÁRCIUS 15-én: Labdarúgó-tehetségku­tató nap és előkészítő mérkőzés, Budapest. 21—22-én: Ifjúsági kulturális találkozó, Sopron. 25—31-ig: Asztalitenisz Európa­­bajnokság, Szófia, Bulgária. 28. —IV. 1.: Sakkcsapat Európa Kupa klubok részére, Hamburg, Németország, ÁPRILIS 5—7-ig: Szlovákiai kirándulás. 13-án: Választmányi ülés, Bu­dapest. 13-án: Labdarúgó előkészítő mérkőzés, Budapest. 24— 30-ig: Országos „Nagy Er­nő” gyerm­ekrajzpályázat és kiál­lítás, Szeged. 23—28-ig: Hallássérült gyerme­kek közlekedésbiztonsági, honvé­delmi és elsősegélynyújtó verse­nye, Szeged. . .. Röplabdatorna leányoknak, OTN, Budapest. 27- én: Mezei futó Eb, Stavan­ger, Norvégia. MÁJUS 3—4-én: Tavaszi ifjúsági túra, Salgótarján. 11- én: Labdarúgó előkészítő mérkőzés, Budapest. 18-án: Országos tájfutóbajnok­ság, Budapest. 25- én: Atlétikai verseny, CIN, Kaposvár. 28- án: Francia—magyar nem­zetközi labdarúgó-mérkőzés, Pá­rizs, Franciaország. 31.—VI. 6.: Labdarúgó Európa­­bajnokság, Gent, Belgium. JÚNIUS 8-án: Ifjúsági küldöttgyűlés, Budapest. 12— 18-ig: Nemzetközi atlétikai fesztivál, Braunschweig, Német­ország. 29- 23-ig: Színjátszócsoportok továbbképző tábora, Debrecen. 30.—VII. L­ EDSO-értekezlet, Vladimir, Szovjetunió. JÚLIUS 1— 6-ig: Atlétikai Európa-baj­­nokság, Vladimir, Szovjetunió. 2— 11-ig: Siketek Világszövetsé­ge XI. kongresszusa, Tokió, Ja­pán. 11­—21-ig: Kirándulás Szarvasra és környékére. AUGUSZTUS 19—15-ig: Szakmai olimpia, Hongkong. 23—24-én: Nyári színházi na­pok, Budapest. SZEPTEMBER 9—21-ig: Női sakktorna, Riga, Szovjetunió. 28-án: Hallássérültek nemzet­közi napja. 23-án: Országos fotókiállítás, kulturális gálaest, Budapest. 28-án: Országos ifjúsági rendez­vény, Budapest. 28-án: Négyes vízilabdatorna, Sh­effield, Anglia. OKTÓBER 5-én: Elnökök, titkárok érte­kezlete, Budapest. . . . Országos asztalitenisz-baj­nokság, Budapest. . .. Női röplabda torna, Bécs, Ausztria. . .. Osztrák—magyar nemzet­közi labdarúgó-mérkőzés, Bécs, Ausztria. . .. Szovjet vagy román művé­szeti vendégszereplése, Budapest, NOVEMBER ... Országos sakkbajnokság Budapest. . . . Holland delegáció magyar­­országi látogatása. 23-án: Országos műveltségi ver­seny, döntő, Budapest, Katalin­ból. (A pontokkal jelölt események időpontját a szervezők még nem tudták tisztázni. Ezekre az ese­ményekre, valamint a program­tervben esetleg bekövetkező vál­tozásokra lapunkban feltétlenül vissza fogunk térni.) ★ Egy tapasztalatcsere tanulságai (3. „De Gelderhorst") Hollandiai egyik délelőttjén tartózkodásunk meglátogattuk az Ede nevű kisvárosban a sike­tek egyetlen szociális otthonát. Az intézmény a „De Gelder­hörst’’ nevet kapta. Igazgatója, Jan Tempelaar úr személyesen foga­dott bennünket, és bemutatta az intézetet. SZÍNVONALAS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Az 1972-ben épült, épület szívében egy tágas modern hóterem (hall) található. A foga­két szárny egyike négy, a másik pe­dig hét lakószintet foglal magá­ba. 75 egyszemélyes és 14 kétsze­mélyes lakóegységben 103 ott­honlakó helyezhető el. A „Gel­­derhorst”-ban lehetőség van idő­sebb, siket emberek időszakos el­helyezésére és gondozására is, e célból több vendégszobát tarta­nak fenn. Aki a „Gelderhorst” -ban kíván élni, annak beutalót kell szerez­nie az öregek otthonainak helyi indikációs bizottságától. Betegség esetén gondoskodnak az ápolá­sukról is. Az itteni elhelyezésnek természetesen költségkihatásai is vannak, ezeket a lakóknak kell állniuk. A megyei szociális szol­gálat azonban — a jövedelmi vi­szonyoknak megfelelően — pénz­ügyi támogatást nyújthat a rá­szorulóknak. NINCSENEK KOMMUNIKÁ­CIÓS PROBLÉMÁK Az alkalmazottak egyik felvé­teli követelmény­e a jelbeszéd is­merete és alkalmazása. Orvosok­nak, ápolóknak, sőt, a temetke­zési dolgozóknak is rendelkez­niük kell jelismerettel. Itt iga­zán nincsenek kommunikációs problémák. Szükség is van erre, hiszen az ország valamennyi te­rületéről érkező siket emberekkel kell foglalkoznia az itt dolgozó 40 főfoglalkozású és 16 részfog­lalkozású (köztük 7 siket) sze­mélyzetnek. A szociális otthonokban szoká­sos közösségi helyiségeken kívül kápolna is rendelkezésére áll az itt lakóknak. Vetítővászonra vetí­tik az igét és az énekek szövegét. Ravatalozó is van az épületben. Az öregek különböző faiknak élhetnek. Kötelező hobbi­fog­lalkozás nincs. Textilképeket, ké­zimunkákat készítenek, amelye­ket eladnak, ezzel is növelve a bevételt. Az otthont hat siket és hét hal­ló tagból álló igazgatótanács ve­zeti, az igazgató közvetítésével. A bentlakók külön lakóbizottságot választanak, ők is beleszólnak az otthon irányításába. Szabad idejüket az otthon parkjában sétálással, kerékpáro­zással, heti egy alkalommal úszással is eltölthetik. A vezető­ség háziállatok tartását is enge­délyezi, van, aki még bárányt is tart, mert azt szereti. Rendszeres kirándulásokat szerveznek, de, akinek anyagi helyzete engedi, külföldre is tehet magánutat. Külön szinten helyezték el az agyér-elmeszesedésben szenvedő­ket. Rájuk ápolók vigyáznak. A lakószobákba még az igazgató is csak a bentlakók engedélyével léphet be. A házaspárok kétszobás, tea­­konyhás, fürdőszobás lakrészben élnek. A berendezés a lakók íz­lésére van bízva. Viszont, min­den szobában működik jelző­lámparendszer: fehér lámpa jel­zi­ az aj­tócsengőt, sárga a közös­ségi foglalkozásokra hív, tűz ese­tén piros lámpa riaszt. Az étrendet hetente, nyomta­tásban, kapják kézhez az otthon lakói. Három menüből választ­hatnak, étkezhetnek a szobájuk­ban is. Szó szerint csak csodálni tud­tuk a kiváló szervezést, a lakók szabadságát, a részükre biztosí­tott magánéletet. A „MADIO" MINDENKIÉS A MADIDO a siketek megse­gítésére alakult társadalmi szer­vezet. Igazgatója, Johann Wese­­mann úr hallássérült, az ő ka­lauzolásában ismerkedtünk meg az intézménnyel. Az irodakomp­lexum egy központi helyen lévő épület teljes (negyedik) emeletét elfoglalja. Sok, modern irodagé­pet láttunk, köztük TelCom-ot is. 1089. október 2-a, a holland si­ketek közösségének fényes napja volt. Ekkor nyílt meg a MADIDO, amely Hollandia felnőtt siket la­kosságának nyújt szociális támo­gatást. Központjuk Utrechtben van. Mind pénzügyi, mind admi­nisztratív vonalon a jeltomács­­szolgáltatáson alapul a munká­juk. Itt végzik és irányítják a szociális munkát, munkába helye­­zést, átképzést, anyagi segítség­­nyújtást. Az Alapítvány 12 szo­ciális dolgozót fizet és 60 (!) al­kalmi munkában dolgozó jeltol­mácsol. Működik ezen kívül egy menedzser munkacsoport, mely­nek tagjai: az igazgató, a szociá­lis munka koordinátora és egy adminisztrátor. A MADIDO-t a Holland Sike­tek Tanácsa hozta létre, a hallók részére már régebben működő in­tézmény mintájára. A siketeknek korábban, társadalmi segítség esetén volt iskoláikhoz kellett fordulniuk. A MADIDO a siket­nek született vagy a nyelv kiala­kulása előtt siketté vált (ún.pre­­lingvális) személyek segítésére jött létre, és nyitott valamennyi siketen született vagy fiatalon si­ketté vált ember számára. A MADIDO mindenkié, az általa nyújtott segítség ingyenes. A szervezetnek 6 regionális hi­vatala is van, így Hollandia min­den részén megfelelő és azonnali támogatást tudnak nyújtani rászorulóknak. Ezt a munkát tel­­­jes egészében a holland kormány szubvencionálja. A MÉL­TÓIM­Á­ZSOK­A­T A BIZTOSÍTÓ FIZETI A MADIDO másik fontos funk­ciója, hogy közvetítő szerepet lásson el a siketek és a jeltolmá­csok között. E­ célból jeltolmács­­szolgálatot tart fenn. Ennek költ­ségeit a Munkáltatók Nemzeti Biztosítója fizeti. A jeltolmácsszolgálat három fő területen végzi a munkáját: — a siket embereknek joguk van évi 1S óra időtartamra igény­be venniük jeltolmácsot orvosi vizsgálatra, szakemberek, ügyvé­dek felkérésére, vagy politikai gyűléseken való részvétel céljára; — munkahelyi kérdésekben a siket személyeknek joguk van igénybe venni a jeltolmácsot, munkaidejük 10%­l-ában; — végezetül, oktatás céljaira minden siket embernek jogában áll korlátozás nélkül igénybe venni a jeltolmácsok segítségét. Dura Béla — Vasak Iván Hallássérülteket foglalkoztató műhely az 1800-as években­­ korabeli metszeti KÖTELEZŐ TITOKTARTÁS A MADIDO szociális munká­sai jól­­ ismerik a siketek világát. Azt is megtanulták, hogyan kell kommunikálniuk a siketekkel. Együttesen, közös erőfeszítéssel a szociális munkás és a siket em­ber könnyebben feltárhatja és megtalálhatja problémája megol­dásának kulcsát. A szociális mun­kás úgy segíti a siket embert, hogy k­özben nem ítélkezik. Min­den szociális munkást kötelez a titoktartás. Ha a segítséget kérő úgy kívánja, a szociális munkás senkivel sem beszélhet az ő sze­mélyes problémájáról.

Next