Hallássérültek, 1991 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
1991. JANUÁR 3 PANORÁMA Hallássérültek HollandiábanW 1 1 Hallássérültek A Holland Hallássérültek Tanácsa legfontosabb fóruma az információközvetítésnek. Ez, „Hallássérültek shop-ja” révén vaalósul meg: itt rendelkezésre áll számos olyan információ is, amely nyomtatásban nem jelent meg. A shop saját nyomdájában készíti a különböző kiadványokat, tájékoztató füzeteket a siketek számára, illetve a siketek szervezeteiről, cikkeket, szórólapokat az ujjábécéről, könyveket a jelbeszédről és más szakmai kérdésekről. Ezeket a kiadványokat meg lehet vásárolni a shopban, de kérni lehet a regionális bizottságokon keresztül is. A shop irodája egyébként különböző koordináló munkát is felvállal az információ területén. Részt vesz szerkesztői segítségnyújtással a tévé teletextoldalainak kialakításában, az információmegjelenítésben. Havonta magazint ad ki „Word and Sign", azaz „Szó és Jel” címmel. Itt szervezik a Holland Hallássérültek Tanácsának igazolókártyáit is, amellyel a siket személy bizonyítja, hogy a HHT vagy valamely regionális szervezetének támogatását élvezi, s ennek birtokában különböző kedvezményekre jogosult. A shop kiadványterjesztési, eladási munkáját egyébként a Hallássérültek Tanácsa irányítja. A Hollandiában élő hallássérültek életéről és szervezeteik eredményeiről három részben közölt „Panorámánk" (egyidejűleg hollandiai tapasztalatcseréről szóló írásokkal), igazán átfogó képet adott holland sorstársaink életéről, helyzetéről. Bátran használhatjuk a „magas szintű” jelzőt, amikor a hallássérültek érdekében kiharcolt eredményeiket felidézzük. Nem tagadhatjuk, némi irigységgel, sóhajok közepette szerkesztettük lapunk oldalaira e tájékoztató kéziratait: vajha nálunk legalább kis hányada megvalósulhatna! Sajnos, ismerve az ország gazdasági helyzetét, az elkövetkező egy-két évben erre nem sok remény nyílik. Úgy érezzük, mégis mindenképpen hasznos volt ez a Hollandia-körkép, ha másért nem is, hogy tudjuk, merre kell továbblépni, mit lenne jó célul tűzni és elérni. Persze, sajátos különbözőségekkel még ezen a területen is számolni kell majd (egykor!), de a hollandiai tapasztalatcsere igazolt egy tételt: a siket emberekre nem lehet ráerőszakolni bármely jól indokolt szakmai koncepciót, ha az figyelmen kívül hagyja a realitásokat. Tudomásul kell venni a siketek sajátos helyzetét, el kell fogadni külön világukat, s ezt a világot kell társadalmi segítséggel olyanná formálni, hogy helye, szerepe legyen a hallók világában. Ha ez a gondolat intézményes szinten magvalósul, tág horizont nyílik az egyes ember egyéni boldogulására, érvényesülésére is. ★ Központi rendezvényem —1991 FEBRUÁR 15-én: Ifjúsági farsang, Budapest, 27. —III. 1.: CISS-kongresszus, Banff, Kanada. MÁRCIUS 15-én: Labdarúgó-tehetségkutató nap és előkészítő mérkőzés, Budapest. 21—22-én: Ifjúsági kulturális találkozó, Sopron. 25—31-ig: Asztalitenisz Európabajnokság, Szófia, Bulgária. 28. —IV. 1.: Sakkcsapat Európa Kupa klubok részére, Hamburg, Németország, ÁPRILIS 5—7-ig: Szlovákiai kirándulás. 13-án: Választmányi ülés, Budapest. 13-án: Labdarúgó előkészítő mérkőzés, Budapest. 24— 30-ig: Országos „Nagy Ernő” gyermekrajzpályázat és kiállítás, Szeged. 23—28-ig: Hallássérült gyermekek közlekedésbiztonsági, honvédelmi és elsősegélynyújtó versenye, Szeged. . .. Röplabdatorna leányoknak, OTN, Budapest. 27- én: Mezei futó Eb, Stavanger, Norvégia. MÁJUS 3—4-én: Tavaszi ifjúsági túra, Salgótarján. 11- én: Labdarúgó előkészítő mérkőzés, Budapest. 18-án: Országos tájfutóbajnokság, Budapest. 25- én: Atlétikai verseny, CIN, Kaposvár. 28- án: Francia—magyar nemzetközi labdarúgó-mérkőzés, Párizs, Franciaország. 31.—VI. 6.: Labdarúgó Európabajnokság, Gent, Belgium. JÚNIUS 8-án: Ifjúsági küldöttgyűlés, Budapest. 12— 18-ig: Nemzetközi atlétikai fesztivál, Braunschweig, Németország. 29- 23-ig: Színjátszócsoportok továbbképző tábora, Debrecen. 30.—VII. L EDSO-értekezlet, Vladimir, Szovjetunió. JÚLIUS 1— 6-ig: Atlétikai Európa-bajnokság, Vladimir, Szovjetunió. 2— 11-ig: Siketek Világszövetsége XI. kongresszusa, Tokió, Japán. 11—21-ig: Kirándulás Szarvasra és környékére. AUGUSZTUS 19—15-ig: Szakmai olimpia, Hongkong. 23—24-én: Nyári színházi napok, Budapest. SZEPTEMBER 9—21-ig: Női sakktorna, Riga, Szovjetunió. 28-án: Hallássérültek nemzetközi napja. 23-án: Országos fotókiállítás, kulturális gálaest, Budapest. 28-án: Országos ifjúsági rendezvény, Budapest. 28-án: Négyes vízilabdatorna, Sheffield, Anglia. OKTÓBER 5-én: Elnökök, titkárok értekezlete, Budapest. . . . Országos asztalitenisz-bajnokság, Budapest. . .. Női röplabda torna, Bécs, Ausztria. . .. Osztrák—magyar nemzetközi labdarúgó-mérkőzés, Bécs, Ausztria. . .. Szovjet vagy román művészeti vendégszereplése, Budapest, NOVEMBER ... Országos sakkbajnokság Budapest. . . . Holland delegáció magyarországi látogatása. 23-án: Országos műveltségi verseny, döntő, Budapest, Katalinból. (A pontokkal jelölt események időpontját a szervezők még nem tudták tisztázni. Ezekre az eseményekre, valamint a programtervben esetleg bekövetkező változásokra lapunkban feltétlenül vissza fogunk térni.) ★ Egy tapasztalatcsere tanulságai (3. „De Gelderhorst") Hollandiai egyik délelőttjén tartózkodásunk meglátogattuk az Ede nevű kisvárosban a siketek egyetlen szociális otthonát. Az intézmény a „De Gelderhörst’’ nevet kapta. Igazgatója, Jan Tempelaar úr személyesen fogadott bennünket, és bemutatta az intézetet. SZÍNVONALAS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Az 1972-ben épült, épület szívében egy tágas modern hóterem (hall) található. A fogakét szárny egyike négy, a másik pedig hét lakószintet foglal magába. 75 egyszemélyes és 14 kétszemélyes lakóegységben 103 otthonlakó helyezhető el. A „Gelderhorst”-ban lehetőség van idősebb, siket emberek időszakos elhelyezésére és gondozására is, e célból több vendégszobát tartanak fenn. Aki a „Gelderhorst” -ban kíván élni, annak beutalót kell szereznie az öregek otthonainak helyi indikációs bizottságától. Betegség esetén gondoskodnak az ápolásukról is. Az itteni elhelyezésnek természetesen költségkihatásai is vannak, ezeket a lakóknak kell állniuk. A megyei szociális szolgálat azonban — a jövedelmi viszonyoknak megfelelően — pénzügyi támogatást nyújthat a rászorulóknak. NINCSENEK KOMMUNIKÁCIÓS PROBLÉMÁK Az alkalmazottak egyik felvételi követelménye a jelbeszéd ismerete és alkalmazása. Orvosoknak, ápolóknak, sőt, a temetkezési dolgozóknak is rendelkezniük kell jelismerettel. Itt igazán nincsenek kommunikációs problémák. Szükség is van erre, hiszen az ország valamennyi területéről érkező siket emberekkel kell foglalkoznia az itt dolgozó 40 főfoglalkozású és 16 részfoglalkozású (köztük 7 siket) személyzetnek. A szociális otthonokban szokásos közösségi helyiségeken kívül kápolna is rendelkezésére áll az itt lakóknak. Vetítővászonra vetítik az igét és az énekek szövegét. Ravatalozó is van az épületben. Az öregek különböző faiknak élhetnek. Kötelező hobbifoglalkozás nincs. Textilképeket, kézimunkákat készítenek, amelyeket eladnak, ezzel is növelve a bevételt. Az otthont hat siket és hét halló tagból álló igazgatótanács vezeti, az igazgató közvetítésével. A bentlakók külön lakóbizottságot választanak, ők is beleszólnak az otthon irányításába. Szabad idejüket az otthon parkjában sétálással, kerékpározással, heti egy alkalommal úszással is eltölthetik. A vezetőség háziállatok tartását is engedélyezi, van, aki még bárányt is tart, mert azt szereti. Rendszeres kirándulásokat szerveznek, de, akinek anyagi helyzete engedi, külföldre is tehet magánutat. Külön szinten helyezték el az agyér-elmeszesedésben szenvedőket. Rájuk ápolók vigyáznak. A lakószobákba még az igazgató is csak a bentlakók engedélyével léphet be. A házaspárok kétszobás, teakonyhás, fürdőszobás lakrészben élnek. A berendezés a lakók ízlésére van bízva. Viszont, minden szobában működik jelzőlámparendszer: fehér lámpa jelzi az ajtócsengőt, sárga a közösségi foglalkozásokra hív, tűz esetén piros lámpa riaszt. Az étrendet hetente, nyomtatásban, kapják kézhez az otthon lakói. Három menüből választhatnak, étkezhetnek a szobájukban is. Szó szerint csak csodálni tudtuk a kiváló szervezést, a lakók szabadságát, a részükre biztosított magánéletet. A „MADIO" MINDENKIÉS A MADIDO a siketek megsegítésére alakult társadalmi szervezet. Igazgatója, Johann Wesemann úr hallássérült, az ő kalauzolásában ismerkedtünk meg az intézménnyel. Az irodakomplexum egy központi helyen lévő épület teljes (negyedik) emeletét elfoglalja. Sok, modern irodagépet láttunk, köztük TelCom-ot is. 1089. október 2-a, a holland siketek közösségének fényes napja volt. Ekkor nyílt meg a MADIDO, amely Hollandia felnőtt siket lakosságának nyújt szociális támogatást. Központjuk Utrechtben van. Mind pénzügyi, mind adminisztratív vonalon a jeltomácsszolgáltatáson alapul a munkájuk. Itt végzik és irányítják a szociális munkát, munkába helyezést, átképzést, anyagi segítségnyújtást. Az Alapítvány 12 szociális dolgozót fizet és 60 (!) alkalmi munkában dolgozó jeltolmácsol. Működik ezen kívül egy menedzser munkacsoport, melynek tagjai: az igazgató, a szociális munka koordinátora és egy adminisztrátor. A MADIDO-t a Holland Siketek Tanácsa hozta létre, a hallók részére már régebben működő intézmény mintájára. A siketeknek korábban, társadalmi segítség esetén volt iskoláikhoz kellett fordulniuk. A MADIDO a siketnek született vagy a nyelv kialakulása előtt siketté vált (ún.prelingvális) személyek segítésére jött létre, és nyitott valamennyi siketen született vagy fiatalon siketté vált ember számára. A MADIDO mindenkié, az általa nyújtott segítség ingyenes. A szervezetnek 6 regionális hivatala is van, így Hollandia minden részén megfelelő és azonnali támogatást tudnak nyújtani rászorulóknak. Ezt a munkát teljes egészében a holland kormány szubvencionálja. A MÉLTÓIMÁZSOKAT A BIZTOSÍTÓ FIZETI A MADIDO másik fontos funkciója, hogy közvetítő szerepet lásson el a siketek és a jeltolmácsok között. E célból jeltolmácsszolgálatot tart fenn. Ennek költségeit a Munkáltatók Nemzeti Biztosítója fizeti. A jeltolmácsszolgálat három fő területen végzi a munkáját: — a siket embereknek joguk van évi 1S óra időtartamra igénybe venniük jeltolmácsot orvosi vizsgálatra, szakemberek, ügyvédek felkérésére, vagy politikai gyűléseken való részvétel céljára; — munkahelyi kérdésekben a siket személyeknek joguk van igénybe venni a jeltolmácsot, munkaidejük 10%l-ában; — végezetül, oktatás céljaira minden siket embernek jogában áll korlátozás nélkül igénybe venni a jeltolmácsok segítségét. Dura Béla — Vasak Iván Hallássérülteket foglalkoztató műhely az 1800-as években korabeli metszeti KÖTELEZŐ TITOKTARTÁS A MADIDO szociális munkásai jól ismerik a siketek világát. Azt is megtanulták, hogyan kell kommunikálniuk a siketekkel. Együttesen, közös erőfeszítéssel a szociális munkás és a siket ember könnyebben feltárhatja és megtalálhatja problémája megoldásának kulcsát. A szociális munkás úgy segíti a siket embert, hogy közben nem ítélkezik. Minden szociális munkást kötelez a titoktartás. Ha a segítséget kérő úgy kívánja, a szociális munkás senkivel sem beszélhet az ő személyes problémájáról.