Hallássérültek, 1993 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
Kedves Olvasóink! Biztosan csodálkozva veszik észre, hogy lapunk 1993. I. száma nem a megszokott formátumú. Szomorúan kell bejelentenem, hogy Kováts Lajos felelős szerkesztőnk január 1-től nem vállalta a lap szerkesztését. Indokait a következőkben foglalom össze: — kifogásolta a Szerkesztő Bizottság elnökségi és titkársági felülvizsgálatát, valamint nehezményezte, hogy a felelős szerkesztő munkakörének felügyeleti hatáskörére javaslat történt, hogy áthelyezésre kerüljön a hivatalvezetéshez A fenti javaslatok vitathatók, de sajnálattal vettük tudomásul, hogy a felelős szerkesztő úr nem várta meg a határozati eredményeket. Tekintettel arra, hogy a lemondott felelős szerkesztő nem vállalta már a januári újság elkészítését sem, így kritikus helyzet alakult ki. Felmerült lapunk következő számának elmaradása, de ezzel nem kívántuk megrövidíteni olvasóinkat, így az anyagok összegyűjtését, a munkálatok megszervezését a Titkárság vállalta magára. A tördelési és egyéb technikai feladatokat Szanyi Sándor sorstársunk végezte, ill. végeztette el. Azért, hogy lapunk szokásos színvonalát a lehető legnagyobb mértékben megőrizzük, megbíztuk Dr. Gyimesi Kornél újságírót lapunk szerkesztésével. Az esetlegesen felmerülő hiányosságokért, akadozó információ átvitelért és minden lappal kapcsolatos változásért elnézésüket kérjük és számítunk az Önök megértő türelmére. Podani János elnök A rehabilitációs technikai eszközök története (1991. január— 1992. december) Rehabilitációs technikai segédeszközök törtéete (1991. janár — 1992. december) A történet, amit szeretnék elmondani, mint az alcímből is kiderül, igen hosszú időt ölel fel. Mégis bízom abban, hogy érdemes volt türelmesen várni azoknak, akiknek ilyen készülékeket kell használni. Ezek az életvitelt megkönnyítő, ún. „nem testközeli" segédeszközök, pl. fényvillanó ajtócsengő, babasírásjelzők, fényvillanó telefoncsengők. Az élet kegyetlen játéka, hogy siket és nagyothalló sorstársaink születnek, vagy születésük után veszítik el hallásukat. Halló embernek nem probléma, ha kopognak az ajtón, vagy ha sír a kisbaba a gyerekszobában, ő hall. El sem tudja képzelni, hogy mit jelent, rosszul hallani, vagy az örök csend világában élni, mint jelent, ha a szem, a fül is, hogy tapintatással is hallhatjuk a hangokat A társadalom a mozgássérülteket és a vakokat sokkal nagyobb mértékben támogatja, segíti. Ez azért van így, hiszen az ő fogyatékosságuk látható. Egy siket ember olyan, mint egy „hibátlan”. Rajta nem látszik, hogy nem hall. Ezért nem is gondol rájuk, akkor mikor az élethez szükséges tárgyakat készíti, tervezi. Nos, e hosszú bevezető után rátérek a történet lényegére. 1991 januárjában az HOSZ megpályázott a Társadalombiztosítási Főigazgatóságnál öt és fél millió Ft-ot ezekre a rehabilitációs eszközökre. Január 25- én az 5 és fél millióból 4 millióra garanciát vállalt a Társadalombiztosítás. Márciusig azzal ment el az idő, hogy keresgéljük azt a magyarországi forgalmazót, aki olyan készülékeket tud ajánlani, ami megfelel a hallássérült embereknek. Egy holland cég alkalmas lenne erre, de különböző okok miatt nem sikerült a tervet valóra váltani. Októberben végre egy véletlen folytán felcsillant a remény, Düsseldorfban egy rehabilitációs kiállításon megtaláltuk azokat a készülékeket, amik kimondottan nekünk készültek. Megtaláltuk a „Lisa" termékcsaládot, azaz a fülünket. Megkezdődött a kapcsolatok felvétele a Humantechnik GmbH-val. Decemberre kiderült, hogy szükség van egy valutaváltó harmadik személyre, ill. kft-re. 1992 januárjában jelezték a német partnerk, lehet, hogy késni fog a szállítmány, mivel a Magyar Szabványügyi Hivatal nem fogadta el a német szabványt, így itthoni vizsgálatokra volt szükség. Elkezdődtek a magyar vizsgálatok és júniustól októberig tartottak. Az ébresztőóra kivételével mindent engedélyeztek. Utána kérvényeztük a minisztériumban, hogy a jelenlegi kemény piacgazdasági adó feltételei ne vonatkozzanak a hallássérültek fenti szükségleteit kielégítő eszközökre, mert ez a rehabilitáció össztársadalmi érdek. 1992. november 23-án megérkezett az áru, itt van a szövetségben. Azok kaphatják meg, akik kitöltötték a felmérő lapot Wéberné HALLÁSSÉRÜLTEK ’93/12