Hallássérültek, 1999 (108. évfolyam, 1-12. szám)

1999-08-01 / 8. szám

HALLÁSSÉRÜLTEK ’99/8 •• 1 •• 1 •• rr r • „Különbözőség és „Különbözőség és egység” mottóval került sor július 25-31. között a festői szépségű ausztráliai Brisbane-ben az évtizedes hagyomá­nyokkal rendelkező Siketek Világtalálkozójára. 2174 regisztrált küldött, de összességében 80 országból közel 4000 fő volt jelen a kongresszuson. Szövetségünket Podani János és Vasák Iván kép­viselte. Az alábbiakban az öt nap hivatalos programja kiemelkedő előadásainak rövid tartalmával adunk körképet arról, hogy milyen alapvető kérdések foglalkoztatják a világ siket közösségét. PLENÁRIS ÜLÉS 1999. július 26. Mr. Markku Jokinen (Finn­ország) a siket gyermekek nyelvi jogairól beszélt. Részle­tesen kitért a siket gyermekek azon jogára, hogy a saját anyanyelvükön - a jelnyelven - oktassák őket. Mr. Jokinen számos egyéb tevékenysége mellett a siketoktatás, a jel­nyelv, valamint a siket kultúra szakértője a WFD-nél. Prof. Laurence Gallimore (USA) az egységes és diffe­renciált oktatás elméletéről tartott előadást. Rámutatott, hogy az oktatás egy interaktív folyamat, és a legoptimálisabb tanulási feltételek akkor való­sulhatnak meg, ha a közös munka során a résztvevők di­alógust (párbeszédet) folytat­nak. Prof. Gallimore siket, af­ro-amerikai pedagógus és PhD kandidátus az Arizona Egyetemen. Dr. Trevor Johnston Auszt­rália első jelnyelvkutatója. A kutatásról, és mindazon sze­repekről beszélt, amelyet a nyelvészet tölt be a jelnyelv el­ismertetése folyamán politi­kai, társadalmi és oktatási vo­natkozásban egyaránt. Dr. Johnston „Auslan Szótára” az első jegyzett dokumentációja az ausztrál jelnyelvnek. BIZOTTSÁGOK 1999. július 27. Jelnyelvi Bizottság Prof. Debra Aarons és Ruth Morgan (Dél-Afrika) elő­adásukban - „Hányféle jel­nyelv létezik Dél-Afrikában?” - azt boncolgatták, hogy bár egy jelnyelvet, de számos nyelvjárást használnak Dél- Afrikában. Kifejtették ennek történelmi és földrajzi előzmé­nyeit, valamint a jelnyelv je­lenlegi, szocio-kulturális vo­natkozásait. Siket Kultúra és Művészetek Bizottsága Anna Komarova, Elena Silianova és Irina Tsukeru­man (Oroszország) az „Orosz siket városokról” tartottak elő­adást. Egy átfogó interjúból összegyűjtött adatok alapján adtak áttekintést a siketek le­telepedési szokásairól, a koló­niákról és a siketek közössé­gének különböző csoportjai­ról. egység” Emberi Jogi Bizottság Oleg Vestergaard és Helle Skjoldan (Dánia) előadásá­nak címe: „Siketek víziója az információs hozzáférés esély­­egyenlőségéről". Bemutattak egy projektet, amelyet Finnország, Dánia és Németország közösen dolgozott ki. A projekt célja a siketek felkészíté­se a professzioná­lis­ tévé-, videó- és multimédiás pro­dukciókban való részvételre. Mats Jonsson (Svédország) a si­keteket oktató hal­ló tanárok bilingvá­­lis átképzési lehe­tőségeit kutatta. Elemezte a taná­rok számára szer­vezett jelnyelvi to­vábbképző kurzu­sok célját, tartal­mát és azok ered­ményét, egyben is­mertette a tanfolyam fejleszté­si lehetőségeit, várható követ­kezményeit. SPECIÁLIS ÉRDEKELTSÉGŰ CSOPORTOK 1999. július 28. Siket-Vakok Kirralee Lewis (Ausztrália) előadásában - „Különböző­ség és egység, lépések az Úton” - a siket-vakság állapo­tának megértéséhez kívánt segítséget nyújtani. Ismertette a siket-vakságot kiváltó lehet­séges okokat, majd bemutatta a jelenleg rendelkezésükre álló szolgáltatásokat. Halmozottan Fogyatékosok helyzetéről és az előttük álló feladatokról tartott előadást. Beszámolt a fennálló törvényi lehetőségekről és a minden­napi életvitelüket könnyítő tá­mogatásokról. Siket Nők Rosemary Angwenyi (Ke­nya) a kenyai siket nők hely­zetéről nyújtott áttekintést, érintve emberi jogaikat, társa­dalmi helyzetüket és mind­azon szükséges intézkedése­ket, amelyek a kenyai siket nők életminőségének javítása érdekében elengedhetetlenül fontosak. Idősek Csoportja Bernadetta Pengel és Dick Kerkhover (Hollandia) az idős siket emberekről való gondoskodásról és elhelyezé­sükről tartottak előadást. Részletezték azokat a sajátos igényeket, amelyeket ellátá­suk során figyelembe kell ven­ Oktatási Bizottság Akra Nobata (Japán) a ja­­­a­­pán halmozottan sérültek (Folytatás a 4. oldalon) Podani János elnök a WFD közgyűlésén (középen) (Előtérben a csehországbeli Milada Smutna és a dán küldöttség vezetője, Knud Sondergard úr) A brisbane-i világtalálkozón 120 nemzetközi jelnyelvi tolmács működött közre a résztvevők legnagyobb megelégedé­sére (Képünkön a japán tolmács) 2

Next